Adatbank.ro » KronolĂłgiĂĄk

Dobos BalĂĄzs

A magyarorszĂĄgi nemzeti ĂŠs etnikai kisebbsĂŠgek jogairĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠny tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja

IntĂŠzmĂŠnymutatĂł: IgazsĂĄgĂźgyi MinisztĂŠrium

2000. november 29.

A kisebbségi vezetőknek az MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint az országos önkormányzatok megelégedéssel nyugtázták, hogy az IM kikérte a véleményüket a NEKH leendő elnökének személyével kapcsolatban, és bíztak benne, hogy javaslataikat figyelembe veszik. Nyomatékosan kérték, hogy a kisebbségek iránt elkötelezett, azokat partnerként kezelő, problémáikkal azonosulni tudó vezető kerüljön a Hivatal élére, aki mindent megtesz a kulturális autonómia és az országgyűlési képviselet megteremtéséért, és kezdeményezi a szükséges jogszabályok módosítását.

2000. december 20.

OrbĂĄn Viktor a 34/2000. sz. hatĂĄrozatĂĄval, december 20-i hatĂĄllyal BĂĄthory JĂĄnost nevezte ki a NEKH elnĂśkĂŠvĂŠ.

A kinevezés ellen több mint negyven roma és nem roma értelmiségi petíciót juttatott el az IM-hez. A dokumentum szerint „Báthorynak része volt abban a döntésben, amely meghiúsította, hogy minden kisebbségi közösség számára elfogadható kisebbségi törvény szülessen.”

Az új elnök a Magyar Nemzetben másnap megjelent interjújában szükségesnek nevezte a kisebbségi önkormányzati választások módjának végiggondolását, illetve „meg kell vizsgálni, hogy akár a kisebbségi törvény keretein belül, akár annak szükséges módosításával miképpen lehetne növelni a kulturális autonómia mértékét.”

2001. mĂĄrcius 20.

Az EJKVB ülése a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, egyhangú szavazással erősítette meg a szándékát a hatályos szabályozás módosítása iránt. A bizottság úgy döntött, hogy addig nem nyújtja be a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amíg meg nem ismerik a kormány azzal kapcsolatos álláspontját. Báthory János az elakadt módosítás felgyorsítását ígérte. Ezzel kapcsolatban az előterjesztések mielőbbi megtárgyalására, és a kialakult álláspontról való tájékoztatásra március 21-én Kósáné Kovács Magda elnök és Láyer József alelnök közös levélben kérték Orbán Viktort.

2001. ĂĄprilis 12.

Az OCÖ aláírás nélküli levélben arról értesítette Hende Csabát, az IM politikai államtitkárát, hogy a kisebbségi önkormányzatok nem értenek egyet a törvénytervezetek módosítási javaslataival, és ragaszkodnak azok „visszavonásához”.

2001. mĂĄjus 8.

Hende Csaba meghívta Kósáné Kovács Magdát a törvénytervezetek tárgyában, május 14-én, az IM-ben tartandó egyeztető megbeszélésre.

2001. mĂĄjus 14.

A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben.

A találkozón elhangzott, hogy remény van arra, hogy még ebben a ciklusban változzon a kisebbségi törvény, amelynek tervezetét csupán a horvát, a német és a szlovák önkormányzat tekintette tárgyalási alapnak, miközben a többi tíz elvetette azt. Báthory János szerint minden javaslatra nyitottak voltak, de ez nem jelentette azt, hogy mindenben engednének is. Megmutatkozott az is, hogy az álláspontok leginkább a választójogi rendszer változásával kapcsolatban térnek el egymástól, ugyanis a kisebbségek kifogásolták a választások tervezett időbeli elkülönítését. Tabajdi Csaba képviselő ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzati választásokat ne időben, hanem inkább térben különítsék el egymástól.

2001. oktĂłber 29.

Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM, a BM, és más érintett tárcák képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével tárgyalta meg a kisebbségi törvény módosításáról és a kisebbségi választásokról szóló törvénytervezeteket. Az elhangzottak alapján az előterjesztéseknek az Országgyűlés elé történő beterjesztéséről az EJKVB hivatott dönteni. A kisebbségi törvény módosítását a horvát, német és szlovák elnökök támogatták, míg a görög és a szerb elnök egyik tervezet benyújtását sem tudta támogatni. A bizottság felkérte az IM-et, hogy készítsen indoklást a kisebbségi törvény tervezett módosításához.

2001. november 7.

Seereiner Imre, az IM helyettes ĂĄllamtitkĂĄra megkĂźldte KĂłsĂĄnĂŠ KovĂĄcs MagdĂĄnak a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠny mĂłdosĂ­tĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł tervezet indoklĂĄsĂĄt.

2003. februĂĄr 17.

Második alkalommal sem bizonyult határozatképesnek a fővárosi szlovén önkormányzat elektori gyűlése, ezért ebben a ciklusban a szlovén kisebbség nem hozhatta létre budapesti érdekképviseletét. Krányecz Ferenc, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökhelyettese szerint ennek oka az volt, hogy az autentikus szlovén elektorok nem kívántak együttműködni olyanokkal, akik szerintük nem tartoztak a közösséghez.

Ezzel az elektori gyűléssel le is zárult a fővárosi kisebbségi önkormányzatok megválasztásának 2002-2003-as procedúrája, amely a románokat és a szlovénokat kivéve minden kisebbség esetében sikeres volt.

Heizer Antal tájékoztatása szerint elmozdulni látszik a kisebbségi választási joganyag módosításának megfeneklett ügye, ugyanis mind a BM, mind az IM elkészített egy-egy koncepciót, amelyek összedolgozása folyamatban van. Az aznapi közigazgatási egyeztetésen dől el, hogy a kormány elé mehet az egységes javaslat, vagy még további egyeztetések szükségesek. Ha a kormány megadja a jóváhagyását, akkor márciustól a nyár közepéig megtörténhetnek a társadalmi és szakmai egyeztetések.

2003. mĂĄrcius 3.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Szászfalvi László expozéjában elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmannak, a NEKH képviselőjének, az OVI vezetőjének, valamint Teleki Lászlónak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos meghallgatását követően döntött Láyer József javaslatára úgy az EJKVB, hogy kezdeményezi az országgyűlési határozat elfogadását. A kormány képviseletében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az IM államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már a múlt év őszén megkezdte az egyeztetést a kisebbségekkel. A határozat tartalmával egyetértett, de nem tartotta indokoltnak konkrét határidő megfogalmazását, amelyhez viszont az ellenzék ragaszkodott. A kormány azonban rövid idő alatt megváltoztatta a határidővel kapcsolatos elutasító álláspontját.

<*Lablec*>