Căutare

Bukarestet a jelek szerint az zavarta leginkább a két hete kirobbant - és azóta búvópatakszerĹąen fel-feltörő - székelyzászló-ügyben, hogy Magyarország nyilvánosan emelt szót egy a romániai magyarságot érintő ügyben.
A román hírcsatornák véget nem érő beszélgetős mĹąsorainak résztvevőit nem az izgatta, hogy történt-e jogsértés a jelképhasználat korlátozásával, vagy éppenséggel a székely zászló közintézményekre való kitĹązésével, hanem az, hogy Magyarország úgymond hogy mert ebbe beleszólni? 
Ameddig a székelyföldi kormánybiztosok (prefektusok) és az ott kisebbségben élő románok civil szervezetei folytattak bírósági hadjáratot a székely zászló és más magyar jelképek használata ellen, addig az erről szóló hírek ritkán érték el a román sajtó ingerküszöbét. Az, hogy a székely zászló körül gondok vannak, Németh Zsolt külügyi államtitkár állásfoglalásával, és főleg Victor Ponta román kormányfő erre adott éles elutasításával robbant be a román médiába.
Jellemző módon a magyarsággal szemben empátiát tanúsító román lapok is úgy tudják: az ügy azzal kezdődött, hogy a Kovászna megyei prefektus beiktatásáról eltávolították a székely zászlót. A jelképhasználat körüli perekre és tüntetésekre kevesen vezetik vissza a történetet. Az ellenségesebb hangvételĹą román média Budapest megszólalásának tulajdonítja a nyilatkozatlavina elindítását és egyszerĹąen provokációnak minősít minden magyarországi fellépést.
A román politikusok három alkalommal beszéltek emelt hangon az ügyről. Először, amikor Németh Zsolt azt mondta, hogy a székely zászlók tiltása „jelképes agresszió". Második alkalommal, amikor Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet nyilvánosan elmondta, hogy Magyarország támogatja a romániai magyarság minden törekvését, beleértve az autonómiát. A harmadik alkalom az volt, amikor a székelyekkel való szolidaritás jeleként kifüggesztették a magyar Országházán a székely zászlót.
A három alkalom közös vonása, hogy Budapest nem bizalmas formában, diplomáciai csatornákon tiltakozva, hanem a magyar és a román közvélemény széles nyilvánossága előtt tette egyértelmĹąvé, hogy kiáll a romániai magyarság mellett. Ráadásul a kiállás középpontjában egy zászló állt, vagyis egy olyan jelkép, amely sokak számára az otthonosság, sőt, a birtoklás kifejezője, s mint ilyen, nagyon érzékeny jelkép.
A román fél hangütését Victor Ponta kormányfő adta meg, amikor a magyar külügyi államtitkár állásfoglalását szemtelenségnek nevezte és azt mondta: Románia nem tĹąr kioktatást. A második felcsattanás Titus Corlatean külügyminisztertől származik, aki kiutasítással fenyegette meg a magyar nagykövetet, a harmadik alkalommal pedig a román külügyminisztérium minősítette a román közvéleményt provokáló gesztusnak azt, hogy az Országházra kitĹązték a székely zászlót.
Corlatean - aki ironikusan beszélt arról, hogy az országa álláspontját elmagyarázni próbáló nagykövet tévésztárnak képzeli magát - számos alkalommal adott interjút a témában a román hírtelevízióknak. Mint kifejtette: nem újdonság számára Magyarországnak az autonómiával kapcsolatos álláspontja, de egy nagykövet ne szóljon bele abba, hogy a fogadó országnak mi a teendője. Corlatean szerint annak nincs akadálya, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői kifejtsék elképzeléseiket az alkotmány módosítása ügyében, de ezt a témát Romániában beszélik meg, „egymást közt, és nem másokkal".
Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, az RMDSZ politikai alelnöke az MTI-nek elmondta: a kisebbségi kérdés egyértelmĹąen nem Románia belügye. Ugyanakkor kifejtette, szerencsésebb lenne, ha a kisebbségi jelképhasználat körüli vitát Magyarország és Románia a hivatalos diplomáciai csatornákon és nem a sajtóban tisztázná, és előzőleg az RMDSZ-t is meghallgatnák.
Végül is Bukarest nem mondta ki hivatalosan, hogy a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti a jelképhasználat korlátozása miatti magyar tiltakozást. Azt azonban egyértelmĹąvé tette: a kérdésről legfeljebb diplomáciai csatornákon hajlandó egyeztetni, és a látszatát legalábbis szeretné elkerülni annak, hogy Budapest beleszólhat abba, mi történik Székelyföldön.