Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Köztársasági elnök
Göncz Kinga az egységes törvényjavaslat mellett zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be a koherencia-zavar megszüntetése érdekében.
Az Országgyűlés elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. sz. törvényjavaslatot, amelyet Szili Katalin másnap írt alá, és június 16-án küldött meg a köztársasági elnöknek kihirdetésre.
Az elfogadott törvényjavaslat a pártok kompromisszuma nyomán számos lényeges változtatást tartalmazott a 2004. márciusi szöveghez képest. Ezek szerint a kisebbségi törvény személyi hatályát továbbra is a magyar állampolgárok jelentik, kizárólag ők gyakorolhatják a kisebbségi önkormányzati választásokon az aktív és passzív választójogukat. A kisebbségi választói névjegyzék intézménye megmaradt, de annak kezelése kikerült a kisebbségek kezéből a helyi választási iroda vezetője (többnyire tehát a jegyző) hatáskörébe, aki viszont a kisebbségi kötődés megítélésében nem rendelkezik döntési jogosítvánnyal. Lefektették ugyanakkor, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon jelöltet a továbbiakban kizárólag csak szervezetek állíthatnak. Szintén megmaradhatott a területi kisebbségi önkormányzat, amelyet viszont megszigorított előfeltételekkel, és közvetett úton lehet létrehozni, akárcsak az országos testületet. A módosítás során eredetileg elgondolt, listás-arányos választás megmaradt területi és országos szinten egyaránt. A megfogalmazódó kisebbségi igény hatására visszakerült a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum intézménye, amelyet eredetileg megszüntetni terveztek.
Heinek Ottó a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának szekszárdi kihelyezett elnökségi ülését követően sajnálatosnak nevezte, hogy módosító javaslatcsomag utolsó változatáról nem egyeztettek a kisebbségekkel: „amikor bennünket arról tájékoztatott a két nagy párt képviselője, hogy ők egymással megállapodtak, akkor utána nem kérdezték meg, de előtte sem, hogy mit szólunk hozzá, támogatjuk, vagy nem.”
Mádl Ferenc az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt megküldte az Alkotmánybíróságnak, hogy az alkotmányossági szempontokat megvizsgálja. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő aggályosnak tartotta a népszuverenitás elvének és a választójog egyenlőségének sérelmét a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum tervezett, új megoldásával kapcsolatban. A lépéséről a köztársasági elnök aznap levélben tájékoztatta Szili Katalint. Soltész István, az Országgyűlés főtitkára június 22-i levelében továbbította a köztársasági elnök átiratát Szászfalvi Lászlónak.
2005. szeptember 27.Az Alkotmánybíróság ülése határozatot hozott a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvénynek a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes vizsgálatának tárgyában (593/A/2005.). Az AB megállapította, hogy az államfő által kifogásolt, a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátumról szóló bekezdés alkotmányellenes.
Heizer Antal a döntést úgy kommentálta, hogy bár a kisebbségek elveszítenek egy kedvezményes lehetőséget, de az új választási rendszer lényegét ez nem érinti, és elhárultak annak elvi akadályai, hogy a 2006 őszi választásokat már az új szabályok szerint rendezzék meg. Ehhez azonban a pártok képviselőinek ismét tárgyalóasztalhoz kell ülniük, hogy az alkotmányossági szempontoknak megfelelően módosítsák a törvényt.
A NEKH elnöke aznap fogadta Markus Jaegert, az ET Emberi Jogi Biztosi Hivatalának igazgató-helyettesét és Julien Attuilt, az ET szakértőjét, akik számára az elnök beszámolt a kisebbségi joganyag módosításának főbb elemeiről.
Sólyom László köztársasági elnök az AB határozata nyomán visszaküldte Szili Katalinnak a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt.
2005. október 10.Az OCÖ kezdeményezésére roma társadalmi szervezetek közös javaslatot fogadtak el, amely szerint a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben kell biztosítani. A másnapi közlemény szerint az OCÖ csak akkor támogatja a törvény ismételt elfogadását, ha a parlamenti pártok garanciát vállalnak a kisebbségek helyi képviseletének megvalósítására. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének és a parlamenti pártoknak is. (oco.hu)
2005. október 17.Az EJKVB ülése 15 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta az Alkotmányügyi bizottság javaslatát, amely kihagyta a kedvezményes önkormányzati mandátumhoz jutás lehetőségét az ismételt elfogadásra váró törvénymódosításból. Emellett kompromisszum született az ügyben, hogy lépéseket tesznek a kedvezményes mechanizmus megvalósítása érdekében: az erről szóló határozati javaslatot a bizottság 17 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta.
Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény és a kapcsolódó határozati javaslat együttes vitája, amelynek eredményeként a Ház elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvényt, amelyet november 19-én a házelnök, 24-én pedig a köztársasági elnök írt alá. Így a jogszabály az év november 25-én lépett hatályba.
A négy parlamenti párt képviselői (Németh Erika (MSZP), Teleki László (MSZP), Fodor Gábor (SZDSZ), Kis Zoltán (SZDSZ), Farkas Flórián (FIDESZ- MPSZ), Gruber Attila (FIDESZ – MPSZ), Csapody Miklós (MDF), Karsai Péter (MDF) közösen kezdeményezték egy országgyűlési határozati javaslat elfogadását a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumhoz jutása érdekében (H/17876.), amely egy erről szóló törvényjavaslat kidolgozását célozta meg. A javaslatot az Országgyűlés a 81/2005. (X. 19.) sz. határozatával fogadta el.
A Figyelőnek nyilatkozó kisebbségi szakértők szerint ugyanakkor a kisebbségi törvény további módosításra szorul, mert problémák vannak a települési és kisebbségi önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztással, valamint a kisebbségi testületek finanszírozásával kapcsolatban.
Sólyom László Gyulára látogatott, ahol találkozott Kreszta Trajánnal. A megbeszélés keretében a román vezető tájékoztatta az államfőt a kisebbségi törvény esetleges módosításáról is, amely szerinte megérett a „finomításra”, mivel továbbra is olyanok kerültek be a kisebbségi önkormányzatokba, akik nem tartoztak az adott kisebbségi közösséghez. Kreszta szerint a törvény áttekintésére a márciusi területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokat követően kerülhetne sor.