Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Kisebbségi Kerekasztal
Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott és le is zárult a törvényjavaslat részletes vitája, amelynek során a képviselők felhívták a figyelmet a módosító javaslataikra. Németh Zsolt (FIDESZ) kiemelte, hogy Tabajdi Csabával, Mészáros Istvánnal és a Kisebbségi Kerekasztal közreműködésével dolgoznak ki csatlakozó módosító indítványokat.
1993. július 13.Göncz Árpád a Parlamentben fogadta Doncsev Tosot. Az államfő a találkozón leszögezte, hogy a kisebbségi törvény a hazai kisebbségeknek készült, és felkérte a kisebbségi vezetőt arra, hogy a Kisebbségi Kerekasztal is mérje fel a jogszabály megvalósulásához szükséges feltételeket és az anyagi vonzatokat.
Az MDF Kisebbségpolitikai munkacsoportja közleményt adott ki, amely szerint a munkacsoport örömmel és megnyugvással fogadta a kelet-közép-európai, de egész európai viszonylatban is jelentős hazai kisebbségi törvény megszületését, amely csak az 1867-es nemzetiségi törvényhez hasonlítható. „Bízunk benne, hogy a törvény, s ennek szelleme Európa országai számára mintát jelent, amely által megteremthető az etnikai konfliktusok nélküli Európa közös nyelve.”
Megjelent a kormány nyilatkozata, amely kiemelkedő eseményként értékelte és üdvözölte a kisebbségi törvény elfogadását. „A Kormány meggyőződése szerint jelentős mértékben hozzájárult a törvényalkotás sikeréhez, hogy a kisebbségek mint államalkotó tényezők képviselőiken keresztül egyenrangú tárgyalópartnerként részt vettek a törvény előkészítési folyamatában.” A törvény kulcselemeiként a kisebbségi önkormányzatiságot, a kulturális autonómiát, a közösségi jogokat, illetve az identitásválasztás szabadságát emelte ki a dokumentum. Leszögezte végül, hogy „Magyarország kisebbségi politikája semmilyen tekintetben nem függvénye más országok magyar kisebbségekkel szemben folytatott politikájának.”
Jeszenszky Géza sajtótájékoztató keretében elmondta, hogy tartozunk ezzel a Magyarországon élő kisebbségeknek, hogy otthon érezhessék magukat. Wolfart János arra a kérdésre, hogy a hazai kisebbségek képviselői miért nem voltak jelen a végszavazáson, azt válaszolta, hogy az Országgyűlés túlterheltsége miatt nem tudták előre megmondani, melyik nap, hány órakor kerül sor a szavazásra.
Paulik Antal a Pesti Hírlapnak adott interjújában úgy ítélte meg, hogy lehet bár jó az elfogadott kisebbségi törvény, de a magyarországi kisebbségek már belefásultak az elmúlt négy évbe, passzívvá váltak az előkészítés során, ezért kérdéses, hogy ki fogja tartalommal megtölteni a jogszabályt. Kifogásolta végül azt is, hogy a végszavazásra a Kisebbségi Kerekasztal vezetői nem kaptak meghívót.
A Kisebbségi Kerekasztal sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a hamarosan hatályba lépő kisebbségi törvény számos előremutató elemet tartalmaz, de valójában csak az addigi szokásjog emelkedik törvényerőre, valódi „rendszerváltás” nem lesz a kisebbségek életében. A Kerekasztal mindenekelőtt azokat a garanciákat hiányolta, amelyek a deklarált jogok biztosításához lennének szükségesek. Felrótták a jogszabálynak, hogy a kisebbségi vezetők nem vehetnek részt az önkormányzati választások ellenőrzésében, a szavazólapokon csak magyarul tüntetik fel az információkat, és a települési kisebbségi önkormányzattá való átalakulás is komoly veszélyeket rejt magában.
1994. március 23.A Kisebbségi Kerekasztal megállapította, hogy a kisebbségi törvény elfogadása után sem történt jelentős fordulat Magyarország kisebbségpolitikájában.
1994. július 6.A Kisebbségi Kerekasztal ülése áttekintette az MSZP és az SZDSZ által megkötött koalíciós szerződés kisebbségekre vonatkozó részeit. Lásztity Péró, a Kerekasztal ügyvezető elnöke szerint fordulatra van szükség a kormány és a kisebbségek viszonyában, amely a kulturális autonómia anyagi és jogi feltételeinek megteremtésében jelenne meg.
1994. július 25.Tabajdi Csaba találkozott az országos kisebbségi szervezetek képviselőivel és a Kisebbségi Kerekasztal ügyvezető elnökével, amely tanácskozáson részt vett Wolfart János is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba elmondta, hogy az önkormányzati választásokig számos, az önkormányzati és a kisebbségi törvény közt meglévő joghézagot kell megszüntetni. Lásztity Péró elmondása szerint a kisebbségeknek kész javaslataik is voltak a kisebbségi törvény jogi hézagjainak kiküszöbölésére.
1994. augusztus 8.A MEH, a kisebbségi szervezetek és a Kisebbségi Kerekasztal képviselői részvételével megtartott politikai egyeztető tárgyaláson a felek megállapodtak abban, hogy szeptemberben meg kell kezdeni a kisebbségi önkormányzati választások sikeres megrendezéséhez szükséges jogharmonizációt, amely magában foglalta a kisebbségi törvény módosítását is. Megállapodás született az érvényes szavazatok számában, a kisebbségi önkormányzatok létszámában, illetve a tervezett kisebbségi „népszámlálás” elhalasztásában. A megbeszélések, amelyeket már szakértői egyeztetések is megelőztek, augusztus 10-én folytatódtak.
1995. június 1.Tabajdi Csaba és Wolfart János egy kétoldalú Kisebbségi Egyeztető Tanács életre hívásáról is tárgyaltak a hazai kisebbségi vezetőkkel, amelynek működési rendjét a kisebbségek alakítanák ki. A testület gondolatát üdvözölte Lásztity Péró, az Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki szerint a Kisebbségi Kerekasztal egy nálánál jóval előnyösebb szerveződésnek adja majd át a helyét. Kaltenbach Jenő, az Országos Német Önkormányzat elnöke pedig kifejtette, hogy nagy várakozással tekintenek közeljövőben sorra kerülő, a miniszterelnökkel való találkozó elé, amelyen felhívhatják a figyelmet a kisebbségi oktatás és média gondjaira, illetve a parlamenti képviselet kérdésére is.