Monitorizare de presă
|
Căutare Numele cotidianului: Székelyhon Olvasom az egyik román gazdasági hírportálon azt a szerző szerint „tárgyilagosan" összeállított tizenöt pontot, amelyet - úgy véli - a románoknak és a romániai magyaroknak mindenképp tudniuk kell a regionalizálás kapcsán. Első pont: „Erdély román föld volt és marad, amely Románia részét képezi. Így volt és így marad." Na, nesze neked tárgyilagosság! Ugyancsak olvasom a „kovásznai román közösség" nevében minap kiadott kiáltványt, amelynek szerkesztői és aláírói úgy vélik, hajpántügyben a háromszéki tanfelügyelőség által hozott fegyelmi intézkedés, a kovásznai tanintézet vezetőinek írásbeli megrovása „karikatúrába illő", ezért kérik az oktatási minisztérium közbelépését a „normalitás helyreállítása érdekében". Mi több, a dokumentum szerkesztői azért is siránkoznak, hogy a háromszéki magyar közösség vezetői olyan jövő építésén dolgoznak, amelyben „a románoknak nincs helyük". Példaként a magyar utcaneveket, a székely zászló kitűzését, a gépkocsik SIC feliratú matricákkal való ellátását, A székelység története című könyv kiadását és különböző „etnikai alapú" megemlékezések, felvonulások, fesztiválok szervezését említik. Értsük úgy, hogy a háromszéki, tehát Székelyföldön élő románok egy része (a dokumentumot már 2500-an írták alá) úgy éli meg a mi ünnepeinket, úgy tekint jelképeinkre, mintha azok ellenük lennének kitalálva. Logikájuk szerint azért emlékezünk meg az 1848-as forradalomról, és azért lakunk például a Petőfi Sándor vagy a Kossuth Lajos utcákban, hogy bosszantsuk őket. A petíció szövege szerint tehát elsősorban tőlünk, magyaroktól várják el, hogy véglegesen elfogadjunk bizonyos dolgokat. Nos, hölgyeim, uraim, itt a logikával valami nagy baj van. Itt valami nagyon nincs rendjén. Vajon hiba lenne továbbra is büszkének lenni a magyarságunkra? Vajon hiba lenne az is, ha mindezt magunkért tesszük? És vajon azért is hibásak vagyunk, mert tisztelettel emlékezünk Petőfire, Kossuthra, és hogy példamutatónak tartjuk a szabadságvágyat? E petíció olvastán még egy kérdés merül fel bennem. Ha valaki ennyire nem érzi jól magát egy idegen helyen, akkor miért nem megy haza? |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |