Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Kisebbségi Kerekasztal
A Phralipe irodalmi és közéleti folyóirat 8-9. számában megjelent Bársony János törvénytervezete „a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatáról”, amelyet a szerző a Phralipe Független Cigány Szervezet felkérése alapján készített el. A tervezet tartalmazta a nemzeti és etnikai kisebbség definícióját, széles körű egyéni és közösségi jogokat, illetve állami kötelezettségeket. A kiterjedt jogokkal és közjogi legitimációval bíró helyi kisebbségi önkormányzatokat a népszámlálási adatokhoz igazodóan helyi kezdeményezés és választás alapján hívták volna életre. Az IM-ben folyó hivatalos munkától függetlenül, kisebbségi-szakértői oldalról kidolgozott dokumentum számos vonatkozásban alapját képezte a későbbi Kisebbségi Kerekasztal 1991. májusi törvénytervezetének.
1991. január 30.Kilenc alapító szervezet (Amalipe Cigány Kultúra- és Hagyományőrző Egyesület, Magyarországi Horvátok Szövetsége, Magyarországi Németek Szövetsége, Magyarországi Roma Parlament, Magyarországi Románok Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége, Magyarországi Szlovének Szövetsége, Phralipe Független Cigány Szervezet, Szerb Demokratikus Szövetség) részvételével – konzultatív, érdekegyeztető fórumként – megalakult a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztala. Az alapítók Szabad Györgynek, Antall Józsefnek, és Wolfart Jánosnak írott levelükben tudatták a címzettekkel a Kerekasztal létrejöttét, és annak okait. Ez utóbbiak terén a szervezők nem láttak ugyanis garanciát arra nézve, hogy a kisebbségek alapvető igényei megfelelő kielégítést nyerjenek: „szeretnénk megtörni azt a gyakorlatot, hogy rólunk – nélkülünk döntsenek.” Megítélésük szerint az eddigi törvénytervezetek elemi kisebbségi érdekeket hagytak figyelmen kívül, fontos garanciákat és anyagi biztosítékokat nélkülöztek, nem rögzítették a legitim képviseletet, a kisebbségi önkormányzatiság, a kulturális autonómia jogait és részleteit, és esetenként diszkriminatív szabályozást terveztek. Egyúttal tájékoztattak arról is, hogy közös tervezet kidolgozásába kezdenek egy számukra kielégítő törvény megalkotása érdekében.
Franci Zwitter, a Szomszédos Országok Nemzetiségeinek Munkaközössége (Klagenfurt) koordinátora levelet írt a MEH-nek a kisebbségi törvénytervezet előkészítéséről, amely némi késéssel, márciusban érkezett a NEKH-hez. Ezek szerint a tervezettel a szervezet Koordinációs Bizottsága január 22-én foglalkozott: üdvözölte a törvénytervezet elkészítését, de ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy az figyelmen kívül hagyta a kisebbségek szempontjait és álláspontját.
Lakatos Menyhért levélben fordult segítségért Wolfart Jánoshoz, amelyben egyrészt üdvözölte a Kisebbségi Kerekasztal létrejöttét, másrészt viszont jelezte, hogy az MCKSZ elnöksége szükségesnek tartotta a parlamenti pártok, a kormány, és országgyűlési képviselők részvételét is a Kerekasztal munkájában. Leszögezte, hogy a kisebbségi törvény csak akkor kerülhet az Országgyűlés elé, ha a Kerekasztal azt megvitatta, és véleményét érdemben figyelembe is vették.
1991. február 5.Wolfart János válaszlevelet írt a Kisebbségi Kerekasztalnak, amelyben üdvözölte a Kerekasztal létrejöttét. Leszögezte, hogy a NEKH a törvénytervezet politikai alapelveinek kidolgozását vállalta, amelyet az IM tervezetével együtt eljuttattak a kisebbségi szervezeteknek. A hivatalvezető hangsúlyozta azt is, hogy nem kívánnak a Kerekasztal nélkül dönteni, hanem konszenzusra törekszenek. Elküldte továbbá a Hivatal véleményét az IM tervezetéről.
1991. február 20.Szabad György megbeszélést hívott össze az IM, a NEKH, Horváth Balázs tárca nélküli miniszter és Fodor Gábor részvételével. Ennek keretében megegyezés született arról, hogy a törvénytervezetet nem az IM, hanem a NEKH-et felügyelő miniszter fogja a Parlament elé vinni. A NEKH feladata olyan tervezet kidolgozása lett, amely a Kisebbségi Kerekasztallal való konszenzust tükrözi. Az IM által készített, és utóbb államigazgatási és kisebbségi érdekképviseleti részről egyaránt bírált törvénytervezet elvetését követően, 1991 első felében tehát két újabb törvénytervezet kidolgozása indult meg egymással párhuzamosan, amiket a NEKH által felkért külső szakértők, valamint a Kisebbségi Kerekasztal jogászai készítettek el.
1991. február 25.A Kisebbségi Kerekasztal ülése döntést hozott arról, hogy az IM törvénytervezetét nem tekinti tárgyalási alapnak, mivel tagszervezetei már korábban külön-külön is elvetették azt. Célszerűnek tartotta ugyanakkor a kisebbségi törvénytervezetről szóló megbeszélések megtartását a Kerekasztal tervezetének elkészülte utánra halasztani. A döntésről tájékoztatták Wolfart Jánost.
1991. február 28.A február 20-án célul kitűzött konszenzusos tervezet kidolgozása érdekében, a Kisebbségi Kerekasztal, az IM, a BM képviselői, az EJKVB elnöke, a NEKH munkatársai, valamint kisebbségi főszerkesztők részvételével politikai egyeztető megbeszélést tartottak a NEKH-ben a Hivatal kezdeményezésére. A törvény előkészítésének megvitatása kapcsán a kisebbségi szervezetek megismételték az IM tervezetét elutasító álláspontjukat, majd a NEKH és az IM képviselői további szakértői munkálatokat javasoltak, és végül megállapodás született az IM-tervezet végleges elvetéséről, a párhuzamos készülő tervezetek lehetőség szerinti összedolgozásáról, és a további egyeztetésekről, amelyet a NEKH vállalt el.
1991. március 10.A Kisebbségi Kerekasztal sajtótájékoztatóján Doncsev Toso elnök elmondta, hogy a szervezet megelégedéssel fogadta a kisebbségi törvény tervezetének visszavonását. Bársony János jogi szakértő kifejtette, hogy a továbbiakban azokat a megállapodásokat tekintik alapnak, amelyekre a megelőző tárgyalásokon jutottak a kormány képviselőivel, mert az akkor visszavont tervezet ezektől több ponton eltért. A kormány képviselőivel való elkövetkező tárgyalásokon a Kerekasztal konszenzusos megállapodásra kíván jutni a fennmaradó kérdésekről. Elhangzott az is, hogy az ellenzéki pártok arról biztosították a Kerekasztalt, hogy ilyen konszenzusos törvénytervezet megszületése esetén nem lesz akadálya a kétharmados elfogadásnak.
1991. március 11.A Kisebbségi Kerekasztal közleménye szerint a Kerekasztal az addigi ülésein megállapodott a törvény alapelveinek és számos szabályozási kérdésben. Az aznapi ülésén folytatta a törvénytervezet kidolgozását, és az egyeztető tárgyalások lebonyolítására szóvivőket (Hambuch Géza, Horváth Aladár) és jogi szakértőket (Bársony János, Kaltenbach Jenő) választott.
1991. március 18.A Csongrád Megyei Közgyűlés vezetői és a megyei kisebbségek érdekegyeztető tanácsának képviselői a kisebbségi törvény előkészítéséről tárgyaltak Szegeden. Az elhangzott javaslatokat és észrevételeket a szintén jelenlévő Wolfart János gyűjtötte össze. A NEKH elnöke hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet csak a Kerekasztallal kialakított konszenzus létrejötte után kerülhet az Országgyűlés elé.