Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
III IV V VI VII VIII IX XI XII
A MEH, a kisebbségi szervezetek és a Kisebbségi Kerekasztal képviselői részvételével megtartott politikai egyeztető tárgyaláson a felek megállapodtak abban, hogy szeptemberben meg kell kezdeni a kisebbségi önkormányzati választások sikeres megrendezéséhez szükséges jogharmonizációt, amely magában foglalta a kisebbségi törvény módosítását is. Megállapodás született az érvényes szavazatok számában, a kisebbségi önkormányzatok létszámában, illetve a tervezett kisebbségi „népszámlálás” elhalasztásában. A megbeszélések, amelyeket már szakértői egyeztetések is megelőztek, augusztus 10-én folytatódtak.
1994. augusztus 25.Az EJKVB tisztségviselői, tagjai és a pártok szakértői találkoztak a kisebbségi ügyekben illetékes intézmények vezetőivel. A találkozón Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kormányváltás miatt késik a kisebbségi törvény jogharmonizációja, ugyanis a PM késve készítette el a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapra vonatkozó tervezetet, holott azt az Országgyűlésnek október 20-ig el kell fogadnia. Célszerűnek tartotta ez ügyben az előzetes egyeztetések folytatását, és hatpárti konszenzus kialakítását. Az államtitkár szerint módosításra szorult az oktatási fejkvóta-rendszer is, amellyel Lásztity Péró is egyetértett. Utóbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is nyitott kérdés maradt a két önkormányzat viszonya, illetve a nyelvhasználat kérdése.
1994. augusztus 27.Az MNSZ elnöksége kialakította az állásfoglalását a választójogi, az önkormányzati és a kisebbségi törvény módosítására irányuló kormánytervezetekről. A dokumentum üdvözölte azt, hogy a Szövetség számos javaslatát figyelembe vették, de hiányolta ugyanakkor az országgyűlési képviselet biztosítását, a kisebbségi törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotását, a kisebbségi önkormányzatok számára az érdemi hatáskörök, források és infrastruktúra megteremtését, a megyei szint kialakítását, illetve a települési és kisebbségi önkormányzat viszonyának rendezését.
Murzsa Attila, a Roma Ifjúsági Szervezet elnöke egy, a kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltek számára rendezett gyöngyösi tréningen kijelentette, hogy a kisebbségi törvény nem tisztázza egyértelműen a testületek jogosítványait, valamint a finanszírozásuk forrásait. Ennek következtében „állóháború” alakulhat ki a települési és a kisebbségi önkormányzatok között.
Tabajdi Csaba látogatást tett az MNSZ-nél, és megbeszélést folytatott Hambuch Géza elnökkel és Schnaider Ágnes főtitkárral. A találkozó során áttekintették a kisebbségi törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A felek sajnálatosnak tartották azt, hogy az erre vonatkozó törvények nem készültek el az új kormány hivatalba lépése előtt, illetve késik a kisebbségi közalapítványokkal és a finanszírozással kapcsolatos előkészítés is. Az államtitkár tájékoztatása szerint így a szükséges módosításokat előreláthatólag szeptember végén fogja tudni tárgyalni az Országgyűlés. A szervezet elnökét pedig különösen az ombudsman megválasztása, a parlamenti képviselet megteremtése, valamint a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása érdekelte.
1994. szeptember 30.Az Országgyűlés az önkormányzati választásokkal összefüggésben több meghatározó jelentőségű törvényt fogadott el.
A választások elvi kérdéseit érintő 1994. évi LXI. törvény az Alkotmány módosításáról megállapította a kisebbségi önkormányzati választásokon az aktív (választás) és a passzív (választhatóság) választójogot. Mivel a kisebbségek már korábban is elvették a kisebbségi kötődésű, választójoggal rendelkező állampolgárok valamilyen szintű nyilvántartásba vételét, ezért a jogalkotó 1994-ben amellett döntött, hogy az ország területén élő, minden nagykorú magyar állampolgár jogává tette a kisebbségi önkormányzati választáson a választást és a választhatóságot. Így az alkotmányba két, egymással nehezen harmonizálható rendelkezés került, amelyek közül e később keletkezett érvényesült – a kisebbségi törvényben lefektetett szabad identitásválasztás elvével párhuzamosan. Amíg ugyanis az alaptörvény 68. § (4) bekezdése 1990 óta kimondta, hogy „a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre”, addig az 1994-ben kialakított 70. § (1) bekezdése szerint „a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és – ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik – választó legyen.”
A választások reformját megjelenítő 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról október 6-án lépett hatályba. A jogszabály elsőként módosította a kisebbségi törvényt: megváltoztatta a kisebbségi jelöltek és listák kedvezményes települési önkormányzati mandátumszerzését (feles és egynegyedes szavazati arányok elérése), illetve rögzítette a helyi, közvetlen kisebbségi önkormányzati választások kisebb részben módosított eljárásjogi szabályait. A választások anyagi és eljárásjogi rendelkezéseit így 1997 végéig, a választási eljárásról szóló törvény megszületéséig a kisebbségi és a módosított, 1990-es önkormányzati választási törvények tartalmazták. Jelen jogszabállyal kikerült például a városi szintű kisebbségi önkormányzatok hétfős létszáma, megváltoztatta a helyi kisebbségi önkormányzati választás érvényességi feltételeit, illetve ezzel a módosítással vált lehetővé az 1995. novemberi választások megtartása.
1994. december 11.Az 1994. évi LXIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról a létrehozott kisebbségi önkormányzati rendszer megalakulásával és működésével kapcsolatos kérdéseket érintette, amelyeket a kisebbségi törvény e törvény körébe utalt. A jogszabály vonatkozó részének alapvető célkitűzése a létrejövő helyi kisebbségi és a települési önkormányzatok harmonikus együttműködésének kialakítása volt, amely a későbbiekben során rendkívül sokrétű kritika tárgya lett.
1994. December 15-16.A magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar kisebbség képviselőinek bécsi találkozóján a felek a két ország közötti barátsági szerződés megkötését sürgették, és egyúttal megfogalmazták elvárásaikat a kormányok felé. A szlovák kisebbség számára a dokumentum az országgyűlési képviselet biztosítását, az önkormányzati intézmények esetében az anyagi feltételek megteremtését, illetve az oktatási és kulturális intézmények alapítását szorgalmazta. Mata Mihály, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke ugyanis rámutatott arra, hogy a hazai törvény szelleme és gyakorlata messze esik egymástól.
1994. december 27.Az Országgyűlés elfogadta az 1995. január elsején hatályba lépő 1994. évi CIV. törvényt az 1995. évi költségvetéséről, amely többek között módosította a kisebbségi törvényt is. Az indoklása szerint a jogszabály összhangot kívánt teremteni az 1995-ben létrejövő országos és helyi kisebbségi önkormányzatok által működtetendő intézmények, és az állami és önkormányzati intézmények normatívái között. Az országos testület intézményei a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel estek egy elbírálás alá, a helyi kisebbségi önkormányzatok az állami hozzájárulást a helyi önkormányzat útján vehették igénybe.