Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Önkormányzati Bizottsága
Az Alkotmányügyi és az Önkormányzati bizottságok közös ülésén a Ficzere Lajos által vezetett munkacsoport kisebbségi választójogi javaslatait (Javaslatok és elgondolások a választási jogszabályok változtatására és továbbfejlesztésére) vitatták meg, amelyet korábban már eljuttattak a miniszterelnöknek, a házelnöknek és Lamperth Mónika belügyminiszternek. A munkacsoport javasolta a passzív választójog korlátozását, a települési és kisebbségi önkormányzati választások időbeli elkülönítését, valamint az elektori rendszer eltörlését. Somogyvári István, az IM államtitkára felszólalásában felvetette az aktív választójog korlátozását is, de hangsúlyozta, hogy a regisztráció csak az állam teljes kívülmaradásával fogadható el.
2004. március 5.A törvényjavaslat a korábbiakhoz képest kiterjesztette a kisebbségi törvény személyi hatályát, amely magában foglalná az ország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat, az EU más tagállamainak állampolgárait, valamint a letelepedettként, bevándoroltként, vagy menekültként elismert személyeket (és közösségeiket), akik valamely elismert kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A visszaélések kiküszöbölése érdekében megszigorította a választójogot: kizárólag az lehet választó és választható a kisebbségi választásokon, aki előzőleg regisztráltatta magát a névjegyzék-bizottságnál. E testületeket az országos önkormányzat hívta életre és meghatározott szempontok alapján mérlegelési jogkörrel is bírtak a kisebbségi hovatartozás megítélésének kérdésében, amelyet lehetséges további, bírói jogorvoslati út egészített ki. Helyi szinten leegyszerűsítette a kisebbségi önkormányzati rendszert úgy, hogy csak a településiből átalakult és a közvetlenül választott típusokat hagyta meg. Bevezette viszont a területi szintet, amelyet az országos szinthez hasonlóan közvetlenül, és arányos-listás rendszerben helyeztek pozícióba. Meghatározta továbbá a kisebbségi önkormányzatok feladatait, áttekinthetőbbé tette az országos testület gazdálkodását, és megteremtette annak törvényességi ellenőrzését is. Beillesztette a kisebbségi törvénybe a kulturális intézmény alapításával, fenntartásával és átvételével kapcsolatos rendelkezéseket.
2004. március 18.Az Önkormányzati bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta a T/9126. sz. törvényjavaslatot.
Várnai Márton, az Etnikai Fórum Pécsi Szervezetének elnöke megküldte Szili Katalinnak a törvénymódosítással kapcsolatos javaslatait, amelyeket április 13-án továbbítottak Szászfalvi Lászlónak. A kisebbségi vezető vitatta a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, és nem értett egyet a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum megszüntetésével sem.
Az Országgyűlés plenáris ülésén, Kiss Péter expozéjával kezdődött meg a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. sz. törvényjavaslat általános vitája. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a megelőző napokban is volt egyeztetés a kisebbségekkel, és ebben a szakaszban is fontos változások történtek (jogalanyok körének bővülése, további adatvédelmi elemek beépítése stb.). Hangsúlyozta, hogy bár nem jött létre teljes körű egyetértés, de az a korábbi évekhez képest szélesebb. Hargitai János azt a kérdést tette fel, hogy miért változott az utolsó pillanatban a koncepció, miért nem két törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. Rámutatott arra is, hogy a kisebb közösségek részéről nagy a névjegyzékkel szembeni ellenállás, amelyet érdemes lenne érlelni, finomítani. Vezérszónokként utóbb felhívta arra a figyelmet, hogy bizonyos témakörökben nem alakult ki egyetértés a FIDESZ-ben. Nagy Gábor Tamás, a Külügyi bizottság tagja (FIDESZ) elmondta, hogy a párt külügyi kabinetje az országos elnökökkel való találkozón megállapította, hogy különösen a tervezett regisztráció megosztja a kisebbségeket, ezért a képviselőik javaslata az, hogy a javaslatot vonja vissza az előterjesztő, és dolgozzon ki egy nagyobb konszenzust élvező változatot. Simon Gábor az MSZP frakciója nevében támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Fodor Gábor felszólalásában elmondta, hogy az SZDSZ-től távol áll a regisztráció gondolata, de alaposan meg kell fontolni a névjegyzék mellett és ellen szóló érveket. Szászfalvi László szerint is komolyan meg kell fontolni a névjegyzékkel szembeni indokokat, de azt az MDF támogatni tudja. Az Emberi jogi, Önkormányzati, Külügyi, Oktatási és Alkotmányügyi bizottságok támogatták a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását, különösebb fenntartásokat csak a Külügyi bizottság kisebbségi véleménye fogalmazott meg. A pártok vezérszónokai szintén támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, bár hangot adtak a névjegyzékkel kapcsolatos kételyeiknek is. Végül a levezető elnök az általános vitát határozatlan időre elnapolta – annak a hírek szerint a 2004. júniusi Európai Parlamenti választások után kellett folytatódnia.
2005. június 6.Tizenkét országos kisebbségi önkormányzat vezetője – a szerb kivételével – közös nyilatkozatban üdvözölte a két párt megegyezését. Különösen előremutatónak értékelték az oktatási és kulturális intézmények, illetve a kisebbségi önkormányzatok működése és finanszírozása stabilitásának megteremtését. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartották azt, hogy a kisebbségi választói névjegyzék létrejöttét, alakulását és megsemmisítését maguk a kisebbségek is ellenőrizhessék. Aggályosnak tartották azt, hogy nehezebbé vált a települési önkormányzatba való kisebbségi bejutás lehetősége, és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozta a kistelepüléseken élőket. Módosítani javasolták a kisebbségi önkormányzati kezdeményezések küszöbszámait, és bár a módosítás alkotmányos céljaival és a kisebbségi önkormányzatok legitimitásának erősítésével egyetértettek, garanciát kértek arra, hogy a kisebbségi testületek számának csökkenése esetén sem csökken a rendszer költségvetési támogatása. Végül megfogalmazták azon elvárásukat, hogy a választások 2007 tavaszi befejezése után a kormány, a parlamenti pártok és az országos kisebbségi önkormányzatok értékeljék a választás tapasztalatait, és az illetékesek kezdeményezzék a szükséges törvénymódosításokat. A szerb országos önkormányzat a témával kapcsolatban önálló állásfoglalást kívánt kialakítani.
Az Alkotmányügyi, a Külügyi és az Önkormányzati bizottságok a módosító javaslatokról tárgyaltak.