Căutare

A román újságírók többnyire az etnikai kártya előhúzásaként értékelik a zászló-botrányt, amely aktuálpolitikai kérdésekről hivatott elvonni a figyelmet.

HIRDETÉS




A székely zászló ügye kapcsán tegnap kirobbant magyar-román diplomáciai botrány a bukaresti napilapokban, hírportálokon sem maradt visszhang nélkül. A Gândul, a România Liberă, a Hotnews és az Adevărul véleményformáló újságírói is kommentálták a történteket és várható hatásukat. Többnyire egybecsengő véleményük, hogy a zászló-botrány nem más, mint az etnikai kártya előhúzása, amellyel egyrészt az aktuálpolitikai történések háttérbe szorítását próbálják elérni a politikusok, másrészt így próbálnak többletszavazatokhoz jutni. 
Ugyancsak visszatérő vélemény, hogy a helyi jelentőségű történelmi zászlók, szimbólumok kitűzését kettős mércével kezelik, csak a székely zászló kérdése üti ki a biztosítékot. 
Marian Sultănoiu, a Gândul vezető szerkesztője szerint Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára tudatosan használt ki egy politikailag kiaknázható alkalmat, amikor azt mondta, hogy az új Kovászna megyei prefektus hivatalba iktatásának ceremóniáján a teremből eltávolított székely zászló nem más, mint a székely nemzeti jelképek elleni agresszió. „Függetlenül attól, hogy mi az anyanyelvük, a politikusok ugyanazon a nyelven beszélnek" - állapítja meg. 
Ugyancsak a Gândulban Andrei Luca Popescu egy iskolaudvari perpatvarhoz hasonlítja Románia és Magyarország diplomáciai nézeteltérését, amely szerinte egyrészt nem méltó a kétoldalú kapcsolatokhoz, másrészt úgy gondolja, egyik félnek sem válik a dicsőségére. Megjegyzi, ezzel együtt, amint az az iskolaudvaron történni szokott, ez esetben is fontos beazonosítani, hogy ki adta az első pofont. Emlékeztet, Németh Zsolt egyfelől a Székelyföldön dúló "zászlóháború"-ról beszélt és felszólította a román kormányt, hogy 

szüntesse be a szimbolikus agressziót 
az erdélyi magyar közösség ellen, erre Ponta nagyon gyorsan reagálva, a diplomáciai szóhasználat mellőzésével szemtelenségnek nevezte Németh megjegyzését. A cikkíró szerint mind Ponta, mind kabinetje jobban tenné, ha nem vágna vissza azonnal, valahányszor Németh Zsolt valamit nyilatkozik. 
Popescu továbbá azt firtatja, vajon ki "szemtelenkedett" elsőként, illetve mi vezetett el oda, hogy Németh Zsolt szimbolikusan támadva érezze magát? Codrin Munteanut, a napokban leváltott Kovászna megyei ex-prefektust teszi felelőssé Popescu. Szerinte a volt prefektus részéről orcátlanság volt utódja hivatalba iktatásának ceremóniája előtt a székely zászlót eltávolíttatni a protokollteremből. A véleményíró szerint már csak azért is visszás Munteanunak a székely zászlóhoz való hozzáállása, mert őt a kormány nevezte ki, azaz nem bír a szavazópolgárok támogatásával, ehhez képest a székely zászló használatát felvállaló elöljárók a lakosság szavazatai által kerültek a tisztségükbe. 
Emlékeztet, 2009 februárjában magyarok tömegesen sirattak egy románt: éppen négy éve lesz február 8-án annak, hogy Marian Cozma sportolót halálosan megsebesítette támadója. Az emlékére rendezett kézilabda-mérkőzésen románok és magyarok együtt, és egymás ellen fognak játszani annak tudatában, hogy színes anyagdarabokon és a politikán túl léteznek sokkal fontosabb dolgok a világon - zárja kommentárját Popescu. 
Remus Ştefureac az Adevărul hasábjain ott folytatja, ahol Popescu abbahagyta: a politikumot teszi felelőssé a román-magyar feszültség szításáért. Szerinte a magyar politikusok azt látják, sokkal egyszerűbb Magyarországon beszólni Romániának, és ez fordítva is igaz: egy-egy jól célzott mondat 

szinte semmibe nem kerül, 
viszont a népszerűségben kifejezett hozadéka annál figyelemreméltóbb. "Nem kell egyik félnek sem befektetők után szaladgálnia, munkahelyteremtéssel foglalkoznia, vagy a közszolgáltatásokon javítania, hiszen ezek bonyolult feladatok, ezért a politikusok többnyire el is kerülik azt, hogy ezekkel a népszerűségfokozó lehetőségekkel éljenek" - vélekedik. 
Dan Tapalagă, a Hotnews publicistája egyetért Ştefureackal, véleménye szerint sem Budapestnek, sem Bukarestnek nincs veszítenivalója, azonban a diplomáciai feszültség sok román és magyar embernek frusztrációt, megrökönyödést okoz. Tapalagă szerint elsősorban a választások elé néző Fidesz nyer ebből az ügyből, hiszen a lehető legolcsóbb kampányát folytatja, úgy, hogy közben a bukaresti politikusokat és tévéket használja fel ennek lebonyolítására. 
Szerinte most a románok jószántukból dolgoznak a Hargita és Kovászna megyei magyarság radikalizálásán, akik végül a Fidesz szavazóbázisát erősítik. Az USL is nyer, hiszen a háttérbe szorulnak olyan aktuálpolitikai kérdések, mint például a 2013-as költségvetés. Emellett a makrogazdasági mutatókkal dicsekedni nem tudó Fidesznek hasonló okok miatt jön jól a cirkusz, emellett egyszerű a dolguk: éppen csak meglebegtetik a területi autonómia kérdését, a román politikusok pavlovi reflexei beindulnak, és a román sajtó hisztériarohamot kap. 
A Hotnews újságírója szerint szomorú viszont, hogy sem a románok, sem a magyarok nem untak még rá az etnikai töltetű cirkuszokra. A magyar közösség közvélemény előtti befeketítése azonban várhatóan belpolitikai szinten érezteti a hatását: a liberálisoknak nem kell immár egy ideig attól tartaniuk, hogy Ponta kirúgja őket a kormánykoalícióból, és helyettük az RMDSZ-szel szövetkezik. 
A probléma lényegére áttérve Tapalagă elmondja, a zászló-ügyet azonban nem a magyarok, hanem 
egy román robbantotta ki: 
Codrin Munteanura, Kovászna megye volt prefektusára gondol, aki - noha utólag pert veszítve - megpróbálta ellehetetleníteni a székely zászló használatát. A véleményíró szerint természetes dolog az, hogy a székelyek kitűzik a zászlójukat, ami ugyanúgy jogukban áll, mint Sorin Oprescunak, Bukarest főpolgármesterének, aki különböző alkalmakkor a főváros lobogóját tűzeti ki előszeretettel, vagy a Dinamo focicsapat rajongóinak, akik minden egyes mérkőzés során a román zászló mellett a kedvenc csapatuk zászlóját is lobogtatják. 
Tapalagă a feszült hangulatért egyrészt a volt prefektust és az egykori, a "magyar irredentizmus" ellen harcoló PRM-s, szélsőséges, levitézlett politikusokat teszi felelőssé, ugyanakkor nem kíméli a székely zászlót lobogtató "radikálisokat" sem, akik a székely megyékben "a szeparatizmus ötletét és Nagy-Magyarország délibábját" ültetik el a fejekben. 
A kommentár utolsó bekezdésében költői kérdésekben arra utal, hogy Hargita és Kovászna megye választott elöljárói valójában nem tettek semmit a lakosságért, amely az ország két legszegényebb, ám gazdag természeti adottságokkal rendelkező megyéjében tengődik. Azt figyelmen kívül hagyja, hogy Hargita és Kovászna megye már nem tartozik az ország legszegényebbnek számító megyéi közé. 
Sabina Fati, a România Liberă online felületén publikált véleményanyagában abbéli meggyőződésének ad hangot, mely szerint a románok minden alkalmat kihasználnak, hogy a romániai magyarokat ugrassák, kimondottan annak érdekében, hogy azt bizonygassák: ők uralják az országot. A zászló kitűzése kapcsán pedig rámutat: számos, több évszázados épületen látható a korabeli címer, például az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült gyulafehérvári várra hetente felhúzzák a Habsburg zászlót. A Konstanca melletti NATO-bázison a román zászló mellett ott leng az amerikai zászló is, azonban ez utóbbi létjogosultságát senki nem kérdőjelezi meg. 
Fati szerint már-már hagyományszámba megy a piszkálódás Románia és Magyarország között, ugyanakkor a PSD-s kormányok is következetesen uszítják a magyar és a román nacionalistákat, mintha az interetnikus feszültségek közepette könnyebben menne a kormányzás. Azonban szerinte a diplomáciai botrány nem terelheti el végérvényesen a figyelmet az inflációról, az adók, a földgáz árának növekedése tényéről, vagy arról, hogy az ortodox egyháznak a kormány csillagászati összegeket különít el a költségvetésből. Viszont annyit elérnek, hogy a közvéleménnyel elhitessék: a magyarok a hibásak azért, mert rosszul mennek a dolgok az országban.