Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Kisebbségi Kerekasztal
A Kisebbségi Szakértői Tanács ülése Wolfart János vezetésével megvitatta a Kisebbségi Kerekasztal törvénytervezetét. A Tanács megállapította azt, hogy csak olyan kisebbségi törvény készülhet, amely messzemenően figyelembe veszi a kisebbségek érdekeit, és kiindulási alapnak a valós helyzetüket tekinti. Szükségesnek tartotta a kisebbségi képviselet, az önkormányzat és a kulturális autonómia vonatkozásában az állami garanciák megadását, miközben megítélése szerint azok működtetéséért és a kisebbségi pluralitás érvényesüléséért a kisebbségi szervezeteknek kell felelősséget vállalniuk. A Tanács a kisebbségi tervezetet túlszabályozónak tartotta, amely mindent állami hatáskörbe utalt volna, nem kellően elhatárolva ugyanakkor a hatásköröket, illetve kettős hatalmat létrehozva bénította volna le az államigazgatást.
Váradi Vilmos elkészítette a kisebbségi törvénytervezetek összehasonlítását, és ebben jelentős mértékű koncepcionális egyezés meglétére világított rá (Preambulumok, egyéni és kollektív jogok, kisebbségi önkormányzatok, anyagi támogatás), kigyűjtve egyúttal azokat a paragrafusokat is, amelyeket átvehetőnek ítélt a NEKH anyagába (kisebbségi csoporthoz tartozás fogalma, kisebbségi önkormányzatok választása, kommunikációs esélyegyenlőség stb.).
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek megbeszélése a készülő kisebbségi törvény további egyeztetési módjáról és üteméről az MBKE Székházában. A felek megállapodtak abban, hogy kétszintű, politikai és szakértői egyeztetések útján megkísérelnek egy közös törvénytervezetet kidolgozni az esetleges alternatívák feltüntetésével.
1991. június 24.Wolfart János levélben tájékoztatta Manherz Károlyt a június 21-én lefolytatott tárgyalásról, és a közös tervezet kidolgozását megcélzó megállapodásról, amelyet a kisebbségek részéről a mérsékeltebb szárny felülkerekedésének, és a Kisebbségi Kerekasztal átdolgozott, a NEKH tervezetéhez közelítő dokumentuma tett szerinte lehetővé.
A bajai önkormányzat képviselőtestülete Nemzetiségi és Etnikai Bizottsága kibővített ülésén – Wolfart János részvételével – tárgyalta meg a kisebbségi törvénytervezeteket.
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben, amelynek keretében elkészült az egyeztetett preambulum- szöveg.
Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke megküldte Wolfart Jánosnak a koncepció és a törvénytervezet véleményezését. Megítélése szerint a koncepciónak meg kell teremtenie az összhangot a nemzetközi kötelezettségeken túlmenően, a hatályos magyar jogrenddel is, és egyértelművé kell tennie a különböző állami és önkormányzati szervek kisebbségi vonatkozású kötelezettségeit, a kisebbségi kötelességeket, és a különböző kisebbségi szervezetek egymáshoz való viszonyát. Tartott attól, hogy a törvényben foglalt jogok kedvezőtlen társadalmi hatásokkal fognak járni a rossz gazdasági körülmények közepette. Az alelnök a kisebbségi önkormányzatok önkéntes jellegű, egyesületi megalapozását tartotta elfogadhatónak
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről az MNSZ tárgyalótermében. A szakértői egyeztetések további részein haladtak sorban a felek, és ezek keretében vitatták meg a népcsoport fogalmát, illetve a honosság lehetséges időhatárait.
1991. július 2.A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A felek a honosság időhatárának kérdésében 30 évben állapodtak meg, míg komolyabb vita a kapcsolattartás és a különböző szervezeti formákhoz (kisebbségi önkormányzat, civil szervezet) való jogok kapcsán alakult ki. Érzékelhetővé vált, hogy a Kerekasztalba tömörült kisebbségek és szervezetek körében különbségek mutatkoznak a tervezett kisebbségi önkormányzatok megítélésében, ugyanis nem mindegyikük kíván ilyet létrehozni. Attól tartottak, hogy az egyesületi alap felé való elmozdulással azonban egy, az önkormányzatokra koncentráló kisebbségi törvény elfogadásával a jövőben hátrányos helyzetbe kerülnének.
1991. július 5.A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről az MBKE nagytermében. Vita ezúttal a kisebbségi önkormányzatok finanszírozásáról alakult ki.
Medgyesi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amelyben a szerző elvetette a külön közjogi jogokkal szerveződő kisebbségi önkormányzatokat, és az egyesületi alapú megoldást tartotta elfogadhatónak. A Kisebbségi Kerekasztal tervezetét bírálva, elsőrendűnek kérdésnek az államalkotó kisebbségek nevesítését tartotta, annak hiányában ugyanis veszélyben látta az ország működőképességét.
A törvénytervezet egyeztetésére került sor Kaposváron a NEKH munkatársainak részvételével.
Wolfart János írásban tájékoztatta a Kodifikációs Bizottságot a Kisebbségi Kerekasztallal folytatott tárgyalásokról, és külön tájékoztatót készített a törvénytervezet előkészítéséről.
Ülésezett a Kodifikációs Bizottság, amelynek keretében Wolfart bejelentette a közös tervezet kidolgozásának szándékát, illetve döntés született arról, hogy egy kisebbségi képviselő állandó meghívottként bekapcsolódhat a Bizottság munkájába a szövegtervezet elkészülte után. A résztvevők ismételten bevonandónak ítélték a PM szakemberét.
Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, és a Közgyűlés Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága vonatkozó ülésének jegyzőkönyvét. A vélemény a kisebbségi önkormányzatok intézményét alapvetően a társadalmi szervezetekre alapozta volna.
Herbai István politológus megküldte Wolfart Jánosnak a NEKH törvénytervezetével kapcsolatos megjegyzéseit, amely politikatudományi szempontokat megfogalmazva hiányolta a megyei szintű kisebbségi önkormányzat intézményét, illetve a kormányzat szakosított intézményének szerepeltetését. A kisebbségek létszámával összefüggésben javasolta egy, valamely választáshoz kapcsolódó anonim, önkéntes és titkos felmérést, a cigánysággal kapcsolatban pedig a kultúra szerepét hangsúlyozta.
A NEKH munkatársainak részvételével zajlott le a törvénytervezet egyeztetése a Zala megyei Szepetneken.
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben, amelynek keretében a felek a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos alapelveket vitatták meg.
1991. július 16.A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A lelassuló tárgyalásokon továbbra is a kisebbségi önkormányzatok kérdése szerepelt a napirenden.
Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely javasolta a viszonosság elvének rögzítését. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban pedig az egyszerűbb egyesületi forma mellett érvelt.
Günther Béla, Csongrád Megye főjegyzője megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely egy nem sokkal korábban megtartott tanácskozás észrevételeit és javaslatait összegezte. Hangsúlyozta a más jogszabályokkal való összevetés, a szerkezeti összehangolás fontosságát, illetve túlsúlyosnak találta a szövegben a tiltások és szankciók kilátásba helyezését. Szerinte a tervezet kiindulópontja a keserű történelmi múlt, nem pedig az adott társadalmi jelenállapot és az optimális jövőkép.
A Fővárosi Közgyűlés Kisebbségi és Emberi Jogi Bizottsága a NEKH és a Kisebbségi Kerekasztal egy-egy szakértőjének részvételével megbeszélést tartott a kisebbségi törvénytervezetekről.