Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I IV V VI VII VIII IX X XI XII
Hivatalba lépett Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok új országgyűlési biztosa, aki első munkanapján levélben invitálta meg az országos elnököket egy közös találkozóra.
2007. július 3.A Közjogi munkacsoport megtartotta az első ülését, amelynek keretében elfogadták a munkacsoport ügyrendjét és munkatervét, valamint áttekintették a kisebbségek parlamenti képviseletével és kedvezményes mandátumával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokat és dokumentumokat. Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy mindkét jogintézmény megteremtéséhez „szükségesnek látszik” az Alkotmány módosítása, legalább alternatívaként való feltüntetésben. Előzetes konzultációt folytattak a kisebbségi törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről (az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési szervként történő működése), illetve megtárgyalták „A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről” szóló kormányrendelet-tervezet munkaanyagát, amelyben számos akadályozó és kifogásolandó elemet találtak.
2007. július 4.Az OCÖ székházában rendezett szakmai tanácskozáson Gémesi Ferenc kijelentette, hogy az év végéig a kormányzat három munkacsoportja szakmai konkrétumokat fog tudni készíteni a legfontosabb közjogi kérdésekben, és szakmai megállapodás is születhet a kisebbségi törvény módosítása, a területi kisebbségi önkormányzatok működése, finanszírozása és szerepe, illetve a kisebbségi média ügyében. Kolompár Orbán szerint veszélyben van a kisebbségi önkormányzati rendszer, mert testületeik kiszolgáltatottak, a megyei közgyűlésektől, a települési önkormányzatoktól és a jegyzőktől függnek. A kedvezményes települési önkormányzati mandátum megszüntetésével pedig mintegy 800 roma képviselő szorult ki a képviselőtestületekből.
2007. július 12.Gémesi Ferenc sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a kormány a ciklus végéig meg kívánja erősíteni a kisebbségek intézmények átvételét és működtetését magában foglaló kulturális autonómiáját, és rendezni szeretné a parlamenti képviselet ügyét. A célok között szerepel továbbá a civil szféra bekapcsolása, véleményük figyelembe vétele a döntéshozatalban, valamint a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek aktívabb együttműködésének elősegítése.