Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Intézménymutató: Kisebbségi Kerekasztal


1991. március 20.

A Kisebbségi Kerekasztal ülése az országos kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésköröket vitatta meg.

1991. március 27.

A Kisebbségi Kerekasztal ülésén a kisebbségi szervezetek képviselők és a szakértők egyeztették a kisebbségi önkormányzatokra és a parlamenti képviselet törvényi szabályozására vonatkozó javaslatokat.

Ficzere Lajos tanszékvezető egyetemi tanár elkészítette a törvénytervezet véleményezését, amely kiemelte az átfogó szabályozásra való törekvést, a megfelelő szerkezeti felépítést, valamint az alapértékek beépítését. Ezek által a tervezetet alkalmasnak tartotta arra, hogy megszövegezzék a későbbi törvényjavaslatot, és lefolytassák az egyeztetéseket.

1991. Március 27-28.

Megbeszélés zajlott le a NEKH és a Kisebbségi Kerekasztal ügyvivői között, amelyet másnap, 28-án sajtókonferencia követett. A törvény előkészítéséről szóló, február végi tanácskozáshoz hasonlóan a NEKH ezúttal is a Kerekasztalnak a törvény alapelveiről szóló anyagát, a preambulum-tervezet véleményezését igényelte, valamint ismételten szorgalmazta az egyeztetések megkezdését. A sajtótájékoztatón a Kerekasztal által kiosztott vázlatot a Hivatal utóbb tartalmi szempontból értékelhetetlennek minősítette.

1991. április 3.

A Kisebbségi Kerekasztal sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a megalakulás óta eltelt két hónapban a Kerekasztalnak sikerült konszenzusra jutnia a kisebbségi törvénytervezet alapelveiben, szerkezetében, a kisebbségi önkormányzatok létrehozásában, jogosítványaiban és működésükben, valamint a parlamenti képviselet és a kulturális autonómia ügyeiben. Megkezdték ugyanakkor az országos kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos kérdések megtárgyalását is.

1991. április 11.

Az Antall Józseffel való találkozót követően, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának elnökségi tagjai – németországi, franciaországi és ausztriai kisebbségi politikusok – a dél-tiroli Karl Mittendorffer vezetésével részt vettek a Kisebbségi Kerekasztal tanácskozásán.

1991. április 21.

Antall József megbízta a NEKH-t, hogy – a Kisebbségi Kerekasztallal egyezségre törekedve – készítsen a kormány számára kisebbségi törvénytervezetet. (Balogh 2002.)

1991. április 26.

Wolfart János a Kisebbségi Kerekasztalhoz írott levelében kérte a törvénytervezethez kapcsolódó, a Kerekasztal által kidolgozott és elfogadott politikai alapelvek megküldését, és javasolta a szakértői egyeztetéseknek május közepén való megkezdését.

1991. május 9.

Wolfart János a Kisebbségi Kerekasztalhoz írott levelében kifogásolta, hogy a többszörös ígéretek ellenére február vége óta nem kapták meg a Kerekasztal politikai alapelveit és írásos dokumentumait, amelyek nélkül az igényelt szóbeli konzultációnak nem látta értelmét. Kifejtette, hogy „hivatalunk most is azon az állásponton van, hogy a Kormányzat a Kerekasztalt – legitim voltának kérdésessége ellenére is – tárgyalópartnerként kezelje.” A NEKH álláspontját ez utóbbi, vitát kiváltó megjegyzésről, ti. a Kisebbségi Kerekasztal kétséges legitimitásáról, Wolfart János később, egy 1991. május végi levelében fejtette ki bővebben.

1991. május 14.

Kaltenbach Jenő elkészítette a Kisebbségi Kerekasztal törvénytervezetének elveiről szóló összefoglalót, amelyben aláhúzta azt, hogy a javaslat hangsúlyos elemeit képezték az országgyűlési képviselet biztosítása, a helyi és országos szinten létrejövő, közjogi alapon szerveződő, köztestületi jellegű önkormányzati rendszer, illetve az intézmények alapítását és működtetését magában foglaló kulturális autonómia. Végül kiemelte, hogy a kisebbségi szervezetek egyöntetűen elutasították a kisebbségi jogok számarányokhoz való kötését.

1991. május 21.

A kormány nyilatkozatot tett közzé, amelyben tájékoztatott a kisebbségi törvény előkészítésével kapcsolatban a május 16-i kormányülésen történtekről. A dokumentum hangot adott a kormány azon törekvésének is, hogy a törvényjavaslat még 1991 második félévében benyújtható legyen az Országgyűlés elé.

Doncsev Toso, a Kisebbségi Kerekasztal soros elnöke és Bársony János szakértő-szóvivő a Wolfart Jánoshoz írott válaszlevelükben közölték, hogy elkészült a Kerekasztal törvénytervezete, amely a belső, konszenzusos elfogadásra vár. Fontosnak tartották a szakértői egyeztetés folytatását, és kérték egyúttal a NEKH tervezete egy példányának megküldését. „Legnagyobb sajnálattal észrevételeztük, hogy a Kisebbségi Hivatal kétségbe vonja a Kerekasztal legitimitását, reményeink szerint ezt a félreértést a munkamódszerből adódó időeltolódás okozta csupán.”

A Roma Parlament petíciót intézett az Országgyűléshez és a kormányhoz „a cigány és nem cigány állampolgárok lelkiismeretén és akaratán keresztül”, amelynek 4. pontja azt követelte, hogy a kisebbségi törvénytervezet az év szeptember 30-áig kerüljön az Országgyűlés elé, és az 1992-es költségvetés már annak figyelembevételével készüljön el.


<*Lablec*>