Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Közjogi munkacsoportja
Megalakult a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó közjogi munkacsoport, amelyet Molnárné Asbóth Erika, a MEH munkatársa vezet. Gémesi Ferenc elmondása szerint a munkacsoport nem csupán a parlamenti képviseletre vonatkozó koncepció elkészítésével lett megbízva, hanem foglalkozni kíván a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumának intézményével, valamint a kisebbségi és a települési önkormányzatok viszonyának kérdésével is. Az államtitkár a megválaszolandó kérdések közé sorolta továbbá a kisebbségi közösség és egyén fogalmait, az átalakult kisebbségi önkormányzat esetleges visszaemelését, valamint a „történelmi település” fogalmának intézményesíthetőségét. A jelzett témák áttekintésének és a vonatkozó szakmai anyagok kidolgozásának határideje december 31-e lett, amelyeket a tervek szerint a hazai és külföldi kritikák miatt is szükséges érdemi politikai egyeztetés követne 2008 végéig.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály konferenciát rendezett a kisebbségi joganyag módosításának tapasztalatairól. A konferencia keretében Kaltenbach Jenő egy, a kisebbségi választójoghoz kapcsolódó kritériumrendszer bevezetését szorgalmazta. Jelezte egyúttal, hogy problémát jelent a titkos választói névjegyzék is, mert a jelölt így nem ismerheti a választóit. Forgács Imre, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs kellő részletességgel kidolgozva az országos önkormányzatok megalakulásának kérdése, valamint hiányosságok mutatkoznak a gazdálkodás, illetve az országos elnökök és hivatalvezetők jogállása területein.
A Közjogi munkacsoport megtartotta az első ülését, amelynek keretében elfogadták a munkacsoport ügyrendjét és munkatervét, valamint áttekintették a kisebbségek parlamenti képviseletével és kedvezményes mandátumával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokat és dokumentumokat. Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy mindkét jogintézmény megteremtéséhez „szükségesnek látszik” az Alkotmány módosítása, legalább alternatívaként való feltüntetésben. Előzetes konzultációt folytattak a kisebbségi törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről (az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési szervként történő működése), illetve megtárgyalták „A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről” szóló kormányrendelet-tervezet munkaanyagát, amelyben számos akadályozó és kifogásolandó elemet találtak.
2007. szeptember 4.Ülésezett a Közjogi munkacsoport, amelynek Kállai Ernő állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívottja lett. Az ülés tárgyalt a „teljes jogú” parlamenti képviselet és a delegátusi intézmény viszonyáról, időbeli és tárgyi hatályukról, valamint a kedvezményes mandátum intézményéről – ezzel összefüggésben a kisebbségi törvény személyi hatályáról. Az ülés végül kialakította az álláspontját a szószólóra vonatkozó hatályos rendelkezések értelmezéséről.
2007. szeptember 18.A magyarországi cigányság demográfiai helyzetéről, a kisebbségi önkormányzatok kulturális szerepéről az OCÖ szervezésében rendezett konferencián Kállai Ernő elmondta, hogy a kisebbségi törvény szerint az érdekképviseleti szervek feladata a kulturális autonómia, és csupán egyfajta kényszerből csatolták mellé a politikai képviseletet is – ez utóbbi viszont nem feltétlenül kellene, hogy oda tartozzon.
A Közjogi munkacsoport ülése napirend előtt ismét érintette a parlamenti képviselet lehetséges kivitelezését, majd egyeztetett az OBH és a MEH által összeállított „Problémakatalógusról”, benne a kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos jogalkotási következetlenségről. Lásztity Péró jelezte, hogy a Szerb Országos Önkormányzat dolgozik a saját problémakatalógusán, mert 1993 óta megoldatlan, súlyos problémákat érzékelnek. Az ülés kitért a választási rendszerhez kapcsolódó „történelmi település” fogalmának intézményesíthetőségére (ezeken a településeken automatikusan kiírnák a kisebbségi önkormányzati választást). Folytatódott továbbá – Kállai Ernő javaslatának ismertetésével és megvitatásával – az egyeztetés a parlamenti képviselet ügyében is.
A Közjogi munkacsoport ülése, amely a vitát követően állást foglalt amellett, hogy az Alkotmány vonatkozó rendelkezése a következők szerint módosuljon: „A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési és helyi szintű képviseletét biztosítják.” A munkacsoport megvitatta azt is, hogy miként értelmezhető a települési kisebbségi önkormányzat működési feltételeinek a települési önkormányzat által történő biztosítása. Ezzel kapcsolatban a többség úgy foglalt állást, hogy szükséges a kisebbségi törvény tárgyi rendelkezéseinek megfelelő módosítása, hogy ne lehetetlenüljön el a kisebbségi önkormányzatok működése. Módosítandó a jogszabály a gazdálkodási kérdések miatt is, amelyek terén rendezetlennek bizonyul a kisebbségi önkormányzatok közjogi státusza (központi költségvetési és egyéb szervi gazdálkodás elemei egyaránt megtalálhatóak).
2007. október 9.A II. Kisebbségi Kerekasztal ülése az Országgyűlés és a MEH megfigyelőinek részvételével tárgyalt a parlamenti képviselet és a kisebbségi média ügyéről. Az előbbivel kapcsolatban ismertetésre került a kisebbségi ombudsman koncepciója, valamint az ez alapján, a Közjogi munkacsoportban körvonalazódó alternatíva.
2007. október 16.A Közjogi munkacsoport ülése a következő ülésére halasztotta az Alkotmány módosítására irányuló szövegjavaslatról szóló döntést. A kisebbségi ombudsman munkatársa tájékoztatta a résztvevőket a parlamenti képviseletről szóló, és a kisebbségi vezetők többsége által támogatott OBH-koncepcióról, amit annak megvitatása követett. Az ülés végül úgy foglalt állást, hogy a következő alkalomra készüljön egy vázlat, amely tartalmazza a legfontosabb eldöntendő kérdéseket.
2007. október 30.A Közjogi munkacsoport ülésének keretében kiosztásra került a kisebbségi parlamenti képviseletről szóló összefoglaló vázlat, amelyet megvitattak a résztvevők. A munkacsoport végül felkérte az országos önkormányzatokat, hogy közös delegáltjaikkal egyeztetve foglaljanak előzetesen állást a főbb kérdésekben.
Az erőviszonyok módosulása következtében feloszlatta magát a Csongrád megyei cigány kisebbségi önkormányzat.
A Közjogi munkacsoport ülése a vitát követően úgy foglalt állást, hogy bár a delegátusi intézményről való tárgyalás és koncepció kialakítása ugyan a munkacsoport feladata, de az nem lehet a parlamenti képviselet alternatívája, nem válthatja ki, és nem akadályozhatja azt. A következőkben a résztvevők a települési és a kisebbségi önkormányzati rendszerek viszonyát tárgyalták meg.
2007. november 27.A Közjogi munkacsoport ülése megvitatta Nemes Dénes feljegyzését a kisebbségi „történelmi település” fogalom intézményesíthetőségéről, illetve tételesen a kisebbségi parlamenti képviseletről készített összefoglalót. Eldőlt, hogy a munkacsoport 2008. február 15-ig kidolgozza a képviselettel összefüggésben a kisebbségi választói névjegyzékre vonatkozó koncepciót is.