Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I IV V VI VII VIII IX X XI XII
A Közjogi munkacsoport megtartotta az első ülését, amelynek keretében elfogadták a munkacsoport ügyrendjét és munkatervét, valamint áttekintették a kisebbségek parlamenti képviseletével és kedvezményes mandátumával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokat és dokumentumokat. Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy mindkét jogintézmény megteremtéséhez „szükségesnek látszik” az Alkotmány módosítása, legalább alternatívaként való feltüntetésben. Előzetes konzultációt folytattak a kisebbségi törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről (az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési szervként történő működése), illetve megtárgyalták „A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről” szóló kormányrendelet-tervezet munkaanyagát, amelyben számos akadályozó és kifogásolandó elemet találtak.
2007. július 4.Az OCÖ székházában rendezett szakmai tanácskozáson Gémesi Ferenc kijelentette, hogy az év végéig a kormányzat három munkacsoportja szakmai konkrétumokat fog tudni készíteni a legfontosabb közjogi kérdésekben, és szakmai megállapodás is születhet a kisebbségi törvény módosítása, a területi kisebbségi önkormányzatok működése, finanszírozása és szerepe, illetve a kisebbségi média ügyében. Kolompár Orbán szerint veszélyben van a kisebbségi önkormányzati rendszer, mert testületeik kiszolgáltatottak, a megyei közgyűlésektől, a települési önkormányzatoktól és a jegyzőktől függnek. A kedvezményes települési önkormányzati mandátum megszüntetésével pedig mintegy 800 roma képviselő szorult ki a képviselőtestületekből.
2007. július 12.Gémesi Ferenc sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a kormány a ciklus végéig meg kívánja erősíteni a kisebbségek intézmények átvételét és működtetését magában foglaló kulturális autonómiáját, és rendezni szeretné a parlamenti képviselet ügyét. A célok között szerepel továbbá a civil szféra bekapcsolása, véleményük figyelembe vétele a döntéshozatalban, valamint a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek aktívabb együttműködésének elősegítése.
2007. augusztus 30.Kállai Ernő hivatalában fogadta a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzat elnökét, akik a találkozón szándéknyilatkozatot fogadtak el a kisebbségek egyeztető fórumának, a II. Kisebbségi Kerekasztalnak a létrehozásáról: „meggyőződésünk, hogy közös céljainkat összehangoltan, egymás érdekeit messzemenően figyelembe véve tudjuk csak elérni." A kisebbségi vezetők felhatalmazták a kisebbségi ombudsmant arra, hogy levélben tájékoztassa a MEH-t arról, hogy az előkészítő tárgyalásokon vegyék figyelembe a kisebbségek egyeztetett véleményét. A Kerekasztal életre hívását a kisebbségi biztos kezdeményezte, és a következőkben a közgyűlésekkel való egyeztetésekre és az előkészítésre került sor.
2007. szeptember 4.Ülésezett a Közjogi munkacsoport, amelynek Kállai Ernő állandó, tanácskozási joggal rendelkező meghívottja lett. Az ülés tárgyalt a „teljes jogú” parlamenti képviselet és a delegátusi intézmény viszonyáról, időbeli és tárgyi hatályukról, valamint a kedvezményes mandátum intézményéről – ezzel összefüggésben a kisebbségi törvény személyi hatályáról. Az ülés végül kialakította az álláspontját a szószólóra vonatkozó hatályos rendelkezések értelmezéséről.
2007. szeptember 11.Kállai Ernő találkozott Szili Katalinnal, akit tájékoztatott arról, hogy a kisebbségek közös céljainak összehangolt megfogalmazására megalakítják a II. Kisebbségi Kerekasztalt. A házelnök a kisebbségi vezetőkkel való május végi találkozóján, a Magyarországon élő nemzetiségek fórumának életre hívását javasolta, amelyben helyet kapnának a kormány és a parlamenti frakciók képviselői is.
2007. szeptember 13.Az augusztus végi szándéknyilatkozatot követően, Kállai Ernő kezdeményezésére megalakult a II. Kisebbségi Kerekasztal Budapesten. Az alapítás után a kisebbségi biztos és a kisebbségi vezetők egyeztetést folytattak a parlamenti képviseletről, a kedvezményes mandátumról, a tervezett új finanszírozási formákról, illetve a kulturális autonómia intézményeinek megerősítéséről. Elhangzott, hogy a kisebbségi érdekképviseletek a közös céljaikat összehangoltan, egymás érdekeit figyelembe véve tudják elérni. Kreszta Traján a találkozón elmondta, hogy a legfontosabb feladataiknak a kulturális autonómia megteremtését és az intézményeik megvédését tekintik. Alexov Lyubomir, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke azt kérte, hogy a kisebbségi biztos a tizenhárom kisebbség egységes álláspontját képviselje. Hartyányi Jaroszlava ukrán kisebbségi vezető szerint a kulturális autonómia nem sérül sem a Kerekasztal létrehozásával, sem pedig az ombudsmani hivatali képviselettel.
2007. szeptember 18.A magyarországi cigányság demográfiai helyzetéről, a kisebbségi önkormányzatok kulturális szerepéről az OCÖ szervezésében rendezett konferencián Kállai Ernő elmondta, hogy a kisebbségi törvény szerint az érdekképviseleti szervek feladata a kulturális autonómia, és csupán egyfajta kényszerből csatolták mellé a politikai képviseletet is – ez utóbbi viszont nem feltétlenül kellene, hogy oda tartozzon.
A Közjogi munkacsoport ülése napirend előtt ismét érintette a parlamenti képviselet lehetséges kivitelezését, majd egyeztetett az OBH és a MEH által összeállított „Problémakatalógusról”, benne a kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos jogalkotási következetlenségről. Lásztity Péró jelezte, hogy a Szerb Országos Önkormányzat dolgozik a saját problémakatalógusán, mert 1993 óta megoldatlan, súlyos problémákat érzékelnek. Az ülés kitért a választási rendszerhez kapcsolódó „történelmi település” fogalmának intézményesíthetőségére (ezeken a településeken automatikusan kiírnák a kisebbségi önkormányzati választást). Folytatódott továbbá – Kállai Ernő javaslatának ismertetésével és megvitatásával – az egyeztetés a parlamenti képviselet ügyében is.
Németh Erika a kisebbségi önkormányzati választások tapasztalataival kapcsolatban egy konferencián elmondta, hogy nyilvánvalóvá vált, az új rendszer sem tudja kiküszöbölni a visszaéléseket. Ugyanis számos olyan településen sikerült harminc főt meghaladó névjegyzéket összeállítani, ahol korábban az adott kisebbségről semmiféle információ nem állt rendelkezésre.
2007. szeptember 27.Kállai Ernő elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény alkalmazása során tapasztalt problémákról szóló feljegyzését. A biztos úgy foglalt állást, hogy a 2005-ös módosítás miközben számos problémát kiküszöbölt, nem tudta teljes körűen orvosolni a kisebbségi joganyag hiányosságait (kisebbségi önkormányzat elnökének bizottsági tagsága, a szószóló intézménye, kisebbségi önkormányzat egyetértési és véleményezési joga, kisebbségi kulturális intézmény fogalma, illetve a jegyző részvétele a kisebbségi önkormányzati üléseken).