50.

A HORVÁT BLOKK MEMORANDUMA

ZĂĄgrĂĄb, 1921. augusztus-szeptember.

(...) HorvĂĄtorszĂĄg teljes fĂźggetlensĂŠgĂŠnek kikiĂĄltĂĄsa, amelyet 1918. oktĂłber 29-ĂŠn a horvĂĄt parlament egyhangĂş dĂśntĂŠssel hozott meg, csak logikus ĂŠs termĂŠszetes kĂśvetkezmĂŠnye volt a horvĂĄt politika ĂŠs kultĂşra ezerĂŠves fejlődĂŠsĂŠnek, annĂĄl is inkĂĄbb, mert amikor a horvĂĄt parlament kikiĂĄltotta HorvĂĄtorszĂĄg fĂźggetlensĂŠgĂŠt, azt a kĂ­vĂĄnsĂĄgĂĄt is kinyilvĂĄnĂ­totta, hogy kĂśzĂśs ĂĄllamot alapĂ­tson a Szerb KirĂĄlysĂĄggal ĂŠs Crna GorĂĄval, azzal a feltĂŠtellel, hogy az ĂĄllam formĂĄjĂĄrĂłl ĂŠs alkotmĂĄnyĂĄrĂłl a nemzeti csoportok kollektĂ­van, s nem a kĂŠpviselők egyenkĂŠnti szavazĂĄsĂĄval dĂśntenek majd. Ezeket a terveket hĂşztĂĄk keresztĂźl a szerb politikusok, amikor 1918. december 1-ĂŠn egyoldalĂşan kikiĂĄltottĂĄk az SHS KirĂĄlysĂĄgot, jĂłllehet ahhoz sem a horvĂĄt nĂŠp, sem pedig a horvĂĄt szabor beleegyezĂŠsĂŠt nem kĂŠrtĂŠk.

A HorvĂĄt ParasztpĂĄrt 1918. november 25-ĂŠn ĂśsszeĂźlt gyűlĂŠsĂŠn a  HorvĂĄt ParasztpĂĄrt 50 000 hĂ­vĂŠnek kĂŠpviseletĂŠben 2832 kĂźldĂśtt foglalt ĂĄllĂĄst amellett, hogy HorvĂĄtorszĂĄg semleges parasztkĂśztĂĄrsasĂĄg legyen, majd az 1919. februĂĄr 3-i rendkĂ­vĂźli gyűlĂŠsen a HorvĂĄt ParasztpĂĄrt 150 000 hĂ­ve nevĂŠben 6872 kĂźldĂśtt fejezte ki tĂĄntorĂ­thatatlan akaratĂĄt, hogy a belgrĂĄdi kormĂĄny ĂśnkĂŠnyĂŠvel szemben a vĂŠgsőkig vĂŠdjĂŠk a horvĂĄt nĂŠpnek ĂŠs a horvĂĄt ĂĄllamnak az ĂśnrendelkezĂŠshez valĂł jogĂĄt; de ezt tĂźkrĂśzte a pĂĄrt 167 000 alĂĄĂ­rĂĄssal ellĂĄtott petĂ­ciĂłja is, amelyet 1919 mĂĄjusĂĄban a pĂĄrizsi bĂŠkekonferenciĂĄhoz juttatott el. (...)

A horvĂĄt semleges parasztkĂśztĂĄrsasĂĄg nagyszerű nyilatkozata, amelyet 1920. december 8-ĂĄn adtak ki ZĂĄgrĂĄbban, ahol a HorvĂĄt KĂśztĂĄrsasĂĄgi parasztpĂĄrt 80 000 tagja eskĂźdĂśtt fel a horvĂĄt hazĂĄra ĂŠs a horvĂĄt kĂśztĂĄrsasĂĄgra, s ahol ugyanezt tette 52 nĂŠpkĂŠpviselő is..., akiket 1920. november 28-ĂĄn vĂĄlasztottak meg HorvĂĄtorszĂĄg politikai terĂźletĂŠn, e szĂł valĂłdi ĂŠrtelmĂŠben; a horvĂĄt semleges parasztkĂśztĂĄrsasĂĄg 1921. jĂşnius 26-ĂĄn elfogadott ĂŠs kĂśzzĂŠtett alkotmĂĄnya ĂŠs a HorvĂĄt Blokk⁴⁵  63 nĂŠpkĂŠpviselőjĂŠnek ugyanezen a napon kiadott manifesztuma, amely semmisnek nyilvĂĄnĂ­tja az SHS KirĂĄlysĂĄg hĂ­rhedt alkotmĂĄnyĂĄt, amelyet kĂŠt nappal kĂŠsőbb, 1921. jĂşnius 28-ĂĄn 13 szavazatnyi tĂśbbsĂŠggel, amelyre egy 1200 milliĂł koronĂĄs botrĂĄnyos megvesztegetĂŠssel tettek szert, mĂŠgis megszavaztak, - azaz egy egĂŠsz nĂŠp tĂśrvĂŠnyes ĂŠs szinte egybehangzĂł ellenkezĂŠse sem tartotta vissza a belgrĂĄdi szerb kormĂĄnyt attĂłl, hogy folytassa a vad erőszak ĂŠs a brutĂĄlis erő minden tekintetben visszataszĂ­tĂł ĂŠs rombolĂł politikĂĄjĂĄt. Mindezek kĂśvetkeztĂŠben kerĂźlt sor HorvĂĄtorszĂĄg balkanizĂĄciĂłjĂĄra, amely EurĂłpa bĂŠkĂŠje ĂŠs a vilĂĄg nyugalma szempontjĂĄbĂłl sok veszĂŠlyt jelent. (...)

A szerb politikusok (...) HorvĂĄtorszĂĄgban a jugoszlĂĄv nemzeti egysĂŠg cĂŠgĂŠre alatt horvĂĄtellenes politikĂĄt folytatnak. Olyan politikĂĄt, amelynek nyilvĂĄnvalĂł cĂŠlja az, hogy a horvĂĄt nĂŠpet mint etnikumot megsemmisĂ­tse. (...)

HorvĂĄtorszĂĄgban szerb tĂśrvĂŠnyeket alkalmaznak, jĂłllehet azokat mĂŠg nem hirdettĂŠk ki. A katonai tĂśrvĂŠnykĂśnyv pedig - kĂźlĂśnĂśsen az ennek alapjĂĄn barbĂĄr mĂłdon alkalmazott verĂŠsek ĂŠs kĂ­nzĂĄsok - az erőszakos szerb rendszer irĂĄnti megvetĂŠst ĂŠs hatĂĄrtalan gyűlĂśletet vĂĄltott ki, szerencsĂŠre azonban mind ez ideig nem vĂĄltott ki ugyanilyen ĂŠrzĂŠseket a szerb nĂŠppel szemben is, amely ĂŠvszĂĄzadokon keresztĂźl vĂŠrtanĂş volt, s melynek tĂśbbsĂŠge ugyanĂ­gy el van nyomva.

PĂŠldĂĄtlan az adóÜnkĂŠny ĂŠs rossz a vĂĄmrendszer. (...) EzĂŠrt tĂśmĂśrĂźlnek HorvĂĄtorszĂĄgban a gyĂĄriparosok,  a kereskedők ĂŠs az egĂŠsz dolgozĂł nĂŠp a HorvĂĄt Blokk kĂśrĂźl, jĂłl tudvĂĄn, hogy a mostani korrupt ĂŠs rablĂł centralizmus tovĂĄbb folytatĂĄsa HorvĂĄtorszĂĄg szĂĄmĂĄra elkerĂźlhetetlen katasztrĂłfĂĄt jelent, KĂśzĂŠp-EurĂłpa gazdasĂĄgi ĂŠletĂŠnek pedig jĂłvĂĄtehetetlen kĂĄrokat okoz.

HorvĂĄtorszĂĄg valĂłdi szuverenitĂĄsĂĄnk megvalĂłsĂ­tĂĄsa - azaz a horvĂĄt ĂĄllam elismerĂŠse a szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek nemzetkĂśzi kĂśzĂśssĂŠgĂŠnek hatĂĄrain belĂźl - ily mĂłdon eurĂłpai kĂśvetelmĂŠny, amely nyilvĂĄnvalĂł e rend minden vĂŠdelmezője szĂĄmĂĄra. A horvĂĄt nĂŠp ĂŠs a horvĂĄt ĂĄllam rĂŠszletes programjĂĄt a semleges parasztkĂśztĂĄrsasĂĄg 1921. jĂşnius 26-i alkotmĂĄnya fejti ki. (...)

F. Čulinovic: Dokumenti, 232-233. 1.

51.

A DEMOKRATA PÁRT PROGRAMJÁBÓL

1921. oktĂłber 31.

I.

1.  A Demokrata PĂĄrt⁴⁶  a szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek nĂŠpĂŠt egysĂŠges nemzetnek tekinti, egynek szĂĄrmazĂĄsa, nyelve ĂŠs lelki alkata alapjĂĄn,  egynek annak a fĂśldnek a kontinui
tĂĄsa alapjĂĄn, amelyen kompakt nĂŠpessĂŠgkĂŠnt ĂŠl, valamint nemzeti lĂŠtĂŠnek kĂśzĂśs ĂŠrdekei alapjĂĄn; a nemzeti egysĂŠg ezen felfogĂĄsĂĄnak megfelelően, a nemzeti ĂĄllam erősĂ­tĂŠse ĂŠrdekĂŠben, az egysĂŠges jugoszlĂĄv nemzet- ĂŠs ĂĄllameszme ĂŠrdekĂŠben fog tevĂŠkenykedni.

A Demokrata PĂĄrt kizĂĄr minden olyan tĂśrtĂŠnelmi, tĂśrzsi, vallĂĄsi ĂŠs tartomĂĄnyi kĂźlĂśnbsĂŠget, amelyek az elkĂźlĂśnĂźlĂŠs okĂĄul ĂŠs alapjĂĄul szolgĂĄlhatnak, mivel előidĂŠzhetik, hogy ezeket a terĂźleteket hatĂĄrokkal is elvĂĄlasszĂĄk. A Demokrata PĂĄrt ĂĄpolni ĂŠs terjeszteni fogja nĂŠpĂźnk ĂŠs ĂĄllamunk egysĂŠgĂŠnek tudatĂĄt a legszĂŠlesebb rĂŠtegekben, arra fog tĂśrekedni, hogy ez az egysĂŠg minden politikai, tĂĄrsadalmi, kulturĂĄlis ĂŠs gazdasĂĄgi kĂŠrdĂŠsben kifejezĂŠsre jusson, le fog tĂśrni minden szeparatizmust ĂŠs demagĂłgiĂĄt, szembeszegĂźl a tĂĄrsadalmi kĂśzerkĂślcs romlĂĄsĂĄval.

2.  A Demokrata PĂĄrt a nemzeti ÖnrendelkezĂŠs elvĂŠvel Ăśsszhangban minden erejĂŠvel kiĂĄll a nemzeti /fĂśld/tulajdon oszthatatlansĂĄga mellett. Arra fog tĂśrekedni, hogy ĂĄllamunk a "legyen a BalkĂĄn a balkĂĄni nĂŠpekĂŠ" elv vĂŠdelmezője maradjon, azĂŠ az elvĂŠ, amely egyrĂŠszt kizĂĄrja, hogy bĂĄrmely ĂĄllam beleavatkozzon a balkĂĄni Ăźgyekbe, mĂĄsrĂŠszt feltĂŠtelezi az egyĂźttműkĂśdĂŠst mindazokkal a balkĂĄni nĂŠpekkel, amelyek tevĂŠkenysĂŠge az emlĂ­tett alapelvvel Ăśsszhangban lesz.

3.   A Demokrata PĂĄrt tudatĂĄban van annak, hogy orszĂĄgunk nemzetkĂśzi helyzete milyen nehĂŠz. Nincsenek termĂŠszetes hatĂĄrai, EurĂłpa bĂĄrmely mĂĄs orszĂĄgĂĄhoz viszonyĂ­tva tĂśbb szomszĂŠdja van, ezĂŠrt orszĂĄgunknak minden pillanatban kĂŠszen kell ĂĄllnia arra, hogy a hĂłdĂ­tĂł tĂśrekvĂŠsekkel szemben - jĂśjjenek azok bĂĄrmely irĂĄnybĂłl - megvĂŠdje fĂźggetlensĂŠgĂŠt, szabadsĂĄgĂĄt ĂŠs egysĂŠgĂŠt. A Demokrata PĂĄrt ennek megfelelően azon fog munkĂĄlkodni, hogy ĂĄllamunk ne vĂĄljon kĂźlĂśnbĂśző hĂłdĂ­tĂł tĂśrekvĂŠsek prĂŠdĂĄjĂĄvĂĄ, hanem az legyen, aminek lennie kell, azaz: a bĂŠke, az egyetĂŠrtĂŠs ĂŠs a megĂĄllapodott rend pillĂŠre EurĂłpa keleti rĂŠszĂŠn.

II. Belpolitika

4. A Demokrata PĂĄrt valamennyi polgĂĄri szabadsĂĄgjog teljes biztosĂ­tĂĄsĂĄt, az ĂĄltalĂĄnos, egyenlő, kĂśzvetlen ĂŠs titkos vĂĄlasztĂłjog alapjĂĄn lefolytatandĂł vĂĄlasztĂĄsokat, valamint az arĂĄnyossĂĄg elvĂŠn alapulĂł vĂĄlasztĂĄsi rendszert kĂśveteli, olyan rendszert, amely garantĂĄlja a vĂĄlasztĂĄsok tisztasĂĄgĂĄt ĂŠs tĂśrvĂŠnyessĂŠgĂŠt.

4. A Demokrata PĂĄrt Ăşgy vĂŠli, hogy az ĂĄllam felĂŠpĂ­tĂŠse ĂŠs a nemzeti egysĂŠg helyes ĂŠrtelmezĂŠse megkĂśveteli, hogy az egyesĂźlĂŠs elve KĂśvetkezetesen megvalĂłsuljon: ezĂŠrt kĂśveteli/ hogy az ĂĄllami ĂŠs politikai hatĂłsĂĄgok kĂśzĂśs rendszerĂŠt az ĂĄllam egĂŠsz terĂźletĂŠn valĂłban egysĂŠges formĂĄban alakĂ­tsĂĄk ki, szĂĄmĂ­tĂĄsba vĂŠve egyĂşttal azt a kor ĂĄltal is megkĂ­vĂĄnt, de ĂĄllamunk szĂĄmĂĄra kĂźlĂśnĂśs fontossĂĄgĂş elvet, a kĂśzigazgatĂĄsi decentralizĂĄciĂł elvĂŠt, hogy ily mĂłdon elősegĂ­tsĂŠk a minisztĂŠriumok tehermentesĂ­tĂŠsĂŠt, s ezen keresztĂźl a kĂśzigazgatĂĄs normĂĄlis műkĂśdĂŠsĂŠt. EgyĂşttal azon lesz, hogy a nĂŠp befolyĂĄst gyakorolhasson a gazdasĂĄgi viszonyok ĂŠs a fĂśldrajzi adottsĂĄgok alapjĂĄn lĂŠtrejĂśtt ĂśnkormĂĄnyzati egysĂŠgek adminisztrĂĄciĂłjĂĄra.

A kĂśzsĂŠgek, jĂĄrĂĄsok ĂŠs az Ăşj kĂśrzetek ÖnkormĂĄnyzata minden vidĂŠk szĂĄmĂĄra azonos, amelyeknek lehetővĂŠ kell tenniĂźk, hogy a sajĂĄtos nĂŠpi energiĂĄk gazdasĂĄgi, szociĂĄlis ĂŠs politikai viszonyok ĂĄltal meghatĂĄrozott ĂśnkormĂĄnyzati egysĂŠgekben fejlődhessenek, ĂŠs garantĂĄlniuk kell, hogy a nĂŠp dĂśnthessen minden vidĂŠk speciĂĄlis tĂĄrsadalmi ĂŠrdekeinek kĂŠrdĂŠseiben.

A Demokrata PĂĄrt ellenzi a kivĂŠteles terĂźleti privilĂŠgiumok fenntartĂĄsĂĄt ĂŠs lĂŠtrehozĂĄsĂĄt, mivel Ăşgy vĂŠli, hogy azok nem felelnek meg ĂĄllamunk demokratikus rendjĂŠnek.

6. A Demokrata PĂĄrt hangsĂşlyozza, hogy ĂĄllamunk demokratikus ĂŠs szigorĂşan alkotmĂĄnyos alapon ĂĄllĂł monarchia kell, hogy legyen, amelynek egy, a nĂŠpkĂŠpviseletnek felelős kormĂĄnya van.

6. Az ĂĄllami szervek felelőssĂŠggel tartozzanak az ĂĄllamnak ĂŠs azoknak az egyĂŠneknek, akiknek a jogai sĂŠrelmet szenvedtek .

A Demokrata PĂĄrt a jogrend alapjĂĄnak ĂŠs a polgĂĄri ĂŠs politikai szabadsĂĄgjogok alapvető garanciĂĄjĂĄnak tekinti a tĂśrvĂŠnykezĂŠs teljes fĂźggetlensĂŠgĂŠt az egĂŠsz orszĂĄgban.

8. A Demokrata PĂĄrt magĂĄĂŠnak vallja a lelkiismereti szabadsĂĄg ĂŠs minden vallĂĄs egyenjogĂşsĂĄgĂĄnak elvĂŠt, ĂŠs azt kĂ­vĂĄnja, hogy ezen elv alapjĂĄn a tĂśrvĂŠny biztosĂ­tsa a felekezeti bĂŠke fenntartĂĄsĂĄt ĂŠs megőrzĂŠsĂŠt.

F. Čulinovic: Dokumenti, 172-173. 1. 

52.

TÖRVÉNY A NAGYBIRTOKOK NÉGY ÉVRE SZÓLÓ BÉRBEADÁSÁRÓL

1922. mĂĄjus 20.

1.

Az agrĂĄrreform előkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠről szĂłlĂł 10. ĂŠs 14. tĂśrvĂŠny alapjĂĄn az AgrĂĄrreform MinisztĂŠriumnak jogĂĄban ĂĄll, hogy a nagybirtokok felosztĂĄsĂĄnak vĂŠgső megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄig a fenti tĂśrvĂŠny 3. cikkelyĂŠben megjelĂślt fĂśldterĂźleteket sajĂĄt irĂĄnyĂ­tĂĄsa alĂĄ vegye, ĂŠs azokat ideiglenesen, nĂŠgy ĂŠvre, 1920. oktĂłber 1-től 1924. szeptember 30-ig bĂŠrbe adja az agrĂĄrreform előkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠről szĂłlĂł 9. tĂśrvĂŠnycikkelyben felsorolt szemĂŠlyeknek, mezőgazdasĂĄgi szĂśvetkezeti szervezeteknek, vagy az⁴⁷ agrĂĄrreformban ĂŠrdekeltek csoportjainak.

Ezt a hatĂĄridőt mindaddig meg lehet hosszabbĂ­tani,mĂ­g a fĂśldterĂźlet tĂśrvĂŠnyes Ăşton a bĂŠrlők tulajdonĂĄba nem kerĂźl.

2.

Az agrĂĄrreform előkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠről szĂłlĂł 10. tĂśrvĂŠny elveinek megfelelően ezek a rendelkezĂŠsek ĂŠrvĂŠnyesek azokra a nagybirtokosokra ĂŠs nagybĂŠrlőkre is, akiknek birtoka vagy bĂŠrelt fĂśldje meghaladja a nagybirtokok elidegenĂ­tĂŠsĂŠt ĂŠs megterhelĂŠsĂŠt tiltĂł tĂśrvĂŠny 2. tĂśrvĂŠnycikkĂŠben meghatĂĄrozott művelhető fĂśldterĂźlet mĂŠrtĂŠkĂŠt.

Ennek a nĂŠgy ĂŠvre szĂłlĂł bĂŠrbeadĂĄsnak az a cĂŠlja, hogy az agrĂĄrreform vĂŠgső rendezĂŠsĂŠig lĂŠtrejĂśjjenek mind a nagybirtokosok, mind a szegĂŠny fĂśldművesek mint ideiglenes bĂŠrlők birtokviszonya, ĂŠs hogy ezzel mindketten lehetősĂŠget kapjanak a racionĂĄlis munkavĂŠgzĂŠsre.

A fĂśldek bĂŠrbeadĂĄsĂĄnak alapjĂĄul az fog szolgĂĄlni, hogy a fĂśldművelők nincsenek-e szűkĂŠben a megművelhető fĂśldterĂźletnek, valamint egyĂşttal az is, hogy kĂŠpesek-e a fĂśld tisztessĂŠges megművelĂŠsĂŠre. EzĂĄltal lehetősĂŠg nyĂ­lik arra, hogy felmĂŠrjĂŠk az egyes egyĂŠnek fĂśldművelĂŠssel kapcsolatos gazdasĂĄgi ĂŠs szemĂŠlyes kĂŠpessĂŠgeit, ami majd az agrĂĄrreform vĂŠgső vĂŠgrehajtĂĄsĂĄnĂĄl a fĂśld szĂŠtosztĂĄsĂĄnak mĂŠrtĂŠkekĂŠnt fog szolgĂĄlni. (...)

A nagybirtokos szabad hasznĂĄlatĂĄban a fenti tĂśrvĂŠny 2. cikkelyĂŠben meghatĂĄrozott birtokmaximum marad. A nagybirtokosnak joga van ahhoz, hogy a hasznĂĄlatĂĄban maradĂł fĂśldterĂźlet felĂŠt ő maga vĂĄlassza ki, a mĂĄsik felĂŠnek kijelĂślĂŠsekor pedig figyelembe kell venni a falusi hatĂĄr haszonbĂŠrletĂŠt, a bĂŠrlők lakĂĄsĂĄnak tĂĄvolsĂĄgĂĄt ĂŠs a maradĂŠkbirtok haszonbĂŠrletĂŠt. A szĂĄntĂłterĂźleten kĂ­vĂźl, a maximum keretein belĂźl, a nagybirtokos szĂĄmĂĄra a szĂźksĂŠges mennyisĂŠgben rĂŠtet is kell hagyni.

A birtokmaximumba bele kell szĂĄmĂ­tani a szĂĄntĂłfĂśldeket, rĂŠteket;, gyĂźmĂślcsĂśsĂśket, szőlőket ĂŠs kerteket, ĂŠs azt a művelhető fĂśldterĂźletet, amelyet a nagybirtokos 1919. februĂĄr 25. utĂĄn idegenĂ­teti el. A nagybirtokosnak ezen felĂźl, de a fenti tĂśrvĂŠny 2. pontja ĂĄltal meghatĂĄrozott maximum keretein belĂźl megmarad: az udvara, a kertje ĂŠs a kisebb erdőterĂźletek ĂśsszessĂŠge, amelyek a tĂźzelőt ĂŠs az ĂŠpĂ­tőanyagot biztosĂ­tjĂĄk.

A nagybirtokos szĂĄmĂĄra az emlĂ­tett maximumon tĂşl is meghagyhatĂł fĂśldterĂźlet,mĂŠgpedig gazdasĂĄgi szakember indokolt szakvĂŠlemĂŠnye alapjĂĄn, amennyiben az a terĂźlet feltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠges az agrĂĄr- vagy tejipar fenntartĂĄsĂĄhoz, ĂĄllattenyĂŠsztő telepek vagy mĂŠnesek fenntartĂĄsĂĄhoz, magtermelĂŠshez, illetve kender, rizs, cukorrĂŠpa ĂŠs mĂĄs ipari nĂśvĂŠnyek termesztĂŠsĂŠhez . (...)

5.

A fĂśldek szegĂŠny fĂśldművesek rĂŠszĂŠre tĂśrtĂŠnő kiosztĂĄsakor a kĂśvetkező elvek szerint fognak eljĂĄrni:

a/ a nagybirtok fĂśldjĂŠt elsődlegesen a legkĂśzelebbi kĂśrnyĂŠkbeli falvak fĂśldműveseinek fogjĂĄk bĂŠrbe adni. (...)

6.

ÖnkĂŠnteseknek az ĂśnkĂŠntesekről szĂłlĂł tĂśrvĂŠny előĂ­rĂĄsainak megfelelően fognak fĂśldet adni.  A rĂĄszorulĂł ĂśnkĂŠntesek

a nagybirtokok ĂĄllami felĂźgyeletĂŠről ĂŠs ĂĄllami irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄrĂłl⁴⁸ szĂłlĂł tĂśrvĂŠny ĂŠrtelmĂŠben ĂŠlő ĂŠs holt leltĂĄrt kapnak. (...)

B. Petranović-M. Zečević: Jugoslavija 1918-1984. 249-250. 1.

53.

A NÉPI RADIKÁLIS PÁRT PROGRAMJÁBÓL

1922. jĂşnius 21.

A NĂŠpi RadikĂĄlis PĂĄrt politikai parlamenti pĂĄrt. EzĂŠrt mindenekelőtt ellentĂŠtben ĂĄll mindazokkal a pĂĄrtokkal ĂŠs irĂĄnyzatokkal, amelyek nem parlamentĂĄris alapokon ĂĄllnak. Mi a nemzet ĂśnkormĂĄnyzata ĂŠs szabadsĂĄga mellett foglalunk ĂĄllĂĄst, ami csak parlamentĂĄris alapon lehetsĂŠges. Parlamentarizmus nĂŠlkĂźl nincs szabadsĂĄg ĂŠs ĂśnkormĂĄnyzat. A pĂĄrt a kezdetektől fogva harcolt a parlamentarizmusĂŠrt, mĂ­g nagy erőfeszĂ­tĂŠsek ĂŠs ĂĄldozatok ĂĄron ki nem vĂ­vta, ĂŠs a jĂśvőben is vĂŠdelmezni fogja, ĂŠs meg is fogja vĂŠdeni a parlamentĂĄris elvet.

A NÊpi Radikålis Pårt ennek kÜvetkeztÊben a kommuniståk, a bolsevikok ellenfele, akik nem fogadjåk el a parlamentarizmust, Ês a "proletårdiktatúra" mellett foglalnak ållåst,  azaz sajåt szektåjuk híveinek diktatúråja mellett, s híveik se nem munkåsok, se nem proletårok. A bolsevikok diktatúråjåt ugyanúgy nem fogadjuk el,mint ahogy a feudålis birtokosok vagy a kapitaliståk diktatúråjåt sem. Egyåltalån semmifÊle diktatúråt nem akarunk, parlamentåris kormånyt akarunk.

EzĂŠrt utasĂ­tjuk el azt a kĂśvetelĂŠst is, hogy "mindhĂĄrom nĂŠp megegyezĂŠsĂŠvel" - a szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek - megegyezĂŠsĂŠvel kell kormĂĄnyozni. Ez a mĂłd feltĂŠtelezi, hogy előszĂśr is hĂĄrom tĂśrzsi kĂşriĂĄt kell alapĂ­tani: szerbet, horvĂĄtot ĂŠs szlovĂŠnt. A mai rend szerint a szlovĂŠnnak 40 kĂŠpviselője lenne, a horvĂĄtnak 90, ĂŠs akkor hova tennĂŠk Bosznia, DalmĂĄcia, valamint a bunyevĂĄcok, muzulmĂĄnok, stb. kĂźldĂśtteit? Ez a kĂşria rendszer ellentĂŠtben ĂĄll a parlamentarizmussal, mivel lehetetlennĂŠ tennĂŠ a parlamenti munkĂĄt, ĂŠs ez ellentĂŠtes a RadikĂĄlis PĂĄrt alapelveivel.

A NĂŠpi RadikĂĄlis PĂĄrt szemben ĂĄll minden olyan pĂĄrttal, amelyek nem politikai alapokon nyugszanak, hanem kĂźlĂśnbĂśző partikulĂĄris elveken. Szemben ĂĄll azokkal a pĂĄrtokkal, amelyek vallĂĄsi elveken alapulnak. Amennyiben a vallĂĄsi elvet tennĂŠnk meg a pĂĄrtok felosztĂĄsĂĄnak alapelvĂŠvĂŠ, ĂĄllamunkban igen sokan lennĂŠnek olyanok, akik egymĂĄs kĂśzĂśtt vallĂĄsi harcokat kezdenĂŠnek: katolikus, pravoszlĂĄv, muzulmĂĄn, zsidĂł, lutherĂĄnus, kĂĄlvinista, szabadgondolkodĂĄsĂş elveken nyugvĂł harcot. Ugyanezen az alapon lĂŠtezne pantheistĂĄk, materialistĂĄk, stb. pĂĄrtja is. (...)

A NĂŠpi RadikĂĄlis PĂĄrt ugyanĂ­gy nem fogad el egyetlen tĂśrzsi vagy osztĂĄlyĂĄllĂĄspontot sem. PĂĄrtunk az ĂĄllami ĂŠs nemzeti egysĂŠg alapjain nyugszik, nem ismer el semmifĂŠle tĂśrzsi kĂźlĂśnbsĂŠgeket, ĂŠs csak kirĂĄlysĂĄgunk szabad ĂĄllampolgĂĄrait ismeri el. UgyanĂ­gy nem ismer el semmifĂŠle osztĂĄlyĂĄllĂĄspontot sem. Az egyes osztĂĄlyok ĂŠrdekei akkor lesznek a legjobban megvĂŠdelmezve, ha kĂŠpviselőik egy pĂĄrtba tĂśmĂśrĂźlnek. A NĂŠpi RadikĂĄlis PĂĄrt elsősorban a termelő tĂĄrsadalmi rĂŠtegekkel tĂśrődik. És mivel ĂĄllamunkban mindenekelőtt a paraszt a legfontosabb termelő, ezĂŠrt pĂĄrtunk elsősorban parasztpĂĄrt.

B. Petranović-M. Zečevic: Jugoslavija 1918-1984. 195-196. 1.

54.

JUGOSZLÁVIA FÜGGETLEN MUNKÁSPÁRTJÁNAK PROGRAMJÁBÓL

1923. januĂĄr 13-14.

(...) JugoszlĂĄvia munkĂĄsosztĂĄlya, jelenlegi nehĂŠz helyzetĂŠnek, s annak tudatĂĄban, hogy sajĂĄt osztĂĄly pĂĄrtjĂĄn keresztĂźl folytatott szervezett politikai harc nĂŠlkĂźl nem tud javĂ­tani jelenlegi nehĂŠz helyzetĂŠn, s nem tevĂŠkenykedhet sikerrel a kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄs alĂłli felszabadulĂĄs ĂŠs a szocializmus győzelme ĂŠrdekĂŠben, lĂŠtrehozta JugoszlĂĄvia FĂźggetlen MunkĂĄspĂĄrtjĂĄt, amely a kĂśvetkező elveken alapulĂł programot ĂŠs alapszabĂĄlyt vallja magĂĄĂŠnak:⁴⁹

(...) Az NRPJ  tudatĂĄban van annak, hogy milyen helyzetben van JugoszlĂĄvia munkĂĄsosztĂĄlya. Tudja, hogy a munkĂĄsosztĂĄly ma vĂŠdekezni kĂŠnyszerĂźl a tőkĂŠs osztĂĄly brutĂĄlis szociĂĄlis ĂŠs politikai reakciĂłjĂĄval szemben. EzĂŠrt Ăşgy vĂŠli, hogy legfontosabb ĂŠs legkĂśzvetlenebb feladata az, hogy letĂśrje e szociĂĄlis ĂŠs politikai reakciĂłt, hogy harcoljon a munkĂĄsosztĂĄly legelemibb polgĂĄri ĂŠs gazdasĂĄgi jogainak helyreĂĄllĂ­tĂĄsĂĄĂŠrt, s a munkĂĄsosztĂĄly kĂśnyĂśrtelen kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄstĂłl valĂł megvĂŠdĂŠsĂŠĂŠrt. Hogy ezt el tudja ĂŠrni, az NRPJ a munkĂĄsosztĂĄly osztĂĄlyharcos szervezetekbe valĂł tĂśmĂśrĂ­tĂŠsĂŠn fog fĂĄradozni, azon, hogy kĂŠpessĂŠ tegye a munkĂĄsosztĂĄlyt arra, hogy harcoljon ĂŠrdekei vĂŠdelmĂŠĂŠrt, hogy a munkĂĄsosztĂĄlyban tudatosĂ­tsa a kapitalizmus szocialista renddel valĂł felvĂĄltĂĄsĂĄnak szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt, ĂŠs hogy e cĂŠl elĂŠrĂŠse ĂŠrdekĂŠben - figyelembe vĂŠve mindazokat az objektĂ­v ĂŠs szubjektĂ­v feltĂŠteleket, amelyek kĂśzepette a munkĂĄsosztĂĄly az osztĂĄlyharcĂĄt vĂ­vja -  irĂĄnyĂ­tsa ezt a harcot. Szervezett ĂŠs fegyelmezett tĂśmegek harcĂĄt vezetve, az NRPJ Ăşgy vĂŠli, hogy puccsista tevĂŠkenysĂŠggel ĂŠs egyĂŠni akciĂłkkal nem lehet elĂŠrni a munkĂĄsosztĂĄlynak a tőkĂŠs kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄs alĂłl valĂł felszabadĂ­tĂĄsĂĄt. (...)

Az NRPJ azt az ĂĄllĂĄspontot kĂŠpviseli, hogy a tĂśrzsi vitĂĄk egyik fontos oka JugoszlĂĄviĂĄban a kĂźlĂśnbĂśző tartomĂĄnyi-tĂśrzsi kĂśzpontok kĂśzĂśtti,mĂŠg megoldatlan gazdasĂĄgi harc. A nemzeti egysĂŠg megteremtĂŠse ĂŠrdekĂŠben harcolni fog mindenfĂŠle erőszakos ĂŠs hegemonista centralizmus ellen, a dolgozĂł nĂŠp teljes belső szabadsĂĄgĂĄn alapulĂł ĂśnkormĂĄnyzatĂĄĂŠrt. A  nĂŠp ĂśnkormĂĄnyzatĂĄnak ĂĄllĂĄspontjĂĄt kĂŠpviselve  az NRPJ Ăşgy vĂŠli, hogy mĂŠg a hatĂĄrok kĂŠrdĂŠsĂŠt is csak a nĂŠpek szabad akarata (nĂŠpszavazĂĄs) rĂŠvĂŠn lehet megoldani.

A nemzeti kisebbsĂŠgek szĂĄmĂĄra, amelyek szĂŠpszerĂŠvel vagy erőszakkal kerĂźltek az ĂĄllam hatĂĄrai kĂśzĂŠ, az NRPJ teljes politikai ĂŠs kulturĂĄlis szabadsĂĄgot kĂśvetel.

Az NRPJ a kĂśvetkező eszkĂśzĂśket fogja alkalmazni harca sorĂĄn: a proletariĂĄtus, a vĂĄrosok ĂŠs a falvak szegĂŠnyeinek e program alapjĂĄn valĂł szervezĂŠse; e tĂśmegek kĂśzĂśtt ĂŠlőszĂłval ĂŠs sajtĂł ĂştjĂĄn kifejtett propaganda, kifejlesztve a tĂśmegekben az osztĂĄlyĂśntudatot, a szolidaritĂĄst ĂŠs a kapitalista rabsĂĄg alĂłli felszabadulĂĄsĂŠrt vĂ­vandĂł harc ĂłhajĂĄt; rĂŠszvĂŠtel a kĂŠpviselőtestĂźletek munkĂĄjĂĄban, a parlamentben, a tartomĂĄnyi gyűlĂŠsekben ĂŠs a kĂśzsĂŠgekben.

Istorijski arhiv KPJ. Tom II, 272-279. 1.

55.

A ZÁGRÁBI, Ăşn. MARKO-JEGYZŐKÖNYV

ZĂĄgrĂĄb, 1923. ĂĄprilis 13.

1923. ĂĄprilis 13-i

JEGYZŐKÖNYV

amelyet a NRS (NĂŠpi RadikĂĄlis PĂĄrt) kĂźldĂśttei, a horvĂĄt ĂŠs a szlovĂŠn nĂŠp, valamint a JMO (JugoszlĂĄv MuzulmĂĄn Szervezet) kĂŠpviselői ĂĄllĂ­tottak Ăśsszeg ZĂĄgrĂĄbban, a HRSS (HorvĂĄt KĂśztĂĄrsasĂĄgi ParasztpĂĄrt) klubhelyisĂŠgeiben.

Jelen vannak:

A NRS kĂŠpviseletĂŠben Marko Gjuričić Ăşr, az NRS kĂŠpviselői klubjĂĄnak elnĂśke,

dr. Vojislav Janić Ăşr, az NRS FőbizottsĂĄgĂĄnak titkĂĄra

A HRSS kĂŠpviseletĂŠben Stjepan  Radić Ăşr, a HRSS elnĂśke

dr.Vlatko Maček Ăşr, a HRSS alelnĂśke

                   dr.Stjepan Kosutić Ăşr, a HRSS titkĂĄra

A SIS kĂŠpviseletĂŠben dr.Janko Brejc Ăşr, nĂŠpkĂŠpviselő

dr. Franjo Smodej Ăşr, a "Slovenec" főszerkesztője

A JMO kĂŠpviseletĂŠben dr.Mehmed Spaho Ăşr, a JMO elnĂśke

dr.Halidbag Hrasnica Ăşr, a JMO klubjĂĄnak elnĂśke,

Hamzalija Ajanović Ăşr, nĂŠpkĂŠpviselő ĂŠs a "Pravda" szerkesztője.

A bunyevĂĄcok kĂŠpviseletĂŠben BlaĹĄko Rajić Ăşr, nĂŠpkĂŠpviselő.

Hosszabb, nehĂŠz beszĂŠlgetĂŠs ĂŠs a mai politikai ĂŠs parlamenti helyzet megvitatĂĄsa sorĂĄn a fent emlĂ­tett kĂŠpviselők a kĂśvetkezőkben egyeztek meg.

A fent emlĂ­tett kĂŠpviselők kĂśzĂśtti megegyezĂŠshez szĂźksĂŠges alapfeltĂŠtel a horvĂĄtorszĂĄgi , szlovĂŠniai ĂŠs boszniai rendszer ĂŠs adminisztrĂĄciĂł megvĂĄltozĂĄsa.

A RadikĂĄlis PĂĄrtnak tettekkel kell bebizonyĂ­tania, hogy az egymĂĄs kĂśzĂśtti viszony rendezĂŠsĂŠnek egyetlen kĂŠrdĂŠsĂŠt sem erőszak alkalmazĂĄsĂĄval szĂĄndĂŠkozik megoldani.

HorvĂĄtorszĂĄgban a kĂśvetkezőket szĂźksĂŠges vĂŠghezvinni:

1/ Össze kell hĂ­vni az Ăśsszes kĂśzsĂŠgi tanĂĄcsot, hogy előljĂĄrĂłikat ĂŠs tisztviselőiket a tĂśrvĂŠnynek megfelelően, s ne a rendelkezĂŠsek szerint vĂĄlasszĂĄk meg.

2/ Minden politikai ĂŠs katonapolitikai elĂ­tĂŠltet amnesztiĂĄban kell rĂŠszesĂ­teni.

3/ A DalmĂĄcia, Bosznia ĂŠs Hercegovina nĂŠpe szĂĄmĂĄra ĂśsszegyűjtĂśtt ĂŠlelmiszert az Ă­nsĂŠges vidĂŠkek lakosai szĂĄmĂĄra nyĂşjtandĂł segĂ­tsĂŠgkĂŠppen a meghatĂĄrozott helyekre kell ĂĄtszĂĄllĂ­tani.

4/ VĂŠgre kell hajtani az Ăśsszes osztrĂĄk csĂĄszĂĄri pĂĄtens hatĂĄlyon kĂ­vĂźl helyezĂŠsĂŠt.

EzutĂĄn senkit sem szabad elĂ­tĂŠlnie pĂĄtensek alapjĂĄn.

5/ A vagyonkĂśzĂśssĂŠgekről szĂłlĂł tĂśrvĂŠny teljes bevezetĂŠse ĂŠs a vagyonkĂśzĂśssĂŠgek vagyonĂĄnak haladĂŠktalan ĂĄtadĂĄsa az e cĂŠlra vĂĄlasztĂĄs ĂştjĂĄn felhatalmazott funkcionĂĄriusok kezĂŠbe.

6/ A kormĂĄnyzĂłk ĂŠs a főispĂĄnok kinevezĂŠsĂŠt a HRSS vezetősĂŠgĂŠvel egyetĂŠrtĂŠsben kell vĂŠgrehajtani.

7/ A csendőrsĂŠg semmilyen esetben sem hajthat vĂŠgre ĂśnĂĄllĂłan semmifĂŠle igazgatĂĄsi, pĂŠnzĂźgyi vagy bĂ­rĂłsĂĄgi rendelkezĂŠst, hanem csakis kizĂĄrĂłlag az illetĂŠkes tisztviselők segĂ­tőjekĂŠnt.

8/ A nyugdĂ­jazott, levĂĄltott ĂŠs ĂĄthelyezett tanĂĄrok ĂŠs professzorok visszahelyezĂŠse ĂĄllĂĄsukba.

A VajdasĂĄgban, amennyiben ott is a horvĂĄtorszĂĄgihoz hasonlĂł helyzetet talĂĄlunk, ugyanezeket a jobbĂ­tĂł cĂŠlzatĂş vĂĄltoztatĂĄsokat kell vĂŠgrehajtani.

Fontos, hogy minden kiemelt szolgĂĄlati helyről elmozdĂ­tsĂĄk az Ăśsszes odahelyezett "magyaron" tisztviselőt.

SzlovĂŠniĂĄra ugyanaz ĂŠrvĂŠnyes, ami HorvĂĄtorszĂĄgra, speciĂĄlisan pedig:

1/ az SLS-szel egyetĂŠrtĂŠsben nevezzenek ki tartomĂĄnyi kormĂĄnyzĂłt,

2/ oszlassanak fel ĂŠs tiltsanak be minden terrorista⁵¹ szervezetet, kĂźlĂśnĂśsen pedig az ORJUN-ĂĄt,

3/ az SLS-szel egyetĂŠrtĂŠsben vĂĄltsĂĄk le a szlovĂŠniai kĂśzigazgatĂĄs minden elfogult vezetőjĂŠt,

4/ hagyjĂĄk jĂłvĂĄ az egyetemek ĂŠs iskolĂĄk szĂĄmĂĄra szĂźksĂŠges kĂślcsĂśnĂśket, amelyeket nem a kĂśltsĂŠgvetĂŠs, hanem a tĂśrvĂŠny irĂĄnyoz elő.

BoszniĂĄban ĂŠs HercegovinĂĄban

1/ a kiemeltebb kĂśzigazgatĂĄsi funkciĂłkba tehetsĂŠgesebb ĂŠs elfogulatlanabb, a szĂźksĂŠges vĂŠgzettsĂŠggel rendelkező tisztviselőket nevezzenek ki, olyanokat, akik az egĂŠsz nĂŠp szĂźksĂŠgleteit ĂŠs hangulatĂĄt figyelembe fogjĂĄk venni; kĂźlĂśnĂśsen pedig, hogy az eddigi tartomĂĄnyi kormĂĄnyzĂł - aki a boszniai ĂŠs hercegovinai nĂŠp tĂśbbsĂŠgĂŠvel szemben nyĂ­ltan ellensĂŠges ĂĄllĂĄspontot foglalt el - helyĂŠre ĂĄllĂ­tsanak jobbat ĂŠs elfogulatlanabbat,

2/ a tisztviselők ĂĄthelyezĂŠsĂŠt a valĂłsĂĄgos igĂŠnyeknek megfelelően, s ne a pĂĄrtok Ăłhaja szerint vĂŠgezzĂŠk, vizsgĂĄljĂĄk felĂźl az elmĂşlt ĂŠv sorĂĄn vĂŠgrehajtott ĂĄthelyezĂŠseket ĂŠs elbocsĂĄtĂĄsokat, fĂźggetlenĂźl attĂłl, hogy azokra milyen okbĂłl kerĂźlt sor,

3/ minden Ünkormånyzati testßlet -  a kÜzsÊgek, a kereskedelmi kamara, stb. - nyerje vissza az Ünkormånyzat jogåt Ês e cÊlból minden vårosi Ês falusi kÜzsÊg szåmåra azonnal írjanak ki vålasztåsokat, az Ünkormånyzat nÊlkßli falvakban vålasszanak falusi elÜljårót,

4/ hogy a boszniai ĂŠs hercegovinai gazdasĂĄgi intĂŠzmĂŠnyeket mind a kormĂĄny, mind a Nemzeti Bank egyenlő arĂĄnyban tĂĄmogassa, ĂŠs ne akadĂĄlyozza - ahogy ez eddig tĂśrtĂŠnt - a fejlődĂŠsĂźket,

5/ vegyĂŠk szĂĄmba azokat az elkobzott fegyvereket, amelyek re a tulajdonosoknak fegyverviselĂŠsi engedĂŠlyĂźk van,

6/ az ĂŠhező ĂŠs szĂźksĂŠget szenvedő vidĂŠkek falusi nĂŠpĂŠt segĂ­tsĂŠk ĂŠlelmiszerrel ĂŠs vetőmaggal, de azt ne vallĂĄsi vagy pĂĄrtbeli hovatartozĂĄs szerint osszĂĄk szĂŠt, hanem a szĂźksĂŠglet ĂŠs a hiĂĄny mĂŠrtĂŠkĂŠnek megfelelően,

7/ hagyjĂĄk abba a kĂśzsĂŠgi legelők felosztĂĄsĂĄt, az elvett legelőket adjĂĄk vissza a kĂśzsĂŠgeknek, azoknak az ĂĄllami fĂśldeknek a felosztĂĄsĂĄt pedig, amelyekre a kĂśzsĂŠgeknek nincs szĂźksĂŠgĂźk, a valĂłsĂĄgos szĂźksĂŠgleteknek megfelelően vĂŠgezzĂŠk,

8/ az alapfokĂş iskolĂĄk rĂŠszĂŠre ĂŠs az utak fenntartĂĄsĂĄra, valamint a muzulmĂĄn papok pĂłtlĂŠkĂĄnak ĂŠs mĂĄs felekezetek papjaiĂŠval azonos szintre valĂł kiegĂŠszĂ­tĂŠsĂŠre nyĂşjtott kĂślcsĂśnĂśket arĂĄnyosan nĂśveljĂŠk.

VÊgßl feltÊtel nÊlkßl abba kell  hagyni mind Horvåtorszåg, mind SzlovÊnia, valamint Bosznia-Hercegovina megkezdett kÜzigazgatåsi felosztåsåt.

A HRSS, az SLS ĂŠs a JM0 kĂŠpviselői a parlamentben magatartĂĄsukkal lehetővĂŠ fogjĂĄk tenni a NRS szĂĄmĂĄra a skupstina ideiglenes elnĂśkĂŠnek megvĂĄlasztĂĄsĂĄt ĂŠs egy homogĂŠn radikĂĄlis kormĂĄny lĂŠtrehozĂĄsĂĄt. A fenti kĂŠpviselők ugyanĂ­gy lehetővĂŠ fogjĂĄk tenni minden mandĂĄtum verifikĂĄciĂłjĂĄt mind a verifikĂĄciĂłs bizottsĂĄgban,  mind pedig a NemzetgyűlĂŠsben.

A vĂŠgleges egyezmĂŠny megkĂśtĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl folytatĂłdnak a tĂĄrgyalĂĄsok.⁵² FelolvasĂĄsa utĂĄn elfogadtĂĄk ĂŠs alĂĄĂ­rtĂĄk.

B. Petranović-M. Zečević; Jugoslavija 1918-1984. 199-200. 1.

56.

AZ NRPJ HATÁROZATA A NEMZETI KÉRDÉSRŐL

1923. mĂĄjus vĂŠge

(...)

2.

A szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek ĂĄllamĂĄnak lĂŠtrejĂśtte szintĂŠn a vilĂĄghĂĄborĂş egyik eredmĂŠnye. Az, hogy előszĂśr egyesĂźlt egy ĂĄllamban a hĂĄrom dĂŠlszlĂĄv nemzet, amelyek korĂĄbban az osztrĂĄk-magyar imperializmus jĂĄrma alatt, szĂŠtszakĂ­tva ĂŠltek, azt jelentette, hogy lĂŠtrejĂśttek az objektĂ­v feltĂŠtelek ahhoz a folyamathoz, hogy a hĂĄrom rokon nemzetből egy nemzet alakulhasson ki .

De ahelyett, hogy a kĂśzĂśs ĂĄllam lĂŠtrejĂśttĂŠvel csĂśkkentek volna a nemzeti ellentĂŠtek a hĂĄrom rokon nemzet kĂśzĂśtt, azok egyre inkĂĄbb kiĂŠleződnek. E folyamat oka abban a konkrĂŠt tĂśrtĂŠnelmi helyzetben keresendő, amelyben a szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek egyesĂźlĂŠse vĂŠgbement, illetve abban a mĂłdban, ahogyan az egyesĂźlĂŠs megtĂśrtĂŠnt.

A szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek egyesĂźlĂŠse nem az egyesĂźlĂŠs szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠről alkotott nemzettudat fejlődĂŠsĂŠnek folyamatĂĄban ment vĂŠgbe, nem nemzeti forradalommal ĂŠs nem alulrĂłl jĂśvő ĂśnrendelkezĂŠssel. Ellenkezőleg, az egyesĂźlĂŠs a nĂŠptĂśmegek megkĂŠrdezĂŠse nĂŠlkĂźl, az antant ĂŠs a szerb uralkodĂł osztĂĄly imperialista diktatĂşrĂĄjĂĄnak kĂśvetkeztĂŠben jĂśtt lĂŠtre. A horvĂĄt ĂŠs a szlovĂŠn burzsoĂĄzia kapitulĂĄlt e diktĂĄtum előtt. A vĂĄrosok ĂŠs a falvak elĂŠgedetlen munkĂĄstĂśmegeitől valĂł fĂŠlelmĂźkben a szerb militarista monarchia vĂŠdelme alĂĄ helyeztĂŠk magukat, ĂŠs a szerb burzsoĂĄziĂĄval egyĂźtt kĂŠt ĂŠv alatt JugoszlĂĄvia egĂŠsz dolgozĂł nĂŠpe felett diktatĂşrĂĄt valĂłsĂ­tottak meg. Így az egĂŠsz burzsoĂĄzia osztĂĄlyĂŠrdekeinek ĂŠs a monarchia kierőszakolĂĄsĂĄnak a kĂśvetkeztĂŠben az a folyamat, hogy a hĂĄrom rokon nemzetből egy nemzet jĂśjjĂśn lĂŠtre, mĂĄr a kezdetben elakadt. HelyĂŠbe az egyre mĂŠlyebb nemzeti, ellentĂŠtek kifejlődĂŠsĂŠnek a folyamata lĂŠpett.

A nemzeti ellentĂŠtek kiĂŠleződĂŠsĂŠnek alapvető oka a szerb burzsoĂĄziĂĄban van. MiutĂĄn a szerb nĂŠp mĂŠg a tĂśrĂśk feudalizmus ellen, a sajĂĄt ĂĄllamĂĄĂŠrt folytatott harcokban ĂĄtĂŠlte sajĂĄt nemzeti forradalmĂĄt, a szerb burzsoĂĄzia mĂĄr a vilĂĄghĂĄborĂş előtt hĂłdĂ­tĂł, gyarmatosĂ­tĂł politikĂĄt folytatott MakedĂłniĂĄban ĂŠs AlbĂĄnia ellen. Az SHS ĂĄllamban a szerb burzsoĂĄzia rĂŠszben arra tĂśrekszik, hogy gazdasĂĄgilag megerősĂśdjĂśn, rĂŠszben pedig arra, hogy parazita mĂłdon, az Ăşjonnan megszerzett vidĂŠkek nĂŠpĂŠnek kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄsĂĄbĂłl ĂŠs kirablĂĄsĂĄbĂłl, valamint a horvĂĄt ĂŠs a szlovĂŠn burzsoĂĄzia rovĂĄsĂĄra ĂŠljen. A szerb burzsoĂĄzia mindezt a kĂśvetkező mĂłdon ĂŠri el: kezĂŠben tartja az egĂŠsz ĂĄllami ĂŠs katonai apparĂĄtust, ĂŠs a kĂśnyĂśrtelen reakciĂłs rendszer segĂ­tsĂŠgĂŠvel, amelyet a centralista vidovdani alkotmĂĄny legalizĂĄlt, ĂŠrvĂŠnyre juttatja sajĂĄt nemzeti hegemĂłniĂĄjĂĄt a horvĂĄt ĂŠs a, szlovĂŠn nĂŠppel ĂŠs azok fejlettebb burzsoĂĄziĂĄjĂĄval szemben. HĂłdĂ­tĂł jellegű gazdasĂĄgpolitikĂĄt folytat: 1. a burzsoĂĄ jĂśvedelmek ĂŠs kĂśltsĂŠgek arĂĄnytalan elosztĂĄsĂĄval; 2. az ĂĄllami eszkĂśzĂśknek ĂĄllami pĂŠnzintĂŠzetek ĂştjĂĄn a szerb gazdasĂĄg megerősĂ­tĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl SzerbiĂĄba tĂśrtĂŠnő ĂĄtvitelĂŠvel; 3. mĂĄs vidĂŠkeknek nyĂşjtandĂł ĂĄllamkĂślcsĂśnĂśk megvonĂĄsĂĄval; 4. az ĂĄllamkĂślcsĂśnĂśk legnagyobb rĂŠszben SzerbiĂĄba tĂśrtĂŠnő ĂĄtirĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄval, elsősorban a militarizmus erősĂ­tĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl, ĂŠs 5. a koncessziĂłk ĂŠs szĂĄllĂ­tĂĄsok monopolizĂĄlĂĄsĂĄval.

EzenkĂ­vĂźl megsemmisĂ­ti Crna Gora autonĂłmiĂĄjĂĄt ĂŠs a legdurvĂĄbb nemzeti elnyomĂĄssal, gyarmatosĂ­tĂĄssal, erőszakos nĂŠpirtĂĄssal ĂŠs asszimilĂĄciĂłval szerbesĂ­ti MakedĂłniĂĄt, elnyomja a nemzeti kisebbsĂŠgeket.

A szerb burzsoĂĄzia hegemĂłniĂĄjĂĄnak kĂśzvetlen eredmĂŠnye a horvĂĄt ĂŠs a szlovĂŠn nĂŠp, valamint a nemzeti kisebbsĂŠgek vĂŠdekező csoportosulĂĄsainak, valamint Crna  Gora, Bosznia-Hercegovina ĂŠs a VajdasĂĄg autonĂłmiĂĄjĂĄĂŠrt ĂŠs MakedĂłnia fĂźggetlensĂŠgĂŠĂŠrt kĂźzdő mozgalmak megjelenĂŠse.

E nemzeti vĂŠdekező csoportosulĂĄsok legfontosabb tĂŠnyezői a paraszti tĂśmegek lettek, kĂźlĂśnĂśsen HorvĂĄtorszĂĄgban. A horvĂĄt ĂŠs a szlovĂŠn burzsoĂĄzia a szerb burzsoĂĄzia egyre erőszakosabb hegemĂłniĂĄjĂĄnak nyomĂĄsa alatt tĂĄmaszt keresett ezekben a paraszti tĂśmegekben. Mivel gazdasĂĄgilag fejlettebbek, igĂŠnyt formĂĄlnak az ĂĄllam egĂŠsz gazdasĂĄgi terĂźletĂŠre, ĂŠrdekĂźk a kĂśzĂśs ĂĄllam meglĂŠte, de az egyenjogĂşsĂĄg alapjĂĄn. A szerb burzsoĂĄzia hegemĂłniĂĄjĂĄnak hatĂĄsĂĄra azonban ezek a nemzeti csoportosulĂĄsok nacionalista jelszavak hatĂĄsa alĂĄ kerĂźltek,amely lehetővĂŠ teszi, hogy a horvĂĄt ĂŠs szerb burzsoĂĄzia ezeket a tĂśmegmozgalmakat sajĂĄt cĂŠljaira hasznĂĄlja fel. Így ma az egĂŠsz horvĂĄt ĂŠs szlovĂŠn nĂŠp, valamint MakedĂłnia nĂŠpei is tĂĄmogatjĂĄk a nemzeti ĂśnrendelkezĂŠsĂŠrt kĂźzdő mozgalmakat.

Mindezek miatt egyrĂŠszt a szerbek, a horvĂĄtok ĂŠs a szlovĂŠnek, mĂĄsrĂŠszt a szerbek, a makedĂłnok ĂŠs a Crna Gora-iak kĂśzĂśtti nemzeti ellentĂŠtek a kĂśzĂśs ĂĄllamban valĂł ĂśtĂŠves egyĂźttĂŠlĂŠs utĂĄn ĂŠlesebbek, mint bĂĄrmikor voltak. MiutĂĄn nemzeti egyesĂźlĂŠsĂźk folyamata megĂĄllt, nemzeti szĂŠtbomlĂĄsuk folyamata mĂĄr annyira előrehaladt, hogy a szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek ĂĄllamĂĄt mĂĄr nem lehet bizonyos szĂĄmĂş nemzeti kisebbsĂŠggel rendelkező homogĂŠn nemzeti ĂĄllamnak tekinteni, hanem olyan ĂĄllamnak, amelyben az egyik nemzet (a szerb) burzsoĂĄziĂĄja elnyomja a tĂśbbi nemzetet. (...)

4.

Az NRPJ, amelyet a tĂśrtĂŠnelmi haladĂĄs ezen alapvető ĂŠrdekei vezĂŠrelnek, elismeri minden nĂŠpnek ahhoz valĂł jogĂĄt, hogy szuverĂŠn mĂłdon hatĂĄrozza meg a mĂĄs nĂŠpekhez fűződő viszonyĂĄt, tehĂĄt a szabad elszakadĂĄshoz ĂŠs az ĂśnĂĄllĂł ĂĄllamalkotĂĄshoz, illetve a sajĂĄt nemzeti ĂĄllamĂĄhoz tĂśrtĂŠnő csatlakozĂĄshoz valĂł jogĂĄt is. (...)

Az elszakadĂĄshoz valĂł jog elismerĂŠse ezek alapjĂĄn semmifĂŠle kapcsolatban sincs az Ăşgynevezett "amputĂĄlĂĄssal", amely csak a nemzeti elnyomĂĄs Ăşj formĂĄjĂĄt jelentenĂŠ.

ElismervĂŠn az elszakadĂĄshoz valĂł jogot, az NRPJ nem ĂĄllĂ­tja azt, hogy az elszakadĂĄs mindig cĂŠlravezető is. Az elszakadĂĄs cĂŠlravezetősĂŠgĂŠnek vagy nem cĂŠlravezetősĂŠgĂŠnek kĂŠrdĂŠsĂŠt az NRPJ mindig a konkrĂŠt tĂśrtĂŠnelmi helyzetben, a haladĂĄs ĂŠs a proletariĂĄtus osztĂĄlyharcĂĄnak ĂŠrdekei szempontjĂĄbĂłl fogja megvizsgĂĄlni .

Ennek megfelelően az, hogy az NRPJ elismeri az elszakadĂĄshoz valĂł jogot, nem zĂĄrja ki, hogy ne agitĂĄljon az elszakadĂĄs ellen. MinĂŠl teljesebb lesz az ĂśnrendelkezĂŠs szabadsĂĄga, annĂĄl gyengĂŠbb lesz a szeparatizmus, mert az esetek tĂśbbsĂŠgĂŠben, de kĂźlĂśnĂśsen a horvĂĄtoknĂĄl ĂŠs a szlovĂŠneknĂŠl, egyre jobban ki fognak tűnni az elszakadĂĄs ĂĄltal okozott nehĂŠzsĂŠgek mind az etnikai ĂśsszefonĂłdottsĂĄg, mind a fĂśldrajzi ĂŠs gazdasĂĄgi kapcsolatok, valamint a nagy gazdasĂĄgi terĂźletnek a gazdasĂĄgi fejlődĂŠsre gyakorolt előnyei kĂśvetkeztĂŠben.

A szerb, horvĂĄt ĂŠs szlovĂŠn nĂŠpnek kĂśzĂśs ĂĄllamban valĂł egyesĂźlĂŠse egybeesik a tĂśrtĂŠnelmi haladĂĄs irĂĄnyĂĄval ĂŠs a proletariĂĄtus osztĂĄlyharcĂĄnak ĂŠrdekeivel. De hogy ez az egyesĂźlĂŠs be tudja tĂślteni hivatĂĄsĂĄt, a kĂśzĂśs ĂĄllamnak a szĂśvetsĂŠg ĂśnkĂŠntessĂŠgĂŠn ĂŠs Ăśsszes rĂŠszeinek teljes egyenjogĂşsĂĄgĂĄn kell alapulnia, ami eddig nem volt meg. EzĂŠrt a NRPJ kĂŠpviseli az ĂĄllam minden nĂŠpĂŠnek ahhoz valĂł jogĂĄt, hogy szuverĂŠn mĂłdon, szabadon ĂŠs a nemzeti egyenlősĂŠg alapjĂĄn, a tartomĂĄnyi hatĂĄrokra valĂł tekintet nĂŠlkĂźl hatĂĄrozza meg a tĂśbbi rĂŠszekhez ĂŠs az ĂĄllam egĂŠszĂŠhez fűződő viszonyĂĄt.

Ebből az alapĂĄllĂĄsbĂłl kiindulva az NRPJ azĂŠrt fog harcolni , hogy valamennyi nĂŠp szabad ĂśnrendelkezĂŠsĂŠnek ĂştjĂĄn - figyelembe vĂŠve a nĂŠpek nemzeti, fĂśldrajzi ĂŠs gazdasĂĄgi viszonyait - lĂŠtrejĂśjjĂśn valamennyi nĂŠp ĂśnkĂŠntes, fĂśderatĂ­v (szĂśvetsĂŠgi) ĂĄllami egysĂŠge, amely mind az egĂŠsz, mind pedig az egyes rĂŠszek gazdasĂĄgi ĂŠs kulturĂĄlis fejlődĂŠse szempontjĂĄbĂłl az egyesĂźlĂŠs legmegfelelőbb formĂĄja. EzĂŠrt a NRPJ harcolni fog az adott ĂĄllamrenden belĂźl megteremthető lehető legteljesebb helyi ĂśnkormĂĄnyzatĂĄĂŠrt.

6.

(...) Az NRPJ harcolni fog a vidovdani alkotmĂĄny eltĂśr1ĂŠsĂŠĂŠrt, s egy olyan kĂśztĂĄrsasĂĄgi-fĂśderatĂ­v alkotmĂĄnyĂŠrt, amely minden nemzet teljes egyenlősĂŠgĂŠt fogja jelenteni.

7.

A nĂŠp teljes ĂśnrendelkezĂŠs jogĂĄt, valamint a szĂŠles nĂŠptĂśmegek ĂŠrdekeit csak a parasztsĂĄgnak ĂŠs a kĂśzĂŠpső rĂŠtegeknek a proletaritĂĄssal egyĂźtt vĂ­vott harcĂĄval lehetne biztosĂ­tani. (...)

8.

Minthogy egyetlen, MakedĂłniĂĄban ĂŠlő nemzetisĂŠg sincs tĂśbbsĂŠgben, ezĂŠrt bĂĄrmely balkĂĄni orszĂĄgnak MakedĂłnia feletti uralma a makedĂłniai lakossĂĄg tĂśbbsĂŠgĂŠnek rabsĂĄgba dĂśntĂŠsĂŠt jelenti. Minden orszĂĄg MakedĂłnia felett a hĂłdĂ­tĂĄs, a terror, a tĂśmeges ĂźldĂśzĂŠs ĂŠs az erőszakos elnemzetlenĂ­tĂŠs eszkĂśzeivel uralkodna.

A makedĂłniai lakossĂĄg hosszĂş ĂŠveken keresztĂźl kitartĂłan ĂŠs hősiesen harcolt a felszabadulĂĄsĂŠrt. A balkĂĄni hĂĄborĂşk utĂĄn, amikor MakedĂłnia megismerte a szomszĂŠdos burzsoĂĄziĂĄk nacionalista rendszereit, a makedĂłniai lakossĂĄgban megerősĂśdĂśtt a fĂźggetlensĂŠg irĂĄnti vĂĄgy. "A fĂźggetlen MakedĂłnia" jelszavĂĄt ma is magĂĄĂŠnak vallja MakedĂłnia egĂŠsz lakossĂĄga.

MakedĂłnia fĂźggetlensĂŠgĂŠĂŠrt elsősorban a makedĂłniai parasztoknak kell kĂźzdeniĂźk, s ezĂŠrt kezĂźkbe kell venniĂźk e harc vezetĂŠsĂŠt, szolidĂĄrisnak kell mutatkozniuk a mĂĄs orszĂĄgokban ĂŠlő munkĂĄs- ĂŠs paraszttestvĂŠreikkel, ĂŠs biztosĂ­taniuk kell egy munkĂĄs-paraszt kormĂĄny lĂŠtrehozĂĄsĂĄt a fĂźggetlen MakedĂłniĂĄban, amely ĂśnkĂŠnt fog belĂŠpni a fĂźggetlen balkĂĄni kĂśztĂĄrsasĂĄgok fĂśderĂĄciĂłjĂĄba. (...)

9.

Az imperialista bĂŠkeszerződĂŠsek, amelyek egyrĂŠszt kiszolgĂĄltattĂĄk a juliai terĂźlet horvĂĄtjait ĂŠs szlovĂŠnjeit az olasz imperializmus zsarnoksĂĄgĂĄnak, mĂĄsrĂŠszt pedig a szerb burzsoĂĄzia elnyomĂĄsĂĄnak vetettĂŠk alĂĄ a vajdasĂĄgi magyarok, nĂŠmetek ĂŠs romĂĄnok, valamint makedĂłniai tĂśrĂśkĂśk, albĂĄnok, bolgĂĄrok⁵³ ĂŠs kucovlahok  tĂśmegeit. De mind a magyar, nĂŠmet ĂŠs romĂĄn burzsoĂĄzia, mind pedig a tĂśrĂśk bĂŠgek ahelyett, hogy harcolnĂĄnak a szerb burzsoĂĄzia hegemonista, fasiszta politikĂĄja ellen, szĂśvetsĂŠget kĂśtĂśttek az uralkodĂł szerb burzsoĂĄziĂĄval. A nagy tĂśbbsĂŠgben proletĂĄr ĂŠs paraszti tĂśmegek minden jogos kĂśvetelĂŠsĂŠt elĂĄrultĂĄk, ĂŠs csak a vagyonos rĂŠtegek ĂŠrdekeit kĂŠpviselik. Az ilyen magatartĂĄssal gyengĂ­tik a tĂśbbi elnyomott nemzet helyzetĂŠt.

Az NRPJ le fogja leplezni e burzsoĂĄ pĂĄrtok politikĂĄjĂĄt ĂŠs felszĂłlĂ­tja a tĂśmegeket, hogy ne hagyjĂĄk magukat becsapni, hanem tĂśmĂśrĂźljenek a forradalmi proletariĂĄtus ĂŠs mĂĄs nemzetek dolgozĂłi kĂśrĂŠ.

Az NRPJ harcolni fog azĂŠrt, hogy a nemzeti kisebbsĂŠgek szĂĄmĂĄra a teljes politikai ĂŠs ĂĄllampolgĂĄri egyenlősĂŠgen kĂ­vĂźl garantĂĄljĂĄk az anyanyelv korlĂĄtlan hasznĂĄlatĂĄnak jogĂĄt bĂĄrmely hatĂłsĂĄggal valĂł ĂŠrintkezĂŠs sorĂĄn  azt, hogy az Ăśsszes ĂĄllami iskolĂĄban kĂśtelező legyen a gyermekek anyanyelven valĂł iskolĂĄztatĂĄsa, valamint biztosĂ­tsĂĄk a legteljesebb lelkiismereti szabadsĂĄgot. Így a nemzeti kisebbsĂŠgek dolgozĂłi be fogjĂĄk lĂĄtni, hogy-az NRPJ az igazi vĂŠdelmezőjĂźk.

10.

A nĂŠpek ĂśnrendelkezĂŠsi jogĂĄnak elismerĂŠse kĂŠpmutatĂĄs lenne az e jog megteremtĂŠsĂŠĂŠrt folytatott harc segĂ­tĂŠse nĂŠlkĂźl. (...)

A NRPJ feladata az, hogy megvalĂłsĂ­tsa az elnyomĂł ĂŠs az elnyomott nemzetek dolgozĂłinak teljes egysĂŠgĂŠt.

           KĂźlĂśnĂśsen fontos feladata az NRPJ-nek, hogy a szerb nĂŠpben tudatosĂ­tsa, nem lehet szabad az a nĂŠp, amely mĂĄs nĂŠpeket elnyon, s hogy kĂśnyĂśrtelenĂźl leplezze le a hegemonista burzsoĂĄzia centralista jelszavĂĄt. UgyanĂ­gy feladata az NRPJ-nek, hogy az elnyomott nĂŠpekben ĂĄllandĂłan tudatosĂ­tsa az ellenzĂŠkben levő burzsoĂĄzia ĂśnrendelkezĂŠssel, fĂśderĂĄciĂłval ĂŠs autonĂłmiĂĄval kapcsolatos jelszavainak osztĂĄlyjellegĂŠt, mert ez a burzsoĂĄzia e jelszavakon mindig csak a sajĂĄt dolgozĂłinak kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄsi monopĂłliumĂĄt ĂŠrti. (...)

Istorijski arhiv KPJ. Tom II. Beograd, 1950. 67-71. 1.

57.

JUGOSZLÁV-OLASZ BARÁTSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS

1924. januĂĄr 27.

ŐfelsĂŠge, OlaszorszĂĄg kirĂĄlyĂĄnak a kormĂĄnya ĂŠs ŐfelsĂŠge, a Szerb-HorvĂĄt-SzlovĂŠn KirĂĄlysĂĄg kirĂĄlyĂĄnak kormĂĄnya, attĂłl a kĂśzĂśs szĂĄndĂŠktĂłl ĂĄthatva, hogy fenntartsĂĄk a bĂŠkĂŠt ĂŠs a vilĂĄghĂĄborĂşban elĂŠrt ĂŠs a bĂŠkeszerződĂŠs ĂĄltal megerősĂ­tett eredmĂŠnyeket, elhatĂĄroztĂĄk a kĂśvetkező, a kĂŠt kirĂĄlysĂĄg kĂśzĂśtti barĂĄtsĂĄgnak, valamint szĂĄrazfĂśldi ĂŠs tengeri jogaik kĂślcsĂśnĂśs tiszteletben tartĂĄsĂĄnak meghosszabbĂ­tĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł szerződĂŠs megkĂśtĂŠsĂŠt, ĂŠs a kĂśvetkező rendelkezĂŠsekben ĂĄllapodtak meg:

           1. cikk. A Magas Szerződő Felek kĂśtelezik magukat arra, hogy a Trianonban, St. Germainben ĂĄs Neuilly-ben megkĂśtĂśtt bĂŠkeszerződĂŠsekben rĂśgzĂ­tett rend fenntartĂĄsa ĂŠrdekĂŠben kĂślcsĂśnĂśs segĂ­tsĂŠgnyĂşjtĂĄsi ĂŠs szĂ­vĂŠlyes egyĂźttműkĂśdĂŠsi szerződĂŠsre kĂśtelezik magukat, valamint arra, hogy tiszteletben tartjĂĄk ĂŠs eleget tesznek az ezen szerződĂŠsben foglalt kĂśtelezettsĂŠgeknek

2. cikk. Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyikĂŠt egy vagy tĂśbb hatalom rĂŠszĂŠről nem provokĂĄlt tĂĄmadĂĄs ĂŠrnĂŠ, a mĂĄsik FĂŠl kĂśtelezi magĂĄt, hogy az ĂśsszetűzĂŠs egĂŠsz ideje alatt megőrzi semlegessĂŠgĂŠt. Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyikĂŠnek biztonsĂĄgĂĄt ĂŠs ĂŠrdekeit erőszakos kĂźlfĂśldi behatolĂĄs miatt veszĂŠly fenyegetnĂŠ, a mĂĄsik FĂŠl kĂśtelezi magĂĄt, hogy jĂłindulatĂş kĂśzreműkĂśdĂŠsĂŠvel politikai ĂŠs diplomĂĄciai segĂ­tsĂŠget nyĂşjt abbĂłl a cĂŠlbĂłl, hogy hozzĂĄjĂĄruljon a veszĂŠly kĂźlső okainak elhĂĄrĂ­tĂĄsĂĄhoz.

3 cikk. Arra az esetre, ha kĂśzĂśs ĂŠrdekeiket veszĂŠlyeztetve lĂĄtnĂĄk, a Magas Szerződő Felek kĂśtelezi magukat, hogy az azok megvĂŠdelmezĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠges intĂŠzkedĂŠseket egyetĂŠrtően fogjĂĄk megtenni.

4. cikk. A jelen SzerződĂŠs Ăśt ĂŠvig marad ĂŠrvĂŠnyben. Ennek az Ăśt ĂŠvnek a lejĂĄrta előtt egy ĂŠvvel a Magas Szerződő Felek mindegyike felmondhatja, vagy megĂşjĂ­thatja jelen SzerződĂŠst .

V. Bratulić: Politički sporazumi između Kraljevine Italije i Kraljevine SHS, odnosno Jugoslavije nakon Rapala, JadranskĂ­ zbornik, svezak VI. Rijeka-Pula, 1966, 30-31. 1.

58.

A HKPP BELÉPÉSE A PARASZTINTERNACIONÁLÉBA

1924. jĂşlius 1.

Kedves ElvtĂĄrsam!

Mint a HorvĂĄt KĂśztĂĄrsasĂĄgi ParasztpĂĄrt ĂŠs a HorvĂĄt NĂŠpkĂŠpviselet elnĂśke, a horvĂĄt nĂŠpkĂŠpviselők ez ĂŠv mĂĄjus 1-i plĂŠnumĂĄnak megbĂ­zĂĄsa alapjĂĄn ĂŠrtesĂ­tem Önt, hogy a HorvĂĄt KĂśztĂĄrsasĂĄgi ParasztpĂĄrt belĂŠp a Paraszt InternacionĂĄlĂŠba, azaz a szervezett parasztsĂĄg nemzetkĂśzi szĂśvetsĂŠgĂŠbe.

MagĂĄtĂłl ĂŠrtetődik, hogy a HorvĂĄt KĂśztĂĄrsasĂĄgi ParasztpĂĄrt tovĂĄbbra is megmarad sajĂĄt programja ĂŠs taktikĂĄja mellett, annĂĄl is inkĂĄbb, mivel ez a program teljes Ăśsszhangban van a Paraszt InternacionĂĄlĂŠ fő cĂŠljĂĄval. (...)

MagĂĄtĂłl ĂŠrtetődik az is, hogy a HorvĂĄt KĂśztĂĄrsasĂĄgi ParasztpĂĄrt a jugoszlĂĄviai belső kĂŠrdĂŠsek megoldĂĄsĂĄra ĂŠs a mai militarista burzsoĂĄ pĂĄrt megdĂśntĂŠsĂŠre mindenekelőtt bĂŠkĂŠs eszkĂśzĂśket fog alkalmazni, ĂŠs csak vĂŠgső esetben, ha ezek a bĂŠkĂŠs eszkĂśzĂśk sikertelennek bizonyulnĂĄnak, akkor n y Ăş l a for -radalom eszkĂśzĂŠhez. (...)⁵⁴

F. Čulinovic: Dokumenti, 250. 1.

59.

A HKPP VEZETŐSÉGÉNEK NYILATKOZATA A NEMZETGYŰLÉSBEN

BelgrĂĄd, 1925. mĂĄrcius 27.

(...) Azt akarjuk, hogy politikailag egyenrangĂşak legyĂźnk mint horvĂĄtok, szlovĂŠnek ĂŠs szerbek,mint hĂĄrom egyenlő testvĂŠr. Azt mondjĂĄk, ha mĂĄr egy nĂŠp vagyunk, mindegy, hogy egy-egy pozĂ­ciĂłt horvĂĄt vagy szerb tisztviselő tĂślt be, de ebben az esetben mindenĂźtt szerbek lesznek. (...)

NekĂźnk nem mindegy, mi lesz ebben az orszĂĄgban. Mi itt nem akarunk quantitĂŠ negligeable lenni. Mi azt szeretnĂŠnk, ha rĂŠszesei ĂŠs teremtői lennĂŠnk ennek az ĂĄllamnak. (...) Azt akarjuk, hogy egyenrangĂş tagjai legyĂźnk orszĂĄgunknak, hogy kĂśzĂśsen dĂśnthessĂźnk, mivel a mi nĂŠpĂźnk hĂĄla Istennek, politikailag van annyira ĂŠrett, hogy ne lehessen mĂĄsodrendű ĂĄllampolgĂĄrnak tekinteni, amit nem is tudna elviselni. EzĂŠrt, Uraim, valamennyi fellĂŠpĂŠsĂźnk kezdettől fogva arra irĂĄnyult, hogy hangsĂşlyt kapjanak azok a politikai lĂŠpĂŠsek, amelyeket via facti hajtottak vĂŠgre, a horvĂĄt nĂŠp formĂĄlis megkĂŠrdezĂŠse nĂŠlkĂźl, sőt a horvĂĄt szabor ĂŠs mĂĄs testĂźletek azon hatĂĄrozatai nĂŠlkĂźl, amelyek igazoltĂĄk ezeket a lĂŠpĂŠseket. (...)

Azonban itt lojĂĄlisan kijelentem, hogy helyzetĂźnk BelgrĂĄdban korĂĄntsem olyan, mint amilyen Pesten volt. A kettőt egyĂĄltalĂĄn nem lehet ĂśsszehasonlĂ­tani, hiszen most itthon vagyunk. (Viharos helyeslĂŠs ĂŠs taps az ellenzĂŠk rĂŠszĂŠről.)

Itt a mieink kĂśzĂśtt vagyunk, ĂŠs ha az első pillanatban nincs is rĂŠszĂźnk annyi megĂŠrtĂŠsben, amennyire szĂźksĂŠgĂźnk van ĂŠs amennyit elvĂĄrunk, az mĂŠg nem jelenti azt, hogy holnap sem lesz, kĂźlĂśnĂśsen, ha egyre inkĂĄbb eljut a nĂŠphez a felismerĂŠs, mint ahogy, hĂĄla Istennek, SzerbiĂĄban mĂĄr kezdenek felhagyni azzal, hogy "mi szabadĂ­tottunk fel benneteket". Ezt valĂłban kevesebbet mondjĂĄk, de ĂŠpp elĂŠgszer ahhoz, hogy belefĂĄradjunk, s ekĂśzben elfelejtődĂśtt, hogy a horvĂĄt nĂŠp milyen fontos szerepet jĂĄtszott az egyesĂźlĂŠs megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄban. A horvĂĄt nĂŠp ĂŠvszĂĄzadokon keresztĂźl őrzĂśtt minden talpalattnyi fĂśldet, akkor is, amikor ĂŠvszĂĄzadokon keresztĂźl oly sok elnyomĂĄsban volt rĂŠsze, oly sok ellensĂŠg vette kĂśrĂźl-, ez a nĂŠp itt maradt, megőrizte terĂźletĂŠt, hazĂĄjĂĄt. Vajon mindezek nĂŠlkĂźl sor kerĂźlhetett volna-e az egyesĂźlĂŠsre? (...)

Mi azt akarjuk, hogy az ĂĄllamban dĂśntő szava legyen annak a nĂŠpnek, amelynek ĂŠrdekei ĂŠvszĂĄzadokon keresztĂźl hĂĄttĂŠrbe szorultak, hiszen ezen a tĂĄjon mindenkivel tĂśbbet tĂśrődtek, mint a paraszttal, a paraszt mindig utolsĂł volt a sorban, mindig ő volt a legkevĂŠsbĂŠ fontos. Tudjuk, hogy a parasztok adjĂĄk az ĂĄllam erejĂŠt, mert ők termelik meg a kenyeret, kenyĂŠr nĂŠlkĂźl pedig nincs ĂŠlet, sem bĂŠkĂŠben, sem hĂĄborĂş idejĂŠn. EzĂŠrt mi, ezen elvek szerint szervezve a paraszti nĂŠpet, mindenekelőtt benne tudatosĂ­tottuk  a nĂŠp szuverenitĂĄsĂĄnak, a tĂśbbi dĂŠlszlĂĄv nĂŠppel valĂł testvĂŠri megegyezĂŠs, valamint a kĂśzĂśs ĂĄllam lĂŠtrehozĂĄsĂĄnak eszmĂŠjĂŠt, s miutĂĄn felkeltettĂźk bennĂźk ezek vĂĄgyĂĄt, lĂŠtrehoztuk azt a szervezetet, amely egymĂĄsutĂĄn hĂĄrom vĂĄlasztĂĄson mĂĄr megmutatta az erejĂŠt. (...)

NyĂ­ltan elmondtuk, hogyan gondolkodunk az ĂĄllamrĂłl ĂŠs hogyan gondolkodunk a hadseregről. NyĂ­ltan megmondtuk, hogy szĂźksĂŠgĂźnk van a hadseregre. MiĂŠrt? AzĂŠrt, hogy megvĂŠdjĂźk magunkat a kĂźlső tĂĄmadĂĄsokkal szemben. Kis nĂŠp vagyunk, a dĂŠlszlĂĄvok egyĂźttvĂŠve sem alkotnak szĂĄm szerint nagy nĂŠpet, ĂŠs Ăłvakodnunk kell attĂłl, hogy jĂĄtsszunk a hĂĄborĂşval, mert az veszĂŠlyes dolog, de a haza vĂŠdelmĂŠvel kapcsolatban kivĂŠtel nĂŠlkĂźl mindannyiunknak egyet kell ĂŠrtenĂźnk, mivel a haza nĂŠlkĂźl mi magunk sem lĂŠtezhetĂźnk. (...)

Ma itt tĂŠnylegesen a vidovdani alkotmĂĄny van ĂŠrvĂŠnyben, a Karađorđe-dinasztiĂĄval az ĂŠlĂŠn, ez politikai tĂŠny, olyan tĂŠny, melyet mi feltĂŠtel nĂŠlkĂźl elismerĂźnk, ĂŠs amellyel mi teljesen egyetĂŠrtĂźnk. (HelyeslĂŠs az ellenzĂŠk rĂŠszĂŠről.) Azt kĂ­vĂĄnjuk, hogy keressenek ĂŠs talĂĄljanak utat ĂŠs mĂłdot arra, hogy tovĂĄbblĂŠphessĂźnk, tĂĄmogassĂĄk a horvĂĄt ĂŠs a szlovĂŠn nĂŠp jogos tĂśrekvĂŠseit, hogy ő maga dĂśnthessen az ĂĄllamon belĂźli ĂśnkormĂĄnyzat megszervezĂŠsĂŠről anĂŠlkĂźl, hogy az kĂĄros lenne az ĂĄllam egysĂŠge ĂŠs ereje szempontjĂĄbĂłl; hogy a horvĂĄt nĂŠp megvĂŠdhesse gazdasĂĄgi ĂŠs szociĂĄlis ĂŠrdekeit, amelyek nemzeti lĂŠtĂŠnek fontos feltĂŠtelei.

(Marko Trifković miniszter: Ön tehĂĄt a dinasztiĂĄt ĂŠs a monarchiĂĄt csak mint tĂŠnyleges, s nem mint jogilag megerősĂ­tett ĂĄllapotot ismeri el. Dr. KoroĹĄec valamit kĂśzbeszĂłl.) Nem ĂŠrtem, mit akar mondani.

(Svetozar Pribičević kĂśzoktatĂĄsi miniszter a szĂłnoknak megismĂŠtli Trifković miniszter Ăşr szavait.)

Ez olyan tĂŠny, amely ĂśsszekĂśt bennĂźnket, s amely lĂŠtezik. Hogy ezt a dolgot kiegĂŠszĂ­tsem, annyit akarok mondani, hogy mi nem csupĂĄn mostani politikai helyzetĂźnk, hanem programunk alapjĂĄn is minden kĂŠtsĂŠgen felĂźl ĂĄllĂłnak tekintjĂźk az ĂĄllam egysĂŠgĂŠt. (viharos helyeslĂŠs az ellenzĂŠk rĂŠszĂŠről.) Ez nem kĂŠrdĂŠs szĂĄmunkra. UgyanĂ­gy vĂŠlekedĂźnk az uralkodĂł Karađorđe-dinasztiĂĄrĂłl is, erről tehĂĄt szĂźksĂŠgtelen tovĂĄbb beszĂŠlni. Ez egyĂĄltalĂĄn nem olyan kĂŠrdĂŠs, amelyről tovĂĄbb kellene beszĂŠlni; ezĂŠrt nem ĂŠrtem a kĂŠrdĂŠst. Ami pedig a nemzetisĂŠget illeti, mi nyĂ­ltan megmondjuk ÖnĂśknek, Uraim, hogy ez a vĂŠlemĂŠnyĂźnk, hogy mi hĂĄrman vagyunk, akik egyĂźtt akarunk ĂŠlni ĂŠs akiknek egyĂźtt is kell ĂŠlniĂźk, hiszen nemzetkĂśzi tekintetben egyikĂźnk sem lĂŠtezhet ĂśnĂĄllĂłan, mert elemi nemzeti ĂŠrdekeink arra kĂŠszttetnek bennĂźnket, hogy egyĂźtt ĂŠljĂźnk. (...)

Ezen eszmĂŠnyĂźnk szerint mi mindannyian, de kĂźlĂśnĂśsen a parasztsĂĄgunk egy etnikai egysĂŠget alkot, azonosak gazdasĂĄgi ĂŠs szociĂĄlis ĂŠrdekeik; ez szĂĄmunkra nem vitĂĄs, mindannyian ugyanazt a nyelvet beszĂŠljĂźk, hasonlĂłak a szokĂĄsaink,, stb. TalĂĄn csak annyi kĂźlĂśnbsĂŠg van kĂśztĂźnk, hogy az egyes vidĂŠkek kĂźlĂśnbĂśznek egymĂĄstĂłl, bizonyos nĂŠzetekben, mentalitĂĄsban, stb. (...)

ElismerjĂźk a jelenlegi politikai ĂĄllapotokat a vidovdani alkotmĂĄnnyal egyĂźtt, az ĂĄllam ĂŠlĂŠn a Karađorđe-dinasztiĂĄt. (Viharos helyeslĂŠs ĂŠs taps a baloldalon.) De szĂĄmĂ­tunk a horvĂĄt nĂŠp akaratĂĄnak megfelelő pozitĂ­v politika bevezetĂŠsĂŠre , ( . . . ) amely magĂĄba kell foglalja az alkotmĂĄny revĂ­ziĂłjĂĄt, s a szerb, horvĂĄt ĂŠs szlovĂŠn nĂŠp megegyezĂŠsĂŠt. (...)

F. Čulinović: Dokumenti, 265-266. 1.

60.

S. RADIĆ KIJELENTÉSE A MONARCHIA ÉS A CENTRALIZMUS ELFOGADÁSÁRÓL

ZĂĄgrĂĄb, 1924. ĂĄprilis.

(...) Mi nem fĂŠlelemből lettĂźnk monarchia-partik, s nem azĂŠrt, hogy kijussunk a bĂśrtĂśnből,⁵⁵   hanem azĂŠrt, mert mint pĂĄrt eljutottunk alkotĂłtevĂŠkenysĂŠgĂźnk konstruktĂ­v periĂłdusĂĄba. Ez a legfontosabb. Mi tehĂĄt ebben a periĂłdusban akkor is ĂĄttĂŠrtĂźnk volna a monarchia-pĂĄrti nĂŠzőpontra, ha nem lettek volna ilyen pontos ĂŠrtesĂźlĂŠseink kirĂĄlyunk szemĂŠlyisĂŠgĂŠtől. (...)

Az egyezmĂŠny lĂŠtre fog jĂśnni ĂŠs lĂŠtre is kell jĂśnnie. LĂŠlektani szempontbĂłl kedvező a pillanat, a lĂŠlektani dinamika ĂŠppen a kĂśztĂźnk ĂŠs a radikĂĄlisok kĂśzĂśtti megegyezĂŠs felĂŠ hajt bennĂźnket. Nem szĂźksĂŠges, hogy azonnal a mi koalĂ­ciĂłs kormĂĄnyunk jĂśjjĂśn lĂŠtre, ĂĄtmenetileg lehet az egy homogĂŠn radikĂĄlis kormĂĄny is, mĂŠgpedig ĂŠppen PaĹĄic Ăşrral az ĂŠlen. Új orientĂĄciĂłnknak, amelyet; semmikĂŠppen sem adunk fel, akkor lesz politikai ĂŠrtelme, ha ennek rĂŠvĂŠn a horvĂĄt nĂŠpet elvezetjĂźk a kirĂĄlyhoz ĂŠs a szerbekkel kĂśtendő egyezmĂŠnyhez. (...)

Mi a jĂśvőben semmi olyat nem fogunk tenni, ami megnehezĂ­tenĂŠ a szerbek ĂŠs horvĂĄtok kĂśzĂśtti egyezmĂŠny  lĂŠtrejĂśttĂŠt.

A szerbek  ĂŠs a horvĂĄtok annyira kiegĂŠszĂ­tik egymĂĄst, hogy egyĂźtt kell haladniuk. A szerbek jobb hadvezĂŠrek ĂŠs jobb diplomatĂĄk, mi viszont jobban ĂŠrtĂźnk az ĂştĂŠpĂ­tĂŠshez ĂŠs az iskolĂĄk lĂŠtesĂ­tĂŠsĂŠhez. A szerbek, mondjĂĄk, harcosok, mi pedig a bĂŠke ĂŠpĂ­tői vagyunk. Egyik is, mĂĄsik is fontos. Csak mĂĄr egyszer el kell kezdeni dolgozni. Mi pedig ezt akarjuk, ĂŠs a magunk rĂŠszĂŠről nem kĂ­vĂĄnunk a legkisebb nehĂŠzsĂŠgeket sem tĂĄmasztani a RadikĂĄlis PĂĄrttal valĂł kĂśzĂśs munka elĂŠ. EzĂŠrt most nem is kĂŠrjĂźk az alkotmĂĄny revĂ­ziĂłjĂĄt, hanem elfogadjuk PaĹĄic Ăşr ĂĄllĂĄspontjĂĄt, hogy egy, kĂŠt, hĂĄrom, vagy tĂśbb ĂŠven ĂĄt vessĂźk alĂĄ prĂłbĂĄnak az alkotmĂĄnyt, s utĂĄna, amennyiben Ăşgy mutatkozik, hogy szĂźksĂŠg van rĂĄ, a nemzet igĂŠnyĂŠnek megfelelően vĂĄltoztassunk rajta.(...)

Mi semmifĂŠle ĂĄllamjogi kĂśvetelĂŠseket nem tĂĄmasztunk, ĂŠs a jĂśvőben sem szĂĄndĂŠkozunk ilyen kĂ­vĂĄnsĂĄggal fellĂŠpni. (...)

F. Čulinović: Dokumenti, 268. 1.

61.

A HPP KIÁLTVÁNYA A "PARASZTI NÉPHEZ"

ZĂĄgrĂĄb, 1927. januĂĄr 5.

AZ EGÉSZ HORVÁT, SZERB, SZLOVÉN PARASZTSÁGHOZ ÉS A TÖBBI, SZLÁV ÉS NEM SZLÁV NEMZETISÉGŰ PARASZTHOZ!

PolgĂĄrtĂĄrsak, testvĂŠreink!

JanuĂĄr 23. napjĂĄn lesznek a terĂźleti, megyei vĂĄlasztĂĄsok. Ha teljesen megvalĂłsult volna ĂĄllamunk rendjĂŠnek kialakĂ­tĂĄsa, ha az egĂŠsz orszĂĄgban lenne kĂśzsĂŠgi ĂśnkormĂĄnyzat, ĂŠs a belgrĂĄdi legfelsőbb irĂĄnyĂ­tĂĄs a nĂŠp akaratĂĄnak, kĂ­vĂĄnsĂĄgĂĄnak ĂŠs szĂźksĂŠgleteinek megfelelően műkĂśdne, akkor ezek a terĂźleti vĂĄlasztĂĄsok tisztĂĄn gazdasĂĄgi ĂŠs oktatĂĄsi jellegűek lennĂŠnek, ĂŠs kevĂŠs politikai agitĂĄciĂł kapna helyet bennĂźk. Ezzel szemben pedig azt lĂĄtjuk, hogy e vĂĄlasztĂĄsok sorĂĄn tisztĂĄn politikai jellegű agitĂĄciĂł folyik, ugyanĂşgy, mintha ĂĄllami vagy parlamenti vĂĄlasztĂĄsokrĂłl lenne szĂł.

HorvĂĄt TestvĂŠreink!

KĂśzĂśttetek a legtĂśbb agitĂĄciĂł a HorvĂĄt ParasztpĂĄrt ĂŠs Stjepan Radić ellen folyik. Olyan rĂĄgalmakat ĂŠs hazugsĂĄgokat terjesztenek kĂśzĂśttetek, amilyeneket valaha az első vilĂĄghĂĄborĂş előtt terjesztettek. A romlott Ăşri nĂŠp Ăśsszefogott a ParasztpĂĄrt ellen. És vannak olyan parasztok is, akik sajĂĄt maguk ellen harcolna, nĂŠhĂĄnyan dudĂĄs-pĂŠnzĂŠrt, mĂĄsok pedig tudatlansĂĄgbĂłl ĂŠs hiszĂŠkenysĂŠgből. Nektek mindannyiĂłtoknak megvan a jĂłzan eszetek ĂŠs keresztĂŠnyek vagytok. Csak a kĂśvetkező hĂĄrom dolgot mĂŠrjĂŠtek fel a lelketekkel, az ĂŠrtelmetekkel pedig Ă­tĂŠljetek felőle:

Első: A nyers erőszakot megtĂśrtĂŠk vagy feltartĂłztattĂĄk?

MĂĄsodik: A horvĂĄt nĂŠpet, kezdve a horvĂĄt nĂŠvtől ĂŠs a horvĂĄt zĂĄszlĂłtĂłl, egĂŠszen a nemzeti emlĂŠkekig ĂŠs nemzeti ereklyĂŠkig, mindenĂźtt elismerik ĂŠs tisztelik. (...)

Harmadik: A mi paraszti programunk egyre inkĂĄbb mind nemzeti, mind ĂĄllami politikĂĄnk alapjĂĄvĂĄ vĂĄlik. (...)

Szerb TestvĂŠreink!

Államunkban kb. 11 milliĂł paraszt ĂŠl. Ti, szerbek, nem vagytok tĂśbben 5 milliĂłnĂĄl. Ti magatok nem is tudnĂĄtok hosszĂş ideig uralkodni, mĂŠg erőszakkal sem, ahogy azt sokan az uraitok kĂśzĂźl akarjĂĄk, hanem az szĂźksĂŠges, hogy tĂĄrsuljatok velĂźnk, horvĂĄtokkal ĂŠs a szlovĂŠnekkel, ĂŠs a tĂśbbi paraszt testvĂŠretekkel. A Ti FĂśldműves SzĂśvetsĂŠgetek mĂŠrhetetlenĂźl sokat tett ebben az irĂĄnyban. A legutĂłbbi nemzetgyűlĂŠsi vĂĄlasztĂĄsok sorĂĄn is kb. 120 ezer, igen elszĂĄnt ĂŠs szabadon leadott szavazatot szereztetek. Az 530 ezer horvĂĄt ĂŠs a 30 ezer szlovĂŠn paraszt szavazatĂĄval egyĂźtt akkor mĂĄr ez lenne ĂĄllamunkban a legerősebb politikai hatalom. (...)

SzlovĂŠn TestvĂŠreink!

Ti csak egymilliĂłan ĂŠltek ĂĄllamunkban. NĂŠpetek jĂł egyharmada olasz ĂŠs kb. 100 ezren osztrĂĄk uralom alatt ĂŠlnek. Ez szĂĄmotokra ĂŠs szĂĄmunkra is mĂŠly ĂŠs sĂşlyos seb. De a Ti legsĂşlyosabb sebetek az, hogy benneteket ritkĂĄn ĂŠs keveset kĂŠrdeznek meg, hiszen kevesen vagytok, ĂŠs az, hogy benneteket BelgrĂĄdban kalapĂĄcsnak hasznĂĄltak, amellyel szĂŠt lehet verni Ăłs szĂŠt lehet szaggatni a horvĂĄt parasztok szervezetĂŠnek lĂĄncĂĄt. A Ti Ăşri politikusaitok mĂŠg ma is balga mĂłdon gyűlĂślik ĂŠs vadul tĂĄmadjĂĄk a HorvĂĄt ParasztpĂĄrtot ĂŠs annak vezetősĂŠgĂŠt. De T i is ellenszegĂźltĂśk ezeknek a romlott uraknak. A szlovĂŠn parasztoknak mĂĄr kĂśzel a fele belĂŠpett a parasztmozgalomba. (...) Most ennĂŠl tovĂĄbb fogtok lĂŠpni , ĂŠs mĂŠg ezekben a napokban velĂźnk, horvĂĄtokkal ĂŠs szerbekkel egyĂźtt, maholnap pedig a bolgĂĄrokkal is egyĂźtt lesztek a nagy, egysĂŠges parasztmozgalomban . (...)

DrĂĄga szlĂĄv ĂŠs nem szlĂĄv testvĂŠreink!

Az ĂĄllamunkban Ti egyĂźttvĂŠve tĂśbb, mint kĂŠt ĂŠs fĂŠl milliĂłan vagytok. De megoszt benneteket a nyelv ĂŠs a vallĂĄs is. EzenkĂ­vĂźl tĂŠrben is erősen szĂŠt, vagytok szĂłrĂłdva. Egy rĂŠszetek DĂŠl-SzerbiĂĄban ĂŠl, főleg az albĂĄn hatĂĄrnĂĄl, mĂĄsok a BĂĄnĂĄtban ĂŠs a BĂĄcskĂĄban, főleg a magyar hatĂĄrnĂĄl. EzĂŠrt sokak szĂĄmĂĄra gyanĂşsak vagytok, ĂŠs azt javasoljĂĄk, hogy elnyomĂĄssal ĂŠs erőszakkal kormĂĄnyozzanak benneteket. Eddig ez sikerĂźlt is nekik. Fi ez ellen magatokban csak alig-alig tudtok vĂŠdekezni (...), de veletek Ăśsszefogva mi kĂŠtmilliĂłval tĂśbben leszĂźnk, Ăśsszesen 11 milliĂłan. Ezt a kĂśzĂśs parasztszervezetĂźnket semmilyen hatalom nem győzheti le ĂŠs nem gyengĂ­theti meg semmifĂŠle c s a 1 ĂĄ s .

MunkĂĄs TestvĂŠreink!

(...) Érzelmeitek ĂŠs emlĂŠkeitek alapjĂĄn Ti is parasztok vagytok, az ĂŠlet hozta szĂźksĂŠglet alapjĂĄn viszont munkĂĄsok. (...) TĂźrelmetlenek ĂŠs tĂşl meggondolatlanok vagytok, azt szeretnĂŠtek, hogy minden rossz, amely rĂĄtok nehezedik, azonnal mĂşljon el, s az igazsĂĄg, amelyet kĂ­vĂĄntok, azonnal jĂśjjĂśn el. Ez lehetetlen. Az egyetemes igazsĂĄg ĂŠs a rendezett szabadsĂĄg nem valĂłsulhat meg az egyetemes műveltsĂŠg ĂŠs az egyetemes jĂłlĂŠt nĂŠlkĂźl. SzĂĄmotokra az ĂĄllam nem engedĂŠlyezi a szabad politikai szervezkedĂŠst. Azzal gyanĂşsĂ­tanak benneteket, hogy kommunistĂĄk vagytok, hogy itt mindent lerombolnĂĄtok, ha tehetnĂŠtek. IsmerjĂŠtek el, hogy ebben a vĂĄdban sok igazsĂĄg van. IsmerjĂŠtek el, hogy a Ti vezetőitek valĂłban kommunistĂĄk, hogy minden ellensĂŠgĂźket irgalom nĂŠlkĂźl agyonlőnĂŠk ĂŠs felakasztanĂĄk! (...)

B. Petranović-M. Zečević: Jugoslavija 1918-1984. 207-209. 1.

62.

A PARASZT DEMOKRATA KOALÍCIÓ HATÁROZATÁBÓL

1928. januĂĄr 22.

(...)

1. A Paraszt Demokrata KoalĂ­ciĂł az Ăśsszes tĂśbbi parlamenti pĂĄrttal ĂŠs az Ăśsszes tĂśbbi politikai tĂŠnyezővel szemben a parlamentben ĂŠs azon kĂ­vĂźl egy egysĂŠget kĂŠpez, ĂŠs  mindenki, aki ĂŠrintkezni vagy egyĂźttműkĂśdni akar vele, ezt csak mint egy egysĂŠggel teheti meg. (...)

2. A Paraszt Demokrata KoalĂ­ciĂł, mint eddig is, olyan koncentrĂĄciĂłs kormĂĄny lĂŠtrehozĂĄsĂĄt kĂśveteli, amelyben minden, az alkotmĂĄnyt ĂŠs a parlamentarizmust elfogadĂł parlamenti pĂĄrt ĂŠs csoport rĂŠszt vesz. (...)

5. Abban az esetben, ha ez a koncentrĂĄciĂł nem valĂłsulna meg a kĂśltsĂŠgvetĂŠs tĂĄrgyalĂĄsa előtt, a Paraszt Demokrata KoalĂ­ció  elhĂĄrĂ­t magĂĄtĂłl minden felelőssĂŠget a parlamenti harc vĂŠgletes kiĂŠleződĂŠsĂŠĂŠrt, e kĂźzdelem nĂŠpre tĂśrtĂŠnő kiterjesztĂŠsĂŠĂŠrt. AzĂŠrt sem vĂĄllal felelőssĂŠget, hogy a harc sorĂĄn a nyugati demokrĂĄciĂĄkban mĂĄr kiprĂłbĂĄlt, de kemĂŠny eszkĂśzĂśket fog alkalmazni, amelyekről időben tĂĄjĂŠkoztatja majd a kĂśzvĂŠlemĂŠnyt. A Paraszt Demokrata KoalĂ­ciĂł nem csak az Ăşn. prečani terĂźleteken⁵⁶ fogja megszervezni ezt a harcot, hanem szervezetein keresztĂźl kiterjeszti azt ÓszerbiĂĄra ĂŠs MakedĂłniĂĄra is, amelyeket nyĂ­lt politikĂĄval ĂŠs haladĂł intĂŠzmĂŠnyekkel szeretne az ĂĄllamhoz kapcsolni, de bevonja e kĂźzdelembe a KumanovĂłtĂłl feljebb fekvő rĂŠgi Szerb KirĂĄlysĂĄg terĂźleteit is, amely tudatĂĄban lĂŠvĂŠn szent hagyomĂĄnyainak, meg fogja ĂŠrteni harcukat ĂŠs teljes tĂĄmogatĂĄst fog annak nyĂşjtani. (...)

F. Čulinović: Dokumenti, 280. 1.

63.

STANKO MAJCEN JELENTÉSE A HORVÁT KÉPVISELŐK ELLEN VÉGREHAJTOTT MERÉNYLETRŐL

(...) Ha visszagondolok a parlamenti lĂśvĂśldĂśzĂŠsre, ĂŠgnek ĂĄll a hajam.

Amiről eddig hallgattam: a vĂŠgzetes nap előestĂŠjĂŠn dr. KoroĹĄecnĂŠl fogadĂĄsra jelentkezett a szerencsĂŠtlen PuniĹĄa Račić. Senki sem volt mĂĄr a minisztĂŠriumban, hĂĄrmunkon, a miniszteren, rajtam ĂŠs Račićon kĂ­vĂźl. A zĂĄrt ajtĂłk mĂśgĂśtt folytatott beszĂŠlgetĂŠs ĂŠjjel tizenegy ĂłrĂĄig tartott. Amikor a miniszter elbĂşcsĂşzott  tőlem, azt mondta: "SzerencsĂŠtlensĂŠg fog tĂśrtĂŠnni."

MĂĄsnap, Ăşgy tizenegy kĂśrĂźl, a parlamenti rendőrfelĂźgyelő kĂśvetelte, hogy teremtsek telefonĂśsszekĂśttetĂŠst a miniszterrel. Ezt megtettem ĂŠs belĂŠptem a miniszter szobĂĄjĂĄba, mert Ăşgy tűnt a szĂĄmomra, hogy a miniszter belemerĂźlve a pĂĄrttal folytatott megbeszĂŠlĂŠsbe, nem hallotta a telefoncsĂśrgĂŠst. Amikor abbahagyta a tĂĄrgyalĂĄst, megmondtam neki, hogy a parlamenti rendőrfőnĂśk van a telefonnĂĄl-: "SzerencsĂŠtlensĂŠg tĂśrtĂŠnt."

Hallgattam erről, mert PuniĹĄa Račićot nem akartam mĂŠg sĂşlyosabb vĂĄddal illetni, mint amilyenek mĂĄr terheltĂŠk: egy vagy kĂŠt napig kĂŠszĂźlni egy gyilkossĂĄgra nagyobb bűn, mintha valakit olyan sĂŠrtĂŠsek ĂĄltal kivĂĄltott hirtelen indulatbĂłl lősz le, amelyek nem csak ellened irĂĄnyulnak, hanem az egĂŠsz nĂŠp ellen. Hiszen PuniĹĄa Račić hazafi volt, Crna Gora-i hazafi. Stjepan Radić sĂŠrtĂŠsei igen rosszindulatĂşak voltak. (...)⁵⁸

B. Petranović-M. Zečević: Jugoslavija 1918-1984. 259. 1.

64.

SÁNDOR KIRÁLY PROKLAMÁCIÓJA

1929. januĂĄr 6.

(...) EljĂśtt az Ăłra, amikor a NĂŠp ĂŠs a KirĂĄly kĂśzĂśtt nem ĂĄllhat tĂśbbĂŠ kĂśzvetĂ­tő. (...)

A parlamenti rendszer ĂŠs egĂŠsz politikai ĂŠletĂźnk egyre tĂśbb negatĂ­vummal tĂśltődĂśtt fel, amiből a nĂŠpnek ĂŠs az ĂĄllamnak csak kĂĄra szĂĄrmazik. Államunk hasznos intĂŠzmĂŠnyei, azok haladĂĄsa ĂŠs nĂŠpĂźnk egĂŠsz ĂŠletĂŠnek fejlődĂŠse kerĂźlt ezzel veszĂŠlybe .

Az orszĂĄgban uralkodĂł egĂŠszsĂŠgtelen politikai helyzet nemcsak az orszĂĄg belső ĂŠletĂŠre ĂŠs haladĂĄsĂĄra, de ĂĄllamunk kĂźlkapcsolataira, valamint kĂźlfĂśldi tekintĂŠlyĂźnkre ĂŠs hitelkĂŠpessĂŠgĂźnkre is kĂĄros hatĂĄst gyakorol.

A parlamentarizmussal, amely felejthetetlen AtyĂĄm ĂśrĂśksĂŠgekĂŠnt az ĂŠn politikai eszmĂŠnykĂŠpem is volt, elvakult politikai indulatok oly mĂŠrtĂŠkben kezdtek el visszaĂŠlni, hogy az az ĂĄllamban folyĂł minden gyĂźmĂślcsĂśző tevĂŠkenysĂŠg akadĂĄlyĂĄvĂĄ vĂĄlt.

A NemzetgyűlĂŠsben vĂŠgbement szomorĂş viszĂĄlykodĂĄsok ĂŠs esemĂŠnyek megrendĂ­tettĂŠk a nĂŠp ezen intĂŠzmĂŠny hasznossĂĄgĂĄba vetett hitĂŠt. A megegyezĂŠsek, de mĂŠg a pĂĄrtok ĂŠs az emberek kĂśzĂśtti leghĂŠtkĂśznapibb kapcsolatok is teljessĂŠggel lehetetlennĂŠ vĂĄltak.

Ahelyett, hogy a parlamentarizmus a nemzeti ĂŠs ĂĄllami egysĂŠg szellemĂŠt fejlesztenĂŠ ĂŠs erősĂ­tenĂŠ, a jelenlegi formĂĄjĂĄban szellemi bomlĂĄshoz ĂŠs nemzeti szĂŠthĂşzĂĄshoz vezet. Szent kĂśtelessĂŠgem, hogy minden eszkĂśzzel őrizzem az ĂĄllam ĂŠs a nemzet egysĂŠgĂŠt. EltĂśkĂŠltem, hogy eme kĂśtelessĂŠgemnek ingadozĂĄs nĂŠlkĂźl, a vĂŠgsőkig eleget teszek.

Megőrizni a nemzet ĂŠs az ĂĄllam egysĂŠgĂŠt - ez uralkodĂĄsom legfőbb cĂŠlja, ĂŠs ez kell, hogy legyen a legfőbb tĂśrvĂŠny szĂĄmomra, de mindenki szĂĄmĂĄra is. Ezt kĂ­vĂĄnja tőlem a nemzet ĂŠs a tĂśrtĂŠnelem előtti felelőssĂŠg is. Ezt rĂłja rĂĄm a haza irĂĄnti szeretet ĂŠs az ezĂŠrt az eszmĂŠnyĂŠrt elesett hősĂśk emlĂŠke.

E bajra a gyĂłgyĂ­rt az eddig parlamenti Ăşton vĂŠgrehajtott kormĂĄnyvĂĄltozĂĄsban vagy Ăşj vĂĄlasztĂĄsok kiĂ­rĂĄsĂĄban keresni csak annyit jelentene, hogy a drĂĄga időt, mint eddig, hiĂĄbavalĂł kĂ­sĂŠrletekre fecsĂŠrelnĂŠnk. Új munkamĂłdszereket kell keresnĂźnk, Ăşj utakat kell tĂśrnĂźnk. (...)

Ennek ĂŠrdekĂŠben dĂśntĂśttem ĂŠs dĂśntĂśk Ăşgy, hogy a Szerb-HorvĂĄt-SzlovĂŠn KirĂĄlysĂĄg 1921. jĂşnius 28-i alkotmĂĄnya ĂŠrvĂŠnyĂŠt veszti. Az orszĂĄg minden tĂśrvĂŠnye ĂŠrvĂŠnyben marad addig, mĂ­g szĂźksĂŠg szerint, az ĂŠn rendeletemmel azok el nem tĂśrĂśltetnek. Ugyanezen mĂłdon kerĂźl sor a jĂśvőben az Ăşj tĂśrvĂŠnyek meghozatalĂĄra .

Az 1927. november 11-ĂŠn megvĂĄlasztott NemzetgyűlĂŠs feloszlattatik. (. . .)⁵⁹

F. Čulinovic; Dokumenti. 291-292. 1.

65.

A KIRÁLYI HATALOMRÓL ÉS A LEGFELSŐBB ÁLLAMIGAZGATÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

1929. januĂĄr 6.

1. tĂśrvĂŠnycikk. - A Szerb-HorvĂĄt-SzlovĂŠn KirĂĄlysĂĄg ĂśrĂśkletes monarchia.

2. tĂśrvĂŠnycikk. - Az orszĂĄgban minden hatalom a kirĂĄly kezĂŠben van.

A kirĂĄly adja ki ĂŠs hirdeti ki a tĂśrvĂŠnyeket, nevezi ki az ĂĄllami hivatalnokokat ĂŠs adomĂĄnyozza a katonai rangokat. A kirĂĄly a katonai erők főparancsnoka. Ő adomĂĄnyozza a rendjeleket ĂŠs az egyĂŠb kitĂźntetĂŠseket.

3. tĂśrvĂŠnycikk. - A kirĂĄly gyakorolja az amnesztiĂĄt minden bűntettel kapcsolatban.  (...) Az amnesztia lehet ĂĄltalĂĄnos vagy egyedi. A kirĂĄly gyakorol kegyelmet.  A kiszabott bĂźntetĂŠst elengedheti, csĂśkkentheti vagy enyhĂ­theti.

4. tĂśrvĂŠnycikk. - Az ĂĄllamot az idegen ĂĄllamokkal valĂł kapcsolatok sorĂĄn a kirĂĄly kĂŠpviseli. A kirĂĄly Ăźzen hadat ĂŠs kĂśt bĂŠkĂŠt.

5. tĂśrvĂŠnycikk. - A kirĂĄly ĂŠs a trĂłnĂśrĂśkĂśs akkor tekinthető nagykorĂşnak, ha betĂśltĂśtte 18. ĂŠletĂŠvĂŠt.

6. tĂśrvĂŠnycikk. - A kirĂĄly szemĂŠlye sĂŠrthetetlen. A kirĂĄlyt semmiĂŠrt nem lehet felelőssĂŠgre vonni, semmiĂŠrt sem lehet elĂ­tĂŠlni. (...)

16.tĂśrvĂŠnycikk. - A miniszterek a kirĂĄlynak tartoznak felelőssĂŠggel. A kirĂĄly a minisztereket vĂĄd alĂĄ helyezheti.

17.tÜrvÊnycikk. - A miniszterek felett az Állambírósåg ítÊlkezik. (...)

F. Čulinovic: Dokumenti. 294. 1.

66.

PETAR Ĺ˝IVKOVIĆ TÁBORNOK KORMÁNYÁNAK NYILATKOZATA

1929. januĂĄr 13.

(...) A kirĂĄlyi kormĂĄny fő cĂŠlja az, hogy teljes rendet ĂŠs fegyelmet teremtsen az ĂĄllamigazgatĂĄsban, hogy a lehető legrĂśvidebb időn belĂźl vĂŠgrehajtsa a tĂśrvĂŠnykezĂŠs teljes egysĂŠgesĂ­tĂŠsĂŠt az egĂŠsz ĂĄllam terĂźletĂŠn, ĂŠs ezzel biztosĂ­tsa a teljes jogbiztonsĂĄgot ĂŠs a rend feltĂŠteleit.

A kĂźlĂśn munkaprogram, amelyet a kirĂĄlyi kormĂĄny jĂłvĂĄhagyĂĄsra ŐfelsĂŠge, a KirĂĄly elĂŠ fog terjeszteni, tartalmazni fogja mindazokat az alapokat, amelyek nĂŠpĂźnk Ăśsszes szellemi, kulturĂĄlis ĂŠs gazdasĂĄgi erejĂŠnek tĂśkĂŠletes fejlődĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠgesek. E szempontbĂłl kirĂĄlyi kormĂĄnyunk egyik fő gondja az, hogy minĂŠl nagyobb mĂŠrtĂŠkű takarĂŠkossĂĄggal ĂŠs ĂŠsszerű kormĂĄnyzĂĄssal minĂŠl előbb rendeződjenek ĂŠs megerősĂśdjenek az ĂĄllam pĂŠnzĂźgyei, Ăłs hasonlĂł IntĂŠzkedĂŠsekkel megoldĂłdjanak a nĂŠp gazdasĂĄgi Ăłs szociĂĄlis problĂŠmĂĄi. (...)

F. Čulinovic: Dokumenti. 2 93. 1.

67.

RÉSZLETEK AZ OKTROJÁLT ALKOTMÁNYBÓL

1931. szeptember 2.

(...)

1. tĂśrvĂŠnycikk. - A JugoszlĂĄv KirĂĄlysĂĄg ĂśrĂśkletes ĂŠs alkotmĂĄnyos monarchia. (...)

2. tÜrvÊnycikk. - A Kirålysåg hivatalos nyelve a szerb-horvåt-szlovÊn  (...)

3. tĂśrvĂŠnycikk. - Az egĂŠsz KirĂĄlysĂĄgban egysĂŠges ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg lĂŠtezik. (...)

29.  tĂśrvĂŠnycikk. - A kirĂĄly a nemzeti ĂŠs az ĂĄllami egysĂŠg oltalmazĂłja. A nemzet ĂŠs az ĂĄllam mindenkori ĂŠrdekeinek a vĂŠdelmezője.

A kirĂĄly erősĂ­ti meg ĂŠs hirdeti ki a tĂśrvĂŠnyeket, nevezi ki az ĂĄllami tisztviselőket ĂŠs adomĂĄnyozza a katonai rangokat a tĂśrvĂŠny rendelkezĂŠseinek megfelelően.

A kirĂĄly az Ăśsszes haderők főparancsnoka. Ő adomĂĄnyozza a rendjeleket ĂŠs az egyĂŠb kitĂźntetĂŠseket.

30.  tÜrvÊnycikk. - A kiråly amnesztia joggal rendelkezik (...)

A kirĂĄlynak joga van kegyelmet gyakorolnia. A kiszabott bĂźntetĂŠst elengedheti, csĂśkkentheti vagy enyhĂ­theti. (...)

31.  tÜrvÊnycikk. - Az ållamot az idegen ållamokkal való kapcsolatok sorån a kiråly kÊpviseli, A kiråly ßzen hadat Ês kÜt bÊkÊt. Amennyiben az orszågot nem tåmadjåk meg, vagy
mĂĄs ĂĄllam nem Ăźzen neki hadat, a hĂĄborĂş bejelentĂŠsĂŠhez a nĂŠpkĂŠpviselet előzetes beleegyezĂŠse szĂźksĂŠges.

Ha az orszĂĄgnak hadat Ăźzennek vagy megtĂĄmadjĂĄk, azonnal Ăśssze kell hĂ­vni a nĂŠpkĂŠpviseletet.

32.  tÜrvÊnycikk. - A nÊpkÊpviselet rendes vagy rendkívßli ßlÊsÊt a kiråly hívja Üssze.

A kirĂĄly az ĂĄllam szĂźksĂŠgletei szerint bĂĄrmikor ĂśsszehĂ­vhatja a nĂŠpkĂŠpviseletet.

A kirĂĄlynak joga van feloszlatnia a NemzetgyűlĂŠst ĂŠs Ăşj vĂĄlasztĂĄsokat kiĂ­rni. A feloszlatĂĄsrĂłl ĂŠs az Ăşj vĂĄlasztĂĄsokrĂłl szĂłlĂł rendeletet minden miniszter ellenjegyzi. (...)

A kirĂĄlyi hatalom minden cselekedetĂŠĂŠrt az azt ellenjegyző miniszter, illetve a MinisztertanĂĄcs tartozik felelőssĂŠggel.

A kirĂĄlynak mint a hadsereg főparancsnokĂĄnak a cselekedeteiĂŠrt a hadĂźgy- ĂŠs a tengerĂŠszeti miniszter felel. (...)

35. tĂśrvĂŠnycikk. - A kirĂĄly ĂŠs a trĂłnĂśrĂśkĂśs nagykorĂşnak tekintendő, ha betĂśltĂśtte a 18. ĂŠletĂŠvĂŠt.

A kirĂĄly szemĂŠlye sĂŠrthetetlen. A kirĂĄlyt semmiĂŠrt sem lehet felelőssĂŠ tenni, sem elĂ­tĂŠlni. Ez nem ĂŠrvĂŠnyes a kirĂĄly magĂĄnvagyonĂĄra. (...)

50.  tĂśrvĂŠnycikk. - A szenĂĄtus szenĂĄtorokbĂłl ĂĄll: a kirĂĄly ĂĄltal kinevezettekből ĂŠs vĂĄlasztottakbĂłl. A szenĂĄtor nem lehet 40 ĂŠvesnĂŠl fiatalabb. (...)

A kirĂĄly ugyanannyi szenĂĄtort nevezhet ki, ahĂĄny vĂĄlasztott szenĂĄtor van.

Egyidejűleg senki sem lehet szenĂĄtor ĂŠs nĂŠpkĂŠpviselő.

51.  tÜrvÊnycikk. - A vålasztott szenåtorok mandåtuma hat Êvig ÊrvÊnyes. (...)

54. tĂśrvĂŠnycikk. - A NemzetgyűlĂŠst a kĂŠpviselők alkotjĂĄk, akiket a nĂŠp szabadon vĂĄlaszt ĂĄltalĂĄnos, egyenlő ĂŠs kĂśzvetlen szavazĂĄssal.

A NemzetgyűlĂŠst 4 ĂŠvre vĂĄlasztjĂĄk. A nĂŠpkĂŠpviselők mandĂĄtuma a vĂĄlasztĂĄsi tĂśrvĂŠny ĂĄltal meghatĂĄrozott esetekben korĂĄbban is megszűnhet. (...)

55. tĂśrvĂŠnycikk. - VĂĄlasztĂłjoggal rendelkezik minden ĂĄllampolgĂĄr, szĂźletĂŠse vagy honosĂ­tĂĄs sorĂĄn felvett jugoszlĂĄv ĂĄllampolgĂĄrsĂĄga alapjĂĄn, amennyiben betĂśltĂśtte huszonegyedik ĂŠletĂŠvĂŠt.

Az aktĂ­v tisztek, valamint a szolgĂĄlatot teljesĂ­tő altisztek ĂŠs tisztek nem gyakoroljĂĄk vĂĄlasztĂłjogukat, ĂŠs őket sem lehet megvĂĄlasztani.

A nők vĂĄlasztĂłjogĂĄrĂłl tĂśrvĂŠny fog dĂśnteni. (...)

116. tĂśrvĂŠnycikk. - HĂĄborĂş, mozgĂłsĂ­tĂĄs vagy lĂĄzadĂĄs esetĂŠn, amelyek kĂŠrdĂŠsessĂŠ tennĂŠk a kĂśzrendet ĂŠs az ĂĄllam biztonsĂĄgĂĄt, vagy amennyiben ĂĄltalĂĄban veszĂŠlybe kerĂźlne a kĂśzĂŠrdek, a kirĂĄly ezekben a kivĂŠteles esetekben elrendelheti, hogy az alkotmĂĄny vagy a tĂśrvĂŠny előĂ­rĂĄsaitĂłl fĂźggetlenĂźl ideiglenesen tegyenek meg minden rendkĂ­vĂźli, feltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠges intĂŠzkedĂŠst a KirĂĄlysĂĄg egĂŠsz terĂźletĂŠn, vagy annak egy rĂŠszĂŠn.

Minden rendkĂ­vĂźli intĂŠzkedĂŠst utĂłlag a nĂŠpkĂŠpviselet elĂŠ terjesztenek.⁶⁰

SluĹžbene novine Kraljevine Jugoslavije, 3.IX. 1931.

68.

AZ 1931. NOVEMBER 8-i PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE⁶¹

BĂĄnsĂĄg	VĂĄlasztĂłk lĂŠtszĂĄma	SzavazĂłk szĂĄma	A vĂĄlasztĂĄson rĂŠsztvevők %-ban	KĂŠpviselőjelĂśltek szĂĄma	MegvĂĄlasztott kĂŠpviselők	Ebből korĂĄbban is kĂŠpviselő
DrĂĄvai	289.392	150.778	52,11	56	25	4
Drinai	368.654	289.912	78,64	88	37	7
Dunai	645.568	460.460	71,33	111	51	22
MorĂĄviai	364.280	290.129	79,64	65	32	14
TengermellĂŠki	239.539	82.417	34,41	38	20	8
SzĂĄvai	719.551	392.499	54,55	127	60	18
VardĂĄri	387.245	279.327	72,13	85	37	13
Verbasi	258.081	165.935	64,30	53	20	4
Zetai	221.495	174.614	78,83	52	20	5
BelgrĂĄdi	66.541	38.324	57,59	3	3	3
Összesen:	3.560.278	2.324.395	65,29	678	305	98

B. Petranović-M. Zečević: Jugoslavija 1918-1984. 273. 1.

69.

 SÁNDOR KIRÁLY TRÓNBESZÉDÉBŐL

1932. januĂĄr 18.

(...) A jugoszlĂĄv gondolat etnikai igazsĂĄga vĂŠgre ĂĄttĂśrt minden, ĂŠvszĂĄzadokon keresztĂźl mestersĂŠges mĂłdon lĂŠtrehozott akadĂĄlyt, ĂŠs hősi, vĂŠres nemzeti forradalmunk a vilĂĄghĂĄborĂş befejező szakaszĂĄban eljutott az egy ĂŠs oszthatatlan JugoszlĂĄv KirĂĄlysĂĄg lĂŠtrehozĂĄsĂĄig, egy ĂĄllamban egy nĂŠppel. (...)

Az 1921. jĂşnius 28-i alkotmĂĄnnyal igyekeztĂźnk megoldani ezt az ĂĄllami ĂŠs nemzeti feladatot is. De egyre nyilvĂĄnvalĂłbban megmutatkozott, hogy a hĂĄromnevű ĂĄllam alkotmĂĄnyĂĄban a nemzeti gondolat nem jutott kellőkĂŠppen kifejezĂŠsre, s nem is tett szert egy szervezett nemzeti egysĂŠg erejĂŠre. A mĂşltnak mindazon nyomait viselve, amelyek bennĂźnket tĂśrzsi szempontbĂłl elvĂĄlasztottak, nem tudtuk a szĂźksĂŠges belső egysĂŠgben ĂŠs harmĂłniĂĄban teljes mĂŠrtĂŠkben kifejleszteni minden nemzeti jellegzetessĂŠgĂźnket .

Ebben az ĂĄllamrendben nyilvĂĄnos ĂŠs szervezett politikai ĂŠletĂźnk alig kĂ­sĂŠrelte meg, hogy bizakodva ĂŠs őszintĂŠn kilĂŠpjen a szűk tĂśrzsi keretekből. (...)

Egyetlen pillanatra sem volt szabad elfelejteni, hogy a nemzeti egyesĂźlĂŠs nem egyetlen nemzedĂŠk Ăźgye, s nem a tĂśrtĂŠnelmi vĂŠletlen kĂśvetkezmĂŠnye. Ez szakadatlan erőfeszĂ­tĂŠsek, ĂŠvszĂĄzados, ĂŠlő nemzeti erők Ăźgye, valamint erkĂślcsi ĂŠs tĂśrtĂŠnelmi vĂ­vmĂĄnyok eredmĂŠnye. A nemzeti egysĂŠg ĂŠs az ĂĄllam egysĂŠge soha semmifĂŠle alkudozĂĄs tĂĄrgya nem lehet; mindig a napi ĂŠs a kĂźlĂśn ĂŠrdek felett kell ĂĄllniuk.

Én az 1929. január 6-i döntésemmel véget vetettem ennek az áldatlan állapotnak. (...)

Szavamhoz ĂŠs az udvar hagyomĂĄnyaihoz hűen az elmĂşlt ĂŠv szeptember 3-ĂĄn kelt alkotmĂĄnnyal alapot adtam azon intĂŠzmĂŠnyek, azon ĂĄllamigazgatĂĄs ĂŠs ĂĄllamrend lĂŠtrehozĂĄsĂĄhoz, amelyek

a leginkĂĄbb meg fognak felelni a nemzet ĂĄltalĂĄnos szĂźksĂŠgleteinek⁶² ĂŠs az ĂĄllam ĂŠrdekeinek. (...)

F. Čulinović: Dokumenti. 316-317. 1.

70.

A ZÁGRÁBI SZERZŐDÉSI PONTOK

1932. november 5-7.

(...) A Paraszt Demokrata KoalĂ­ciĂł BizottsĂĄga, miutĂĄn mindenre kiterjedő eszmecserĂŠt folytatott az 1932. XI. 5., 6. ĂŠs 7-i ĂŠrtekezleten, amelynek munkĂĄjĂĄban elnĂśkkĂŠnt rĂŠszt vett dr.Vlado Maček ZĂĄgrĂĄbbĂłl, valamint dr. DuĹĄĂĄn BoĹĄković PancsovĂĄbĂłl, dr. Mile Budak ZĂĄgrĂĄbbĂłl, DuĹĄan Kecmanović esperes PlaĹĄkibĂłl, dr. Hinko Krizman VarasdrĂłl, Josip Predavec Dugo SelobĂłl, dr. Juraj Ĺ utej SzarajevĂłbĂłl, dr. Ante Trumbić Split-ből ĂŠs Većeslav Vilder ZĂĄgrĂĄbbĂłl, egyhangĂşlag a kĂśvetkező hatĂĄrozatokat hozta:

1. A demokrĂĄcia elvĂŠt vallva, a nemzeti szuverenitĂĄst minden ĂĄllamszervezet sarkalatos pontjĂĄnak tartjuk, a nĂŠpet magĂĄt pedig minden politikai tekintĂŠly, minden kĂśzhatalom egyetlen ĂŠs kizĂĄrĂłlagos forrĂĄsĂĄnak.

2. Mivel a parasztsåg mint kollektív fogalom nemzeti kultúrånk, gazdasågi Êletßnk, tårsadalmi rendszerßnk Ês erkÜlcsi ÊrtÊkeink hordozója, s mivel a nÊp hatalmas tÜbbsÊgÊt alkotja, ezÊrt  a parasztsåg kell, hogy legyen az alapja egÊsz Êletßnk megszervezÊsÊnek.

3. KonstatĂĄljuk, hogy a szerbiai hegemĂłnia, amely kezdettől fogva rĂĄnehezedett HorvĂĄtorszĂĄgra ĂŠs az Ăśsszes Ăşn. prečani terĂźletre, a maga tehetetlensĂŠgĂŠvel, erőszakos ĂŠs erkĂślcstelen mĂłdszereivel azĂłta is az egĂŠsz ĂĄllamhatalmat a kezĂŠben tartja, destruktĂ­van hat, megsemmisĂ­tette haladĂł intĂŠzmĂŠnyeinket, az azokban testet Ăśltő erkĂślcsi ĂŠrtĂŠkeinket, a nĂŠp vĂ­vmĂĄnyait, anyagi javait ĂŠs lelki bĂŠkĂŠjĂŠt. Ez az ĂĄllapot az 1929. januĂĄr 6-ĂĄn lĂŠtrejĂśtt abszolĂştista rendszer uralma alatt ĂŠrte el tetőpontjĂĄt, amely rendszer, ezt a hegemĂłniĂĄt erősĂ­tvĂŠn, annak Ăśsszes vĂŠgletes kĂśvetkezmĂŠnyĂŠvel egyĂźtt mĂŠg jobban megnyirbĂĄlta az ĂĄllampolgĂĄri ĂŠs politikai szabadsĂĄgjogokat.

4. E sĂşlyos tapasztalatok alapjĂĄn arra az elkerĂźlhetetlen kĂśvetkeztetĂŠsre jutottunk, hogy vissza kell tĂŠrni az 1918-as ĂŠvhez mint kiindulĂłponthoz, elszĂĄnt ĂŠs jĂłl szervezett harcot kell indĂ­tani a hegemĂłnia ellen azzal a cĂŠllal, hogy gyĂśkeresen kiirtsuk annak minden hatalmĂĄt, kĂŠpviselőit pedig eltĂĄvolĂ­tsuk terĂźleteinkről.

5.   Csak ilyen feltĂŠtelek mellett lehet hozzĂĄkezdeni az ĂĄllam Ăşj felĂŠpĂ­tĂŠsĂŠhez, amelynek, anĂŠlkĂźl, hogy ezt most rĂŠszletesen kidolgoznĂĄnk, az ĂŠrdekszĂśvetsĂŠg,  a tagok szabad akarata kell, hogy az alapgondolata legyen; azaz ki kell zĂĄrni a kĂśzĂśssĂŠg bĂĄrmely tagja vagy csoportjai feletti hegemĂłnia lehetősĂŠgĂŠt, biztosĂ­tani kell, hogy az ĂĄllam minden tagja megvalĂłsĂ­thassa sajĂĄt ĂŠs kĂśzĂśs ĂŠrdekeit, garantĂĄlni tudja a szerb, a horvĂĄt ĂŠs a szlovĂŠn nĂŠp erkĂślcsi ĂŠs anyagi jĂłlĂŠtĂŠnek felvirĂĄgzĂĄsĂĄt. Ez az Ăşj ĂĄllamkĂśzĂśssĂŠg szavatolni fogja a nyelvi kisebbsĂŠgek kĂźlĂśn ĂŠrdekeit is. (...)⁶³

F. Čulinović; Dokumenti, 319. 1.

71.

A HORVÁT USZTASÁK MOZGALMÁNAK ALAPELVEI

1933. jĂşnius 1.

A horvĂĄt nĂŠpnek joga van hozzĂĄ, hogy legfelsőbb (szuverĂŠn) uralmĂĄt a sajĂĄt HorvĂĄt ÁllamĂĄban, egĂŠsz nĂŠpi ĂŠs tĂśrtĂŠnelmi terĂźletĂŠn visszaĂĄllĂ­tsa, azaz ismĂŠt lĂŠtrehozza a sajĂĄt, teljesen ĂśnĂĄllĂł ĂŠs fĂźggetlen HorvĂĄt ÁllamĂĄt. Joga van hozzĂĄ, hogy ezen ĂĄllam visszaĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt bĂĄrmely eszkĂśzzel, Ă­gy fegyveres erővel is elősegĂ­tse. (...)

A horvĂĄt nĂŠp szuverenitĂĄsa azt jelenti, hogy a sajĂĄt ĂĄllamĂĄban egyedĂźl ő uralkodhat, irĂĄnyĂ­thatja az ĂĄllamĂźgyeket ĂŠs a nĂŠp valamennyi ĂźgyĂŠt.

Az Ünålló Ês fßggetlen Horvåt Államban nemzeti Ês ållamßgyekben sem merÊszelhet dÜntÊst hozni, aki rokonsågi foka Ês vÊrsÊgi kapcsolata alapijån nem tagja a horvåt  nÊpnek, de ugyanígy nem merÊszelhet egyetlen idegen nÊp, vagy ållam sem dÜnteni a horvåt nÊp Ês a Horvåt Állam sorsåról. (...)

Senki sem rendelkezhet semmifĂŠle kĂźlĂśnleges előjogokkal, mindenkinek csak kĂśtelessĂŠge van a nĂŠppel ĂŠs az ĂĄllammal szemben, amelyek egyedĂźl hivatottak, hogy mindenki szĂĄmĂĄra megadjĂĄk a biztonsĂĄgos ĂŠlethez valĂł jogot.

16. A horvĂĄt nĂŠp erkĂślcsi ereje a rendezett ĂŠs vallĂĄsos csalĂĄdi ĂŠletben, gazdasĂĄgi ereje a parasztgazdasĂĄgban, a szĂśvetkezeti ĂŠletben, a termĂŠszeti kincsekben ĂŠs a kiprĂłbĂĄlt katonai erĂŠnyekben rejlik.

A horvĂĄt nĂŠp művelődĂŠsi ĂŠs kulturĂĄlis haladĂĄsa termĂŠszetes nemzeti adottsĂĄgĂĄn, valamint a tudomĂĄny ĂŠs a művelődĂŠs terĂŠn bizonyĂ­tott tehetsĂŠgĂŠn alapul.

A horvát usztasa mozgalom ezekre az elvekre alapítja munkáját és harcát, nyíltan és bátran halad célja, azaz a horvát nép teljes felszabadítása és az Önálló Független Horvát Állam létrehozása felé.

Kiadva az Usztasa FőhĂĄzban.

dr. Ante Pavelić s.k. usztasa poglavnik

1933. jĂşnius 1-ĂŠn.

B. Petranović-M. Zečević: Jugoslavija 1918-1984. 267-268. 1.

72.

A. KOROĹ EC LEVELE A KIRÁLYHOZ, ILLETVE N. UZONOVIĆHOZ

1934. oktĂłber 6.

Ma meglĂĄtogatott dr. Stojadinović Ăşr, ĂŠs Ă­gy alkalmam volt sok, engem ĂŠrdeklő kĂŠrdĂŠsről beszĂŠlgetni vele. Sajnos azt lĂĄttam, hogy mĂŠg mindig a legkĂźlĂśnbĂśzőbb valĂłtlansĂĄgok ĂŠs intrikĂĄk terjednek az ĂŠn ĂŠs barĂĄtaim elveivel ĂŠs alapvető nĂŠzeteivel kapcsolatban. E valĂłtlansĂĄgok mindenkĂŠppen azoktĂłl az emberektől szĂĄrmaznak, akik nem kĂ­vĂĄnjĂĄk orszĂĄgunk politikai viszonyainak vĂŠgleges rendeződĂŠsĂŠt.

Mi mindig Ăşgy vĂŠltĂźk, hogy a nĂŠgy alapelv: az ĂĄllam egysĂŠge, a nemzet egysĂŠge, a monarchia ĂŠs a Karađorđe-dinasztia azok a dolgok, amelyek nem kĂŠpezhetik a napi politika, vagy bĂĄrmely, politikusok kĂśzĂśtti alkudozĂĄs tĂĄrgyĂĄt. Ehhez az alapelvhez ragaszkodva, valamint a mai alkotmĂĄnyos rendből kiindulva egy egĂŠsz sor megoldĂĄsra vĂĄrĂł egyĂŠb kĂŠrdĂŠsen kell dolgoznunk. Ma kĂźlĂśnĂśsen a szociĂĄlis ĂŠs gazdasĂĄgi kĂŠrdĂŠseket emelte ki.

Az alapvető politikai kĂŠrdĂŠseket tekintve barĂĄtaim ĂŠs ĂŠn nem vallunk mĂĄs nĂŠzeteket, mint amilyeneket tavaly a volt RadikĂĄlis PĂĄrt nyilvĂĄnossĂĄgra hozott, amikor hozzĂĄjĂĄrulĂĄst kĂŠrt ĂşjbĂłli megalapĂ­tĂĄsĂĄhoz.

Amikor mĂĄr nem vĂĄrhatjuk tĂśbbĂŠ, hogy pĂĄrtomat elismerik, mit tehetĂźnk?

KĂŠtsĂŠgtelen, hogy ĂĄllamunk nemzetkĂśzi helyzete igen erős, de legyen bĂĄrmilyen erős is, a nemzetkĂśzi bonyodalmak prĂłbĂĄra tehetik erejĂŠt. EzĂŠrt a belső bĂŠke, nyugalom, elĂŠgedettsĂŠg ĂŠs a polgĂĄrok jĂłlĂŠte olyan problĂŠmĂĄk, amelyek idejĂŠben felkelthetik a nĂŠp vezetőinek figyelmĂŠt. Amennyiben ĂłhajtanĂĄ egyĂźttműkĂśdĂŠsĂźnket, mi kĂŠszek vagyunk ŐfelsĂŠge, a KirĂĄly rendelkezĂŠsĂŠre ĂĄllni az ilyen irĂĄnyĂş munkĂĄban valĂł egyĂźttműkĂśdĂŠs ĂŠrdekĂŠben. Hiszem, hogy a mĂşltban hűsĂŠgesen ĂŠs tisztessĂŠggel szolgĂĄl tam a KirĂĄlyt, s a barĂĄtaim ĂŠs ĂŠn a jĂśvőben is ezt fogjuk tenni. SzĂĄmomra ĂŠs barĂĄtaim szĂĄmĂĄra kĂźlĂśnĂśsen ĂśrĂśmteli lenne, ha a nĂŠp ĂŠs az ĂĄllam javĂĄra vĂŠgzett kĂśzĂśs munka kĂśtne Ăśssze bennĂźnket, Aco Stanojević Ăşrral ĂŠs barĂĄtaival, valamint mĂĄsokkal Azokat a kapcsolatokat, amelyek valaha a volt RadikĂĄlis PĂĄrt ĂŠs a volt SzlovĂŠn NĂŠppĂĄrt kĂśzĂśtt lĂŠtrejĂśttek, ma mĂĄs mĂłdon lehetne megerősĂ­teni, s hiszem, hogy ez elvezetne bennĂźnket belső viszonyaink rendezĂŠsĂŠhez.

Abban remĂŠnykedem, hogy Ön (Uzunović), az Ön ĂĄltal elfoglalt igen felelős pozĂ­ciĂłban segĂ­teni fogja ezt a rendezĂŠst.⁶⁵

A.     KoroĹĄec

Ljubo Boban: Maček i politika Hrvatske seljačke stranke 1928-1941. Zagreb, 1974. I. 120-121. 1.

73.

RÉSZLETEK SÁNDOR KIRÁLY VÉGRENDELETÉBŐL

1934. januĂĄr 5.

(...) Én, a JugoszlĂĄv KirĂĄlysĂĄg alkotmĂĄnyĂĄnak 42. cikkelye alapjĂĄn elrendelem, hogy abban az esetben, ha az alkotmĂĄny 41. cikkelyĂŠbe foglalt kĂśrĂźlmĂŠnyek miatt a trĂłnĂśrĂśkĂśs nem tudja a kirĂĄlyi hatalmat gyakorolni, a helytartĂłi hatalom a kĂśvetkezőket illeti meg:

1. ŐfelsĂŠge Pavle Karađorđevic herceg

2. Dr. Radenko Stanković, szenĂĄtor, művelődĂŠsi miniszter

3. Dr. Iv.I. Perović, a SzĂĄvai bĂĄnsĂĄg bĂĄnja.

Pavle herceg helyettesĂŠvĂŠ kinevezem Vojislav Tomić tĂĄbornokot, BelgrĂĄd katonai parancsnokĂĄt.

Dr. Radenko Stanković helyettesĂŠvĂŠ Jova Banjanin szenĂĄtort nevezem ki .

Dr. Petrović helyettesĂŠvĂŠ Dr. Zeca szenĂĄtort nevezem ki.⁶⁶

(...)

SĂĄndor

Aleksandar   Karađorđevic
Jugoszlåvia   Kirålya

F.   Čulinović:   Dokumenti, 321.   1.

74.

A JKF IV. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉNEK A NEMZETI KÉRDÉSRŐL HOZOTT HATÁROZATÁBÓL

Ljubljana, 1934. december 24-25.

(...) 4. A JKP sok hibĂĄt kĂśvetett el a nemzeti kĂŠrdĂŠssel kapcsolatban. A pĂĄrt nem folytatott mindig vilĂĄgos ĂŠs szilĂĄrd ĂśnĂĄllĂł politikĂĄt ĂŠhben a kĂŠrdĂŠsben. Azonban ĂŠppen a jugoszlĂĄviai kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzepette a nemzeti kĂŠrdĂŠs ĂłriĂĄsi szerepet jĂĄtszik. Az ebben a kĂŠrdĂŠsben elfoglalt helyes ĂĄllĂĄsponttĂłl fĂźgg, hogy sikerĂźl-e megnyerni a szĂŠles nĂŠptĂśmegeket az antifasiszta nĂŠpfront szĂĄmĂĄra.

A VII. kongresszusig a JKP teljessĂŠggel szektĂĄs mĂłdon ĂŠrtelmezte ĂŠs propagĂĄlta az ĂśnrendelkezĂŠs jelszavĂĄt, beleĂŠrtve az elszakadĂĄst is. Az elszakadĂĄst nem az elnyomott nĂŠpek jogĂĄnak tekintette, hanem mint feltĂŠteles szĂźksĂŠgessĂŠget. Az elszakadĂĄst kĂ­vĂĄnĂł nĂŠpeknek adandĂł politikai-terĂźleti autonĂłmiĂĄrĂłl szĂł sem volt.

A vilĂĄg helyzetĂŠben az utĂłbbi ĂŠvekben bekĂśvetkezett vĂĄltozĂĄsok, a fasiszta, imperialista orszĂĄgok - ĂŠlĂźkĂśn a hitleri NĂŠmetorszĂĄggal - egyre nagyobb agresszivitĂĄsa, valamint ezen orszĂĄgok tĂśrekvĂŠse, hogy a nemzeti mozgalmakat a hĂĄborĂş ĂŠs a sajĂĄt hĂłdĂ­tĂł terveik, cĂŠljaira hasznĂĄljĂĄk fel, arra ĂśsztĂśnĂśztĂŠk a JKP-t, hogy vĂĄltoztasson a nemzeti kĂŠrdĂŠssel kapcsolatos taktikĂĄjĂĄn, de ezzel ne tĂĄvolodjon el attĂłl az elvtől, hogy minden nĂŠpnek joga van az ĂśnrendelkezĂŠsre, egĂŠszen az elszakadĂĄsig. A JKP JugoszlĂĄvia jelenlegi ĂĄllami terĂźletĂŠnek szĂŠtszakĂ­tĂĄsa ellen lĂŠp fel, mert azt kĂ­vĂĄnja, hogy az ĂĄllam ĂĄtalakĂ­tĂĄsa bĂŠkĂŠs Ăşton valĂłsuljon meg, a nemzeti  egyenjogĂşsĂĄg alapjĂĄn. A mai kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt az elnyomott nĂŠpek elszakadĂĄsĂĄĂŠrt indĂ­tott mozgalom csak a fasiszta imperialistĂĄknak ĂŠs azok hĂĄborĂşs cĂŠljainak kedvezne. Nem csak a hĂĄborĂş ĂśrvĂŠnyĂŠbe taszĂ­tanĂĄ az orszĂĄgot, nemcsak JugoszlĂĄvia fennmaradĂĄsĂĄt tennĂŠ kockĂĄra, hanem JugoszlĂĄvia nĂŠpeinek szabadsĂĄgĂĄt ĂŠs fĂźggetlensĂŠgĂŠt is. A JKP ezĂŠrt mint a fasiszta imperialistĂĄk ĂźgynĂśkeit le kell, hogy leplezze Ivan Mihailov ĂŠs Pavelić-Perčec fasiszta csoportjait, amelyek most demagĂłg mĂłdon a fĂźggetlen HorvĂĄtorszĂĄg ĂŠs MakedĂłnia mellett foglalnak ĂĄllĂĄst. (...)

A JKP az AlkotmĂĄnyozĂł NemzetgyűlĂŠs ĂśsszehĂ­vĂĄsa mellett foglalt ĂĄllĂĄst, amely majd szabadon ĂŠs majorizĂĄciĂł nĂŠlkĂźl fogja megoldani mindazokat a kĂŠrdĂŠseket, amelyek a szabad, demokratikus, fĂśderatĂ­v ĂĄllamban ĂŠlő kĂźlĂśnbĂśző nemzetisĂŠgek egymĂĄs kĂśzĂśtti viszonyait ĂŠrintik. A nemzeti parlamentek (horvĂĄt szabor, stb.) ĂśsszehĂ­vĂĄsĂĄt kĂśvetelni ma mint propaganda jelszĂł helyes. De hiba lenne az AlkotmĂĄnyozĂł NemzetgyűlĂŠs kĂŠpviselőinek nemzeti csoportjait egyszerűen ĂĄtalakĂ­tani nemzeti parlamentekkĂŠ .

A nemzeti parlamentek megvĂĄlasztĂĄsĂĄt az alkotmĂĄnyozĂł nemzetgyűlĂŠsi vĂĄlasztĂĄsoktĂłl elkĂźlĂśnĂ­tve kell megrendezni, mert a nemzeti parlamentek megvĂĄlasztĂĄsa sorĂĄn nagyobb hangsĂşlyt  fog kapni az osztĂĄlyharc kĂśzvetlen kĂŠrdĂŠsei.

Az AlkotmĂĄnyozĂł NemzetgyűlĂŠs ĂśsszehĂ­vĂĄsĂĄra felszĂłlĂ­tĂł jelszĂłt nem szabad szembeĂĄllĂ­tani a "Le a mostani nĂŠpellenes parlamenttel; az ĂĄltalĂĄnos titkos vĂĄlasztĂłjog alapjĂĄn azonnal megtartandĂł szabad parlamenti vĂĄlasztĂĄsokĂŠrt" jelszĂłval.

A szabad, titkos parlamenti vĂĄlasztĂĄsok halogatĂĄs nĂŠlkĂźli kiĂ­rĂĄsĂĄt kĂśvetelő jelszĂł a pĂĄrt kĂśzvetlen akciĂłjelszava. Az AlkotmĂĄnyozĂł NemzetgyűlĂŠs ĂśsszehĂ­vĂĄsĂĄt csak a legszĂŠlesebb nĂŠptĂśmegek harca rĂŠvĂŠn lehet kivĂ­vni. Az a kĂśvetelĂŠs, hogy rendezzenek szabad nemzetgyűlĂŠsi vĂĄlasztĂĄsokat, nem fogja megnehezĂ­teni az AlkotmĂĄnyozĂł NemzetgyűlĂŠs ĂśsszehĂ­vĂĄsĂĄĂŠrt folytatott harcot, hanem ĂŠppen ellenkezőleg, meg fogja azt kĂśnnyĂ­teni . (...)

7. Hogy megvalĂłsuljon a pĂĄrt ĂşjjĂĄszervezĂŠsĂŠről szĂłló  tavalyi hatĂĄrozat, a legrĂśvidebb hatĂĄridőn belĂźl meg kell rendezni a HorvĂĄt ĂŠs a SzlovĂŠn KP mint a JKP alkotĂłrĂŠszeinek az alakulĂł konferenciĂĄit. (...)

Istorijski arhiv KPJ. Tom II. Beograd, 1949. 399-402. 1.

75. AZ 1935. MÁJUS 5-i VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE⁶⁷

BĂĄnsĂĄg	VĂĄlasztĂłk lĂŠtszĂĄma	A vĂĄlasztĂĄson rĂŠsztvevők %-ban	VĂĄlasztĂĄsi listĂĄk	A leadott                            Az Ăśsszes szavazatok                         szavazatok szĂĄma (a 3.914.945-ből)          %-ban		MandĂĄtumok szĂĄma
DrĂĄvai	319.317	46,9	JugoszlĂĄv Nacionalista PĂĄrt (Bogoljub Jevtić)	1.746.982	60,6	303
SzĂĄvai	799.265	79,3	EgyesĂźlt EllenzĂŠk (Vladko Maček)	1.076.345	37,4	67
Verbaszi	272.982	80,2	Zbor (Dimitrij Ljotić)	33.549	1,2	-
TengermellĂŠki	269.372	75,4	RĂŠgi RadikĂĄlisok (BoĹžo Maksimović)	24.088	0,8	-
Drinai	410.882	79,6
Zetai	247.877	78,9
Dunai	702.178	71,7
MorĂĄviai	406.658	78,4
VardĂĄri	431.164	70,5
BelgrĂĄdi	75.250	57,9
Összesen	3.914.945	73,6

F. Čulinović: Dokumenti, 325-327. 1.

76.

A PARASZT-DEMOKRATA KOALÍCIÓ (SDK) VEZETŐSÉGÉNEK HATÁROZATA

1935. jĂşnius 2.

(...) A vĂĄlasztĂĄsok sorĂĄn tapasztalt erőszak ellenĂŠre, amelynek kĂśvetkeztĂŠben a zsandĂĄrok kezĂŠtől a horvĂĄt nĂŠp fiainak tucatjai estek el - egytől egyig bĂŠkĂŠs parasztok fiai -hogy ne is emlĂ­tsĂźk a sebesĂźlt ĂŠs Ăśsszevert emberek szĂĄzait ĂŠs a bĂśrtĂśnbe zĂĄrtak ezreit, ĂŠs a vĂĄlasztĂĄsok meghamisĂ­tĂĄsa ellenĂŠre, amely nem csak az orszĂĄg hatĂĄrain belĂźl, de az egĂŠsz vilĂĄg előtt ismert, e vĂĄlasztĂĄsok mĂŠgiscsak igazi nĂŠpszavazĂĄst eredmĂŠnyeztek.

Ezzel a nĂŠpszavazĂĄssal a horvĂĄt nĂŠp nyolcĂŠvi hallgatĂĄs utĂĄn kifejezte azt a tĂśretlen akaratĂĄt, amellyel elutasĂ­t minden leigĂĄzĂĄsĂĄra irĂĄnyulĂł kĂ­sĂŠrletet, amelyet a centralista rendszer parlamentĂĄris ĂŠs diktatĂłrikus formĂĄban egyarĂĄnt elkĂśvetett ellene, felmĂŠrhetetlen anyagi ĂŠs erkĂślcsi kĂĄrt okozva a horvĂĄt nĂŠpnek. A horvĂĄt nĂŠp e vĂĄlasztĂĄsokon az ĂŠvszĂĄzados mĂşltjĂĄn alapulĂł jogĂĄt vĂŠdte ĂŠs kĂŠpviselte, erkĂślcsi ellenĂĄllĂĄst tanĂşsĂ­tott a nyers erőszakkal szemben.

A horvĂĄtokkal egyĂźtt lĂŠptek fel - HorvĂĄtorszĂĄg, valamint a prečani terĂźletek szerbjein kĂ­vĂźl, akik mĂĄr hosszĂş ĂŠvek Ăłta egyetĂŠrtenek ĂŠs dolgoznak az SDK-ban - muzulmĂĄn hitű testvĂŠreink is, dr. M. Spaho vezetĂŠsĂŠvel, akik nagyban hozzĂĄjĂĄrultak a kĂśzĂśs harchoz.

Ezen erők mellett, amelyek rĂŠgebben is vĂĄllvetve harcoltak, most megjelent egy teljesen Ăşj tĂŠnyező is; egyesĂźlt velĂźnk sok szerbiai is. Ljubomir Davidović ĂŠs Jovan Jovanović urak vezetĂŠsĂŠvel. Az ő pĂŠldĂĄjuk nagy visszhangot vĂĄltott ki, kĂźlĂśnĂśsen Ĺ umadijĂĄban, Szerbia szĂ­vĂŠben. S onnan jĂśtt - ezt kĂźlĂśn ki kell emelni - a kĂśzĂśs fellĂŠpĂŠsre szĂłlĂ­tĂł első felhĂ­vĂĄs is. SzerbiĂĄban igen sokan szavaztak erre a listĂĄra, sokkal tĂśbben, mint ahogy az a mandĂĄtumokban kifejeződik. Politikai ĂŠletĂźnknek ezt az Ăşj jelensĂŠgĂŠt mĂŠltĂłkĂŠppen figyelembe kell venni ĂŠs ĂŠrtĂŠkelni kell. Ez Ăşj nĂŠzetek, irĂĄnyzatok kiindulĂłpontja lehet. LĂŠlektani szempontbĂłl ez a kĂśzĂśs szabadsĂĄgĂŠrt vĂ­vott harc szĂźksĂŠgletĂŠből fakadt, azĂŠrt a szabadsĂĄgĂŠrt, melytől mindannyiunkat megfosztottak.

Ezt az Ă­gy megkezdett kĂśzĂśs munkĂĄt a tovĂĄbbiakban is folytatni kell, meg kell szilĂĄrdĂ­tani ĂŠs ki keli szĂŠlesĂ­teni, mert az ĂĄllam tovĂĄbbi fennmaradĂĄsa egyedĂźl akkor lehetsĂŠges, ha kielĂŠgĂ­tik a horvĂĄt nĂŠp jogos igĂŠnyeit.

Mindezek ellenĂŠre a mostani rendszer, amely nyilvĂĄnvalĂłan sem a horvĂĄtok, sem a szerbek, sem a szlovĂŠnek kĂśzĂśtt nem talĂĄlt tĂĄmogatĂĄsra, egyre erősĂśdő, hevesebbĂŠ vĂĄlĂł erőszakkal lĂŠp fel, mintha egyĂĄltalĂĄn senkinek sem tartozna  felelőssĂŠggel.

Mindezekre valĂł tekintettel Ăşgy dĂśntĂźnk, hogy nem veszĂźnk rĂŠszt a NemzetgyűlĂŠs munkĂĄjĂĄban. Úgy vĂŠljĂźk, hogy az egyetlen megoldĂĄs, ha ezt az ĂĄllĂ­tĂłlagos NemzetgyűlĂŠst azonnal feloszlatjĂĄk ĂŠs Ăşj vĂĄlasztĂĄsokat Ă­rnak ki, s Ăşj vĂĄlasztĂĄsi tĂśrvĂŠnnyel ĂŠs egy tisztessĂŠges semleges kormĂĄny vezetĂŠsĂŠvel garantĂĄljĂĄk a vĂĄlasztĂĄsok teljes szabadsĂĄgĂĄt. (...)

A jelenlevő kĂŠpviselők a vĂĄlasztĂĄsi FőbizottsĂĄg egĂŠsz jelentĂŠsĂŠt a hamisĂ­tvĂĄnynak tartjĂĄk, ĂŠs nem a VĂĄlasztĂĄsi FőbizottsĂĄg jelentĂŠse alapjĂĄn tekintik magukat nĂŠpkĂŠpviselőknek, hanem azĂŠrt, mert tudjĂĄk, hogy valĂłban, elnyertĂŠk jĂĄrĂĄsuk nĂŠpĂŠnek bizalmĂĄt. Ebből kĂśvetkezően azokat a tĂĄrsaikat is kĂŠpviselőknek tekintik, akik a nĂŠptől ilyen bizalmat nyertek, azonban a VĂĄlasztĂĄsi FőbizottsĂĄg nem nyilvĂĄnĂ­totta őket kĂŠpviselőknek, s megvĂĄlasztottnak tekintik az SD KoalĂ­ciĂł minden olyan jelĂśltjĂŠt is, akiket a rendszer bĂĄrmely okbĂłl nem verifikĂĄlt. EzĂŠt dr. Vlatko Maček elnĂśkĂśt felhatalmazzuk, hogy ĂŠrtesĂ­tse őket erről, ĂŠs a kĂśvetkező ĂźlĂŠsekre őket is hĂ­vjĂĄk meg.

F. Čulinović: Dokumenti, 328-329. 1.

77.

A JKP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA A JKP FELADATAIRÓL A KOMINTERN VII. KONGRESSZUSA UTÁN

Moszkva, 1935. augusztus 1.

(...)

III. A NÉPSZABADSÁG FRONTJÁNAK FELADATAI

A NĂŠpszabadsĂĄg Frontja (NF) a januĂĄr hatodiki rendszer minden ellensĂŠgĂŠnek igazi testvĂŠri szĂśvetsĂŠge, nem pedig valamifĂŠle manőver. Az NF-be belĂŠpő szervezeteknek ĂŠs pĂĄrtoknak kĂśzĂśsen kell kialakĂ­taniuk kĂśvetelĂŠseik plattformjĂĄt ĂŠs kĂśzĂśsen kell meghatĂĄrozniuk az NF feladatait. A kommunistĂĄk azt javasoljĂĄk ĂŠs azĂŠrt szĂĄllnak sĂ­kra, hogy az NF fogadja el a kĂśvetkező hĂĄrom feladatot:

           1. a januår hatodiki rendszer megsemmisítÊse;

           2. Jugoszlåvia nÊpeinek egyenjogúsåga;

3. annak megakadĂĄlyozĂĄsa, hogy a terheket a nĂŠpre hĂĄrĂ­tsĂĄk, valamint a szĂŠles nĂŠptĂśmegek gazdasĂĄgi helyzetĂŠnek javĂ­tĂĄsa a gazdagok rovĂĄsĂĄra. (...)

A Kommunista PĂĄrt tĂĄmogat minden olyan pĂĄrtot, amely nem fasiszta, ĂŠs amely a nĂŠp egyes rĂŠtegei ĂŠrdekeinek ĂŠs kĂśvetelĂŠseinek kielĂŠgĂ­tĂŠsĂŠt tűzi ki maga elĂŠ. (...) A kommunistĂĄknak el kell fogadniuk, tĂĄmogatniuk kell ĂŠs a NĂŠpszabadsĂĄg FrontjĂĄba kell egyesĂ­teniĂźk minden olyan erőt, amely nem fasiszta, amely a bĂŠke ĂŠs a SzovjetuniĂłval valĂł szĂśvetsĂŠg ĂŠrdekeit kĂŠpviseli, a nĂŠpbutĂ­tĂĄs ĂŠs a reakciĂł ellen irĂĄnyul, s lĂŠnyegĂŠt tekintve demokratikus ĂŠs haladĂł.

A JugoszlĂĄv KirĂĄlysĂĄg egĂŠsz terĂźletĂŠn az NF mellĂŠ kell ĂĄllĂ­tani az EgyesĂźlt EllenzĂŠk minden szervezetĂŠt ĂŠs hĂ­vĂŠt, valamint a JRZ⁶⁸ ĂŠs mĂĄs szervezetek ĂŠs mozgalmak minden demokratikus elemĂŠt. Annak ĂŠrdekĂŠben, hogy az NF-ben biztosĂ­tva legyen a munkĂĄsosztĂĄly vezető szerepe, igen fontos megnyerni az NF szĂĄmĂĄra mind a politikai, mind a szakszervezeti ĂŠs a kulturĂĄlis- művelődĂŠsi jellegű szociĂĄldemokrata ĂŠs egyĂŠb munkĂĄs-szervezeteket .(...)

Az NF-ben a nĂŠp egyes rĂŠtegeinek kĂśzvetlen kĂśvetelĂŠseiĂŠrt folyĂł harc bĂĄzisĂĄn meg kell nyerni az Ăśsszes gazdasĂĄgi, szakmai, kulturĂĄlis, művelődĂŠsi, stb. szervezetet, egyesĂźletet ĂŠs intĂŠzmĂŠnyt (parasztszĂśvetkezeteket, szakmai egyesĂźleteket, ĂśnkĂŠntes tűzoltĂłegyesĂźleteket, stb.), az olyan tĂĄrsulĂĄsokat, mint a HaladĂĄs (Napredak), a Gajret, a HorvĂĄt MunkĂĄs (Hrvatski radiĹĄa), a NĂŠpremĂŠny (Narodna uzdanica), stb. Emellett pĂĄrtunk elfogadhatja ĂŠs el is kell, hogy fogadja ĂŠs tĂĄmogassa mindazoknak a pĂĄrtoknak a javaslatait ĂŠs kĂśvetelĂŠseit, amelyek a fasizmus, az elnyomĂĄs, a kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄs, a hĂĄborĂş ĂŠs a reakciĂł elleni harc ĂştjĂĄn jĂĄrnak. (...)

A kommunistĂĄknak olyan harci mĂłdszereket is alkalmazniuk kell, amelyek nem tisztĂĄn "kommunista mĂłdszerek". Alkalmazni kell olyan mĂŠrsĂŠkelt tiltakozĂĄsi formĂĄkat is, amelyek szĂŠlesĂ­tik a harc frontjĂĄt ĂŠs nagyobb tĂśmegeket vonnak be az NF munkĂĄjĂĄba. Ilyen eszkĂśzĂśk pĂŠldĂĄul a gyĂźlekezĂŠsek, a tĂśmeges petĂ­ciĂłk, a politikai tartalmĂş ĂśsszejĂśvetelek, az emlĂŠknapok ĂŠs ĂźnnepsĂŠgek, a nĂŠp tĂśrtĂŠnelmĂŠnek ĂŠvfordulĂłi ĂŠs fontosabb esemĂŠnyei alkalmĂĄbĂłl.

Az NF hĂ­veinek az olyan alkalmakat is antifasiszta megnyilatkozĂĄsokkĂĄ kell ĂĄtalakĂ­taniuk, mint amilyenek az elesett nemzeti vĂŠrtanĂşk ĂŠs vezĂŠrek emlĂŠkĂŠre rendezett halotti misĂŠk, az eucharisztikus kongresszusok, az egyhĂĄzi kĂśrmenetek, a bĂşcsĂşk. AlapjĂĄban hibĂĄs az a nĂŠzet, hogy mindig ĂŠs mindenkor, azonnal ĂŠs kizĂĄrĂłlag csak a harc olyan magasabb szintű formĂĄit kell alkalmazni, mint amilyen az elnyomĂłkkal ĂŠs kizsĂĄkmĂĄnyolĂłkkal valĂł fegyveres szembeszegĂźlĂŠs. A harcnak az a legjobb formĂĄja, amely lehetővĂŠ teszi a tĂśmegek mozgĂłsĂ­tĂĄsĂĄt az NF cĂŠljaiĂŠrt folytatott akciĂłk sorĂĄn. Ezek az akciĂłk folyhatnak az NF egyes kisebb cĂŠljaiĂŠrt is. A harc formĂĄit a tĂśmegek hangulatĂĄhoz ĂŠs harcra valĂł kĂŠszsĂŠgĂźk fokĂĄhoz kell szabni - nem szabad tĂşlsĂĄgosan előresietni, de le sem szabad maradni e hangulathoz kĂŠpest. A nĂŠp szĂĄmĂĄra azok a harci mĂłdszerek a hasznosak, amelyek őt sikerről sikerre vezetik. A magĂĄnyos akciĂłk, bĂĄrmilyen hősiesek is legyenek azok, ĂĄltalĂĄban csak veresĂŠghez ĂŠs szĂźksĂŠgtelen ĂĄldozathoz vezetnek. (...)

Az NF legfontosabb formĂĄi, az Ăźzemekben, falvakban ĂŠs kĂśrzetekben a nĂŠp ĂŠgető kĂśvetelĂŠseiĂŠrt folytatott kĂśzĂśs tĂśmegakciĂłk legyenek (gyűlĂŠsek, tĂźntetĂŠsek, demonstrĂĄciĂłk, tĂśmeges munkĂĄsdelegĂĄciĂłk kĂźldĂŠse a parasztok gyűlĂŠseire ĂŠs fordĂ­tva, stb.). Az ilyen akciĂłk előkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠre ĂŠs vezetĂŠsĂŠre kĂśzĂśs testĂźleteket kell lĂŠtrehozni (ideiglenes ĂŠs ĂĄllandĂł kĂśzĂśs bizottsĂĄgok, blokkok, tĂĄborok). Az NF cĂŠljai ĂŠs feladatai alapjĂĄn tartĂłs megĂĄllapodĂĄst kell kĂśtni azokkal a szervezetekkel, amelyek hajlandĂłk dolgozni az NF-ben, s kĂśzĂśsen kell kialakĂ­tani velĂźk az egyĂźttes harc formĂĄit. Ezzel nem szabad addig vĂĄrni, mĂ­g ĂĄltalĂĄnos egyezmĂŠny (blokk) szĂźletik az EgyesĂźlt EllenzĂŠk, pĂĄrtunk ĂŠs a tĂśbbi munkĂĄsszervezet vezetősĂŠgei kĂśzĂśtt. Ezt a blokkot a falvakban, a kĂśzsĂŠgekben ĂŠs az egĂŠsz orszĂĄgban azonnal lĂŠtre kell hozni az EgyesĂźlt EllenzĂŠk helyi szervezeteivel, a tĂśbbi egyesĂźletekkel. E kĂśzĂśs vezető testĂźletekből a nĂŠphatalom valĂłdi szervei jĂśhetnek lĂŠtre.

A harcos tĂśmegmegmozdulĂĄsok elindĂ­tĂłinak ĂŠs szervezőinek vĂĄroson ĂŠs falun a kommunistĂĄknak kell lenniĂźk. Benne kell lenniĂźk minden szervezetben ĂŠs mozgalomban, amelyek tĂśmegeket mozgĂłsĂ­tanak. Ma a kommunistĂĄknak az a fő feladatuk, hogy munkĂĄjukkal ĂŠs bizonyos javaslatokkal ezeket a szervezeteket megnyerjĂŠk a NĂŠpszabadsĂĄg Frontja szĂĄmĂĄra ĂŠs rĂĄvezessĂŠk őket a munkĂĄsosztĂĄllyal kĂśzĂśsen folytatandĂł harc ĂştjĂĄra. Ezt a feladatot nem lehet forradalmi frĂĄzisokkal, Ăźres kinyilatkoztatĂĄsokkal ĂŠs azzal, hogy a dolgok elĂŠbe vĂĄgnak, megvalĂłsĂ­tani, de azzal sem, hogy olyan jelszavakat ĂŠs a harc olyan formĂĄit erőltetik rĂĄ ezekre a szervezetekre, amelyek nem felelnek meg a tĂśmegek hangulatĂĄnak ĂŠs politikai Ăśntudatuk fokĂĄnak. Csak a kommunistĂĄknak a tĂśmegek kĂśzĂśtt folytatott mindennapi szĂ­vĂłs harcĂĄval lehet megvalĂłsĂ­tani ezt, ĂŠs csak akkor, ha minden kommunista igen aktĂ­van rĂŠszt vesz a tĂśmegek Ăśsszes akciĂłjĂĄban ĂŠs harcĂĄban, szervezeteik munkĂĄjĂĄban. (...)

VI. A DEMOKRATIKUS KÖVETELÉSEKÉRT ÉS A NÉPSZABADSÁG KORMÁNYÁÉRT

(...) A kommunistĂĄk a nĂŠpszabadsĂĄg kormĂĄnya mellett szĂĄllnak sĂ­kra. Ez a kormĂĄny lehet a munkĂĄsok ĂŠs parasztok demokratikus diktatĂşrĂĄjĂĄnak kifejezĂŠse, de nem feltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠges annak lennie, azonban energikus intĂŠzkedĂŠseket kell tennie a fasizmussal ĂŠs a reakciĂłval szemben. A kommunistĂĄk tĂĄmogatni fogjĂĄk egy ilyen kormĂĄny lĂŠtrehozĂĄsĂĄt, amennyiben meglesznek a kĂśvetkező feltĂŠtelek: a/ ha a fasisztĂĄk vĂĄlsĂĄga olyan mĂŠly, hogy a meggyengĂźlt ĂĄllamapparĂĄtus nem tudja megakadĂĄlyozni egy ilyen kormĂĄny lĂŠtrehozĂĄsĂĄt; b/ ha szĂŠles tĂśmegek kelnek fel a fasizmus ellen, de harcuk foka mĂŠg nem ĂŠrett meg a szovjethatalomĂŠrt kĂśzvetlenĂźl folytatandĂł harcra; c/ ha az NF tĂśbb szervezete kĂśvetel kĂśnyĂśrtelen intĂŠzkedĂŠseket a fasizmussal ĂŠs az elnyomĂłkkal szemben; d/ ha ez a kormĂĄny semmilyen mĂłrion sem fogja korlĂĄtozni a KP tevĂŠkenysĂŠgĂŠt ĂŠs a munkĂĄsosztĂĄly harcĂĄt. Ilyen lenne az a nĂŠpfront kormĂĄny, amelynek jelszavĂĄt a kommunistĂĄk hangoztatjĂĄk ĂŠs elfogadjĂĄk. De a kommunistĂĄk kijelentik, hogy bizonyos feltĂŠtelek mellett olyan kormĂĄnyĂŠrt is sĂ­kra szĂĄllnak, amely a tĂśmegek harcĂĄbĂłl szĂźletik meg, amely azonban nem rĂśgtĂśn lesz az antifasiszta nĂŠpfront kormĂĄnya.

Istorijski arhiv KPJ. tom II. 368-373. 1.

78.

MILAN STOJADINOVIĆ A JUGOSZLÁV RADIKÁLIS KÖZÖSSÉG (JRZ) PROGRAMJÁBÓL

BelgrĂĄd, 1936. jĂşlius 1.

(...) A szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek a bizalom atmoszfĂŠrĂĄjĂĄban egyĂźtt kell, hogy lĂŠtrehozzĂĄk sajĂĄt hazĂĄjuk belső berendezkedĂŠsĂŠt. Ebben az irĂĄnyban igen sok rĂŠszről, igen sok hibĂĄt kĂśvettek el. Eddig a legtĂśbbet az "integrĂĄlt" hazafiaktĂłl szenvedtĂźnk, akik magukat JugoszlĂĄvia egyetlen vĂŠdelmezőinek, a nemzeti ĂŠs ĂĄllami egysĂŠg egyetlen harcosainak kiĂĄllĂ­tottĂĄk ki. Ezek az Ăşn. POF ĂŠs POH tagok ĂŠs a JNS.⁶⁹ 1932-től kezdve egĂŠszen 11 hĂłnappal ezelőttig ebben az orszĂĄgban a JugoszlĂĄv Nemzeti PĂĄrt (JNS) emberei uralkodtak, kĂźlĂśnbĂśző kormĂĄnyokban ĂŠs cĂŠgekben. És mit hagytak rĂĄnk ĂśrĂśkĂźl ezek az urak? Sok mĂĄs bajon kĂ­vĂźl ĂśrĂśkĂźl hagytĂĄk a megoldatlan horvĂĄt kĂŠrdĂŠst is. Ha ezen orszĂĄg ĂĄllampolgĂĄrai teljes egyenrangĂşsĂĄgĂĄnak politikĂĄjĂĄt folytatjuk, az Ăśsszes tĂśrzs ĂŠs vallĂĄs egyenlősĂŠgĂŠnek elvĂŠt betartjuk ĂŠs mindenki ĂŠrzĂŠseit mĂŠlyen tiszteletben tartjuk, akkor hiszem, hogy az orszĂĄgban a kĂślcsĂśnĂśs bizalom olyan atmoszfĂŠrĂĄjĂĄt fogjuk megteremteni, amelyben mĂŠgiscsak kĂśnnyebben lehet majd megoldani a ma oly sĂşlyos horvĂĄt kĂŠrdĂŠst is.

A JugoszlĂĄv RadikĂĄlis KĂśzĂśssĂŠg programja lehetősĂŠget ad szĂĄmunkra, hogy a teljes megbĂŠkĂŠlĂŠs ĂłrĂĄjĂĄban a horvĂĄt kĂŠrdĂŠs megoldĂĄsĂĄhoz is hozzĂĄkezdjĂźnk. Úgy gondolom, hogy eddigi munkĂĄnkkal is sokban hozzĂĄjĂĄrultunk ahhoz, hogy ezt a kĂŠrdĂŠst minden oldalrĂłl megvitassuk ĂŠs előkĂŠszĂ­tsĂźk a megoldĂĄsĂĄt is. A jĂśvőben is szeretnĂŠnk lehetővĂŠ tenni a horvĂĄt kĂŠrdĂŠs objektĂ­v ĂŠs jĂłindulatĂş megvitatĂĄsĂĄt.

De a jĂłszĂĄndĂŠkunkbĂłl senki se vonja le azt a kĂśvetkeztetĂŠst, hogy meg fogjuk engedni olyan mĂłdszerek alkalmazĂĄsĂĄt, amelyek megzavarhatnĂĄk az orszĂĄg rendjĂŠt ĂŠs bĂŠkĂŠjĂŠt, ĂĄtlĂŠpvĂŠn annak hatĂĄrait, amit az orszĂĄg Ă­rott tĂśrvĂŠnyei engedĂŠlyeznek.

Programunkban hangsĂşlyt kap a szĂŠleskĂśrű ĂśnkormĂĄnyzat elve. Ez a mai politikai eszmĂŠnykĂŠpĂźnk. Dolgozni fogunk a megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄĂŠrt. A kĂśzĂŠletben mĂĄr 18 ĂŠve lĂŠtezik egy nagy tĂŠvedĂŠs. Mi mindig a legszĂŠlesebb ĂśnkormĂĄnyzat mellett foglaltunk ĂĄllĂĄst, mĂ­g mĂĄsok autonĂłmiĂĄt kĂ­vĂĄntak, ismĂŠt mĂĄsok pedig fĂśderĂĄciĂłt. Azonban senki sem adta annak pontos definĂ­ciĂłjĂĄt, mit kĂ­vĂĄn, s nem is hatĂĄrozta meg kĂ­vĂĄnsĂĄga tartalmĂĄt.

Az ezzel kapcsolatos alapeszmĂŠnk a programunkban fejeződik ki. NĂŠpĂźnk hĂĄrom nevĂŠnek - szerbek, horvĂĄtok, szlovĂŠnek - tiszteletben tartĂĄsa mellett vagyunk.

EgyenjogĂşsĂĄguk ĂŠs hagyomĂĄnyaik tiszteletben tartĂĄsa mellett vagyunk.

Az ĂĄllamigazgatĂĄst a nĂŠp kĂ­vĂĄnsĂĄgainak ĂŠs szĂźksĂŠgleteinek megfelelően szeretnĂŠnk megszervezni. De ennek sorĂĄn megengedjĂźk, hogy az egyes igazgatĂĄsi terĂźletek maguk hatĂĄrozzĂĄk meg a sajĂĄt szĂźksĂŠges adminisztratĂ­v, gazdasĂĄgi, pĂŠnzĂźgyi ĂŠs szociĂĄlis viszonyaikat, de olyan mĂłdon, hogy ez a rendezĂŠs ne kerĂźljĂśn ellentĂŠtbe az ĂĄllammal, valamint annak cĂŠljaival ĂŠs szĂźksĂŠgleteivel. (...)

B. Petranović-M. Zečević: Jugoslavija 1918-1984. 301. 1.

79.

SETON-WATSON MEMORANDUMA E.BENEŠHEZ, A FOREIN OFFICE-HOZ ÉS PÁL HERCEGHEZ

1936. szeptember

(...) Összegzem: A JugoszlĂĄvia előtt ĂĄllĂł problĂŠma hĂĄrmas termĂŠszetű - alkotmĂĄnyos, nemzeti ĂŠs gazdasĂĄgi.

1. Hogyan lehet szabad fĂśderĂĄciĂłvĂĄ ĂĄtalakĂ­tani egy veszĂŠlyes mĂŠrtĂŠkben centralizĂĄlt ĂĄllamot, ĂŠs megtartani az egysĂŠget a legfontosabb ĂĄllami Ăźgyekben, ĂŠs Ă­gy helyreĂĄllĂ­tani a parlamentĂĄris szabadsĂĄgjogokat, azaz a szĂłlĂĄs- a tĂĄrsulĂĄsi, a sajtĂł- ĂŠs a vĂĄlasztĂĄsi szabadsĂĄgot, de ekĂśzben elkerĂźlni azt, hogy visszatĂŠrjenek a sok kis pĂĄrt rendszerĂŠhez, amely a szĂŠttagolĂłdĂĄs tendenciĂĄit hordozza magĂĄban.

2.   KibĂŠkĂ­teni főleg a horvĂĄtokat ĂŠs a tĂśbbi prečani terĂźletek lakosait, a szerbiai szerbekkel egy ĂĄllamban biztosĂ­tva szĂĄmukra az ĂśnrendelkezĂŠs, az egyenjogĂşsĂĄg minimumĂĄt, ĂŠs egyenlő előrehaladĂĄsi lehetősĂŠgeket az ĂĄllami szolgĂĄlatban.

3.   HelyreĂĄllĂ­tani a gazdasĂĄgi fejlődĂŠst, főleg a paraszti tĂśmegek kĂśzĂśtt, azaz felemelni az ĂĄrakat ĂŠs Ă­gy nĂśvelni a vĂĄsĂĄrlĂłerőt is, befejezni az agrĂĄrreformot (a kisebbsĂŠgeknek sem advĂĄn kevesebbet, mint maguknak a dĂŠlszlĂĄvoknak), ĂŠs kifejleszteni a szociĂĄlis reform valĂłdi programjĂĄt (egĂŠszsĂŠgĂźgy, lakĂĄshelyzet, stb.), amely egyben elvonnĂĄ a figyelmet a nacionalista vĂĄdaskodĂĄsokrĂłl ĂŠs csĂśkkentenĂŠ a kommunista elmĂŠlet vonzĂĄsĂĄt.

II.

(...)

2. Dr. Maček első ĂŠs legfőbb kĂśvetelĂŠse a fĂśderĂĄciĂł elvĂŠnek elfogadĂĄsa, ez pedig ma mĂĄr nem jelent akadĂĄlyt BelgrĂĄd ĂŠs ZĂĄgrĂĄb kĂśzĂśtt, mert elmĂŠletben mĂĄr elfogadtĂĄk azt (a rĂŠszleteket fĂŠlretĂŠve) a HorvĂĄt ParasztpĂĄrt vezetősĂŠge ĂŠs az egyik mĂĄsik szerb pĂĄrt kĂśzĂśtt nemrĂŠg folytatott⁷⁰ beszĂŠlgetĂŠsek sorĂĄn. Minden ĂŠrtelmezĂŠs ĂŠs hozzĂĄĂĄllĂĄs kĂŠrdĂŠse. Ez magĂĄban foglalja a/ azt a definĂ­ciĂłt, hogy melyek azok a "kĂśzĂśs Ăźgyek", amelyek a belgrĂĄdi kĂśzponti parlament hatĂĄskĂśrĂŠben kell, hogy maradjanak, b/ bizonyos szĂĄmĂş fĂśderĂĄlis, egysĂŠg elfogadĂĄsĂĄt, c/ a kĂśltsĂŠgvetĂŠs kettĂŠosztĂĄsĂĄt kĂśzĂśs ĂŠs autonĂłm kĂśltsĂŠgvetĂŠsre, ĂŠs egy skĂĄla,vagy a kĂśzĂśttĂźk levő arĂĄnyok meghatĂĄrozĂĄsĂĄt. (Erre precedens van az Ausztria ĂŠs MagyarorszĂĄg kĂśzĂśtt 1867-ben megkĂśtĂśtt kiegyezĂŠsben, valamint a MagyarorszĂĄg ĂŠs HorvĂĄtorszĂĄg kĂśzĂśtt megkĂśtĂśtt 1868-as kiegyezĂŠsben, ld. 1868-as 12. paragrafus, ĂŠs az 1889-es 1. paragrafus.) Ezt az arĂĄnyt mindenkĂŠppen a pĂŠnzĂźgyi ĂŠs az alkotmĂĄnyĂźgyi szakemberek segĂ­tsĂŠgĂŠvel kell kidolgozni. (...)

NĂŠhĂĄny ĂŠvvel ezelőtt dr. Maček kĂźlĂśn horvĂĄt hadsereget kĂ­vĂĄnt - ez pedig olyan kĂŠrdĂŠs, amelybe egyetlen szerb sem egyezett volna bele semmilyen ĂĄron sem, de kĂźlĂśnĂśsen nem egy szerb tĂĄbornok vagy egy magasrangĂş tiszt. Úgy tűnik, hogy dr. Maček lemondott erről a kĂŠrdĂŠsről, mert Ăşgy tűnik, tudatĂĄban van annak, hogy a hadsereg a mai ĂśsszetĂŠtelĂŠben mĂŠg arra sem lenne hajlandĂł, hogy beleegyezzen abba, hogy a rendes hadsereg Ăłs a terĂźleti rendőrsĂŠg kĂśzĂśtt kĂźlĂśnbsĂŠg legyen, Ăşgy, ahogy ez a kĂźlĂśnbsĂŠg a rendes hadsereg ĂŠs a honvĂŠdsĂŠg kĂśzĂśtt a rĂŠgi MagyarorszĂĄgon (HorvĂĄtorszĂĄggal egyĂźtt) megvolt.

MĂĄsrĂŠszről dr. Macek tovĂĄbbra is fontossĂĄgot tulajdonĂ­t annak, hogy vezessĂŠk be azt a gyakorlatot, amely a rĂŠgi osztrĂĄk-magyar hadseregben szokĂĄsos volt, mĂŠgpedig, hogy katonai kĂśtelezettsĂŠgĂŠnek mindenki terĂźleti alapokon tegyen eleget: a horvĂĄtok HorvĂĄtorszĂĄgban, a szlovĂĄkok SzlovĂĄkiĂĄban, a stĂĄjerorszĂĄgiak StĂĄjerorszĂĄgban, stb. szolgĂĄltak. KifogĂĄsolja a SĂĄndor kirĂĄly ĂĄltal bevezetett mĂłdszereket, amelyeknek megfelelően a szlovĂŠneknek ĂŠs a horvĂĄtoknak MakedĂłniĂĄban kell szolgĂĄlniuk, az albĂĄnoknak ĂŠs makedĂłnoknak ZĂĄgrĂĄbban, a magyaroknak BoszniĂĄban, stb. Úgy tűnik, ez szolgĂĄlhatna egy igazsĂĄgos egyezmĂŠny alapjĂĄul, Ăşgy, hogy a hadsereg - amelyben a főparancsnoksĂĄg ĂŠs a vezĂŠrkar nem fog engedmĂŠnyeket tenni - nem gyengĂźlne. (...)

3. Elvben elfogadvĂĄn a fĂśderĂĄciĂłt, a fĂśderatĂ­v egysĂŠgek szĂĄmĂĄnak kĂŠrdĂŠse mĂŠg mindig jelentős nehĂŠzsĂŠgeket tĂĄmaszt. ÁltalĂĄnossĂĄgban szĂłlva ZĂĄgrĂĄb hĂŠt egysĂŠget kĂ­vĂĄn (nyugatrĂłl kelet felĂŠ: SzlovĂŠnia, HorvĂĄtorszĂĄg, DalmĂĄcia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, VajdasĂĄg, MakedĂłnia ĂŠs Crna Gora), addig BelgrĂĄd csak az első nĂŠgyet kĂŠsz elfogadni, kĂśzĂźlĂźk BoszniĂĄt csak nehĂŠz szĂ­vvel. LehetsĂŠges, hogy dr. Maček beleegyezne, hogy lemondjon az utolsĂł kettőről, mivel azok a horvĂĄtokat ĂŠs a szlovĂŠneket csak kĂśzvetett mĂłdon ĂŠrintik, ĂŠs mert a szĂłban forgĂł terĂźletek a hĂĄborĂş előtti fĂźggetlen kirĂĄlysĂĄgok alkotĂłrĂŠszei voltak. AttĂłl azonban nem fog eltekinteni, hogy azt kĂ­vĂĄnja BelgrĂĄdtĂłl - amennyiben BelgrĂĄd dĂśntene MakedĂłniĂĄrĂłl ĂŠs Crna GorĂĄ-rĂłl - kĂśtelezze magĂĄt arra, hogy ezeknek a rĂŠszeknek a szerb fĂśderatĂ­v egysĂŠg keretein belĂźl bizonyos kĂśzigazgatĂĄsi autonĂłmiĂĄt adjon.

(Ezzel kapcsolatban ĂŠrdemes idĂŠzni Slobodan Jovanović professzornak, a Szerb AkadĂŠmia elnĂśkĂŠnek jĂłt ĂĄtgondolt vĂŠlemĂŠnyĂŠt, aki a legkiemelkedőbb tekintĂŠly a szerb alkotmĂĄnyjog ĂŠs a tĂśrtĂŠnelem terĂŠn, s aki azt mondja, hogy a jugoszlĂĄv ĂĄllam előtt ĂĄllĂł problĂŠma kielĂŠgĂ­tő megoldĂĄsĂĄt sem tisztĂĄn centralista, sem tisztĂĄn fĂśderatĂ­v alapon nem lehet elĂŠrni, ĂŠs bizonyos irĂĄnyban valamely kĂśztes formĂĄra lesz szĂźksĂŠg. Azokra a megjegyzĂŠsekre, hogy ez szĂźksĂŠgtelen nehĂŠzsĂŠgekhez ĂŠs komplikĂĄciĂłkhoz vezethetne, az volt a vĂĄlasz, hogy az előttĂźnk ĂĄllĂł problĂŠma igen bonyolult ĂŠs attĂłl nem lesz egyszerűbb, ha nem szĂĄmolnak a JugoszlĂĄviĂĄt alkotĂł egyes tartomĂĄnyok kĂśzĂśtt meglĂŠvő fejlődĂŠsbeli, fĂśldrajzi ĂŠs a nemzeti jellegben megmutatkozĂł nagy kĂźlĂśnbsĂŠgekkel.) Senki sem kĂ­sĂŠrelnĂŠ meg tagadni azt, hogy hĂŠt vagy nyolc, amennyiben DalmĂĄciĂĄt kĂźlĂśn egysĂŠgnek ismernĂŠnk el (amit joggal lehetne hangsĂşlyozni), vilĂĄgosan meghatĂĄrozhatĂł tĂśrtĂŠnelmi individualitĂĄs lĂŠtezik, mindegyiknek megvannak a maga sajĂĄt hagyomĂĄnyai ĂŠs szĂźksĂŠgletei.

MĂ­g arra van remĂŠny, hogy dr. Macek elĂĄllhat attĂłl a kĂśvetelĂŠstől, hogy hĂŠt egysĂŠg jĂśjjĂśn lĂŠtre, addig arra szinte semmilyen lehetősĂŠg sincs, hogy elfogadjon ĂśtnĂŠl kevesebb egysĂŠget. MĂĄs szĂłval, a vita az ĂśtĂśdik egysĂŠgre, a VajdasĂĄgra korlĂĄtozĂłdik, amelyről BelgrĂĄd ugyanolyan abszolĂşt mĂłdon kĂ­vĂĄn dĂśnteni, mint MakedĂłniĂĄrĂłl ĂŠs Crna GorĂĄrĂłl. BelgrĂĄd ezt kĂŠt okkal indokolja, az első, hogy az ottani szlĂĄv lakossĂĄg nagy rĂŠsze szerb nemzetisĂŠgű, a mĂĄsik, hogy Ăşgy nĂŠz ki, a VajdasĂĄg ĂśnĂĄllĂłsĂĄga veszĂŠlyes lenne, tekintettel az erős magyar ĂŠs nĂŠmet kisebbsĂŠg jelenlĂŠtĂŠre.

Dr. Maček nem kĂ­vĂĄnja VajdasĂĄg egyesĂźlĂŠsĂŠt HorvĂĄtorszĂĄggal (amint azt az extrĂŠm horvĂĄtok nĂŠhĂĄny ĂŠvvel ezelőtt kĂśveteltĂŠk), csak annak autonĂłmiĂĄjĂĄt. (...)

KÖVETKEZTETÉSEK

1. Sir John Simon⁷¹ szavaival, a marseille-i gyilkossĂĄg utĂĄn a "dĂŠlszlĂĄv egysĂŠg EurĂłpa ĂŠs Britannia ĂŠrdeke is".

Ezt az egysĂŠget csak a mostani ĂĄllam keretein belĂźl vĂŠgrehajtott reformokkal lehet fenntartani. Ezeket a reformokat a szerb ĂŠs horvĂĄt megegyezĂŠsnek (kibĂŠkĂźlĂŠsnek) ĂŠs a nĂŠp tĂĄmogatĂĄsĂĄt ĂŠlvező szabad intĂŠzmĂŠnyeknek kell egyidejűleg irĂĄnyĂ­taniuk.

2. Ha a politikai kibĂŠkĂźlĂŠs nem sikerĂźl, az pusztulĂĄst jelenthet. A horvĂĄt ĂĄllam aligha tudna ĂśnmagĂĄban fennmaradni, mĂŠg akkor is, ha egyesĂźlne SzlovĂŠniĂĄval, OlaszorszĂĄg viszont szinte biztos, hogy megprĂłbĂĄlnĂĄ megszerezni DalmĂĄciĂĄt, ĂŠs ezzel vĂŠgzetes mĂłdon megvĂĄltoztatni a fĂśldkĂśzi-tengeri egyensĂşlyt.

3. A vĂĄlsĂĄg idejĂŠn JugoszlĂĄvia gyakorlatban bizonyĂ­totta a Nagy-BritanniĂĄval valĂł egyĂźttműkĂśdĂŠs irĂĄnti ĂłhajĂĄt ĂŠs a kĂśzĂśs ĂŠrdekeikbe vetett hitĂŠt. A brit megĂŠrtĂŠs ĂŠs ĂŠrdeklődĂŠs vilĂĄgos jelei megerősĂ­tenĂŠk mindazoknak a helyzetĂŠt, akik a kibĂŠkĂźlĂŠs ĂŠrdekĂŠben tevĂŠkenykednek.

Ljubo Boban: Maček i politika HSS. 225-235. 1.

80.

POLITIKAI EGYEZMÉNY OLASZORSZÁG ÉS JUGOSZLÁVIA

KÖZÖTT

1937. mĂĄrcius 25.

Első cikkely

A Magas Szerződő Felek kĂśtelezik magukat, hogy tiszteletben fogjĂĄk tartani kĂśzĂśs hatĂĄraikat, valamint a kĂŠt ĂĄllam tengeri hatĂĄrait; ĂŠs abban az esetben, ha egyikĂźket egy vagy tĂśbb hatalom rĂŠszĂŠről nem provokĂĄlt tĂĄmadĂĄs ĂŠrnĂŠ, a mĂĄsik fĂŠl kĂśtelezi magĂĄt arra, hogy tartĂłzkodni fog minden olyan akciĂłtĂłl, mely a tĂĄmadĂł fĂŠl szĂĄmĂĄra kedvező lenne.

2.   cikkely

NemzetkĂśzi bonyodalmak esetĂŠn, amennyiben a Magas Szerződő Felek egyetĂŠrtenek abban, hogy kĂśzĂśs ĂŠrdekeik veszĂŠlybe kerĂźltek, vagy veszĂŠlybe kerĂźlhetnek, kĂśtelezik magukat arra, hogy egyezmĂŠnyt kĂśtnek az ĂŠrdekeik vĂŠdelmĂŠt biztosĂ­tĂł intĂŠzkedĂŠsek foganatosĂ­tĂĄsĂĄrĂłl.

3.   cikkely

A Magas Szerződő Felek ismĂŠtelten megerősĂ­tik azon akaratukat, hogy egymĂĄs kĂśzĂśtti kapcsolataik sorĂĄn nem folyamodnak hĂĄborĂşhoz mint a nemzeti politikai eszkĂśzĂŠhez, ĂŠs a kĂśzĂśttĂźk esetlegesen felmerĂźlő vitĂĄkat ĂŠs viszĂĄlyokat bĂŠkĂŠs eszkĂśzĂśkkel oldjĂĄk meg.

4.   cikkely

A Magas Szerződő Felek kĂśtelezik magukat arra, hogy a sajĂĄt terĂźletĂźkĂśn nem tűrnek el,ĂŠs semmifĂŠle mĂłdon nem segĂ­tenek olyan tevĂŠkenysĂŠget, amely a mĂĄsik szerződő fĂŠl terĂźleti integritĂĄsa vagy fennĂĄllĂł ĂĄllamrendje ellen irĂĄnyulna, vagy olyan termĂŠszetű lenne, amely a kĂŠt orszĂĄg kĂśzĂśtti barĂĄti kapcsolatoknak ĂĄrtana.

5.   cikkely

FennĂĄllĂł kereskedelmi kapcsolataik ĂśsztĂśnzĂŠse ĂŠrdekĂŠben, a kĂŠt orszĂĄg kĂśzĂśtt megerősĂ­tett barĂĄti kapcsolatokkal Ăśsszhangban, a Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy erősĂ­tik ĂŠs szĂŠlesĂ­tik a jelenlegi kereskedelmi ĂĄrucserĂŠjĂźket, ĂŠs megvizsgĂĄljĂĄk a szĂŠlesebb gazdasĂĄgi egyĂźttműkĂśdĂŠs feltĂŠteleit. E cĂŠlbĂłl a lehető legrĂśvidebb időn belĂźl speciĂĄlis⁷² egyezmĂŠnyeket kĂśtnek. (...)

Zbirka međunarodnih ugovora. Međunarodni ugovori Kraljevine Jugoslavije, sveska br.l. za 1937. godinu. 418-419. 1.

81.

SZLOVÉNIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK ALAKULÓ KONGRESSZUSA

1937. ĂĄprilis 17-18.

A JKP KB JELENTÉSE

1937 ĂĄprilisĂĄban volt SzlovĂŠnia Kommunista PĂĄrtjĂĄnak alakulĂł kongresszusa. A kongresszuson kĂŠpviseltettĂŠk magukat a legfontosabb szlovĂŠn pĂĄrtszervezetek. A kongresszuson egyhangĂşlag elfogadtĂĄk a kĂśvetkező hatĂĄrozatokat:

1/ KiĂĄltvĂĄny a szlovĂŠn nĂŠphez;

2/ Üdvözlet a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának;

3/ Üdvözlet a Kommunista Párt Központi Bizottságának;

4/ ÜdvĂśzlet a hős spanyol nĂŠphez.

A kongresszuson megvĂĄlasztottĂĄk SzlovĂŠnia Kommunista PĂĄrtjĂĄnak KĂśzponti BizottsĂĄgĂĄt, amely 58,5 %-ban munkĂĄsokbĂłl, 16,7 H-ban parasztokbĂłl ĂŠs kĂŠzművesekből, 25 H-ban pedig⁷³ ĂŠrtelmisĂŠgiekből ĂŠs alkalmazottakbĂłl ĂĄll.

Istorijski arhiv KPJ. Tom II, 404. 1.

82.

TITO A TROCKIZMUSRÓL

PĂĄrizs, 1937. ĂĄprilis

(...)

Vajon veszĂŠlyes-e a trockizmus a pĂĄrtunkra? A kĂŠrdĂŠst azĂŠrt tesszĂźk fel, mert sok elvtĂĄrsunk mosolyogva ĂŠs kĂŠzlegyintĂŠssel intĂŠzi el a dolgot. NĂŠmelyik elvtĂĄrsunk ugyanis ezt mondja: a trockizmus nĂĄlunk nem hĂłdĂ­that teret, előszĂśr is azĂŠrt, mert nincs hozzĂĄ megfelelő talaj, hiszen munkĂĄsaink egĂŠszsĂŠges ĂśsztĂśnĂźket kĂśvetve megsejtik ĂŠs meghiĂşsĂ­tjĂĄk minden szervezkedĂŠsi prĂłbĂĄlkozĂĄsĂĄt nĂĄlunk, mĂĄsodszor pedig a moszkvai perek vĂŠgĂŠrvĂŠnyesen lelepleztĂŠk a trockistĂĄkat, s ők politikailag nem ĂŠrvĂŠnyesĂźlhetnek tĂśbbĂŠ nĂĄlunk. MĂĄsok meg ezt mondjĂĄk: "HĂĄt hiszen vannak nĂĄlunk nĂŠhĂĄnyan, akik nem ĂŠrtenek egyet a SzovjetuniĂł kĂźlpolitikĂĄjĂĄval, vagy nem ĂŠrtenek egyet a trockistĂĄk moszkvai elĂ­tĂŠlĂŠsĂŠvel, mert – alkalmatlan a pillanat – stb.". Ez mind tĂŠves. A trockizmus manapsĂĄg mĂĄs-mĂĄs orszĂĄgokban mĂĄs-mĂĄs mĂłdon tevĂŠkenykedik. ValĂł igaz, hogy nĂĄlunk nem talĂĄlhat tĂśmeges bĂĄzisra, de az is, hogy egy maroknyi trockista csoport sok bajt keverhet. "A trockizmus ma mĂĄr nem az, ami 7-8 ĂŠvvel ezelőtt volt" - mondja SztĂĄlin elvtĂĄrs. Majd Ă­gy folytatja: "A jelenkori trockizmus nem politikai ĂĄramlat a munkĂĄsosztĂĄly soraiban, hanem kĂĄrtevők, diverzĂĄson, szaglĂĄszok, kĂŠmek, gyilkosok elvszerűtlen ĂŠs eszmĂŠk nĂŠlkĂźli bandĂĄja, a munkĂĄsosztĂĄly eskĂźdt ellensĂŠgeinek bandĂĄja, amely kĂźlfĂśldi ĂĄllamok kĂŠmszervezeteinek megbĂ­zĂĄsĂĄbĂłl dolgozik." TehĂĄt az effajta trockizmus ellen ugyanĂşgy kell kĂźzdeni, mint az osztĂĄlyellensĂŠg ellen, mert a trockizmus most osztĂĄlyellensĂŠge a munkĂĄsosztĂĄlynak, s nem vagyunk, nem lehetĂźnk kĂ­mĂŠletesek vele szemben. (...)

Aki azzal ĂĄltatja magĂĄt, hogy miutĂĄn a moszkvai peren lelepleztĂŠk a trockizmust, fĂślĂśslegessĂŠ vĂĄlt az ellene folyĂł kĂźzdelem, aki megbĂŠkĂŠl vele, hogy a mi trockistĂĄink bĂĄr "dĂźnnyĂśgnek, de kĂźlĂśnben becsĂźletesek ĂŠs akarnak dolgozni, miĂŠrt ne tĂĄmaszkodnĂĄnk hĂĄt rĂĄjuk", stb., az enyhĂŠn szĂłlva politikai vaksĂĄgban szenved. Politikai vaksĂĄgra vall, ha elvtĂĄrsaink Ă­gy beszĂŠlnek: "Hiszen nincsenek rĂĄtermett kĂĄdereink, miĂŠrt ne tarthatna ez vagy amaz, bĂĄr kĂśztudomĂĄsĂşlag trockista, egy-kĂŠt előadĂĄst vagy ismeretterjesztő tanfolyamot". Tanfolyamokra szĂźksĂŠgĂźnk van, mint egy falat kenyĂŠrre, de talĂĄn nem leszĂźnk olyan vakok, hogy a munkĂĄsosztĂĄly nyĂ­lt ellensĂŠgeit bĂ­zzuk meg velĂźk.

Vajon miĂŠrt vĂŠlekednek Ă­gy az elvtĂĄrsaink? TalĂĄn azĂŠrt, mert nincsenek meggyőződve a pĂĄrt ĂŠs a Komintern irĂĄnyvĂŠtelĂŠnek helyessĂŠgĂŠről? Nem! Kommunista elvtĂĄrsaink hĂ­vek ehhez az irĂĄnyvonalhoz. BizonyĂ­tjĂĄk ezt ĂĄldozatos munkĂĄjukkal, igyekezetĂźkkel, hogy magukĂŠvĂĄ tegyĂŠk ĂŠs vĂŠgrehajtsĂĄk, ĂĄldozataikkal, melyeket naponta vĂĄllalnak. Nem! Valami mĂĄs oka van ennek a felfogĂĄsnak. ElvtĂĄrsaink azzal vigasztaljĂĄk ĂŠs ĂĄltatjĂĄk magukat, hogy a trockizmus kĂŠrdĂŠse a SzovjetuniĂłra tartozik, az pedig majd leszĂĄmol vele. (...) ElvtĂĄrsaink effĂŠle felfogĂĄsa rothadt liberalizmusnak ĂŠs politikai rĂśvidlĂĄtĂĄsnak nevezhető, amely nagy kĂĄrt okozhat pĂĄrtunknak, ha nem vetĂźnk neki vĂŠget idejĂŠben.

MĂĄr emlĂ­tettĂźk, hogy a trockistĂĄk hozzĂĄ tudnak idomulni kĂźlĂśnfĂŠle kĂśrĂźlmĂŠnyekhez. NĂĄlunk a mellĂźket dĂśngetik mint 100 szĂĄzalĂŠkos kommunistĂĄk, ĂŠs kritizĂĄljĂĄk a pĂĄrt "opportunista irĂĄnyvonalĂĄt". Harcba szĂĄllnak tehĂĄt a NĂŠpfront ĂŠs a munkĂĄsosztĂĄly egysĂŠge ellen, fĂźggetlenĂźl attĂłl, hogy az egysĂŠget hirdetik. TulajdonkĂŠppen ebben is van a trockistĂĄk kĂŠpmutatĂĄsa. BĂ­rĂĄljĂĄk a SzovjetuniĂłt, mert nem kĂźld katonai segĂŠlyt SpanyolorszĂĄgba, ĂŠs ez is kĂŠpmutatĂĄs rĂŠszĂźkről, mert diszkreditĂĄlni akarjĂĄk a SzovjetuniĂłt a tĂśmegek szemĂŠben. Mivel ĂĄrthatnak mĂŠg pĂĄrtunknak a honi trockistĂĄk? Azzal, hogy romboljĂĄk a vezető pĂĄrtfunkcionĂĄriusok ĂŠs a munkĂĄsfunkcionĂĄriusok tekintĂŠlyĂŠt. Ezzel gyengĂ­teni igyekeznek a munkĂĄsmozgalom harci erejĂŠt. És azzal is, hogy kĂ­vĂźlről Ăźgyesen bujtogatnak, bomlasztjĂĄk a pĂĄrtfegyelmet, bizalmatlansĂĄgot szĂ­tanak a pĂĄrt vezetősĂŠge irĂĄnt stb. Sok elvtĂĄrsunk azt mondja majd, sőt mĂĄris mondogatja: "Mire valĂł mindjĂĄrt trockistĂĄnak nevezni az embert, ha bĂ­rĂĄl vagy vĂŠlemĂŠnyt nyilvĂĄnĂ­t?" A kellő időben ĂŠs kellő helyen elhangzĂł kritika ellen senkinek sem lehet kifogĂĄsa. Sőt, az egĂŠszsĂŠges ĂŠs ĂŠpĂ­tő jellegű bĂ­rĂĄlatot tĂĄmogatni kell. A sĂśtĂŠt sarkokban valĂł suttogĂĄs azonban mindenkor kĂĄros. Azt is meg akarom itt ĂĄllapĂ­tani, hogy kĂźlĂśnbsĂŠget teszĂźnk a tudatos trockistĂĄk ĂŠs azok kĂśzĂśtt, akik vĂŠletlenĂźl keverednek a trockistĂĄk kĂśzĂŠ, hangsĂşlyozzuk azonban, hogy az utĂłbbiak esetĂŠben is ugyanaz az eredmĂŠny: az osztĂĄlyellensĂŠg malmĂĄra hajtjĂĄk a vizet. (...)

Feladataink az alĂĄbbiak:

1/ Tanfolyamok ĂştjĂĄn emelnĂźnk kell kĂĄdereink elmĂŠleti ĂŠs politikai tudĂĄsszintjĂŠt, Ă­gy kĂśnnyebben lĂĄtnak ĂĄt a trockistĂĄkon, bĂĄrmikĂŠppen ĂĄlcĂĄzzĂĄk is magukat.

2/ A trockizmus lĂŠnyegĂŠről nemcsak a pĂĄrt kĂĄdereit kell felvilĂĄgosĂ­tani, hanem a szĂŠles tĂśmegeket is.

3/ Fokozni kell a pĂĄrttagok ĂŠbersĂŠgĂŠt a pĂĄrtunk irĂĄnyvonalĂĄrĂłl valĂł letĂŠrĂŠsek minden formĂĄjĂĄval szemben.

4/ A legerĂŠlyesebben le kell sĂşjtani pĂĄrtunkban a fent emlĂ­tett jelensĂŠgek irĂĄnti rothadt liberalizmusra, s a legszigorĂşbb⁷⁴ pĂĄrtbĂźntetĂŠseket is alkalmazni kell.

J.B. Tito: ÖsszegyűjtĂśtt művei. 3. k. FĂłrum KĂśnyvkiadĂł, ÚjvidĂŠk, 1979. 83-86. 1.

83.

HORVÁTORSZÁG KOMMUNISTA PÁRTJA ALAKULÓ KONGRESSZUSÁNAK KIÁLTVÁNYA

1937. augusztus 1-2.

(...)

A SZABAD ÉS SZUVERÉN ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉSÉRT

A nemzeti egyenjogĂşsĂĄg biztosĂ­tĂĄsa nĂŠlkĂźl a mai ĂĄllamkĂśzĂśssĂŠg nem maradhat fenn; a horvĂĄt nĂŠp ĂŠs mĂĄs nĂŠpek szabadsĂĄga ĂŠs fĂźggetlensĂŠge veszĂŠlyben van.

Csak a szabad, egyenjogĂş, egyetĂŠrtő ĂŠs elĂŠgedett jugoszlĂĄv nĂŠpek akarhatjĂĄk ĂŠs lesznek kĂŠpesek arra, hogy letĂśrjĂŠk a kĂźlső fasiszta invĂĄziĂł minden kĂ­sĂŠrletĂŠt ĂŠs megvĂŠdjĂŠk nemzeti szabadsĂĄgukat ĂŠs fĂźggetlensĂŠgĂźket.

A szabad vĂĄlasztĂĄsok sorĂĄn megvĂĄlasztott, szuverĂŠn AlkotmĂĄnyozĂł NemzetgyűlĂŠs arra hivatott, hogy ezen ĂĄllam megalakĂ­tĂĄsa Ăłta előszĂśr szabad, demokratikus megegyezĂŠst hozzon lĂŠtre JugoszlĂĄvia nĂŠpei kĂśzĂśtt, azaz maguk a nĂŠpek rendezzĂŠk el egymĂĄs kĂśzĂśtti kapcsolataikat, ĂŠpĂ­tsĂŠk fel ĂĄllamkĂśzĂśssĂŠgĂźket. "A FĂźggetlen HorvĂĄt Államot" hirdető frankista fasiszta demagĂłgia ma csak hĂĄborĂşt ĂŠs fasiszta tĂĄmadĂĄst idĂŠzhet elő, hazĂĄnkat romba dĂśntheti ĂŠs a horvĂĄt nĂŠpet csak mĂŠg rosszabb rabsĂĄgba sĂźllyesztheti - Berlin ĂŠs RĂłma rabsĂĄgĂŠba. E cĂŠl ĂŠrdekĂŠben JugoszlĂĄvia nĂŠpei kĂśzĂśtt soviniszta gyűlĂśletet szĂ­tanak, főleg, a szerb nĂŠp irĂĄnt, ĂŠs arra tĂśrekszenek, hogy megzavarjĂĄk a testvĂŠri megegyezĂŠst. (...)

A kĂźlĂśn horvĂĄt munkĂĄspĂĄrt nem jelenti a horvĂĄt nĂŠp sorainak megosztĂĄsĂĄt, nem jelenti a horvĂĄt nĂŠp harcĂĄnak gyengĂźlĂŠsĂŠt. Éppen ellenkezőleg, ez a horvĂĄt nĂŠp jogaiĂŠrt, a fasizmus ĂŠs a hĂĄborĂş ellen, a bĂŠkĂĄĂŠrt, a szabadsĂĄgĂŠrt ĂŠs a demokrĂĄciĂĄĂŠrt folytatott harc egyik fegyelmezett tĂŠnyezőjĂŠnek a megszervezĂŠsĂŠt jelenti. (...)⁷⁵

Istorijski arhiv KPJ. Tom II. 409-412. 1.

84.

MILAN STOJADINOVIĆ MINISZTERELNÖK NYILATKOZATA A PARLAMENTI KLUBOK VEZETŐI ELŐTT AZ ANSCHLUSS-RÓL ÉS JUGOSZLÁVIA KÜLPOLITIKÁJÁRÓL

1938. mĂĄrcius 15.

(...) Mi az Anschluss ellen nem emeltĂźnk kifogĂĄst, a nemzeti elv miatt, amelyen a mi ĂĄllamunk is nyugszik.

Mit tehettĂźnk volna mi, amikor a nagyhatalmak sem tettek semmifĂŠle lĂŠpĂŠseket!

A RĂłma-Berlin tengely erősebb a PĂĄrizs-London tengelynĂŠl (...)

AngliĂĄnak nincs ĂĄllandĂł hadserege ĂŠs nem is tud ilyet lĂŠtrehozni, a tengeri flottĂĄja pedig elavult.

Sem FranciaorszĂĄggal, sem CsehszlovĂĄkiĂĄval nem kĂśthettem katonai szĂśvetsĂŠget, mert az nem kedvezett volna nemzeti ĂŠrdekeinknek. Sem egyik, sem mĂĄsik nem segĂ­thetne nekĂźnk. Mindenekelőtt nekĂźnk kellene - CsehszlovĂĄkiĂĄnak nyĂşjtandĂł segĂ­tsĂŠgkĂŠnt - letĂśrnĂźnk MagyarorszĂĄg ellenszegĂźlĂŠsĂŠt ĂŠs fordĂ­tva. Nem kĂśtelezhettem el magam katonai szĂśvetsĂŠgesekkel. Innen szĂĄrmazik FranciaorszĂĄg irĂĄntam valĂł ellenszenve. MiĂŠrt is kĂśteleznĂŠm el magam bĂĄrmely mĂłdon is? Jobb kivĂĄrni, mĂ­g az ĂĄgyĂşk elkezdenek dĂśrĂśgni, s majd akkor dĂśntĂźnk.

Én sem vagyok elragadtatva az Ăşj helyzettől, de milyen lenne a helyzetĂźnk, ha az Anschluss előtt nem jĂĄrtam volna RĂłmĂĄban ĂŠs Berlinben? Nem tudnĂŠk aludni, ha ma a nĂŠmeteket ĂŠs az olaszokat az ellensĂŠgeinknek tudnĂĄm. JĂł, hogy korĂĄbban elismertem EtiĂłpia bekebelezĂŠsĂŠt.

OlaszorszĂĄg nincs elragadtatva a legutĂłbbi esemĂŠnyektől. Ő is ĂŠrzi NĂŠmetorszĂĄg nyomĂĄsĂĄt ĂŠs "Macht eine gute Miene zum bĂśsen Spiel."⁷⁶ (...)

Hitler Ăşr megnyugtatĂł Ă­gĂŠreteket tett OlaszorszĂĄgnak ĂŠs CsehszlovĂĄkiĂĄnak. Nekem Hitler Ăşr azt Ăźzente, hogy szĂĄmĂĄra JugoszlĂĄvia hatĂĄrai szentek ĂŠs hogy NĂŠmetorszĂĄg szĂĄmĂĄra az itteni ĂŠs a romĂĄniai nĂŠmetek ĂŠrdektelenek, ĂŠs ÖnĂśk tudjĂĄk, mit jelent a germĂĄnok adott szava ĂŠs az ő NibelungentreuejĂźk.⁷⁷

SzlovĂŠniĂĄban tĂźntetĂŠsek vannak. Ez nem jĂł. Mi nem tĂśrhetĂźnk be KarintiĂĄba, nem is kĂŠrhetĂźnk nĂŠpszavazĂĄst a mi 90 ezer emberĂźnk szĂĄmĂĄra, akik kĂśzĂźl 40 ezren megtagadtĂĄk nemzetĂźkĂŠt, hiszen akkor a nĂŠmetek nĂŠpszavazĂĄst kĂŠrnĂŠnek a nĂĄlunk ĂŠlő 400 000 nĂŠmet szĂĄmĂĄra.

Jobb, ha a nĂŠmetek vannak a hatĂĄrnĂĄl, mint ha a Habsburgok. Én semmit sem Ă­gĂŠrtem a nĂŠmeteknek ĂŠs az olaszoknak. Ők csak azt kĂ­vĂĄntĂĄk tőlĂźnk, hogy ne legyĂźnk az ellensĂŠgeik. (KĂśzbekiĂĄltĂĄs: Azt hiszi, hogy ez kevĂŠs?)

Olaszország nem fog megtámadni bennünket. Neki nincs szüksége a mi csupasz karsztvidékünkre - Dalmáriánkra (közbekiáltás: És a tenger?), ha pedig megtámadnák a Cattarói öblöt, van, aki megvédjen bennünket. Arra a kérdésre, hogy ki az, ezt válaszolja: - Nem mondhatom meg Önöknek (Közbekiáltás: Csak nem Albánia?)

NekĂźnk OroszorszĂĄggal, azzal az orszĂĄggal, ahol tĂĄbornokokat ĂŠs diplomatĂĄkat Ăśltek meg, nincs diplomĂĄciai kapcsolatunk, de bizonyos csatornĂĄkon megbeszĂŠlĂŠseket folytatunk velĂźk. OroszorszĂĄg CsehszlovĂĄkiĂĄnak ĂŠs nekĂźnk is csak RomĂĄniĂĄn keresztĂźl siethetne a segĂ­tsĂŠgĂźnkre. Ez RomĂĄniĂĄnak nincs Ă­nyĂŠ re, mert BesszarĂĄbiĂĄn keresztĂźl Kellene jĂśnniĂźk, ahonnan aztĂĄn soha tĂśbbĂŠ nem vonulnĂĄnak ki. E kĂŠrĂŠs miatt bukott meg G. Titulescu Ăşr.

Az Anschluss kedvező a belső viszonyaink szĂĄmĂĄra. FelfogjĂĄk⁸ szĂĄmolni a kommunista szervezeteket, SarkotićĂŠit ĂŠs a tĂśbbi ellenĂźnk tevĂŠkenykedőt is, ĂŠs le fogjĂĄk tartĂłztatni az Ăśsszes ĂĄllamellenes elemet. Az Anschluss a horvĂĄtok miatt is kedvező, hogy belĂĄssĂĄk, veszedelem fenyeget bennĂźnket, belső konszolidĂĄciĂłra ĂŠs egyetĂŠrtĂŠsre van szĂźksĂŠg ahhoz, hogy szĂśvetsĂŠgeseink segĂ­tsĂŠgĂŠvel (kĂśzbekiĂĄltĂĄs: Kik azok?) megvĂŠdjĂźk orszĂĄgunkat.

Hogy ne feledkezzem meg mĂŠg valamiről: FranciaorszĂĄg hozta lĂŠtre a madridi kormĂĄnyt, majd elhagyta azt, s Anglia is ugyanezt tette Haile SelassziĂŠval.

Aprilski rat 1941. Zbornik dokumenta. Beograd, 1969. 17-19. 1.

85.

NÉMETORSZÁG HIVATALOS ÁLLÁSFOGLALÁSA A JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁGGAL KAPCSOLATBAN AZ ANSCHLUSS UTÁN

1938. ĂĄprilis 28.

(...)

3. JUGOSZLÁVIA

MĂŠrtĂŠkadĂł nĂŠmet kĂśrĂśk olyan kijelentĂŠst tettek a jugoszlĂĄv kormĂĄnynak, hogy a nĂŠmet politikĂĄnak nincs semmifĂŠle AusztriĂĄn tĂşlmenő cĂŠlja, s a jugoszlĂĄv hatĂĄrok mindenkĂŠppen sĂŠrtetlenek maradnak. Ezek utĂĄn a FĂźhrer ĂŠs a birodalmi kancellĂĄr az ez ĂŠv ĂĄprilis 3-ĂĄn GrĂĄzban megtartott beszĂŠdĂŠben kijelentette: "JugoszlĂĄvia ĂŠs MagyarorszĂĄg Ausztria NĂŠmetorszĂĄghoz valĂł csatolĂĄsĂĄval kapcsolatban OlaszorszĂĄgĂŠhoz hasonlĂł ĂĄllĂĄspontot foglalt el. Boldogok vagyunk, hogy itt olyan hatĂĄraink vannak, amelyek megszabadĂ­tanak bennĂźnket attĂłl a gondolattĂłl, hogy azokat katonai Ăşton vĂŠdenĂźnk kelljen. "

Weizsäcker⁷⁹

Aprilski rat 1941. 32. 1.

86.

AZ 1938. DECEMBER 11-i PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE

BĂĄnsĂĄg	VĂĄlasztĂłk lĂŠtszĂĄma	SzavazĂłk szĂĄma ĂŠs %-ban	Stojadinović %-ban ĂŠs mandĂĄtum		Maček %-ban ĂŠs madĂĄtum	Ljotić %-ban ĂŠs mandĂĄtum
DrĂĄvai	320.361	216.610 67,61		78,60 29	0,00	0,00
SzĂĄvai	857.294	816.967 80,45		17,10 45	82,57 31	0,33
Verbaszi	295.063	213.184 72,25		50,69 20	48,74 6	0,57
TengermellĂŠki	270.321	213.630 79,03		20,06 14	78,80 10	1,14
Drinai	427.677	335.141 78,36		57,61 34	41,27 5	1,12
Zetai	265.037	200.742 75,74		64,34 27	35,14 6	0,52
Dunai	713.593	520.587 72,95		71,66 49	24,96 4	3,38
MorĂĄviai	428.630	326.778 76,24		75,66 40	24,09 1	0,25
VardĂĄri	451.831	303.457 67,16		75,17 42	24,79 3	0,04
Belgrådi	90.806	51.618 56,84		76,71  5	22,32	0,97
Összesen	4.080.286	3.039.041 74,48		54,09 306	44,90 67	1,01

87.

J.B. TITO A NÉPFRONTRÓL

Moszkva, 1938.

(...)

SzlovĂŠniĂĄban mĂŠg 1936-ban formĂĄlis megegyezĂŠs jĂśtt lĂŠtre a szocialistĂĄk, a fĂźggetlen demokratĂĄk (Kukovec), Maček szlovĂŠniai hĂ­vei (Lončar), a keresztĂŠny szocialistĂĄk ĂŠs pĂĄrtunk kĂŠpviselői kĂśzĂśtt arra vonatkozĂłan, hogy Slovenska ljudska fronta nĂŠven lĂŠtrehozzuk a NĂŠpfrontot. KĂŠsőbb, 1937-ben ez a NĂŠpfront ĂşgyszĂłlvĂĄn szĂŠthullott. Ez csak a vezetők megegyezĂŠse volt a tĂśmegek bevonĂĄsa nĂŠlkĂźl. Emiatt mĂĄs pĂĄrtok egyes kĂŠpviselői, mint pĂŠldĂĄul, a szocialistĂĄk ĂŠs Lončar akkor lĂŠphettek ki a frontbĂłl, amikor csak akartak.

Most pedig, amikor Hitler elfoglalta AusztriĂĄt ĂŠs SzlovĂŠniĂĄt kĂśzvetlenĂźl fenyegeti a hitleri veszedelem, a szlovĂŠniai NĂŠpfront kezd megfelelő tartalmat kapni ĂŠs formĂĄt Ăślteni. Az Anschluss idejĂŠn ĂşgyszĂłlvĂĄn minden pĂĄrt megrettent. ElsőkĂŠnt ĂŠs egyedĂźl a Kommunista PĂĄrt mondta ki a jelszĂłt: "SzlovĂŠnek, nemzeti mivoltotok vĂŠdelme ĂŠrdekĂŠben tĂśmĂśrĂźljetek egysĂŠges frontba, a hitleri rabiga, a szlovĂŠniai hitlerista propaganda ellen" stb. A JKP KB felhĂ­vĂĄsa ĂŠs a SzlovĂŠn Kommunista PĂĄrt felhĂ­vĂĄsai nagy visszhangra talĂĄltak SzlovĂŠnia minden tĂĄrsadalmi rĂŠtegĂŠben. MegkezdődĂśtt a szlovĂŠniai hitlerista ĂźgynĂśkĂśk ellen kĂźzdő bizottsĂĄgok lĂŠtrehozĂĄsa. Kezdetben a kormĂĄnyszervek mĂŠg tĂĄmogattĂĄk is a hitlerista ĂźgynĂśkĂśk szĂŠgyenletes propagandĂĄjĂĄt, most azonban a tĂśmegek nyomĂĄsĂĄra kĂŠnytelenek voltak valamelyest mĂłdosĂ­tani a hitleristĂĄk irĂĄnti magatartĂĄsukon. Így most mĂĄr a SzlovĂŠniĂĄban ĂŠlő nĂŠmetek nem tűzhetik ki hĂĄzukra a horogkeresztes hitlerista zĂĄszlĂłt. Nagyon nehezen jutnak ausztriai ĂŠs nĂŠmetorszĂĄgi utazĂĄshoz szĂźksĂŠges ĂştlevĂŠlhez is. A kormĂĄny azonban mĂŠg mindig fĂŠkezi a tĂśmegek fellĂŠpĂŠsĂŠt a hitlerista propaganda ellen. (...)

SzerbiĂĄban a NĂŠpfront hivatalosan nem alakult meg, de az 1935. ĂŠvi kragujevaci tĂśmeges megmozdulĂĄsoktĂłl kezdve egĂŠszen napjainkig az EgyesĂźlt EllenzĂŠk ĂşgyszĂłlvĂĄn minden fontosabb ĂśsszejĂśvetelĂŠn ĂŠs megmozdulĂĄsĂĄn leginkĂĄbb a munkĂĄsok kĂŠpviselői, vagyis elvtĂĄrsaink ĂŠs a szocialistĂĄk is fellĂŠpnek.

SzerbiĂĄban az EgyesĂźlt EllenzĂŠket Ljuba Davidović Demokrata PĂĄrtja, Joca Jovanović Szerb ParasztpĂĄrtja ĂŠs Aca Stanojević radikĂĄlisai kĂŠpezik. A kommunistĂĄk ĂŠs a szocialistĂĄk formĂĄlisan mĂŠg nem tagjai az EgyesĂźlt EllenzĂŠknek, de gyakorlatilag *az előbbiek ĂŠs az utĂłbbiak is rĂŠszt vesznek minden nyilvĂĄnos megmozdulĂĄson.

Az EgyesĂźlt EllenzĂŠk vezetőivel mĂĄr korĂĄbban is folyt megbeszĂŠlĂŠs e kĂŠt pĂĄrtnak az Egyesűit EllenzĂŠkhez valĂł csatlakozĂĄsĂĄrĂłl. Davidović ĂŠs a tĂśbbi vezető egyetĂŠrtett azzal, hogy formĂĄlisan felvegyenek bennĂźnket, ha mi ĂŠs a szocialistĂĄk megegyezĂźnk ĂŠs kijelĂśljĂźk a munkĂĄsok kĂśzĂśs kĂŠpviselőjĂŠt. Ők a szocialistĂĄk kĂśzĂźl akartak valakit (Topalovićot),⁸⁰ mert attĂłl fĂŠlnek, hogy kompromittĂĄljĂĄk magukat, ha mi valamelyik ismert kommunistĂĄt jelĂśljĂźk ki. (...)

VajdasĂĄgban VajdasĂĄgi Front nĂŠven lĂŠtezik nĂŠpfront. ÉlĂŠn Duda Bosković, a vajdasĂĄgi fĂźggetlen demokratĂĄk vezetője ĂĄll. Ehhez a fronthoz tartoznak a kommunistĂĄk ĂŠs a szocialistĂĄk is. Nem Ăśleli fel azonban az Ăśsszes vajdasĂĄgi demokratikus erőket, mert Davidović ĂŠs Joca Jovanović kimondottan hegemonista okokbĂłl negatĂ­van viszonyulnak a VajdasĂĄgi Fronthoz.

MacedĂłniĂĄban tavaly alakult meg a NĂŠpfront, de nem volt szilĂĄrd. Itt formĂĄlis megegyezĂŠs is lĂŠtrejĂśtt kĂśzĂśttĂźnk ĂŠs a tĂśbbi demokratikus pĂĄrt kĂśzĂśtt, mivel azonban ez csak a vezetők Ăźgye volt, tovĂĄbbĂĄ valaki hĂ­resztelni kezdte, hogy a megegyezĂŠsről ĂĄllĂ­tĂłlag a Moszkvai RĂĄdiĂł adott hĂ­rt, a tĂśbbi pĂĄrt egyes kĂŠpviselői megijedtek, ĂŠs lemondtak a megegyezĂŠsről:. MacedĂłniĂĄban a NĂŠpfront lĂŠtrehozĂĄsĂĄnak feltĂŠtelei ĂĄltalĂĄban jĂłk, noha itt is, mint VajdasĂĄgban, zavarĂł az a kĂśrĂźlmĂŠny, hogy az EgyesĂźlt EllenzĂŠk vezetői MacedĂłniĂĄt szerb tartomĂĄnynak tekintik. (...)

Mint a fenti pĂŠldĂĄkbĂłl lĂĄtszik, a demokratikus erők kapcsolata elĂŠggĂŠ laza, egy rĂŠszĂŠnek kivĂŠtelĂŠvel a NĂŠpfrontban mĂŠg nincs formĂĄlis megegyezĂŠs ĂŠs kĂśtelezettsĂŠg, tĂśmeges meg-mozdulĂĄsai azonban egyre gyakoribbak. BeneĹĄ, Delbos ĂŠs a horvĂĄt kĂŠpviselők belgrĂĄdi fensĂŠges fogadtatĂĄsa, tovĂĄbbĂĄ a KonkordĂĄtum, egytől egyig az Ăśsszes demokratikus pĂĄrtokkal kĂśzĂśsen⁸¹ volt megszervezve ĂŠs igazi nĂŠpfront jelleggel bĂ­rt. Stojadinović dalmĂĄciai kĂśrĂştja sorĂĄn Splitben a NĂŠpfront nagy tĂźntetĂŠst szervezett ĂŠs mĂŠg barikĂĄdharcra is sor kerĂźlt, amely a kĂŠső ĂŠjszakĂĄig tartott, s mindkĂŠt oldalon sok sebesĂźlt volt, egy rendőrtisztviselő pedig ĂŠletĂŠt vesztette. A tĂźntetĂŠs utĂĄn 100 embert letartĂłztattak, kĂśzĂźlĂźk 50 bĂ­rĂłsĂĄg elĂŠ kerĂźlt.

A FranciaorszĂĄgot ĂŠs CsehszlovĂĄkiĂĄt tĂĄmogatĂł szĂĄmos gyűlĂŠs ĂŠs felvonulĂĄs szervezĂŠse kĂśzĂśsen tĂśrtĂŠnik ĂŠs rĂŠszt vesznek rajtuk minden demokratikus pĂĄrt kĂŠpviselői, beleĂŠrtve a kommunistĂĄkat is.

Stojadinović ĂĄrulĂł kĂźlpolitikĂĄja, valamint a nĂŠmet fasiszta ĂŠs az olasz invĂĄziĂł kĂśzvetlen veszĂŠlye, amely JugoszlĂĄvia nemzeteit fenyegeti, nagy lehetősĂŠget nyĂşjt a szerteĂĄgazĂł jugoszlĂĄv nĂŠpfront lĂŠtrehozĂĄsĂĄra.

Ez mĂŠg sok nehĂŠzsĂŠgbe fog ĂźtkĂśzni, mert a kĂźlĂśnfĂŠle reakciĂłs elemek, valamint a szerb ĂŠs a horvĂĄt ellenzĂŠk egyes akadĂŠkoskodĂł vezetői sok akadĂĄlyt gĂśrdĂ­tenek a munkĂĄsosztĂĄly kĂŠpviselőinek a NĂŠpfrontba valĂł egyenrangĂş rĂŠszvĂŠtele elĂŠ. Az utĂłbbi ĂŠvekben megtett Ăşt azonban mĂĄr jĂł eredmĂŠnyekkel kecsegtet ĂŠs tovĂĄbbra is kitartĂłan kell kĂźzdenĂźnk a NĂŠpfront formĂĄlis lĂŠtrehozĂĄsĂĄĂŠrt .

J.B. Tito; ÖsszegyűjtĂśtt művei. 4. k. 109-115. 1.

88.

A HORVÁT NÉPKÉPVISELŐK DEKLARÁCIÓJA

1939. januĂĄr 15-16.

"Az 1938. december 11-ĂŠn megvĂĄlasztott horvĂĄt nĂŠpkĂŠpviselet, mint a horvĂĄt nĂŠp egyetlen jogos kĂŠpviselője, ma, 1939.januĂĄr 15-ĂŠn a fővĂĄrosban, ZĂĄgrĂĄbban gyűlt Ăśssze tanĂĄcskozĂĄsra, dr. Vlatko Maček elnĂśkletĂŠvel.⁸² A kĂźldĂśttek jelentĂŠse utĂĄn minden oldalrĂłl megvizsgĂĄltĂĄk a politikai helyzetet, ĂŠs horvĂĄt nĂŠpkĂŠpviselet a kĂśvetkező hatĂĄrozatokat hozta:

(...) Ezen okok miatt Ă­rtĂĄk ki a december 11-i vĂĄlasztĂĄsokat olyan tĂśrvĂŠny ĂŠrtelmĂŠben, amelyről az akkori ĂŠs a mostani miniszterelnĂśk hivatalosan kijelentette, hogy ez a tĂśrvĂŠny a rendőrsĂŠgnek szolgĂĄltatja ki a vĂĄlasztĂĄsokat. A bizonyĂ­tĂŠkok alapjĂĄn megĂĄllapĂ­tottĂĄk, hogy ezeket a vĂĄlasztĂĄsokat terror, korrupciĂł ĂŠs hamisĂ­tĂĄsok segĂ­tsĂŠgĂŠvel folytattĂĄk le. EzĂŠrt azok, akik tĂśbbsĂŠget kaptak - amit 1939. januĂĄr 10-ĂŠn tettek kĂśzzĂŠ BelgrĂĄdban -, nem tekinthetők parlamenti kĂŠpviselőknek. Egy ily mĂłdon lĂŠtrejĂśtt parlament nem mĂĄs, mint egy Ăşjabb kĂ­sĂŠrlet arra, hogy a kĂŠnyszerű abszolutista rendszert a parlamentarizmussal leplezzĂŠk el, s hogy az ilyen mĂłdon tovĂĄbbra is fennmaradhasson. EzĂŠrt a horvĂĄt parlament elutasĂ­t minden egyĂźttműkĂśdĂŠst az ilyen lĂĄtszĂłlagos kĂŠpviselettel.

           A horvĂĄt nĂŠpkĂŠpviselet nem ismerhet el tĂśrvĂŠnyesnek egy olyan erőszakos ĂŠs idegen rendszert, amely nem felel meg a⁸³ horvĂĄt nĂŠpnek. A horvĂĄt szabor semmisnek ĂŠs semmire sem kĂśtelezőnek nyilvĂĄnĂ­t minden olyan szerződĂŠst ĂŠs kĂśtelezettsĂŠget, amelyeket a felelőtlen rendszerek kĂśtnek ĂŠs vĂĄllalnak, mĂŠg ha azt a horvĂĄt nĂŠp nevĂŠben teszik is.

A horvĂĄt nĂŠp sokszor bebizonyĂ­totta, mĂŠgpedig a legnagyobb ĂĄldozatok ĂĄrĂĄn, hogy azt kĂ­vĂĄnja, hogy a politikai kĂŠrdĂŠseket barĂĄti mĂłdon oldjĂĄk meg. De termĂŠszetes, hogy egy civilizĂĄlt nĂŠp nem fogja ĂśrĂśkkĂŠ ĂŠs bĂŠkĂŠsen elviselni, hogy megfosszĂĄk a lĂŠtezĂŠsĂŠhez ĂŠs szabadsĂĄgĂĄhoz valĂł jogĂĄtĂłl, ĂŠs erőszakosan megtagadjĂĄk azt a jogĂĄt, hogy szabad nĂŠpek szabad kĂśzĂśssĂŠgĂŠben dĂśntsĂśn a sajĂĄt sorsĂĄrĂłl.

A horvĂĄt nĂŠp mindig, minden vĂĄlasztĂĄson ĂŠs nemzeti lĂŠtĂŠnek minden megnyilvĂĄnulĂĄsakor hangsĂşlyozta az ĂśnrendelkezĂŠshez valĂł eltĂśrĂślhetetlen jogĂĄt, ĂŠs ezt teszi ez alkalommal is, a sajĂĄt jogos kĂŠpviselete ĂĄltal.

A horvĂĄt nĂŠpkĂŠpviselet kĂśtelessĂŠgĂŠnek tesz eleget akkor, amikor felhĂ­vja mind az ĂĄllamkĂśzĂśssĂŠg, mind pedig az eurĂłpai ĂĄllamok, kĂźlĂśnĂśsen a nagyhatalmak felelős tĂŠnyezőinek figyelmĂŠt a jelenlegi ĂĄllapot tarthatatlansĂĄgĂĄra ĂŠs veszĂŠlyessĂŠgĂŠre. A jog ĂŠs a szabadsĂĄg, valamint a lelkiismeret ĂŠs a kĂśtelessĂŠg elve azt kĂ­vĂĄnja, hogy a bĂŠke ĂŠrdekĂŠben olyan intĂŠzkedĂŠseket tegyenek, amelyek biztosĂ­tani fogjĂĄk a horvĂĄt nĂŠp ĂśnrendelkezĂŠsi jogĂĄnak megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄt.

A horvĂĄt nĂŠp remĂŠli, hogy nem kĂŠnyszerĂźl ĂśnvĂŠdelemre azon megalapozott tĂśrekvĂŠse megvalĂłsĂ­tĂĄsa sorĂĄn, hogy megĂŠrdemelt bĂŠkĂŠben ĂŠljen. Ellenkező esetben a horvĂĄt nĂŠp nevĂŠben a horvĂĄt nĂŠpkĂŠpviselet elhĂĄrĂ­t magĂĄtĂłl minden felelőssĂŠget azokĂŠrt az esemĂŠnyekĂŠrt, amelyek EurĂłpa ezen rĂŠszĂŠben anĂŠlkĂźl tĂśrtĂŠnhetnek, hogy ő maga vĂŠtkes lenne.

A horvĂĄt nĂŠpkĂŠpviselet elnĂśkĂŠnek ĂŠs a horvĂĄt nĂŠp vezĂŠrĂŠnek, dr. Vlatko Mačeknak korlĂĄtlan bizalmat szavaz ĂŠs szabad kezet ad abbĂłl a cĂŠlbĂłl, hogy a sajĂĄt nevĂŠben mindent megtegyen a horvĂĄt nĂŠp ĂśnrendelkezĂŠsi jogĂĄnak ĂŠrvĂŠnyesĂ­tĂŠsĂŠĂŠrt.

Velimir Terzić; Slom Kraljevine Jugoslavije 1941. Tom I, Beograd, 58-59. 1.

89.

DRAGIĹ A CVETKOVIĆ MINISZTERELNÖK NYILATKOZATA
A HORVÁT KÉRDÉSRŐL

1939. mĂĄrcius 10.

A kirĂĄlyi kormĂĄny nyilatkozata vilĂĄgosan megindokolta belpolitikĂĄnk Ăşj irĂĄnyĂĄt: hatĂĄrozottan ĂŠs gyorsan hozzĂĄkezdeni mindannak a megoldĂĄsĂĄhoz, amit ma a horvĂĄt kĂŠrdĂŠs fogalma felĂślel. (...) Ez egyike a rendkĂ­vĂźl fontos problĂŠmĂĄknak, s megoldĂĄsĂĄhoz teljes komolysĂĄggal ĂŠs teljes őszintesĂŠggel kell hozzĂĄfogni. Ez olyan problĂŠma, amelyet nem lehet egyetlen toll-vonĂĄssal megoldani, s nem oldhatĂł meg egyoldalĂş aktussal sem, csakis kĂśzĂśs politikai egyezmĂŠny ĂştjĂĄn.

A mai helyzetet elemezve, amelynek ez a fontos kĂŠrdĂŠs is rĂŠsze, mindenekelőtt azt ĂĄllapĂ­thatjuk meg - s azt hiszem, ebben horvĂĄt testvĂŠreink is egyetĂŠrtenek velĂźnk -, hogy elsősorban jobb egymĂĄs kĂśzĂśtti kapcsolatokat ĂŠs nagyobb bizalmat kell lĂŠtrehozni. Ki kell javĂ­tani az e problĂŠma tĂŠves ĂŠrtelmezĂŠse kĂśvetkeztĂŠben elkĂśvetett durva hibĂĄkat.

E hibĂĄk kijavĂ­tĂĄsĂĄt a lehető leghamarabb el kell vĂŠgezni. Ez biztosĂ­tja majd, hogy őszinte, barĂĄti lĂŠgkĂśr jĂśjjĂśn lĂŠtre, amelyben sokkal kĂśnnyebb lesz majd tĂĄrgyalĂĄsokat folytatni, ĂŠs sokkal nagyobb lesz a siker remĂŠnye is. (....)

Amikor egyezmĂŠnyről beszĂŠlĂźnk, akkor semmikĂŠppen sem lehet szĂł az egyik fĂŠl akaratĂĄnak diktĂĄlĂĄsĂĄrĂłl. Ezt a feltĂŠtelt tisztessĂŠgesen ĂŠs lojĂĄlisan be kell tartsa mindkĂŠt fĂŠl.

Mindannyiunk szĂĄmĂĄra fontos, hogy egyszer ĂŠs mindenkorra elvessĂźnk minden, a mĂşltbĂłl szĂĄrmazĂł előĂ­tĂŠletet, hogy a valĂłs tĂŠnyekkel szĂĄmoljunk, hogy őszintĂŠn, hatĂĄrozottan ĂŠs gyorsan vĂŠgezzĂźk munkĂĄnkat. Az ĂŠrtelem kell, hogy uralkodjĂŠk az ĂŠrzĂŠsek fĂślĂśtt.

Ha hazĂĄnk bizonyos rĂŠszei (akaratukon kĂ­vĂźl) a mĂşltban fĂśldrajzilag ĂŠs kulturĂĄlis szempontbĂłl elkĂźlĂśnĂźltek, kĂźlĂśn-kĂźlĂśn hoztĂĄk lĂŠtre nemzeti individualitĂĄsukat, ĂŠs 20 ĂŠv egyĂźttĂŠlĂŠs utĂĄn mĂŠg ma is Ă­gy ĂŠreznek, akkor ezzel szĂĄmolni kell, olyan megoldĂĄst kell keresni, amely az adott ĂĄllam keretein belĂźl biztosĂ­tja elkĂŠpzelĂŠseik valĂłra vĂĄltĂĄsĂĄt, ĂŠs normĂĄlis kĂśzĂśs egyĂźttĂŠlĂŠst tesz lehetővĂŠ.

          A megoldĂĄsnak mindenkĂŠppen olyannak kell lennie, amely az ĂĄllamkĂśzĂśssĂŠgen belĂźl biztosĂ­tja a horvĂĄtok formĂĄlis ĂŠs tĂŠnyleges egyenlősĂŠgĂŠt, annĂĄl is inkĂĄbb, mivel ezt az ĂĄllamkĂśzĂśssĂŠget ők politikailag soha nem tagadtĂĄk meg. Csak Ă­gy erősĂ­thetjĂźk meg JugoszlĂĄviĂĄt, annak belső erejĂŠt, s ezen keresztĂźl ellenĂĄllĂłkĂŠpessĂŠgĂŠt, de nemzetkĂśzi tekintĂŠlyĂŠt is.

Amennyiben ezt a felfogĂĄst ĂŠs ezt az eredmĂŠnyt 20 ĂŠv kĂśzĂśs lĂŠt utĂĄn nem ĂŠrjĂźk el, a nĂŠp ĂŠs a tĂśrtĂŠnelem szĂ­ne előtt azok fognak felelőssĂŠggel tartozni, akik szűk ĂŠs egyoldalĂş felfogĂĄsukkal meghiĂşsĂ­tjĂĄk a konszolidĂĄciĂł ĂŠs a belső bĂŠke ezen nagy ĂźgyĂŠt.

V. Terzić: Slom Kraljevine Jugoslavije 1941. I. 78. 1

90.

GÖHRING  JUGOSZLÁVIA HELYZETÉRŐL, A MUSSOLINIVEL FOLYTATOTT BESZÉLGETÉS ALKALMÁVAL

1939. ĂĄprilis 15.

(...) JugoszlĂĄvia belső helyzete meglehetősen kritikus. A horvĂĄtok ĂŠs a szerbek tĂśbbĂŠ-kevĂŠsbĂŠ azonos erőkkel folytatnak tevĂŠkenysĂŠget egymĂĄs ellen. A horvĂĄtok pĂŠldĂĄul az obstrukciĂł taktikĂĄjĂĄt alkalmazva megzavarhatnĂĄk az orszĂĄg bĂĄrmilyen jellegű mozgĂłsĂ­tĂĄsĂĄt. Ha JugoszlĂĄvia tĂşlsĂĄgosan is Britannia ĂŠs PĂĄrizs felĂŠ fordulna, a horvĂĄtokat csak egy kicsit kellene bĂĄtorĂ­tani ĂŠs JugoszlĂĄvia teljesen akciĂłkĂŠptelennĂŠ vĂĄlna. Stojadinović megĂŠrtette ezt a szituĂĄciĂłt ĂŠs ezĂŠrt elfogadta a tengellyel valĂł szoros egyĂźttműkĂśdĂŠst. A tengelyhatalmak sajĂĄt ĂŠrdeke azt kĂ­vĂĄnja, hogy a jugoszlĂĄviai esemĂŠnyek bĂŠkĂŠsen alakuljanak. Azonban, amennyiben JugoszlĂĄvia kĂźlpolitikai magatartĂĄsa bizonytalannĂĄ vĂĄlna ĂŠs ezzel a tengelyhatalmak gyanakvĂĄsĂĄt vĂĄltanĂĄ ki, akkor ez az ĂŠrdek megszűnne lĂŠtezni.(...)

Aprilski rat 1941. 176-179.1.

91.

VEZÉRKARI JELENTÉS A KULTURBUND TEVÉKENYSÉGÉRŐL

1939. jĂşlius.

(...) MĂŠg mielőtt konkrĂŠt javaslatokat tennĂŠnk a tĂĄrcakĂśzi bizottsĂĄg ĂĄltal javasolt intĂŠzkedĂŠsek alapjĂĄn, dĂśnteni kellene a Kulturbunddal kapcsolatos elvi kĂŠrdĂŠsben. Az emlĂ­tett bizottsĂĄg beszĂĄmolĂłjĂĄbĂłl kitűnik, hogy a Kulturbund a mostani formĂĄjĂĄban tisztĂĄn politikai szervezet, mĂŠg ha a Kulturbund elnevezĂŠst viseli is. Politikai szervezet, s nem csak nyilvĂĄnvalĂł tevĂŠkenysĂŠge ĂŠs műkĂśdĂŠse alapjĂĄn, hanem nyilvĂĄnosan kĂśzzĂŠtett hatĂĄrozatai alapjĂĄn is. Így egyes szĂłnokok, jugoszlĂĄv ĂĄllampolgĂĄrok, a nemrĂŠgiben Apatinban, LazarevĂłban, Jarakon ĂŠs IndijĂĄn megtartott monstre gyűlĂŠseken elismertĂŠk, hogy a nemzeti szocializmust valljĂĄk, mĂŠgpedig annak autentikus ĂŠs a legtisztĂĄbb eredetű vĂĄlfajĂĄt, a Harmadik BirodalombĂłl szĂĄrmazĂłt, nem pedig annak valami hazai, az itteni talajbĂłl kisarjadt fajtĂĄjĂĄt.

Ezeken a gyűlĂŠseken hangzott el: "a nĂŠmetek nemzeti szocialista koncepciĂłja nem fĂźgg a tĂśrvĂŠnytől, sem mĂĄs nĂŠpek vĂŠlemĂŠnyĂŠtől ĂŠs akaratĂĄtĂłl, mert az Ăşj ideolĂłgia ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgukra valĂł tekintet nĂŠlkĂźl a vilĂĄg valamennyi nĂŠmetĂŠnek elidegenĂ­thetetlen joga."

FĂśldrajzi helyzetĂźk ellenĂŠre Ăşgy vĂŠlik: "kultĂşrĂĄjuk ĂŠs sorsuk a vilĂĄg Ăśsszes nĂŠmetĂŠvel ĂśsszekĂśti őket, s ezĂŠrt kĂśtelessĂŠgĂźk, hogy a nĂŠmet kultĂşra szĂĄmĂĄra ĂŠletteret harcoljanak ki. TermĂŠszetes ĂŠs Istentől szĂĄrmazĂł joguk alapjĂĄn az kizĂĄrĂłlag a nĂŠmetek dolga, hogy nĂŠpĂźk feladatait a nemzeti szocialista ideolĂłgia alapjĂĄn kidolgozzĂĄk. E nemzeti cĂŠljaik megvalĂłsĂ­tĂĄsa cĂŠljĂĄbĂłl harcosokra van szĂźksĂŠg, a szĂĄzmilliĂłs nĂŠmet nĂŠphez valĂł tartozĂĄs tudata pedig legyőzhetetlen erőt ad nekĂźnk.. ."

"EgyedĂźl a nĂŠmet nĂŠp hivatott arra, hogy az egĂŠsz emberisĂŠg kultĂşrĂĄjĂĄnak hordozĂłja legyen. Itt, ahol Savoyai Jenő a pĂŠtervĂĄradi hĂ­drĂłl ĂŠs a vĂĄrbĂłl harcolt, itt szĂźletett meg a tĂśrtĂŠnelmi jogunk (de elfeledkeznek MĂĄria TerĂŠzia ĂŠs II. JĂłzsef germanizĂĄlĂł, gyarmatosĂ­tĂł politikĂĄjĂĄrĂłl). ÚjvidĂŠk a miĂŠnk, PĂŠtervĂĄrad a miĂŠnk, - mindezt Isten adta nekĂźnk, ĂŠs senki sem űzhet ki bennĂźnket innen. Mi nem vagyunk jĂśvevĂŠnyek. A Duna mentĂŠt a kard ĂŠs az eke jogĂĄn tartjuk a kezĂźnkben. Ez idegen orszĂĄgban lĂŠvő nĂŠmet fĂśld! Ha nem ismerik el az ĂśnĂĄllĂł nemzeti lĂŠthez valĂł jogunkat, akkor erőszakkal fogjuk azt magunknak kiharcolni."

"EzĂŠrt mindenki jĂśjjĂśn a Kulturbundba -, szĂźletĂŠstől a halĂĄlig, nők ĂŠs fĂŠrfiak egyarĂĄnt. A Kulturbund nem szokvĂĄnyos szervezet. SzĂĄmunkra ez annyit jelent, mint a szerbek szĂĄmĂĄra az ĂĄllam. Amikor mindannyian a tagjai leszĂźnk ĂŠs harcos seregkĂŠnt lĂŠpĂźnk fel, akkor megkapunk mindent, amit akarunk. Aki kĂśzĂśmbĂśs lesz a felhĂ­vĂĄsunk irĂĄnt, azt a nĂŠp ĂĄrulĂłjĂĄnak nyilvĂĄnĂ­tjuk, szĂźksĂŠg esetĂŠn ĂśkĂśllel is elintĂŠzzĂźk, nem kell fĂŠlni a főszolgabĂ­rĂłktĂłl, sem a csendőrĂśktől, mert ha mindannyian a szervezet tagjai leszĂźnk, ellenĂźnk senki nem mer majd tenni ..."

B. Petranović-M. ZeĹžević: Jugoslavija 1918-1984. 325-326. 1.

92.

A CVETKOVIĆ - MAČEK EGYEZMÉNY

1939. augusztus 23.

AbbĂłl kiindulva, hogy JugoszlĂĄvia a szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek fĂźggetlensĂŠgĂŠnek ĂŠs haladĂĄsĂĄnak legjobb biztosĂ­tĂŠka, valamint a kĂśzĂŠrdekek lehető legteljesebb megőrzĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl, a kirĂĄlyi kormĂĄny elnĂśke, DragiĹĄa Cvetković ĂŠs a HorvĂĄt ParasztpĂĄrt ĂŠs a Paraszt Demokrata KoalĂ­ciĂł elnĂśke, dr. Vlatko Maček, hozzĂĄkezdvĂŠn a horvĂĄt kĂŠrdĂŠs megoldĂĄsĂĄhoz, hosszas tanĂĄcskozĂĄs utĂĄn a kĂśvetkezőkben egyeztek meg:

I.   KĂśzĂśs kormĂĄnyt kell alakĂ­tani. Ez a kormĂĄny mĂŠrtĂŠkadĂł tĂŠnyezőkkel valĂł megĂĄllapodĂĄs, valamint az alkotmĂĄny 116. pontja alapjĂĄn vĂŠgrehajtja a HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg lĂŠtrehozĂĄsĂĄt, amelyre az ĂĄllamrĂłl megfelelő hatĂĄskĂśrĂśket ruhĂĄznak ĂĄt, ĂŠs politikai tĂśrvĂŠnyeket hoznak. Ez a kormĂĄny a mĂŠrtĂŠkadĂł kĂśrĂśkkel kĂśzĂśsen előkĂŠszĂ­t mindent, ami az ĂĄllamkĂśzĂśssĂŠg ĂĄtalakĂ­tĂĄsĂĄhoz szĂźksĂŠges.

II.    A SzĂĄvai ĂŠs a TengermellĂŠki BĂĄnsĂĄgot, valamint Dubrovnik, Ĺ id, Ilok, Brčko (Derventa), Gradačac, Travnik ĂŠs Fojnica jĂĄrĂĄsokat HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg nĂŠven egyesĂ­tik.

A HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg vĂŠgleges kiterjesztĂŠsĂŠt az ĂĄllam ĂĄtszervezĂŠse sorĂĄn fogjĂĄk meghatĂĄrozni; ennek sorĂĄn a gazdasĂĄgi, a fĂśldrajzi ĂŠs a politikai kĂśrĂźlmĂŠnyeket veszik figyelembe.

Ekkor a fent felsorolt, a HorvĂĄt BĂĄnsĂĄghoz csatolt jĂĄrĂĄsoktĂłl el fogjĂĄk kĂźlĂśnĂ­teni azokat a kĂśzsĂŠgeket ĂŠs falvakat, amelyekben a horvĂĄtok nem alkotnak tĂśbbsĂŠget.

III.    Mind az Ăşj egysĂŠgekben, mind az egĂŠsz ĂĄllamban biztosĂ­tva lesz a szerbek, a horvĂĄtok ĂŠs a szlovĂŠnek egyenjogĂşsĂĄga, s a kĂśzhivatalokban valĂł tisztsĂŠgviselĂŠs szempontjĂĄbĂłl azonos elbĂ­rĂĄlĂĄsban rĂŠszesĂźlnek. UgyanĂ­gy biztosĂ­tva lesz a bevett ĂŠs elismert vallĂĄsfelekezetek egyenjogĂşsĂĄga. Az alkotmĂĄny biztosĂ­tani fogja az egyenlő ĂĄllampolgĂĄri ĂŠs politikai jogokat.

IV.  A HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg hatĂĄskĂśrĂŠbe kerĂźlnek ĂĄt a mezőgazdasĂĄg, a kereskedelem ĂŠs az ipar, az erdĂŠszet ĂŠs a bĂĄnyĂĄszat,az ĂŠpĂ­tĂŠs, a szociĂĄlpolitika, a kĂśzegĂŠszsĂŠgĂźgy, a testi nevelĂŠs, a jog, az oktatĂĄs ĂŠs a belső igazgatĂĄs Ăźgyei. Az Ăśsszes tĂśbbi Ăźgy az ĂĄllam egĂŠsz terĂźletĂŠn az ĂĄllam hatĂĄskĂśrĂŠben marad.

UgyanĂ­gy az ĂĄllami hatĂłsĂĄgok hatĂĄskĂśrĂŠben maradnak azok az Ăźgyek, amelyek az ĂĄltalĂĄnos ĂĄllamĂŠrdek szempontjĂĄbĂłl kĂźlĂśnĂśs jelentősĂŠggel bĂ­rnak. Ezek a kĂśvetkezők: az ĂĄllam biztonsĂĄgĂĄrĂłl valĂł gondoskodĂĄs, az ĂĄllamellenes ĂŠs felforgatĂł propaganda visszaszorĂ­tĂĄsa; rendőrsĂŠgi hĂ­rszerző tevĂŠkenysĂŠg, a kĂśzrend ĂŠs a kĂśzbiztonsĂĄg kĂŠrdĂŠsei; az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg adomĂĄnyozĂĄsĂĄnak kĂŠrdĂŠsĂŠben a BĂĄnsĂĄg az illetĂŠkes, a rendkĂ­vĂźli Ăşton tĂśrtĂŠnő honosĂ­tĂĄs ĂŠs az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgtĂłl valĂł megfosztĂĄs kivĂŠtelĂŠvel;

a bĂĄnyĂĄszati tĂśrvĂŠnyhozĂĄs ĂŠs az ĂĄllami bĂĄnyavĂĄllalatok. A nemzetvĂŠdelmet ĂŠrintő bĂĄnyakoncessziĂłk esetĂŠben a BĂĄnsĂĄg a katonai igazgatĂĄssal egyetĂŠrtĂŠsben jĂĄr el. Amennyiben nem jĂśn lĂŠtre megegyezĂŠs, a minisztertanĂĄcs dĂśnt; az ĂĄllami kĂśzlekedĂŠsi eszkĂśzĂśk ĂŠs mĂĄs ĂĄllami objektumok lĂŠtesĂ­tĂŠse ĂŠs fenntartĂĄsa;

vallĂĄsi Ăźgyek;

nemzetkĂśzi jogi kapcsolatok, Ăşgy, hogy a peren kĂ­vĂźli Ăźgyekben a jogi segĂ­tsĂŠgnyĂşjtĂĄs kĂśzvetlenĂźl a bĂ­rĂłsĂĄgokon keresztĂźl tĂśrtĂŠnik; kĂźlkereskedelem, valamint a bĂĄnsĂĄgok ĂŠs az ĂĄllam tĂśbbi rĂŠszei kĂśzĂśtt folyĂł kereskedelem (a vĂĄm- ĂŠs kereskedelmi terĂźlet egysĂŠge); a mĂŠrtĂŠkekkel ĂŠs sĂşlyokkal, az ipari tulajdon vĂŠdelmĂŠvel, a magĂĄnbiztosĂ­tĂĄs Ăźgyeivel ĂŠs a biztosĂ­tĂł tĂĄrsasĂĄgokkal foglalkozĂł tĂśrvĂŠnyhozĂĄs;

vĂĄltĂłjog, csekkjog, kereskedelmi jog, a csődeljĂĄrĂĄssal kapcsolatos jogok, kĂśtelmi jog, tengerjog, szerzői jog;

bĂźntetĂŠsek kiszabĂĄsa az ĂĄllam hatĂĄskĂśrĂŠbe tartozĂł tĂĄrgykĂśrĂśkről intĂŠzkedő előĂ­rĂĄsok megsĂŠrtĂŠsĂŠĂŠrt;

a kĂśzoktatĂĄspolitika ĂĄltalĂĄnos elveinek, valamint a helyi ĂśnkormĂĄnyzatok alapelveinek tĂśrvĂŠny ĂĄltal valĂł meghatĂĄrozĂĄsa ;

a munkajog ĂŠs munkĂĄsbiztosĂ­tĂĄs alapelvei, valamint a vĂ­zhasznĂĄlati jog ĂĄltalĂĄnos elvei.

A nĂŠp vĂŠdelmĂŠnek biztosĂ­tĂĄsa ĂŠrdekĂŠben a katonai vezetĂŠs szĂĄmĂĄra biztosĂ­tva lesz a szĂźksĂŠges befolyĂĄs a termelĂŠs ĂŠs a kĂśzlekedĂŠs terĂźletĂŠn.

A kormĂĄny a HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg megszervezĂŠse utĂĄn azonnal hozzĂĄkezd az egyes hatĂĄskĂśrĂśknek a HorvĂĄt BĂĄnsĂĄgra valĂł ĂĄtruhĂĄzĂĄsĂĄhoz. Hogy a HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg sikerrel vĂŠgezhesse a hatĂĄskĂśrĂŠbe tartozĂł tevĂŠkenysĂŠgeket, biztosĂ­tani kell szĂĄmĂĄra a szĂźksĂŠges pĂŠnzĂźgyi ĂśnĂĄllĂłsĂĄgot.

A HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg vĂŠgleges hatĂĄskĂśreit az ĂĄllam ĂĄtszervezĂŠse sorĂĄn fogjĂĄk meghatĂĄrozni.

V.  A Horvåt Bånsåg hatåskÜrÊbe tartozó ßgyekben a tÜrvÊnyhozó hatalmat a kiråly Ês a kÜzÜs szabor gyakorolja.

A szabort azok a kĂŠpviselők alkotjĂĄk, akiket a nĂŠp ĂĄltalĂĄnos, egyenlő, kĂśzvetlen ĂŠs titkos szavazĂĄssal vĂĄlaszt, a kisebbsĂŠgek kĂŠpviselete mellett.

A kĂśzigazgatĂĄsi hatalmat a HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg hatĂĄskĂśrĂŠbe tartozĂł Ăźgyekben a bĂĄnon keresztĂźl a kirĂĄly gyakorolja.

           A Horvåt Bånsåg bånjåt a kiråly nevezi ki Ês menti fel.

           A bĂĄn felelőssĂŠggel tartozik a kirĂĄlynak ĂŠs a szabornak.

A HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg hatĂĄskĂśrĂŠbe tartozĂł Ăźgyben a kirĂĄlyi hatalom ĂĄltal vĂŠgzett valamennyi Ă­rĂĄsbeli rendelkezĂŠst a bĂĄn ellenjegyez ĂŠs azĂŠrt felelőssĂŠggel tartozik.

A Horvát Bánságban a bírói hatalmat a bíróságok gyakorolják. Ítéleteiket és döntéseiket a törvény alapján, a király nevében mondják ki és hajtják végre.

Az ĂĄllam felĂźgyeleti jogot gyakorol az alkotmĂĄnynak ĂŠs az ĂĄllam tĂśrvĂŠnyeinek a BĂĄnsĂĄg hatĂłsĂĄgai rĂŠszĂŠről tĂśrtĂŠnő vĂŠgrehajtĂĄsa felett.

Az ĂĄllam ĂŠs a BĂĄnsĂĄg kĂśzĂśtti hatĂĄskĂśri vitĂĄk eldĂśntĂŠse, valamint a tĂśrvĂŠnyek alkotmĂĄnyos felĂźlvizsgĂĄlata cĂŠljĂĄbĂłl lĂŠtrejĂśn az AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄg.

VI.  A Horvåt Bånsåg hatåskÜrÊt Ês a Bånsåg helyzetÊt kßlÜn alkotmånyrendelet is garantålni fogja, amely a Bånsåg beleegyezÊse nÊlkßl nem våltoztatható meg.

VII. A kormĂĄny, amennyiben az egyezmĂŠny megvalĂłsĂ­tĂĄsa ĂŠrdekĂŠben szĂźksĂŠges, Ăşj előĂ­rĂĄsokat fog hozni a sajtĂłval, az egyesĂźletekkel, a gyűlĂŠsekkel, a szerződĂŠsekkel, a nĂŠpkĂŠpviselők⁸⁴ vĂĄlasztĂĄsĂĄval, valamint mĂĄs Ăźgyekkel kapcsolatban.

Lj. Boban: Sporazum Cvetković-Maček. Beograd, 1965. 403-404. 1.

93.

RENDELET A HORVÁT BÁNSÁGRÓL

1939. augusztus 26.

            1.cikk. - A SzĂĄvai ĂŠs a TengermellĂŠki BĂĄnsĂĄgot, valamint Dubrovnik, Ĺ id, Ilok, Brčko, Gradačac, Derventa, Travnik ĂŠs Fojnica jĂĄrĂĄsokat egyesĂ­tik, HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg nĂŠven. A HorvĂĄt

BĂĄnsĂĄg szĂŠkvĂĄrosa ZĂĄgrĂĄb.

2.  cikk. - /1/ A HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg hatĂĄskĂśrĂŠbe a kĂśvetkező Ăźgyek kerĂźlnek ĂĄt: a mezőgazdasĂĄg, a kereskedelem, az ipar, az erdĂŠszet, a bĂĄnyĂĄszat, az ĂŠpĂ­tĂŠs, a szociĂĄlpolitika ĂŠs a kĂśzegĂŠszsĂŠgĂźgy, a testi nevelĂŠs, a jog, a kĂśzoktatĂĄs ĂŠs a belső igazgatĂĄs Ăźgyei . A HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg illetĂŠkes marad mindazokban az Ăźgyekben, amelyek a jelenleg ĂŠrvĂŠnyben levő előĂ­rĂĄsok szerint a bĂĄnsĂĄgok hatĂĄskĂśrĂŠbe tartoznak.

/2/ Az Ăśsszes tĂśbbi Ăźgy az ĂĄllam egĂŠsz terĂźletĂŠn az ĂĄllamhatĂłsĂĄg szerveinek hatĂĄskĂśrĂŠben marad.

              /3/ UgyanĂ­gy az ĂĄllamhatĂłsĂĄgok hatĂĄskĂśrĂŠben maradnak azok az Ăźgyek, amelyek az ĂĄllamĂŠrdek szempontjĂĄbĂłl kĂźlĂśnĂśs jelentősĂŠggel bĂ­rnak; ezek a kĂśvetkezők:

1. - Az ĂĄllam biztonsĂĄgĂĄrĂłl valĂł gondoskodĂĄs, az ĂĄllamellenes ĂŠs felforgatĂł propaganda visszaszorĂ­tĂĄsa; rendőrsĂŠgi hĂ­rszerző tevĂŠkenysĂŠg vĂŠgzĂŠse ĂŠs a kĂśzrend ĂŠs kĂśzbiztonsĂĄg biztosĂ­tĂĄsa.

2. - ÁllampolgĂĄrsĂĄg: az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg adomĂĄnyozĂĄsĂĄnak kĂŠrdĂŠsĂŠben a bĂĄnsĂĄg az illetĂŠkes, a rendkĂ­vĂźli Ăşton tĂśrtĂŠnő honosĂ­tĂĄs ĂŠs az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgtĂłl tĂśrtĂŠnő megfosztĂĄs kivĂŠtelĂŠvel.

3. - A bĂĄnyĂĄszati tĂśrvĂŠnyhozĂĄs ĂŠs az ĂĄllami bĂĄnyavĂĄllalatok. A nemzetvĂŠdelmet ĂŠrintő bĂĄnyakoncessziĂłk esetĂŠben a BĂĄnsĂĄg a katonai igazgatĂĄssal egyetĂŠrtĂŠsben jĂĄr el. Amennyiben nem jĂśn lĂŠtre megegyezĂŠs, a minisztertanĂĄcs dĂśnt. (...)

3.c. - /1/ Hogy a HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg sikerrel vĂŠgezhesse a hatĂĄskĂśrĂŠbe tartozĂł tevĂŠkenysĂŠgeket, biztosĂ­tani kell szĂĄmĂĄra a szĂźksĂŠges pĂŠnzĂźgyi ĂśnĂĄllĂłsĂĄgot. Ez az ĂśnĂĄllĂłsĂĄg meghatĂĄrozott bevĂŠtelek ĂśnĂĄllĂł beszedĂŠsĂŠből ĂŠs a BĂĄnsĂĄg kĂśltsĂŠgvetĂŠse ĂĄltal előirĂĄnyzott kiadĂĄsok folyĂłsĂ­tĂĄsĂĄbĂłl ĂĄll. (...)

           4.c. - /1/ A Horvåt Bånsåg hatåskÜrÊbe tartozó ßgyekben a tÜrvÊnyhozó hatalmat a kiråly Ês a kÜzÜs szabor gyakorolja.

                    /2/ A kÜzigazgatåsi hatalmat a Horvåt Bånsåg hatåskÜrÊbe tartozó ßgyekben a bånon keresztßl a kiråly gyakorolja

/3/ A Horvát Bánságban a bírói hatalmat a bíróságok gyakorolják. Ítéleteiket és döntéseiket a törvény alapján, a király nevében mondják és hajtják végre. (...)

           7.c. - /1/ A szabort kirålyi rendelet hívja Üssze Ês Zågråbban ßlÊsezik.

                   /2/ A kirålynak jogåban åll, hogy feloszlassa a szabort, azonban a szabor feloszlatåsåról szóló rendeletnek tartalmaznia kell egy, az új vålasztåsokról Ês a szabor újbóli Üsszehívåsåról szóló rendelkezÊst is. A szabor feloszlatåsåról szóló rendeletet a bån ellenjegyzi.

8.c. - /1/ A bĂĄnt a kirĂĄly nevezi ki ĂŠs menti fel rendeletileg, amelyet az Ăşjonnan kinevezett bĂĄn ellenjegyez.

/2/ Hivatalba lĂŠpĂŠse előtt a bĂĄn hűsĂŠgeskĂźt tesz a kirĂĄlynak ĂŠs eskĂźt tesz a tĂśrvĂŠnyessĂŠg tiszteletben tartĂĄsĂĄra .(...)

B. Petrović-M. Zečević: Jugoslavija 1918-1984. 359-360. 1.

94.

TÁRGYALÁSOK NÉMETORSZÁGGAL A JUGOSZLÁVIÁNAK STRATÉGIAI FONTOSSÁGÚ NYERSANYAGOKÉRT CSERÉBE KÜLDENDŐ FEGYVERSZÁLLÍTMÁNYOKRÓL

Berlin, 1939. szeptember 21.

Von Heeren kĂśvet, Neuhausen főkonzul⁸⁵ ĂŠs dr. Voss, a Hermann Goring gyĂĄr igazgatĂłja ĂŠs a Skoda-művek Ăşj igazgatĂłja időkĂśzben tĂĄrgyalĂĄsokat folytattak a jugoszlĂĄv kormĂĄnnyal a JugoszlĂĄviĂĄbĂłl NĂŠmetorszĂĄgba irĂĄnyulĂł rĂŠzĂŠrt, ĂłlomĂŠrt, cinkĂŠrt, ĂłnĂŠrt ĂŠs kenderĂŠrt JugoszlĂĄviĂĄnak cserĂŠbe kĂźldendő fegyverszĂĄllĂ­tmĂĄnyokkal kapcsolatban. A jugoszlĂĄv kormĂĄny elnĂśke ĂŠs a kĂźlĂźgyminiszter megĂ­gĂŠrtĂŠk, hogy szĂĄllĂ­tani fogjĂĄk a szĂĄmukra oly fontos nyersanyagokat, ha egyidejűleg nĂŠmet fegyverszĂĄllĂ­tmĂĄnyokat kapnak, ezenfelĂźl pedig, hogy az egĂŠsz jugoszlĂĄv rĂŠztermelĂŠst nekĂźnk szĂĄllĂ­tjĂĄk. Mikor Neuhausen ĂŠs Voss urak előterjesztettĂŠk a jelentĂŠsĂźket, a marsall⁸⁶ egyetĂŠrtett 100 Messerschmidt repĂźlőgĂŠp, 120 Skoda lĂŠgelhĂĄrĂ­tĂł ĂĄgyĂş ĂŠs 250 Skoda tankelhĂĄrĂ­tĂł ĂĄgyĂş egyidejű szĂĄllĂ­tĂĄsĂĄval, ami ĂśsszessĂŠgĂŠben⁸⁷ 34 milliĂł nĂŠmet mĂĄrka Ăśsszeget tenne ki.

Aprilski rat 1941. 359. 1.

95.

NÉMET ELEMZÉS JUGOSZLÁVIA BELSŐ POLITIKAI HELYZETÉRŐL

1939. november 25.

(...) Jelenleg JugoszlĂĄviĂĄban a kĂźlpolitika bizonyos mĂŠrtĂŠkben hĂĄttĂŠrbe szorult, amiĂłta vezető politikai kĂśrĂśkben megszilĂĄrdult az a meggyőződĂŠs, hogy egyelőre JugoszlĂĄviĂĄt nem fenyegeti kĂśzvetlen veszĂŠly, mert a BalkĂĄnon Szovjet-OroszorszĂĄg aktivitĂĄsa nyilvĂĄnvalĂłan megszűnt, s ezzel egyĂźtt megszűntek OlaszorszĂĄg ellenintĂŠzkedĂŠsei is.

A kĂśzvĂŠlemĂŠny ĂŠrdeklődĂŠsĂŠnek előterĂŠben ezĂŠrt a belpolitikai problĂŠmĂĄk ĂĄllnak, amelyekről igen ĂŠlĂŠnk vitĂĄk folynak, s e vitĂĄk sorĂĄn, kĂźlĂśnĂśsen HorvĂĄtorszĂĄgban, mĂĄr tĂśbbszĂśr is sor kerĂźlt erőszakos cselekedetekre ĂŠs elĂŠg komoly ĂśsszetűzĂŠsekre. EzĂŠrt Cvetkovic, a jugoszlĂĄv miniszterelnĂśk arra kĂŠnyszerĂźlt, hogy egy beszĂŠdĂŠben hangsĂşlyozza, hogy a szabadsĂĄg nem jelent hatalomnĂŠlkĂźlisĂŠget. A belpolitikai vitĂĄk előterĂŠben elsősorban kĂŠt kĂŠrdĂŠs ĂĄll. Az egyik az Ăşgynevezett egyezmĂŠny megvalĂłsĂ­tĂĄsa,⁸⁸ azaz megegyezĂŠsi akciĂłk BelgrĂĄd ĂŠs ZĂĄgrĂĄb kĂśzĂśtt, a mĂĄsik kĂŠrdĂŠs pedig oksĂĄgi ĂśsszefĂźggĂŠsben ĂĄll az elsővel JugoszlĂĄvia Ăşj belső rendjĂŠnek a problĂŠmĂĄja, ĂĄllamjogi szempontbĂłl. Hogy ezek a kĂŠrdĂŠsek milyen mĂŠrtĂŠkben fĂźggnek egymĂĄstĂłl, azt mĂĄr az a tĂŠny is mutatja, hogy az egyezmĂŠny ĂĄltal lĂŠtrehĂ­vott ĂśnĂĄllĂł HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg hatĂĄrainak⁸⁹ megĂĄllapĂ­tĂĄsa igazgatĂĄsi szempontbĂłl mĂŠg nem tĂśrtĂŠnt meg, ĂŠs hogy a hatĂĄr vĂŠgleges kijelĂślĂŠsĂŠnek tekintetĂŠben nincs teljes egyetĂŠrtĂŠs. Mindenekelőtt azt kell megĂĄllapĂ­tani, hogy a szerbek ĂŠs a horvĂĄtok kĂśzĂśtt mĂĄr hĂşsz ĂŠve uralkodĂł feszĂźltsĂŠg mĂŠrtĂŠke tovĂĄbbra sem csĂśkken, ĂŠs ugyanĂ­gy nem csĂśkken a kĂślcsĂśnĂśs bizalmatlansĂĄg sem, s mindez termĂŠszetesen igen megnehezĂ­ti az egyezmĂŠny megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄt. TovĂĄbbĂĄ, ZĂĄgrĂĄb ĂŠs BelgrĂĄd kĂśzĂśtt igen nagy kĂźlĂśnbsĂŠgek vannak az egyezmĂŠny ĂŠrtelmezĂŠsĂŠt illetően. Az egyik oldalon a horvĂĄtok azt ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy a szerbek alapvetően arra tĂśrekszenek, hogy ZĂĄgrĂĄb elvben elismert ĂśnĂĄllĂłsĂĄgĂĄt a gyakorlatban illuzĂłrikussĂĄ tegyĂŠk, aminek sorĂĄn elsĂĄncoljĂĄk magukat mindenfĂŠle bĂźrokratikus formĂĄk mĂśgĂŠ. A mĂĄsik oldalon a szerbek kijelentik, hogy a horvĂĄtoknak adott autonĂłmia nem elbocsĂĄtĂłlevĂŠl ĂŠs a horvĂĄtok tovĂĄbbra is mindig tudatĂĄban kell legyenek annak, hogy felelőssĂŠggel tartoznak a jugoszlĂĄv ĂĄllamnak. KĂŠtsĂŠgtelen , hogy mindkĂŠt fĂŠl ĂŠrveiben igen sok igazsĂĄg van. Így most a jelen pillanatban az a legfontosabb problĂŠma, hogy a szerbek ĂŠs horvĂĄtok felfogĂĄsĂĄt, amennyiben ez egyĂĄltalĂĄn lehetsĂŠges, Ăśsszhangba hozzĂĄk. A ZĂĄgrĂĄb ĂŠs BelgrĂĄd viszonyĂĄban ĂŠrzĂŠkelhető teljesen zavaros helyzet kĂśzepette robbant a muzulmĂĄnok vezetőjĂŠnek, Kulenovićnak a bombĂĄja, aki november 6-ĂĄn a jugoszlĂĄv sajtĂł kĂŠpviselői előtt kifejtette azt a kĂśvetelĂŠst, hogy lĂŠtre kell hozni egy kĂźlĂśn kĂśzigazgatĂĄsi egysĂŠget, a Bosznia-Hercegovina BĂĄnsĂĄgot. Hogy ĂŠrthető legyen, mit jelentene egy ilyen intĂŠzkedĂŠs, figyelembe kell venni, hogy a HorvĂĄt BĂĄnsĂĄg megszervezĂŠse utĂĄn a szlovĂŠnek a maguk rĂŠszĂŠről azonnal kĂśveteltĂŠk a sajĂĄt bĂĄnsĂĄguk lĂŠtrehozĂĄsĂĄt. És most a horvĂĄt ĂŠs a szlovĂŠn, valamint a szerb mellett mĂŠg egy negyediket is lĂŠtre kellene hozni, a bosznia-hercegovinait! Az ilyen kĂśvetelĂŠs a jugoszlĂĄv ĂĄllam legĂŠrzĂŠkenyebb problĂŠmĂĄit hozza mozgĂĄsba. A veszĂŠly nem csak abban rejlik, hogy esetleg a Crna-Gora-iak is kĂśvetelhetik a sajĂĄt bĂĄnsĂĄgukat, az ĂśtĂśdiket, ami szĂźksĂŠgkĂŠppen maga utĂĄn vonnĂĄ a belső ĂĄllami kapcsolatok gyengĂźlĂŠsĂŠt, mert ezek a bĂĄnsĂĄgok nem gazdasĂĄgi vagy fĂśldrajzi egysĂŠgek lennĂŠnek, hanem kifejezetten etnikai egysĂŠgek. Sőt mi tĂśbb, az lenne a kĂśvetkezmĂŠnye, hogy az etnikai bĂĄnsĂĄgok begubĂłznĂĄnak Ăśnmagukba, ĂŠs azt kĂ­vĂĄnnĂĄk, hogy elĂŠgĂ­tsĂŠk ki az Ăśsszes lehetsĂŠges kĂźlĂśn kĂ­vĂĄnsĂĄgukat. Mindenekelőtt, az ilyen fejlődĂŠs kĂĄros lenne a jugoszlĂĄv ĂĄllameszmĂŠny szĂĄmĂĄra. Ebben rejlik az egĂŠsz problĂŠma sĂşlya, mert tekintettel arra a tĂŠnyre, hogy JugoszlĂĄvia hatĂĄrainĂĄl kĂźlĂśnbĂśző aktĂ­v erők vannak jelen, OlaszorszĂĄg, MagyarorszĂĄg ĂŠs BulgĂĄria, ĂŠs amennyiben a jugoszlĂĄv ĂĄllamhoz valĂł tartozĂĄs ĂŠrzĂŠse nem elĂŠg erős, ĂŠppen ezekben a hatĂĄrmenti orszĂĄgrĂŠszekben megnőhetnek a centrifugĂĄlis tĂśrekvĂŠsek. Ezen okok miatt arra tĂśrekednek, hogy megakadĂĄlyozzĂĄk mĂĄs bĂĄnsĂĄgok lĂŠtrehozĂĄsĂĄt. (...) Mindehhez mĂŠg hozzĂĄjĂĄrul az a kĂźlĂśn problĂŠma, hogy a horvĂĄtok Bosznia-Hercegovina egy nagyobb rĂŠszĂŠt a sajĂĄt bĂĄnsĂĄguk szĂĄmĂĄra szeretnĂŠk megkapni. E terĂźleten tĂśbb, mint fĂŠlmilliĂł katolikus ĂŠl, akiket horvĂĄtoknak kell tekinteni. Ennek megfelelően a Bosznia-Hercegovina BĂĄnsĂĄg lĂŠtrehozĂĄsĂĄban a horvĂĄtok a horvĂĄt befolyĂĄs alatt ĂĄllĂł terĂźlet csĂśkkentĂŠsĂŠre irĂĄnyulĂł szĂĄndĂŠkot lĂĄtnak, mĂ­g a szerbek ezt a bĂĄnsĂĄgot a jugoszlĂĄv ĂĄllamĂŠrdek miatt nem fogadjĂĄk el. A szerbek e tekintetben szorult helyzetben vannak. Ugyanis, ha nem jĂśn lĂŠtre az ĂśnĂĄllĂł Bosznia-Hercegovina BĂĄnsĂĄg, akkor a horvĂĄtok biztosan kĂśvetelni fogjĂĄk ĂŠs el is fogjĂĄk ĂŠrni, hogy Bosznia horvĂĄtok ĂĄltal lakott vidĂŠkeit a HorvĂĄt BĂĄnsĂĄghoz csatoljĂĄk, amely Ă­gy mĂŠg nagyobb ĂŠs erősebb lenne. A horvĂĄtok mĂĄr most azt kĂŠrik, hogy Zombor ĂŠs Szabadka kĂśrnyĂŠkĂŠt, valamint a bĂĄcskai ĂŠs baranyai horvĂĄt telepĂźlĂŠseket csatoljĂĄk a HorvĂĄt BĂĄnsĂĄghoz, ez pedig olyan kĂśvetelĂŠs, amely etnikai szempontbĂłl ĂŠrthető, azonban az egĂŠsz ĂĄllam szempontjĂĄbĂłl veszĂŠlyesnek kell tekinteni. Ezeken a tisztĂĄn terĂźleti kĂŠrdĂŠseken kĂ­vĂźl a szerbek ĂŠs a horvĂĄtok kĂśzĂśtt elĂŠg nagy feszĂźltsĂŠg uralkodik nĂŠhĂĄny, tisztĂĄn szemĂŠlyi jellegű kĂŠrdĂŠsben is. Így a horvĂĄtok panaszkodnak, hogy a SzerbiĂĄban ĂŠlő horvĂĄtokkal igen rosszul bĂĄnnak. A szerbek ugyanezeket a panaszokat hangoztatjĂĄk, csak ellenkező irĂĄnyban. Az utĂłbbi időben a szerb ĂŠs a horvĂĄt tisztviselők kĂśzĂśtt erőszakos cselekedetekre kerĂźlt sor, amelyek a kisebb helyeken valĂłsĂĄgos ĂśsszetűzĂŠsekkĂŠ vĂĄltak, amelyek sorĂĄn tĂśbb halĂĄlos ĂĄldozat is volt. Ezekre az ĂśsszetűzĂŠsekre valĂł tekintettel a horvĂĄtok vezetője, Macek felhĂ­vĂĄst tett kĂśzzĂŠ, amelyben hĂ­veit a rend megőrzĂŠsĂŠre ĂŠs fegyelemre szĂłlĂ­totta fel, hogy a megegyezĂŠs Ăźgye ne kerĂźljĂśn veszĂŠlybe. Mindezek mellett a horvĂĄtoknak mĂĄr igen sok mindent sikerĂźlt elĂŠrniĂźk vagy megvalĂłsĂ­taniuk. Így az autonĂłm kĂśzigazgatĂĄsi Ăźgyek az egyes belgrĂĄdi minisztĂŠriumoktĂłl a horvĂĄt hatĂłsĂĄgokhoz kerĂźltek. A horvĂĄtorszĂĄgi rendőrsĂŠg ĂŠs csendőrsĂŠg is horvĂĄt kezekbe kerĂźlt. TovĂĄbbĂĄ lĂŠtrejĂśtt mĂĄr a horvĂĄt kĂśzigazgatĂĄsi bĂ­rĂłsĂĄg, ĂŠs az ĂĄllami pĂŠnzĂźgyi fő-ellenőrzĂŠs hivatala. JĂłrĂŠszt mĂĄr megvalĂłsult a pĂŠnzĂźgyi autonĂłmia, mĂŠgpedig Ăşgy, hogy az ĂĄllami kĂśltsĂŠgvetĂŠs 28%-ĂĄt a horvĂĄtok kaptĂĄk. Az ĂşjjĂĄszervezĂŠst mĂĄr a tisztviselők tekintetĂŠben is nagymĂŠrtĂŠkben megvalĂłsĂ­tottĂĄk. Így HorvĂĄtorszĂĄgban eddig 1500 kĂśzigazgatĂĄsi tisztviselőt, erdőmĂŠrnĂśkĂśt, kereskedelmi ĂŠs ipari tisztviselőt, valamint 800 tanĂ­tĂłt bocsĂĄtottak el ĂĄllĂĄsĂĄbĂłl, mindannyian szerbek voltak. Az elbocsĂĄtott tiszt viselők nem folytathatnak tĂśbbĂŠ semmifĂŠle foglalkozĂĄst HorvĂĄtorszĂĄgban. TermĂŠszetes, hogy ezek az elbocsĂĄtott tisztviselők igen veszĂŠlyes elĂŠgedetlen tĂśmeget alkotnak, hiszen szerb terĂźleten egyelőre semmifĂŠle lehetősĂŠg sincs elhelyezkedĂŠsĂźkre.

ValĂłban el lehet mondani, hogy a horvĂĄtok gyakorlatilag mĂĄr igen sok mindent elĂŠrtek, igaz, rĂŠszben csak erőteljes nyomĂĄs rĂŠvĂŠn ĂŠs fenyegetĂŠsekkel, elsősorban Macek azon fenyegetĂŠsĂŠvel, hogy vissza fog vonulni. Ha most ezek ellenĂŠre a horvĂĄtok mĂŠgis elĂŠgedetlenek ĂŠs mindenĂźtt kinyilvĂĄnĂ­tjĂĄk BelgrĂĄd irĂĄnti ellenszenvĂźket, akkor az kĂŠt okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy a horvĂĄt ellenzĂŠk kĂźlfĂśldről igen erős tĂĄmogatĂĄst kap - bĂĄr mĂĄs-mĂĄs okbĂłl - mind az angolok, mind az olaszok rĂŠszĂŠről. A mĂĄsik ok az, hogy lĂŠtezik egy erős, belső, Mačekkal szemben ĂĄllĂł ellenzĂŠk. Itt a horvĂĄt nacionalista csoportrĂłl van szĂł, amelynek Pavelić az ideolĂłgiai vezĂŠre.

          Ez az ellenzĂŠki csoport a horvĂĄt politikĂĄban sokkal nagyobb jelentősĂŠgű cĂŠlok kitűzĂŠsĂŠt ĂŠs valĂłban teljes fĂźggetlensĂŠget kĂśvetel, lehetősĂŠg szerint ĂśnĂĄllĂł horvĂĄt ĂĄllamot is. Ezek a kĂśrĂśk Macek szemĂŠre vetik, hogy nagyon engedĂŠkeny volt BelgrĂĄddal szemben, ĂŠs azĂŠrt kritizĂĄljĂĄk, hogy egyĂĄltalĂĄn belement egy kompromisszumos megoldĂĄsba, ahogy azt maga az egyezmĂŠny mutatja. Meg kell ĂĄllapĂ­tani, hogy Pavelićnek HorvĂĄtorszĂĄgban, kĂźlĂśnĂśsen a fiatal nemzedĂŠk kĂśrĂŠben, igen sok hĂ­ve van. A horvĂĄt fiatalsĂĄg ellenszenvĂŠre jellemző a zĂĄgrĂĄbi jogi kĂśzigazgatĂĄsi egyetemen lefolytatott diĂĄkvĂĄlasztĂĄsok eredmĂŠnye, amelyek sorĂĄn Macek hĂ­vei 254 szavazatot kaptak, a balodali ellenzĂŠk 100-at, a horvĂĄt nacionalistĂĄk (Pavelić csoportja) 325-Ăśt: ezek szerint ez utĂłbbi csoport lenne a legerősebb pĂĄrt. Amikor nyilvĂĄnossĂĄgra hoztĂĄk e vĂĄlasztĂĄsok eredmĂŠnyĂŠt, a zĂĄgrĂĄbi egyetem ĂŠpĂźlete előtt tĂśbbezres tĂśmeg ĂŠnekelte a horvĂĄt himnuszt ĂŠs nagy vĂ­gassĂĄgot rendeztek. A horvĂĄt tĂĄboron belĂźli ellenzĂŠk nĂśvekedĂŠsĂŠvel termĂŠszetesen mĂŠg nehezebbĂŠ vĂĄlt nĂŠhĂĄny, az egyezmĂŠnyből eredő megoldatlan kĂŠrdĂŠs tisztĂĄzĂĄsa. PĂŠldĂĄul mĂŠg mindig igen vitatott a horvĂĄt bĂĄn helyzete. A horvĂĄtok kijelentettĂŠk, hogy a bĂĄn nem tartozik felelőssĂŠggel a belgrĂĄdi kĂśzponti kormĂĄnynak, hanem csakis a kirĂĄlynak. BelgrĂĄdban ezzel szemben azt hangsĂşlyozzĂĄk, hogy az ilyen felfogĂĄs elkerĂźlhetetlenĂźl az ĂĄllam szĂŠthullĂĄsĂĄhoz vezet. TovĂĄbbĂĄ, meg kell ĂĄllapĂ­tani, hogy a sajtĂł cenzĂşrĂĄzĂĄsĂĄnak enyhĂ­tĂŠse oda vezetett, hogy a sajtĂłban igen sok ĂŠs ĂŠles vita folyik, amelyek igencsak felborzoltĂĄk a kedĂŠlyeket. Ebből a helyzetből az orszĂĄg egĂŠsze szĂĄmĂĄra igen komoly problĂŠmĂĄk szĂĄrmaznak. Így mĂĄr most be kell lĂĄtni, hogy ma mĂĄr nem lehet visszatĂŠrni egy tekintĂŠlyelven alapulĂł diktatĂłrikus rendszerhez, olyasfĂŠlĂŠhez, mint amilyen StojadinovićĂŠ, vagy korĂĄbban Ĺ˝ivkovićĂŠ volt. Amennyiben ezt BelgrĂĄdbĂłl megkĂ­sĂŠrelnĂŠk, akkor ez a kĂ­sĂŠrlet minden kĂŠtsĂŠget kizĂĄrĂłan forradalomhoz vezetne. Azonban az ĂĄllamnak a fĂśderalizmus irĂĄnyĂĄban valĂł ĂĄtalakĂ­tĂĄsa is egyre nehezebbnek mutatkozik. EzĂŠrt nem meglepő, hogy BelgrĂĄdban bizonyos kĂśrĂśk ĂŠs igen komoly emberek aggĂłdnak a jĂśvőĂŠrt, ĂŠs hogy itt-ott a csehszlovĂĄk ĂĄllammal ĂŠs annak fejlődĂŠsĂŠvel hasonlĂ­tjĂĄk Ăśssze a helyzetet. Itt-ott vannak olyanok is BelgrĂĄdban, akik az egyetlen megoldĂĄst a katonai diktatĂşrĂĄban lĂĄtjĂĄk. De az ilyen diktatĂşra megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄhoz hiĂĄnyoznak a megfelelő emberek. MĂĄsrĂŠszt, ZĂĄgrĂĄbban teljes erővel dolgoznak azok a hatalmas erők, amelyek - rĂŠszben a kĂźlfĂśld ĂĄltal tĂĄmogatva - HorvĂĄtorszĂĄgnak SzerbiĂĄtĂłl valĂł teljes elszakadĂĄsĂĄt kĂŠszĂ­tik elő, s az elszakadĂĄs okakĂŠnt azt emelik ki, hogy BelgrĂĄddal az igazi megegyezĂŠs sohasem volna lehetsĂŠges, mert a szerbek sohasem mondanĂĄnak le vezető hatalmi pozĂ­ciĂłjukrĂłl. Ezeket az ellentĂŠteket nehezĂ­ti ĂŠs kiĂŠlezi a hĂĄborĂş ĂĄltal előidĂŠzett helyzet, s a kĂźlĂśnbĂśző orszĂĄgoknak azon kĂ­sĂŠrletei, hogy hatĂĄst gyakoroljanak BelgrĂĄdra. A jugoszlĂĄv kormĂĄnnyal kapcsolatban e tĂśrekvĂŠsek sorĂĄn a BelgrĂĄd ĂŠs ZĂĄgrĂĄb kĂśzĂśtt meglĂŠvő ellentĂŠteket is bevetik a jĂĄtĂŠkba ĂŠs kihasznĂĄljĂĄk azokat. E mĂłdon a jugoszlĂĄv kormĂĄny ĂŠs a jugoszlĂĄv ĂĄllam jelenlegi helyzete ĂĄltalĂĄban nehĂŠz, a jĂśvő pedig zavaros ĂŠs bizonytalan.

Aprilski rat 1941. 466-469. 1.

96.

JEGYZŐKÖNYV CIANO ÉS PAVELIĆ MEGBESZÉLÉSÉRŐL

RĂłma, 1940. januĂĄr 23.

(...) Pavelić azt mondta, hogy meg van győződve a felkelĂŠs sikerĂŠről, megerősĂ­tette annak szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt, hogy amint kitĂśr ZĂĄgrĂĄbban a lĂĄzadĂĄs, az olasz csapatok, kĂśrĂźlbelĂźl 30 ezer főnyi erővel azonnal bevonuljanak a kisebb vĂĄroskĂśzpontokba ĂŠs falvakba, ĂŠs hozzĂĄtette, hogy az Ă­gy kialakulĂł helyzetben a szerbek szĂĄmĂĄra nem marad mĂĄs, mint hogy visszavonuljanak a rĂŠgi Szerb KirĂĄlysĂĄg terĂźletĂŠre.⁹⁰ Pavelić Ăşgy vĂŠli, hogy amint elkezdődik a felkelĂŠs, azonnal elkerĂźlhetetlenĂźl szĂŠt fog hullani JugoszlĂĄvia, amely az 1919-es szerződĂŠssel jĂśtt lĂŠtre. Úgy vĂŠli, hogy annak ĂŠrdekĂŠben, hogy ez a szĂŠt-hullĂĄsi folyamat ne gyorsuljon fel, arra lesz szĂźksĂŠg, hogy az olasz csapatok vonuljanak be BelgrĂĄdba ĂŠs ĂĄllĂ­tsĂĄk vissza - lehetősĂŠg szerint Stojadinovićtyal az ĂŠlĂŠn - a kormĂĄnyt, amelynek OlaszorszĂĄggal kell tĂĄrgyalnia ĂŠs meg kell hatĂĄroznia Szerbia Ăşj hatĂĄrait.

Ciano grĂłf kĂŠrdĂŠsĂŠre vĂĄlaszolva Pavelić azt mondta, Ăşgy vĂŠli, hogy az olasz csapatok koszovĂłi bevonulĂĄsa azzal a cĂŠllal, hogy erre a terĂźletre kiterjesszĂŠk AlbĂĄnia szuverenitĂĄsĂĄt, sikeres lehetne. Pavelić megerősĂ­ti Ciano grĂłf szavait, azaz, hogy a szerbek, akik valĂłban mindig fĂŠltek az albĂĄn irrendentizmustĂłl, komolyan reszketnek egy albĂĄn fegyveres akciĂłtĂłl. Ami SzlovĂŠnia sorsĂĄt illeti, Pavelić egyetĂŠrt Ciano grĂłffal abban a tekintetben, hogy szĂźksĂŠges, hogy ez a tartomĂĄny alkalmazkodjĂŠk az Ăşj rendszerhez, amelyet a horvĂĄt nĂŠp fog lĂŠtrehozni OlaszorszĂĄggal egyĂźtt. SzlovĂŠniĂĄnak, amelyre HorvĂĄtorszĂĄg iparĂĄnak feltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠge van, s amely mindig egyetĂŠrtĂŠsben ĂŠlt HorvĂĄtorszĂĄggal, alkalmazkodnia kell a dolgoknak OlaszorszĂĄg ĂĄltal diktĂĄlt ĂĄllĂĄsĂĄhoz.

Pavelić Ăşgy tartja, hogy Maribor esetleges ĂĄtengedĂŠse NĂŠmetorszĂĄgnak a szlovĂŠniai nĂŠmet ĂŠrdekeltsĂŠgek termĂŠszetes kompenzĂĄciĂłjĂĄt jelentenĂŠ. Nem titkolja, hogy az OlaszorszĂĄggal tĂśrtĂŠnő uniĂł sorĂĄn lĂŠtrejĂśvő fĂźggetlen HorvĂĄtorszĂĄg kikiĂĄltĂĄsa csapĂĄst jelent a germanizĂĄciĂłs tervek szĂĄmĂĄra, de Ăşgy vĂŠli, hogy OlaszorszĂĄg tĂĄmogatĂĄsĂĄra feltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠge van a katolikus HorvĂĄtorszĂĄgnak ahhoz, hogy meghiĂşsuljanak NĂŠmetorszĂĄgnak az AdriĂĄval kapcsolatos tervei. Pavelić egyĂşttal rĂĄmutat arra, hogy milyen fontos lenne OlaszorszĂĄg szĂĄmĂĄra a szlovĂŠniai TrbovljĂŠben levő szĂŠnbĂĄnya feletti ellenőrzĂŠs megszerzĂŠse.

Ciano grĂłf Pavelićtyel egyĂźtt meghatĂĄrozza a felkelĂŠs időpontjĂĄt ĂŠs jĂłvĂĄhagyja a horvĂĄt nĂĄcifasisztĂĄk eddigi taktikĂĄjĂĄt, de azt javasolja Pavelićnek, hogy nemzetkĂśzi jellegű, nyilvĂĄnvalĂł okokbĂłl ne siessen az akciĂłval, ĂŠs hogy mindenkĂŠppen vĂĄrja meg a "jelet" RĂłmĂĄbĂłl, hogy elkerĂźlje, hogy a felkelĂŠs tĂşl hamar kezdődjĂśn el. Ciano grĂłf kĂŠrĂŠsĂŠre Pavelić a kĂśvetkező pontokat fogalmazza meg:

           1/ Horvåtorszåg fßggetlen ållam lesz;

           2/ Horvåtorszåg pÊnz- Ês våmunióra lÊp Olaszorszåggal;

3/ A horvĂĄt ĂĄllamnak horvĂĄt nemzeti hadserege lesz, domobranstvo, olyan hadserege, amit az osztrĂĄkok Heimwehrnek a magyarok pedig honvĂŠdsĂŠgnek neveztek;

  4/ A horvĂĄt ĂĄllam a kĂśvetkező periĂłdusban "perszonĂĄluniĂłt" fog lĂŠtrehozni OlaszorszĂĄggal. E kĂŠrdĂŠssel kapcsolatban Pavelić, bĂĄr egyetĂŠrt Ciano grĂłffal az Olasz KirĂĄlysĂĄg ĂŠs a HorvĂĄt KirĂĄlysĂĄg perszonĂĄluniĂłjĂĄnak cĂŠlszerűsĂŠgĂŠben, szĂźksĂŠgesnek tartja, hogy az esetleges perszonĂĄluniĂł kĂŠrdĂŠse az első szakaszban maradjon titokban, hogy ne nyĂşjtson a szerb propaganda szĂĄmĂĄra alapot a vĂĄdaskodĂĄsra. Az uniĂł megvalĂłsĂ­tĂĄsa nem lesz nehĂŠz, amikor OlaszorszĂĄg vĂŠglegesen megszilĂĄrdĂ­tja a helyzetĂŠt HorvĂĄtorszĂĄgban . (...)

A felkelĂŠs kirobbanĂĄsĂĄnak a kĂśvetkező szakaszait hatĂĄroztĂĄk meg:

           1/ A fĂźggetlensĂŠg kikiĂĄltĂĄsa ZĂĄgrĂĄbban Pavelić rĂŠszĂŠről, ⁹¹ horvĂĄt kormĂĄny alakĂ­tĂĄsa, az olasz csapatok felkelĂŠse a beavatkozĂĄsra a horvĂĄt fĂźggetlensĂŠg fenntartĂĄsa ĂŠrdekĂŠben.

2/ Az olasz csapatok bevonulĂĄsa HorvĂĄtorszĂĄgba a jelenleg OlaszorszĂĄgban tartĂłzkodĂł usztasĂĄk vezetĂŠsĂŠvel. Az első cĂŠl ZĂĄgrĂĄb; a szerbek ellenĂĄllĂĄsa esetĂŠn a vĂŠgcĂŠl a SzĂĄva dunai torkolata vagy a Vaskapu.

3/ HorvĂĄtorszĂĄg teljes okkupĂĄciĂłja, deklarĂĄciĂł a perszonĂĄluniĂłrĂłl.

MegvizsgĂĄltĂĄk, hogy milyen helyzet fog kialakulni JugoszlĂĄviĂĄban a fĂźggetlen HorvĂĄtorszĂĄg kikiĂĄltĂĄsa utĂĄn, ĂŠs rĂĄmutattak mĂĄs tartomĂĄnyok feltĂŠtelezhető jĂśvőjĂŠre is, mĂŠgpedig: Crna GorĂĄĂŠra, amely, tekintettel szlĂĄv jellegĂŠre, fĂźggetlen ĂĄllam lehetne; SzlovĂŠniĂĄjĂŠra, amely HorvĂĄtorszĂĄgĂŠ marad, mĂ­g OlaszorszĂĄgnak ĂĄtengedik a ZĂĄra kĂśrnyĂŠki szigeteket, hogy e vĂĄros szĂĄmĂĄra biztosĂ­tsĂĄk a tengerhez valĂł kĂśnnyebb kijutĂĄst. (...)

Aprilski rat 1941. 555-557. 1.

97.

A NARODNA ODBRANA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA

1940. ĂĄprilis 14.

(...) A Narodna odbrana megdĂśnthetetlennek tekinti azt⁹² a tĂŠnyt, hogy a szerbek, a horvĂĄtok ĂŠs a szlovĂŠnek egy nemzetet alkotnak. Erre az egysĂŠgre JugoszlĂĄvia jĂśvője ĂŠs fennmaradĂĄsa szempontjĂĄbĂłl nĂŠlkĂźlĂśzhetetlenĂźl ĂŠs feltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠg van. A valĂłsĂĄg ĂŠs a szĂźksĂŠgszerűsĂŠg ezen ĂĄllĂĄspontjĂĄbĂłl kiindulva, a Narodna obdrana teljes bizalommal vĂĄrja azt az ĂłrĂĄt, amikor a jugoszlĂĄv nĂŠp kompetens mĂłdon ĂŠs megfellebbezhetetlenĂźl hozza meg vĂŠgleges Ă­tĂŠletĂŠt az 1939. augusztus 26-i aktusrĂłl.⁹³

A Narodna odbranĂĄnak nem kerĂźlte el a figyelmĂŠt, hogy bizonyos kĂśrĂśk hogyan igyekeznek a jugoszlĂĄv nemzeti egysĂŠget "a szerb, horvĂĄt ĂŠs szlovĂŠn nĂŠp sorskĂśzĂśssĂŠgĂŠnek" tĂŠzisĂŠvel felcserĂŠlni ĂŠs beĂĄrnyĂŠkolni.

Ezzel ellentĂŠtben a Narodna odbrana nyĂ­ltan, teljes hittel, szeretettel ĂŠs tudatosan hirdeti, hogy a szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek sorskĂśzĂśssĂŠge megingathatatlanul ĂŠs ĂśrĂśkkĂŠ csakis a jugoszlĂĄv nemzeti egysĂŠgen belĂźl lĂŠtezhet.

A "sorskĂśzĂśssĂŠg" - ahogy ezt azok a bizonyos kĂśrĂśk ĂŠrtelmezik - aktĂ­v kirĂĄlyi miniszterek furcsa kijelentĂŠseihez vezet, akik hivatalbĂłl, mint kĂŠpviselők, HorvĂĄtorszĂĄgnak mĂĄs ĂĄllamokhoz ĂŠs nĂŠpekhez valĂł kĂźlĂśnleges kapcsolatairĂłl beszĂŠlnek, elvetve vagy hĂĄttĂŠrbe szorĂ­tva JugoszlĂĄviĂĄt.

EzĂŠrt a Narodna odbrana az 1939. augusztus 26-i egyezmĂŠnnyel szemben nemzeti kulturĂĄlis ĂŠs nemzetvĂŠdelmi munkĂĄjĂĄt a sajĂĄt szabĂĄlyaihoz, ĂĄllĂĄspontjĂĄt pedig a nemzeti egysĂŠgről szĂłlĂł vĂĄltozatlan ideolĂłgiĂĄjĂĄnak szellemĂŠhez fogja igazĂ­tani, mivel mĂŠly meggyőződĂŠse, hogy sem az 1939. augusztus 26-i kĂ­sĂŠrletnek, sem egyetlen mĂĄs eddigi ĂŠs ezutĂĄn kĂśvetkező kĂ­sĂŠrletnek sem sikerĂźlt, ĂŠs nem fog sikerĂźlni, hogy a szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek szĂ­vĂŠben elfojtsa az ĂśsztĂśnĂśs ĂŠrzĂŠst: egy lĂŠlek, egy szĂ­v vagyunk egy nemzet testĂŠben, ma is ĂŠs a jĂśvőben is egy akarattal tĂśrĂźnk ugyanazon cĂŠl felĂŠ: a boldog, szabad, terĂźletileg ĂŠs lelkileg egysĂŠges, szociĂĄlis szempontbĂłl igazsĂĄgos JugoszlĂĄviĂĄĂŠrt . (...)

Aprilski rat. 1941, 598. 1.

98.

JUGOSZLÁVIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK PROGRAMJA

1940/1941.

1. A bĂŠke megőrzĂŠsĂŠĂŠrt, JugoszlĂĄvia nĂŠpei nemzeti fĂźggetlensĂŠgĂŠnek ĂŠs szabadsĂĄgĂĄnak vĂŠdelmĂŠĂŠrt, azĂŠrt, hogy JugoszlĂĄvia nĂŠpeit egyik imperialista csoport oldalĂĄn se kĂŠnyszerĂ­tsĂŠk hĂĄborĂşba, mert mĂĄr az orszĂĄgnak valamely imperialista csoporthoz valĂł kĂśtődĂŠse is a fĂźggetlensĂŠg feladĂĄsĂĄt jelenti. A fĂźggetlensĂŠgĂźnket egyetlen mĂłdon vĂŠdelmezhetjĂźk merj, ĂŠs orszĂĄgunk imperialista hĂĄborĂşba tĂśrtĂŠnő belĂŠpĂŠsĂŠt egyetlen mĂłdon akadĂĄlyozhatjuk meg, ha szilĂĄrdan tĂĄmaszkodunk a SzovjetuniĂłra ĂŠs kĂślcsĂśnĂśs segĂŠlynyĂşjtĂĄsi egyezmĂŠnyt kĂśtĂźnk vele.

2. Az orszĂĄg teljes demokratizĂĄlĂĄsa ĂŠrdekĂŠben harcot folytatunk:

a/ Az Ăśsszes nĂŠpellenes kĂśvetelĂŠs,tĂśrvĂŠny ĂŠs rendelkezĂŠs eltĂśrlĂŠsĂŠĂŠrt (ĂĄllamvĂŠdelmi tĂśrvĂŠny ĂŠs bĂ­rĂłsĂĄg, rendelkezĂŠs a koncentrĂĄciĂłs tĂĄborokrĂłl, rendelkezĂŠs a munkatĂĄborok lĂŠtrehozĂĄsĂĄrĂłl a hadseregben, stb.), az Ăśsszes politikai ĂŠs katonai elĂ­tĂŠlt szabadonbocsĂĄtĂĄsĂĄĂŠrt, valamint a koncentrĂĄciĂłs tĂĄborok⁹⁴ felszĂĄmolĂĄsĂĄĂŠrt;

b/ A legszĂŠlesebb demokratikus szabadsĂĄgjogokĂŠrt, az Ăśsszes politikai pĂĄrt szervezĂŠsi ĂŠs műkĂśdĂŠsi szabadsĂĄgĂĄĂŠrt, a nĂŠpellenes ĂŠs ĂĄrulĂł szervezetek ĂŠs pĂĄrtok feloszlatĂĄsĂĄĂŠrt, a munkĂĄskoalĂ­ciĂł műkĂśdĂŠsi szabadsĂĄgĂĄĂŠrt ĂŠs a sztrĂĄjkjogĂŠrt, a teljes sajtĂł-, gyĂźlekezĂŠsi ĂŠs egyesĂźlĂŠsi szabadsĂĄgĂŠrt;

c/ A dolgozĂł ĂŠs a szegĂŠny nĂŠprĂŠtegek, a munkĂĄsok, a dolgozĂł parasztsĂĄg, az iparosok, a nĂŠpi ĂŠrtelmisĂŠg, a munkĂĄs- ĂŠs tanulĂłifjĂşsĂĄg gazdasĂĄgi vĂŠdelmĂŠĂŠrt, a drĂĄgasĂĄg ĂŠs a spekulĂĄciĂł ellen; a dolgozĂł lakossĂĄg ĂŠlelmezĂŠsĂŠnek biztosĂ­tĂĄsĂĄĂŠrt, a szĂŠles nĂŠptĂśmegek ellenőrzĂŠse alatt; minden tehernek a gazdagokra tĂśrtĂŠnő ĂĄthĂĄrĂ­tĂĄsĂĄĂŠrt.

3. Egy valĂłdi nĂŠpi kormĂĄnyĂŠrt, amely kĂŠpes lesz megvalĂłsĂ­tani a fenti kĂśvetelĂŠseket.

B. Petranović-M. Zečević: Jugoslavija 1918-1984. 348. 1.

99.

F.D. ROOSEVELT ÜZENET PÁL HERCEGHEZ

1941. februĂĄr 22.

Azzal a szĂĄndĂŠkkal fordulok KirĂĄlyi FensĂŠgedhez, hogy kifejezĂŠsre juttassam az USA kormĂĄnyĂĄnak a hĂĄborĂş befejezĂŠsĂŠhez fűződő ĂŠrdekĂŠt, egyĂşttal szeretnĂŠm kifejezni azon meggyőződĂŠse met, hogy a legbiztosabban az agressziĂłtĂłl szenvedő nĂŠpek ellenĂĄllĂĄsa fogja szolgĂĄlni civilizĂĄciĂłs eszmĂŠnyeinket ĂŠs a hĂĄborĂş befejezĂŠsĂŠt, amelyhez nekĂźnk fontos ĂŠrdekĂźnk fűződik. Úgy ĂŠrzem, hogy a vilĂĄg ĂĄltalĂĄban igazi szimpĂĄtiĂĄval tekint minden olyan nĂŠpre, amely ellenĂĄll az agresszĂ­v hatalmak diplomĂĄciai vagy katonai tĂĄmadĂĄsĂĄnak. PĂŠldĂĄul EtiĂłpia a vilĂĄg szimpĂĄtiĂĄjĂĄt rĂśvid ĂŠs fĂŠlelmet nem ismerő ellenĂĄllĂĄsĂĄval nyerte el. EtiĂłpiĂĄt ismĂŠt vissza fogjĂĄk ĂĄllĂ­tani, - azt az orszĂĄgot, amelyet nem tartottak kĂŠpesnek arra, hogy a szĂł modern ĂŠrtelmĂŠben ellenĂĄlljon, amely azonban nĂŠgy ĂŠv elteltĂŠvel is m mindig ellenĂĄllĂĄst fejt ki, amely ĂŠlvezi a vilĂĄg szimpĂĄtiĂĄjĂĄt ĂŠs rendkĂ­vĂźl jĂł kilĂĄtĂĄsai vannak arra, hogy valamilyen mĂłdon ismĂŠt visszaĂĄllĂ­tsĂĄk az orszĂĄg fĂźggetlensĂŠgĂŠt. VĂŠgĂźl GĂśrĂśgorszĂĄg fĂźggetlensĂŠge is győzelmet fog aratni, az olasz lĂŠgiflotta ĂŠs hadserege jelentős tĂşlereje ellenĂŠre, aminek az volt a kĂśvetkezmĂŠnye, hogy helyzetĂŠt mĂĄr teljesen remĂŠnytelennek tartottĂĄk, NorvĂŠgia nĂŠhĂĄny hĂłnapon ĂĄt hĂĄtorszĂĄgi vĂŠdelmi akciĂłt hajtott vĂŠgre ĂŠs fĂźggetlensĂŠgĂŠnek helyreĂĄllĂ­tĂĄsa olyan Ăźgy, amelyĂŠrt mindannyian ki fogunk ĂĄllni. A leghatĂĄrozottabban szeretnĂŠm hangsĂşlyozni, hogy az USA a jĂśvőbe, ĂŠs nem a jelenbe tekint, de ugyanakkor teljesen elismeri azokat a fontos ĂŠs nehĂŠz problĂŠmĂĄkat., amelyek előtt a jugoszlĂĄv kormĂĄny ĂŠs KirĂĄly⁹⁵ FensĂŠged ĂĄllnak.

Velimir Terzić: Slom Kraljevine Jugoslavije 1941. Tom 1. BelgrĂĄd, 1983. 357. 1.

100.

HITLER BESZÉLGETÉSE PÁL HERCEGGEL BERGHOFBAN

1941. mĂĄrcius 4.

A PĂĄl rĂŠgensherceggel mĂĄrcius 4-ĂŠn folytatott beszĂŠlgetĂŠs sorĂĄn a FĂźhrer előszĂśr is felvĂĄzolta az ĂĄltalĂĄnos helyzetet, amelyet az a tĂŠny jellemez, hogy Anglia valĂłjĂĄban mĂĄr el vesztette a hĂĄborĂşt,ĂŠs eljĂśtt az ideje annak, hogy az Ăśsszes eurĂłpai ĂĄllam alkalmazkodjĂŠk EurĂłpa jĂśvőbeli Ăşj rendjĂŠhez. Most soha meg nem ismĂŠtlődő, pĂĄratlan lehetősĂŠg nyĂ­lik JugoszlĂĄvia szĂĄmĂĄra, hogy megalapozza ĂŠs biztosĂ­tsa helyzetĂŠt a jĂśvő ĂşjjĂĄszervezett EurĂłpĂĄjĂĄban. A hĂĄromhatalmi egyezmĂŠnyhez valĂł csatlakozĂĄssal, a tengelyhatalmak oldalĂĄn ĂĄllva JugoszlĂĄvia most biztosĂ­thatja a maga szĂĄmĂĄra NĂŠmetorszĂĄg tartĂłs garanciĂĄjĂĄt JugoszlĂĄvia terĂźleti integritĂĄsĂĄĂŠrt ĂŠs - mivel GĂśrĂśgorszĂĄg hamarosan bekĂśvetkező ĂśsszeomlĂĄsa mĂĄr csak idő kĂŠrdĂŠse - az ĂŠgei-tengeri kijĂĄratĂŠrt, mivel GĂśrĂśgorszĂĄg biztos nem lesz abban a helyzetben, hogy megtarthassa szaloniki pozĂ­ciĂłjĂĄt, a BalkĂĄnon lĂŠvő nĂŠmet csapatok pedig egy napon vissza fognak vonulni. Abban az esetben, ha JugoszlĂĄvia nem biztosĂ­tja idejĂŠben a kĂśvetelĂŠseit, annak a veszĂŠlynek teszi ki magĂĄt, hogy az Égei-tengerhez vezető ĂştjĂĄt valamilyen harmadik erő elzĂĄrja.

A rĂŠgenshercegre lĂĄthatĂłan benyomĂĄst gyakoroltak ezek a megjegyzĂŠsek, de nyĂ­ltan kifejtette, milyen nehĂŠz meghoznia azt a dĂśntĂŠst, amelyet a FĂźhrer tanĂĄcsol neki: őszintĂŠn megmondta, hogy e dĂśntĂŠs ellen szĂłl felesĂŠgĂŠnek gĂśrĂśg szĂĄrmazĂĄsa, a sajĂĄt szemĂŠlyes rokonszenve Anglia irĂĄnt, ĂŠs az OlaszorszĂĄggal kapcsolatos ĂĄllĂĄspontja. De a rĂŠgensherceg mĂŠgis Ăşgy jellemezte az OlaszorszĂĄggal kĂśtendő tovĂĄbbi egyezmĂŠnyt, mint az első lĂŠpĂŠst a FĂźhrer ĂĄltal tanĂĄcsolt Ăşton.

Ezzel kapcsolatban a FĂźhrer hangsĂşlyozta, hogy JugoszlĂĄviĂĄnak ĂŠrdeke fűződik ahhoz, hogy a hĂĄromhatalmi egyezmĂŠnyhez valĂł csatlakozĂĄssal NĂŠmetorszĂĄgot partnerkĂŠnt megnyerje, aki egyĂşttal jĂłt is fog ĂĄllni a jelenlegi ĂŠs jĂśvőbeli jugoszlĂĄv terĂźletekĂŠrt. EzenkĂ­vĂźl mi JugoszlĂĄviĂĄtĂłl nem vĂĄrunk tĂśbbet a hĂĄromhatalmi egyezmĂŠnyhez valĂł csatlakozĂĄsnĂĄl; de kĂźlĂśnĂśsen nem a hĂĄborĂşba valĂł belĂŠpĂŠst. Arra fogunk tĂśrekedni, hogy a hĂĄborĂş befejezĂŠse utĂĄn Szaloniki JugoszlĂĄviĂĄhoz tartozzĂŠk.

A rĂŠgensherceg kifejezte aggodalmĂĄt a belső politikai helyzet miatt, mondvĂĄn, hogy attĂłl fĂŠl, hogy hat hĂłnap mĂşlva ő mĂĄr nem lesz itt, ha hallgat tanĂĄcsukra. Azt vĂĄlaszoltam, hogy attĂłl fĂŠlek, hogy ez fordĂ­tva tĂśrtĂŠnhet, azaz hat hĂłnap mĂşlva nem lesz itt, ha nem hallgat a tanĂĄcsunkra,ĂŠs Ă­gy megengedi magĂĄnak, hogy elszalassza ezt a pĂĄratlan alkalmat.

Amikor elbĂşcsĂşzott, a rĂŠgensherceg fenntartotta azt a jogĂĄt, hogy kĂŠsőbb hozza meg a dĂśntĂŠst. Most vĂĄrni fogunk, hogyan alakul a tovĂĄbbiakban a jugoszlĂĄv politika; azonban ezzel kapcsolatban az a vĂŠlemĂŠnyĂźnk, hogy JugoszlĂĄviĂĄnak ĂŠrdekĂŠben ĂĄll, hogy ezt a dĂśntĂŠst kĂŠt hĂŠten belĂźl meghozza.

V. Terzić: Slom Kraljevine Jugoslavije 1941. I. 365-366. 1.

101.

PÁL HERCEG BESZÁMOLÓJA A KORONATANÁCS MÁSODIK ÜLÉSÉN A HITLERREL FOLYTATOTT BESZÉLGETÉSRŐL

1941. mĂĄrcius 6.

"Hitlerrel 4 ĂłrĂĄs beszĂŠlgetĂŠst folytattam. Azt kĂ­vĂĄnta tőlem, hogy csatlakozzunk a hĂĄromhatalmi egyezmĂŠnyhez ĂŠs azt mondta, hogy semmi ĂĄron nem fogja megengedni, hogy lĂŠtrejĂśjjĂśn a Szaloniki Front. Össze fogja morzsolni GĂśrĂśgorszĂĄgot, ĂŠs az mint ĂĄllam megszűnik lĂŠtezni. Én azt bizonygattam, hogy szĂĄmunkra az a legjobb, ha semlegesek maradunk, ĂŠs hogy ĂŠn semmikĂŠppen sem nyĂşjthatok kezet Mussolininek, aki megĂślte SĂĄndor bĂĄtyĂĄmat, ĂŠs aki most terrorista bandĂĄkat kĂźld HorvĂĄtorszĂĄgba. (...)" Majd azzal folytatta, hogy nem tudta Hitlert megnyerni egy kĂŠtoldalĂş barĂĄtsĂĄgi szerződĂŠs szĂĄmĂĄra, de ő sem fogadta el Hitlernek azt a kĂśvetelĂŠsĂŠt, hogy JugoszlĂĄvia csatlakozzĂŠk a hĂĄromhatalmi egyezmĂŠnyhez. EzĂŠrt szĂĄmĂĄra bizonytalan maradt, hogy megtĂĄmadja-e NĂŠmetorszĂĄg JugoszlĂĄviĂĄt, amennyiben az nem csatlakozik e szerződĂŠshez. Ezen alkalommal kĂśzĂślte Hitlerrel, hogy JugoszlĂĄvia, OlaszorszĂĄg GĂśrĂśgorszĂĄg elleni tĂĄmadĂĄsa miatt rokonszenvet tĂĄplĂĄl a megtĂĄmadott GĂśrĂśgorszĂĄg irĂĄnt,ĂŠs igen bizalmatlan OlaszorszĂĄggal szemben. Majd tĂĄjĂŠkoztatta a jelenlevőket arrĂłl, hogy milyen kĂśvetelĂŠseket tĂĄmasztott Hitler ĂŠs milyen Ă­gĂŠreteket tett arra az esetre, ha JugoszlĂĄvia csatlakozik a hĂĄromhatalmi egyezmĂŠnyhez, valamint arrĂłl is, hogy azzal fenyegetőzĂśtt, hogy nem fogja megengedni az Ăşj Szaloniki Front lĂŠtrehozĂĄsĂĄt. VĂŠgĂźl a herceg elmondta, hogy milyen ellenjavaslatokat tett Hitlernek, ĂŠs arra kĂśvetkeztetett, hogy Hitler kĂśvetelĂŠsĂŠnek ultimĂĄtum jellege volt. Mivel nyilatkozni kell, "hogy elfogadjuk vagy nem, szĂĄmolnunk kell azzal, hogy fegyveres ĂśsszetűzĂŠsbe kerĂźlhetĂźnk NĂŠmetorszĂĄggal, amennyiben a kĂśvetelĂŠst nem fogadjuk el".

V. Terzić: Slom Kraljevine Jugoslavije 1941. I. 371. 1.

102.

CHURCHILL ÜZENETE CVETKOVIĆHOZ

1941. mĂĄrcius 23.

(...) Tudjuk, hogy minden hű szerb, horvĂĄt ĂŠs szlovĂŠn szĂ­ve hazĂĄja szabadsĂĄgĂĄĂŠrt, integritĂĄsĂĄĂŠrt ĂŠs fĂźggetlensĂŠgĂŠĂŠrt dobog, ĂŠs ugyanolyan az elkĂŠpzelĂŠsĂźk a jĂśvőről, mint az angolul beszĂŠlő vilĂĄgnak. Ha most JugoszlĂĄvia RomĂĄnia sorsĂĄra jutna, vagy ha az olyan gonosztettet kĂśvetne el, mint BulgĂĄria, ĂŠs rĂŠszt venne a GĂśrĂśgorszĂĄg megsemmisĂ­tĂŠsĂŠre irĂĄnyulĂł kĂ­sĂŠrletben, bukĂĄsa biztos ĂŠs jĂłvĂĄtehetetlen lenne. Nem fogja elkerĂźlni a hĂĄborĂş nehĂŠz megprĂłbĂĄltatĂĄsait, csak elodĂĄzza azokat, ĂŠs bĂĄtor hadserege magĂŠra hagyottan lesz kĂŠnytelen harcolni, mivel remĂŠny ĂŠs segĂ­tsĂŠg nĂŠlkĂźl be lesz kerĂ­tve ĂŠs el lesz szigetelve. MĂĄsrĂŠszt a hĂĄborĂş tĂśrtĂŠnete aligha nyĂşjtott jobb alkalmat annĂĄl, ami a jugoszlĂĄv seregek előtt mutatkozik abban az esetben, ha kihasznĂĄljĂĄk, mĂ­g van idő. Ha JugoszlĂĄvia ĂŠs TĂśrĂśkorszĂĄg szĂśvetkezik GĂśrĂśgorszĂĄggal, ĂŠs a Brit Birodalom segĂ­tsĂŠgĂŠvel megĂĄllĂ­tja a nĂŠmet szĂśrnyeteget, s olyan biztosan ĂŠs hatĂĄrozottan kiharcoljĂĄk a győzelmet, mint ahogy az a

legutĂłbb tĂśrtĂŠnt. Hiszem, hogy ŐexcellenciĂĄja a vilĂĄg esemĂŠnyeinek⁹⁶ magaslatĂĄn fog ĂĄllni.

B. Petranović - M. Zečević: Jugoslavija 1918-1984. 388-389. 1.

103.

A HÁROMHATALMI EGYEZMÉNYHEZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS JEGYZÖKÖNYVE

BĂŠcs, 1941. mĂĄrcius 25.

NĂŠmetorszĂĄg, OlaszorszĂĄg ĂŠs JapĂĄn kormĂĄnya egyrĂŠszről, JugoszlĂĄvia kormĂĄnya mĂĄsrĂŠszről, az alĂĄĂ­rt felhatalmazĂĄsaik alapjĂĄn megerősĂ­tik a kĂśvetkezőket:

     1. cikkely. - Jugoszlåvia csatlakozik a NÊmetorszåg, Olaszorszåg Ês Japån kÜzÜtt 1940. szeptember 27-Ên Berlinben megkÜtÜtt egyezmÊnyhez.

          2. cikkely. - Amennyiben a HĂĄromhatalmi EgyezmĂŠny 97 cikkelyĂŠben előirĂĄnyzott kĂśzĂśs technikai bizottsĂĄg olyan kĂŠrdĂŠsekkel foglalkozik, amelyek JugoszlĂĄvia ĂŠrdekeit ĂŠrintik, a bizottsĂĄg tanĂĄcskozĂĄsĂĄra JugoszlĂĄvia kĂŠpviselőjĂŠt is meghĂ­vjĂĄk.

3.   cikkely. - A HĂĄromhatalmi EgyezmĂŠny szĂśvege mellĂŠkletkĂŠnt jelen SzerződĂŠshez csatoltatik.

Jelen SzerződĂŠs szĂśvege nĂŠmet, olasz, japĂĄn ĂŠs jugoszlĂĄv nyelven kĂŠszĂźlt, s valamennyi szĂśveg hiteles.⁹⁸

Az alĂĄĂ­rĂĄs napjĂĄn lĂŠp ĂŠletbe. (...)

F. Ćulinović: Dokumenti. 347. 1.

104.

A JUGOSZLÁVIÁHOZ INTÉZETT NÉMET TITKOS JEGYZÉK

BĂŠcs, 1941. mĂĄrcius 25.

(...) Tekintettel azokra a megbeszĂŠlĂŠsekre, amelyeket ma, JugoszlĂĄvia HĂĄromhatalmi EgyezmĂŠnyhez tĂśrtĂŠnő csatlakozĂĄsakor folytattunk, van szerencsĂŠm a Birodalom kormĂĄnyĂĄnak nevĂŠben ExcellenciĂĄddal kĂśzĂślni, hogy a Tengelyhatalmak ĂŠs a kirĂĄlyi JugoszlĂĄvia a kĂśvetkező megĂĄllapodĂĄst kĂśtĂśttĂŠk:

"OlaszorszĂĄg ĂŠs NĂŠmetorszĂĄg garanciĂĄt vĂĄllal arra nĂŠzve a jugoszlĂĄv kormĂĄny előtt, hogy a katonai helyzetre valĂł tekintettel semmifĂŠle igĂŠnyt nem fog tĂĄmasztani katonai segĂ­tsĂŠg irĂĄnt.

Amennyiben a jugoszlĂĄv kormĂĄny valaha Ăşgy vĂŠli, hogy ĂŠrdekĂŠben ĂĄll rĂŠszt venni a HĂĄromhatalmi EgyezmĂŠny hadműveleteiben, a jugoszlĂĄv kormĂĄny szabadon dĂśnthet egy ilyen, az ĂŠrintett hatalmakkal tĂśrtĂŠnő katonai egyezmĂŠny szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠről.

Egyúttal kérem Önt, hogy ezt a közlést tartsák szigorúan titokban, nyilvánosságra hozni kizárólag a tengelyhatalmak engedélyével lehet.

                                    Ribbentrop

F. Ćulinović: Dokumenti. 350-351. 1.

105.

A JUGOSZLÁVIÁHOZ INTÉZETT NÉMET TITKOS JEGYZÉK

BĂŠcs, 1941. mĂĄrcius 25.

Tekintettel azokra a megbeszĂŠlĂŠsekre, amelyeket ma, JugoszlĂĄvia HĂĄromhatalmi EgyezmĂŠnyhez tĂśrtĂŠnő csatlakozĂĄsakor folytattunk, van szerencsĂŠm a Birodalom kormĂĄnyĂĄnak nevĂŠben ExcellenciĂĄd előtt megerősĂ­teni a kĂśvetkezőket:

A balkĂĄni hatĂĄrok Ăşj kijelĂślĂŠse sorĂĄn figyelembe lesznek vĂŠve JugoszlĂĄvia azon ĂŠrdekei, hogy terĂźletileg ĂśsszekĂśttetĂŠsbe kerĂźljĂśn az Égei-tengerrel oly mĂłdon, hogy szuverenitĂĄsa kiterjedjen Szaloniki kikĂśtőjĂŠre.

Azzal a kĂŠrĂŠssel, hogy a kĂśzlĂŠst a jĂśvőben a legszigorĂşbban tartsĂĄk titokban, s hogy ezt csak a tengelyhatalmak kormĂĄnyainak beleegyezĂŠsĂŠvel lehet nyilvĂĄnossĂĄgra hozni, kihasznĂĄlom az alkalmat MiniszterelnĂśk Úr, hogy kifejezzem legmĂŠlyebb⁹⁹ tiszteletemet.

                               Ribbentrop

F. Ćulinović: Dokumenti, 350. 1.

106.

DUĹ AN SIMOVIĆ A KORMÁNYALAKÍTÁSRÓL

1941. mĂĄrcius 27.

A kĂśvetkező politikai pĂĄrtok kĂŠpviselői gyűltek Ăśssze a had- ĂŠs tengerĂŠszetĂźgyi miniszter dolgozĂłszobĂĄjĂĄban:

–         a radikĂĄlisok rĂŠszĂŠről MiĹĄa Trifunović, Kosta Miletić ĂŠs Mirko Kosić. Mirko Kosićot tĂŠvedĂŠsből hozta ide az a tiszt, akit dr. Đorđe ĐurićĂŠrt kĂźldtek;

-     a demokratĂĄk rĂŠszĂŠről Milan Grol, BoĹžo Marković ĂŠs BoĹžidar-Boka Vlajić;

            -    a JugoszlĂĄv Nemzeti PĂĄrt rĂŠszĂŠről Jovan Benjanin;

            -    az ĂśnĂĄllĂł demokratĂĄk rĂŠszĂŠről Srdan Budisavljević;

            -   a fĂśldművesek rĂŠszĂŠről Branko Ćubrilović ĂŠs MiloĹĄ Tupanjanin (M. Tupanjanin nem is volt meghĂ­vta a tanĂĄcskozĂĄsra, hanem csak hivatlanul, a FĂśldműves PĂĄrt vezetőhelyettesĂŠnek minősĂŠgĂŠben rontott be a miniszter dolgozĂłszobĂĄjĂĄba, ahol a kormĂĄnyalakĂ­tĂĄssal kapcsolatos tĂĄrgyalĂĄsok folytak);

-  a Szerb Klub elnĂśke, Slobodan Jovanović ĂŠs a Narodna odbrana elnĂśke, Ilija Trifunović-Birčanin.

           Mivel M. Grol ragaszkodott hozzĂĄ, utĂłlag meghĂ­vĂĄst kapott Momčilo Ninćić;¹⁰⁰ ezenkĂ­vĂźl pedig J. Banjanin beadvĂĄnyĂĄra, amely szerint ő pĂĄrtja vezetői nĂŠlkĂźl nem vehet rĂŠszt a gyűlĂŠsen, valamint M. Grol kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄra utĂłlag meghĂ­vĂĄst kapott mĂŠg Petar Ĺ˝ivković ĂŠs BoĹĄko Jevtić is.¹⁰¹

MegnyitvĂĄn a gyűlĂŠst, kĂśzĂśltem a jelenlĂŠvőkkel, hogy a hadsereg, Ăśsszhangban a nĂŠp egysĂŠges akaratĂĄval, abbĂłl a cĂŠlbĂłl, hogy megőrizze szabadsĂĄgĂĄt ĂŠs fĂźggetlensĂŠgĂŠt, megdĂśntĂśtte DragiĹĄa Cvetković kormĂĄnyĂĄt, amely alĂĄĂ­rta a hĂĄromhatalmi egyezmĂŠnyt, feloszlatta a kirĂĄlyi kormĂĄnyzĂłtanĂĄcsot ĂŠs nagykorĂşnak nyilvĂĄnĂ­totta az ifjĂş kirĂĄlyt. MiutĂĄn felolvastam a¹⁰² kirĂĄly proklamĂĄciĂłjĂĄt, megkĂŠrdeztem a jelenlĂŠvőket: "Kit javasolnak a kormĂĄny elnĂśkĂŠnek?" Mindannyian egyhangĂşan azt vĂĄlaszoltĂĄk: "Önt." Javasoltam, hogy a kormĂĄnyban minden pĂĄrt rĂŠszĂŠről kĂŠt kĂŠpviselő kapjon helyet, ĂŠs hogy a had- ĂŠs tengerĂŠszetĂźgyi minisztĂŠriumot Bogoljub S. Ilic hadseregtĂĄbornok vegye ĂĄt. EzutĂĄn rĂśvid vita alakult ki az egyes hatĂĄskĂśrĂśk fel osztĂĄsĂĄval kapcsolatban.

V. Terzić: Slom Kraljevine Dugoslavije 1941. I. 488. 1.

107.

A KIRÁLY KIÁLTVÁNYA TRÓNRALÉPÉSE ALKALMÁVAL

1941. mĂĄrcius 27.

Szerbek, horvĂĄtok ĂŠs szlovĂŠnek !

Ebben a nĂŠpĂźnk szĂĄmĂĄra oly nehĂŠz pillanatban Ăşgy dĂśntĂśttem, hogy a kezembe veszem a kirĂĄlyi hatalmat.

A kormĂĄnyzĂłtanĂĄcs tagjai, akik megĂŠrtettĂŠk indĂ­tĂŠkaim jogossĂĄgĂĄt, azonnal, ĂśnkĂŠnt lemondtak hivatalukrĂłl.¹⁰³

HűsĂŠges hadseregem ĂŠs tengeri flottĂĄm azonnal rendelkezĂŠsemre ĂĄllt ĂŠs mĂĄr az ĂŠn utasĂ­tĂĄsaimat hajtjĂĄk vĂŠgre.

FelhĂ­vok minden szerbet, horvĂĄtot ĂŠs szlovĂŠnt, hogy tĂśmĂśrĂźljenek a trĂłn kĂśrĂźl. Ez a legbiztosabb mĂłdja annak, hogy e nehĂŠz kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt megőrizzĂźk a belső rendet ĂŠs a kĂźlső bĂŠkĂŠt.

A kormĂĄnyalakĂ­tĂĄst DuĹĄan T. Simović hadseregtĂĄbornokra bĂ­ztam.

Istenbe ĂŠs JugoszlĂĄvia jĂśvőjĂŠbe vetett hittel felszĂłlĂ­tom az orszĂĄg minden polgĂĄrĂĄt ĂŠs hatĂłsĂĄgĂĄt, hogy tegyenek eleget a KirĂĄly ĂŠs a Haza irĂĄnti kĂśtelezettsĂŠgeiknek.

                     PÊter, s. k .

V. Terzić: Slom Kraljevine Jugoslavije 1941. I. 491. 1.

108.

RÉSZLET A SZENT PÜSPÖKI GYŰLÉS I. RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

BelgrĂĄd, 1941. mĂĄrcius 14/27.¹⁰⁴

l.sz.

ŐszentsĂŠge, a szerb pĂĄrtriĂĄrka, Gavrilov Ăşr,¹⁰⁵ ĂźdvĂśzĂślvĂŠn a jelenlĂŠvő tagokat, tĂśbbek kĂśzĂśtt a kĂśvetkezőket mondotta

SorsdĂśntőek azok az esemĂŠnyek, amelyeket ĂĄtĂŠlĂźnk, lehet, hogy sorsdĂśntőbbek, mint bĂĄrmely korĂĄbbi esemĂŠny, s nem csak az egyĂŠnek, hanem az ĂĄllamok ĂŠs a nĂŠpek szĂĄmĂĄra is. SĂşlyosak voltak az utĂłbbi napok, nehĂŠz volt eligazodni, nehĂŠz volt megtalĂĄlni, mit tegyĂźnk ĂŠs mit mondjunk. Nem tudhattuk, hogy az ĂĄllam helyzete nehezebb, mint bĂĄrmikor. Erről a Szent PĂźspĂśki GyűlĂŠs meggyőződhet a Szent PĂźspĂśki Zsinat jegyzőkĂśnyve alapjĂĄn .

Amikor tudattĂĄk velĂźnk, hogy az egyezmĂŠny megkĂśtĂŠse elkerĂźlhetetlen, megĂŠrtettĂźk, hogy itt nem csak az ĂĄllamrĂłl van szĂł, s nem csak az előző nemzedĂŠkek becsĂźletĂŠről ĂŠs hagyomĂĄnyĂĄrĂłl, hanem az eljĂśvendő nemzedĂŠkekről is. SzemĂŠlyesen ĂŠn is ĂŠs a Szent PĂźspĂśki Zsinat is kijelentettĂźk, hogy nem maradhatunk kĂśzĂśmbĂśsek. VasĂĄrnap gyűlĂŠst kellett tartanunk, ĂŠs arra a kĂśvetkeztetĂŠsre jutottunk, hogy olyan időket ĂŠlĂźnk, amikor ki kell nyilvĂĄnĂ­tanunk a kormĂĄnnyal ĂŠs a nĂŠppel kapcsolatos ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsunkat, ĂŠs ezĂŠrt ĂśsszehĂ­vtuk a Szent PĂźspĂśki GyűlĂŠst, mert Ăşgy vĂŠltĂźk, hogy nem vagyunk elĂŠg erősek ahhoz, hogy gyűlĂŠs nĂŠlkĂźl hatĂĄrozzuk meg azt a politikĂĄt ĂŠs azt a vonalat, amelyet kĂśvetni fogunk. Úgy vĂŠltĂźk, hogy hibĂĄs volt az, amit a kormĂĄny tett ĂŠs sĂŠrti nĂŠpĂźnk becsĂźletĂŠt, dicsősĂŠgĂŠt ĂŠs hagyomĂĄnyĂĄt, ĂŠs ĂŠppen akkor, amikor a nĂŠp kĂŠsz volt arra, hogy a vĂŠgsőkig elmenjen.

Istennek legyen hĂĄla ĂŠrte, hogy az elmĂşlt ĂŠjszaka Ăłta (puccsot hajtottak vĂŠgre) a helyzet sokkal vilĂĄgosabb. Sokkal kĂśnnyebb a helyzetĂźnk. Az ĂŠjjel az egyik kirĂĄlyi kormĂĄnyzĂł azt mondta, hogy mi LeszĂźnk a hibĂĄsak, ha a nĂŠp felkel ĂŠs zavargĂĄsok keletkeznek, ĂŠs hogy annak az lesz a kĂśvetkezmĂŠnye, hogy a nĂŠmetek bevonulnak orszĂĄgunkba. Az ĂŠjszaka tĂśrtĂŠnt lĂŠpĂŠs megmentette nĂŠpĂźnk ĂŠs az ĂĄllam becsĂźletĂŠt, ĂŠs ezĂŠrt mi is csak ĂĄldhatjuk ezt a tettet. (...)

V. Terzić: Slom Kraljevine Jugoslavije 1941. 477. 1.

109.

RÉSZLET HITLER 25. SZÁMÚ HADMŰVELETI UTASÍTÁSÁBÓL

1941. mĂĄrcius 27.

1. A katonai puccs JugoszlĂĄviĂĄban megvĂĄltoztatta a politikai helyzetet a BalkĂĄnon. JugoszlĂĄviĂĄt ellensĂŠgnek kell tekinteni, mĂŠg akkor is, ha nemsokĂĄra lojĂĄlis nyilatkozatot tesz,¹⁰⁶ ĂŠs ezĂŠrt amilyen gyorsan csak lehet, meg kell semmisĂ­teni .

2. SzĂĄndĂŠkom az, hogy JugoszlĂĄviĂĄt egyrĂŠszt a Rijeka-Gratz felĂśli koncentrĂĄlt hadművelettel, mĂĄsrĂŠszt SzĂłfia kĂśrzetĂŠből BelgrĂĄd irĂĄnyĂĄba ĂŠs dĂŠlre tĂĄmadjuk meg, megsemmisĂ­tve a jugoszlĂĄv hadsereget; ezen kĂ­vĂźl JugoszlĂĄvia legdĂŠlibb terĂźleteit el kell vĂĄgni az orszĂĄg tĂśbbi terĂźletĂŠtől ĂŠs bĂĄziskĂŠnt felhasznĂĄlni a GĂśrĂśgorszĂĄg elleni nĂŠmet-olasz offenzĂ­va szĂĄmĂĄra .

GazdasĂĄgi okoknĂĄl fogva fontos, hogy minĂŠl előbb biztosĂ­tsuk a dunai forgalmat ĂŠs a bori rĂŠzbĂĄnya kiaknĂĄzĂĄsĂĄt.

MagyarorszĂĄgot ĂŠs BulgĂĄriĂĄt meg kell nyerni a hadműveletekben tĂśrtĂŠnő egyĂźttműkĂśdĂŠsre oly mĂłdon, hogy kilĂĄtĂĄsba kell helyezni a BĂĄnĂĄt¹⁰⁷ ĂŠs MakedĂłnia megszerzĂŠsĂŠt.

SzĂŠt kell zilĂĄlni a belpolitikai helyzetet JugoszlĂĄviĂĄban a horvĂĄtoknak tett Ă­gĂŠretekkel.

           3. RĂŠszleteiben a kĂśvetkezőket rendelem el:

a/ Amint a megfelelő erők felkĂŠszĂźlĂŠse megtĂśrtĂŠnik ĂŠs amikor megĂŠrtek a feltĂŠtelek, ĂĄllandĂł, ĂŠjjel-nappal vĂŠgrehajtott lĂŠgitĂĄmadĂĄsokkal meg kell semmisĂ­teni a jugoszlĂĄv lĂŠgierő bĂĄzisĂĄt ĂŠs BelgrĂĄdot.

           b/ LehetősĂŠg szerint ezzel egyidőben - de semmikĂŠppen¹⁰⁸ sem korĂĄbban - meg kell kezdeni a Marita-terv vĂŠgrehajtĂĄsĂĄt. (...)

c/ A Gratz irĂĄnyĂĄbĂłl dĂŠlkelet felĂŠ tĂśrtĂŠnő ĂĄttĂśrĂŠst akkor kell vĂŠgrehajtani, ha ehhez mĂĄr megtĂśrtĂŠnt a megfelelő erők ĂśsszpontosĂ­tĂĄsa. A hadsereg maga dĂśntheti el, hogy vajon a hatĂĄr ĂĄttĂśrĂŠse ĂŠrdekĂŠben be kell-e hatolni magyar terĂźletre.

A JugoszlĂĄvia felĂŠ eső hatĂĄrt azonnal meg kell erősĂ­teni.

A bolgĂĄr hatĂĄron a fontos objektumokat szintĂŠn el kell foglalni, mĂŠg az ĂĄltalĂĄnos tĂĄmadĂĄs megkezdĂŠse előtt, de a BelgrĂĄd elleni lĂŠgitĂĄmadĂĄssal egyidőben. (...)

F. Ćulinović: Dokumenti, 365-366. 1.

110.

MOMČILO NINČIĆ KÜLÜGYMINISZTER NYILATKOZATA

1941. mĂĄrcius 30.

A JugoszlĂĄv kormĂĄny hű marad a nemzetkĂśzi egyezmĂŠnyek tiszteletben tartĂĄsĂĄnak elvĂŠhez, mely egyezmĂŠnyek kĂśzĂŠ a mĂĄrcius 25-ĂŠn BĂŠcsben kĂśtĂśtt szerződĂŠs is tartozik a jegyzőkĂśnyvvel¹⁰⁹ egyĂźtt. A kormĂĄny hatĂĄrozottan arra fog tĂśrekedni, hogy ne keveredjen bele a mostani konfliktusba. Fő gondja az lesz, hogy megőrizze a barĂĄti kapcsolatokat a szomszĂŠdos NĂŠmet Birodalommal ĂŠs az Olasz KirĂĄlysĂĄggal. A kirĂĄlyi kormĂĄny kĂźlĂśnĂśsen ĂŠrdekelt az emlĂ­tett jegyzőkĂśnyv alkalmazĂĄsĂĄban, evidenciĂĄban tartva a jugoszlĂĄv nemzet minden vitĂĄlis ĂŠrdekĂŠnek a vĂŠdelmĂŠt, hogy ezen ĂŠrdekek semmikĂŠppen se szenvedjenek sĂŠrelmet.

V. Terzić: Slom kraljevine Jugoslavije, 1941. I. 517. 1.

111.

A SIMOVIĆ KORMÁNY 1. SZÁMÚ RENDELETE

1941. mĂĄrcius 31.

Azon riasztĂł hĂ­rek miatt, amelyeket kĂźlfĂśldi ĂźgynĂśkĂśk terjesztenek orszĂĄgunkban azzal a cĂŠllal, hogy nyugtalansĂĄgot keltsenek a nĂŠp kĂśrĂŠben, elrendelem, hogy mindenkivel kĂśzĂśljĂŠk ĂŠs hozzĂĄk nyilvĂĄnossĂĄgra, hogy a nĂŠp ne higgyen ezeknek a pontatlan, mestersĂŠgesen keltett ĂŠs terjesztett hĂ­reknek, ĂŠs hogy nincs ok a nyugtalansĂĄgra.

A kirĂĄlyi kormĂĄny barĂĄti politikĂĄt folytat minden szomszĂŠdjĂĄval, ĂŠs arra tĂśrekszik, hogy a legjobb szomszĂŠdi ĂŠs barĂĄti viszonyban maradjon velĂźk, ĂŠs a tovĂĄbbiakban is erre fog tĂśrekedni, megtĂŠve ezĂŠrt mindent, amit lehetősĂŠgei hatĂĄrain belĂźl meg tud tenni.

LakossĂĄgunk maradjon nyugodt, vĂŠgezze munkĂĄjĂĄt, ĂŠs ne engedje meg, hogy a kĂźlfĂśldről az orszĂĄgba juttatott alaptalan hĂ­rek nyugtalanĂ­tsĂĄk. EzĂŠrt megtiltom, hogy elkĂśltĂśzzenek lakĂłhelyĂźkről ĂŠs elhagyjĂĄk otthonaikat, mert ez oktalansĂĄg, ĂŠs kĂĄros kĂśvetkezmĂŠnyei is lehetnek.

Az ĂĄllam ĂŠs a nĂŠp ĂŠrdekei azt kĂ­vĂĄnjĂĄk, hogy mindenki őrizze azt otthonĂĄt, ĂŠs amennyiben erre szĂźksĂŠg lesz, ĂŠs a sors Ăşgy hozza, annak kĂźszĂśbĂŠn ĂĄldozza fel ĂŠletĂŠt a Haza, a KirĂĄly ĂŠs a nĂŠp javĂĄĂŠrt.

KirĂĄlysĂĄgunk hadseregĂŠnek, a lĂŠgierőnek ĂŠs a tengeri flottĂĄnak tennie kell kĂśtelessĂŠgĂŠt.

Minden ĂĄllami hatĂłsĂĄgnak, elsősorban a kĂśzsĂŠgi hatĂłsĂĄgoknak ĂŠs a papsĂĄgnak mindenkĂŠppen a helyĂźkĂśn kell maradniuk. Az illetĂŠkes miniszter urak csak a tervezett evakuĂĄciĂłt engedĂŠlyezik, amelyről egyĂŠbkĂŠnt Ă­rĂĄsos rendeleteket adnak. ki. A belĂźgyminiszter Ăşr megtesz minden intĂŠzkedĂŠst, hogy betiltsa azokat az ĂśsszejĂśveteleket, amelyek nem felelnek meg a helyzet kĂśvetelmĂŠnyeinek, ĂŠs betiltja a lakossĂĄgnak kĂźlĂśnbĂśző helyeken valĂł gyĂźlekezĂŠsĂŠt. . (...)

Ez alkalommal kĂźlĂśnĂśsen fel kell hĂ­vni az ĂĄllami tisztviselők figyelmĂŠt arra, hogy ezekben a nehĂŠz pillanatokban lelkiismeretesen vĂŠgezzĂŠk a munkĂĄjukat, illetve arra a szerepre, amelyet, őt jĂĄtszanak az alaptalan hĂ­rek megcĂĄfolĂĄsĂĄban ĂŠs abban, hogy az emberek ne veszĂ­tsĂŠk el lelkierejĂźket.

V. Terzić: Slom Kraljevine Jugoslavije 1941. I. 544-545. 1.

112.

V. MAČEK NYILATKOZATA

1941. ĂĄprilis 8.

HorvĂĄt nĂŠp! BĂĄtyĂĄink ĂŠs nővĂŠreink !

          VisszatĂŠrtem kĂśzĂŠtek, ĂŠs ebből az alkalombĂłl a kĂśvetkezőt szeretnĂŠm mondani:

ElĂŠrt bennĂźnket a legnagyobb szerencsĂŠtlensĂŠg, ami csak egy nĂŠpet ĂŠrhet, ez pedig a hĂĄborĂş! Ezen a bajon csak Ăşgy lehet enyhĂ­teni, ha ĂśsszetartĂłak ĂŠs fegyelmezettek leszĂźnk. Eddig minden nehĂŠz ĂłrĂĄban hallgattatok rĂĄm, ĂŠs biztos vagyok benne, hogy ezt mostantĂłl is meg fogjĂĄtok tenni.

Itt maradok kĂśztetek ĂŠs osztozom veletek jĂłban ĂŠs rosszban, mint eddig is. TermĂŠszetesen minden egyes esetben a szokĂĄsos mĂłdon fogok utasĂ­tĂĄsokat adni, mind szervezeteinken, mind a kĂźldĂśtteken keresztĂźl, akik vagy nĂŠpkĂŠpviselők, vagy a pĂĄrt kĂśzismert vezetői lesznek.

Ebben az ĂłrĂĄban azt kĂŠrem tőletek, hogy őrizzĂŠtek meg a rendet ĂŠs a fegyelmet mindenĂźtt, otthon is ĂŠs a hadseregben is.¹¹⁰

Lj. Boban: Maček i politika Hrvatske seljačke stranke 1928-1941. II. 409-410. 1.

113.

RENDELKEZÉS A NÉMET ÉS A JUGOSZLÁV FEGYVERES ERŐK KÖZÖTTI TŰZSZÜNET VÉGREHAJTÁSÁRÓL

1941. ĂĄprilis 17.

           1.Elvi rendelkezÊsek:

A fegyverszĂźneti szerződĂŠs alĂĄĂ­rĂĄsĂĄval¹¹¹ a jugoszlĂĄv fegyveres erők feltĂŠtel nĂŠlkĂźl kapitulĂĄlnak ĂŠs hadifogsĂĄgba kerĂźlnek. Az egysĂŠgek parancsnokai e cĂŠlbĂłl jelentkezzenek a legkĂśzelebbi nĂŠmet tiszteknĂŠl.

           2.A foglyok evakuåciójånak megszervezÊse:

A csapatoknak ott kell gyĂźlekezniĂźk egysĂŠgenkĂŠnt, ahol tartĂłzkodnak: az ĂĄllomĂĄshelyĂźkĂśn. AmĂ­g nem tĂśrtĂŠnik meg a kapitulĂĄciĂł, a jugoszlĂĄv tisztek a szĂł teljes ĂŠrtelmĂŠben felelősek a fegyelemĂŠrt ĂŠs a rendĂŠrt, ezĂŠrt a csapataiknĂĄl maradnak.

Azokkal a katonĂĄkkal szemben, akik a tűzszĂźnet megkĂśtĂŠse utĂĄn ĂŠs a befejezett gyĂźlekezĂŠs utĂĄn eltĂĄvoznak egysĂŠgeiktől, halĂĄlbĂźntetĂŠs alkalmazandĂł.

3.   A fegyverek Ês az Üsszes hadianyag åtadåsa (A hadianyagra vonatkozó rendelkezÊseket låsd kßlÜn mellÊkletben.):

A fegyverek ĂŠs a hadianyagok elvben az ĂŠrintett egysĂŠgeknĂŠl maradnak. Az egysĂŠgek csak akkor fogjĂĄk azokat ĂĄtadni, amikor a nĂŠmet haderő meghatĂĄrozott szervei ezt elrendelik. (...)

F. Ćulinović: Dokumenti. 374. 1