Căutare

Miután tudomására jutott, hogy Ilie Șandru maroshévízi lakos feljelentésáradatot indított azon intézményvezetők és polgármesterek ellen, akik nem vették le az általuk vezetett intézmény épületéről a székely zászlót, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke közleményben inti nyugalomra az érintetteket.szekely zaszlo_lobogo_kr_03_bBorboly Csaba személyesen vállal felelősséget a megyeházán található székely zászlóért
Borboly Csaba közleményben inti nyugalomra a Hargita megyei közintézmény-vezetőket a székely zászló ügyében, miután Ilie Șandru maroshévízi lakos bejelentette, hogy Gyergyószékkel kezdve sorra feljelenti a megye iskoláinak igazgatóit és a polgármestereket, akik nem vették le az általuk vezetett intézmény épületéről a székely zászlót. A megyei önkormányzat elnöke állásfoglalásában ismételten rámutat arra, hogy „a Marosvásárhelyi Ítélőtábla tavaly szeptemberi döntésével azt a Hargita Megye Tanácsa által hozott határozatot semmisítette meg, amely kimondta, hogy a kék-arany színű lobogó a megye hivatalos zászlaja". Mint ismeretes, a felperes éppen Ilie Șandru volt. „Az 1994. évi 75. számú törvény viszont Románia, illetve más államok zászlajára vonatkozik, egyéb jelképre nem, amint azt Jean-Adrian Andrei prefektus is elismerte 2013. január 10-i sajtónyilatkozatában" - hivatkozik a Csíki Hírlap cikkére a közlemény. Az idézett tudósításban Jean-Adrian Andrei egyik, a zászlóhasználattal kapcsolatos körlevelével kapcsolatban leszögezi, hogy „a közintézmények zászlóhasználatát is szabályozó törvény kizárólag az egyes államok lobogóira, illetve állami jelképeikre vonatkoztatható. Ez nem érinti a székely zászlót, az egyes települések saját lobogóit, mint ahogy a madarasi polgármesteri hivatalon látható piros-fehér-zöld zászlót sem, hiszen utóbbi nem tekinthető Magyarország hivatalos zászlajának."
A megyeházán kint marad a zászló
Közleménye szerint Borboly Csaba a Hargita megyei közintézmény-vezetőkre bízza annak eldöntését, hogy a hatósági fenyegetések hatására leveszik-e a zászlót, vagy saját felelősségükre a helyén hagyják, ők ugyanis nem voltak részesei a fent említett pernek, és az ítélet indoklása sem jelent még meg a Hivatalos Közlönyben. Ugyanakkor a csíkszeredai megyeházán továbbra is ott leng a zászló a megyeelnök felelősségére, áll a megyei önkormányzat sajtószolgálatától érkezett, február 27-én keltezett szövegben.
Az állásfoglalásban az elöljáró egy másik félreértést is el kíván oszlatni, ugyanis többen megkeresték az utóbbi időben azzal a kérdéssel, hogy kitűzhetik-e házukra vagy egyéb magánterületen a székely zászlót. „A vita azonban arról szól, hogy hivatalos helyen kihelyezhető-e ez a jelkép, azt viszont a román államfő és más vezető politikusok sem vitatják, hogy a közösségi szimbólumok szabadon használhatók ünnepeken, eseményeken, valamint magánterületen. Tehát nyugodtan használhatja mindenki a székely zászlót" - mutatnak rá a közleményben.
Január utáni fejlemények
Szándékosan-e vagy sem, a közlemény nem tér ki azonban az ügynek a januári prefektusi nyilatkozatot követő fejleményeire. A Csíki Hírlap és a Székelyhon.ro február 7-8-án számolt be arról, hogy a január 10-ei nyilatkozata ellenére, amikor még nem tekintette törvénytelennek a csíkmadarasi községházára kitűzött címeres magyar lobogót, február 7-én mégis megbüntette a polgármesteri hivatalt négyezer lejre „más államok jelképeinek jogtalan használata miatt" a prefektus, aki bevallottan a Wikipédiáról informálódott az ügyben, hogy miképpen is néz ki Magyarország hivatalos zászlaja. Néhány nappal később, február 11-én és 12-én már arról tudósítottunk, hogy a Marosvásárhelyi Ítélőtábla döntésére hivatkozva február 10-ei körlevelében Jean-Adrian Andrei prefektus már a kék-arany székely zászló használatát is jogtalannak ítélte meg a közintézményeken. Bár a körlevélben foglaltak miatt először a legtöbb csíkszéki és megyebeli községházáról, iskoláról lekerült a székely zászló, később az önkormányzatok, polgármesterek többsége egymással is szolidaritást vállalva úgy döntött, visszahelyezik a kék-arany lobogókat az intézmények épületeire.