Căutare Numele cotidianului: Erdély.ma „A Kovásznai városvezetésből hiányzik a székely virtus" - mondják sokan, akik személyes vagy éppen politikai, esetleg ideológiai okok végett nem értenek egyet a fürdővárosban zajló politikával. A továbbiakban, ha nem is teljesen, de részben megtudhatjuk, hogy mindezt mire is alapozzák, azt pedig az olvasóra bízzuk, hogy eldöntse, hol a határ az urban legend és a valóság között. Hallgatni arany? Emlékeznek még a trikolór botrányra? Persze, hogy igen, hisz a puliszkarobbantást kiváltó Sabina Elena, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum IX. osztályos diákja az egyik román napilap szerint ismertebb lett, mint Inna (vagy ki). Hirdetés Szóval történik, hogy a napokban, Gheorghe Tabalai, a lány jogi képviselőjeként köztudatba kerülő kovásznai lakos kiáltványt indított útjára, amelyben többek között a megyei tanfelügyelő és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum vezetőségének a leváltását követelte, ugyanakkor nehezményezte a magyar utcanevek használatát, sőt a SIC autómatricák is szúrták a szemét, de a fürdővárosban található, szerinte ismeretleneknek állított szobrokat is elítélte. A petíciót eddig a megyéből 2500 személy írta alá, köztük magyarok is (legalábbis az ügyvéd szerint). Ezeket látva, a hazafiasabb jellemekből hamar előtör a székely virtus, és azt várnák, hogy valaki már végre beolvasson ennek a felesleges puliszkapuffogtatásnak, ám nem így történt, mert akárcsak a trikolór botrány alatt, most sem nyilatkozott senki semmi érdemlegeset, vagy ha úgy tetszik, nem dobott koloncot a provokátorok szájába (mindez csak nézőpont kérdése). Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő a leváltását követelő kezdeményezésre, csak annyit mondott: nem kommentálja azt, mivel demokratikus államban mindenkinek joga van a tiltakozásra. Hasonlóan vélekedett Simon István is, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatója. Mi több, Thiesz János polgármester sem kívánt reagálni Tabalai akciójára, arra hivatkozva, hogy nem volt tudomása a petícióról. De hát hol élnek ezek? Miért nem lehet a románoknak végre egyszer beolvasni? - hőbörögnek, azok akik „székely virtust" várnának az illetékesektől. Miért nem lehet elmondani Tabalainak, mint kovásznai lakosnak, hogy pl. ha szerinte a Kőrösi Csoma Sándornak vagy Fábián Ernőnek állított szobrok ismeretlenek, akkor lehet, hogy a probléma nem is a magyar oldalon van. Nem beszélve arról, hogy Kovásznán csak egy tényleges ismeretlen szobor van, Vajnfalván az ortodox templom előtt levő ismeretlen (román) katona szobra, amit a románok állítottak. Természetesen a reakciók hiányát vehetjük úgy is, hogy az illetékesek így akarták elkerülni a román média újabb botránykeltését. Zárójelben érdemes megjegyezni: a megkérdezett kovászai lakosok jelentős része azt vonta le az esetből, hogy a trikolór botrány után romlott a líceum, valamint a város hírneve. Kevesen látják úgy, hogy azóta a románok neheztelnek rá, míg egy csekély százaléka szerint Kovásznán ezek után csökkeni fog a vegyes házasságok száma. Mások pedig úgy látják, semmi változás sem történt az óta. Volt székely zászló, nincs székely zászló Szintén a kovásznai városvezetéssel egyet nem értők táborát hergeli az is, hogy a kovásznai városházáról nem sokkal a március 15-i ünnepség után levették a székely zászlót, amit azelőtt néhány nappal tettek fel. Igaz, ekkor több település polgármestere is hasonlóan cselekedett, hivatkozva a prefektus felszólítására, ám érdekes módon a lobogók sok helyen mégis fenn maradtak - például Kézdivásárhelyen is ott van a városházán. Kovásznán azonban levették, a polgármester mindezt a prefektusi felszólítással magyarázta. Gyávák - hurrogják ilyenkor azok, akiknek meggyőződésük, hogy nem eléggé „székely" a kovásznai városvezetés, ám itt ismét két oldala van az éremnek, mert az is meglehet, hogy azért vette le a polgármester, mert tartott attól, hogy újra felizzanak a román indulatok, és hipp-hoppra egy újabb puliszkarobbanás történik a fürdővárosban. Igen, úgy látszik még mindig kísért ez a szellem a Kovásznán. Román művelődési igazgató? Az „ellenzék" tábora szajkózza azt is, hogy jó esély van arra, hogy román művelődési igazgatója legyen Kovásznának, ugyanis a megüresedett tisztre - amelyet Butyka Gyula RMDSZ-es tanácsos tölt be ideiglenesen - versenyvizsgát hirdettek meg, amelyre Lung László Zsolt, Florentina Teaca és Czilli Balázs nevezett be. A versenyvizsgát végül Lung nyerte meg, őt követte Teaca, azonban a szerződés aláírása egyre csak halasztódott. A polgármester szerint azért, mert Lung halasztotta, Lung szerint pedig azért, mert a polgármester halasztotta. Időközben Kézdivásárhelyen is megürült a művelődési igazgató széke, Lung ezt is megpályázta, s egyedüli jelöltként megnyerte, így végül Kézdivásárhelyen írta alá a szerződést: oda ment, és nem Kovásznára. Ennek követeztében, Kovásznán szó szerint nem tudni, hogy merre tovább: sem a polgármester, sem tanácsosok nem mondanak semmi konkrétumot: újabb versenyvizsgát írnak ki vagy a második helyezett Teaca veszi át a Lung által üresen hagyott széket? Ez rejtély marad egyelőre, de az „ellenzék" meg van győződve, hogy román művelődési igazgatója lesz a városnak, ha hosszabb ideig nem is, legalább egy évre. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy az ideiglenesen kinevezett igazgató, azaz Butyka már rég túllépte a funkció határidejét, vagyis a megadott 120 nap helyett már 600 napja van ebben a tisztségben - minderre Vasilica Enea jegyzőnő, a kovásznai USL-frakció elnökének, Nicolae Eneának a felesége hívta fel a figyelmüket. Románul tanácskoznak Az „ellenzék" szerint szintén a kovásznai városvezetés „székely virtus" hiányát igazolja az is, hogy a tanácsüléseken (bár lassan két éve tolmácsot alkalmaztak) nem beszélnek magyarul, vagy csak nagyon ritkán szólalnak meg egy-két mondat erejéig, míg az ülés további része román nyelven folyik. Az érintettek mindezt azzal magyarázzák, hogy így próbálják lerövidíteni az amúgy is elnyúló tanácsülések hosszát, mert különben rengeteg időbe telne, amíg a román frakcióra való tekintettel tükörfordítanák az elhangzottakat, nem beszélve a román szakkifejezésekről, amelyeket a megszokás végett ők is (a magyarok) jobban megértenek románul. S akkor most mi van? |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |