Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Kisebbségi ombudsman
Az EJKVB ülése döntött egy, a kisebbségi törvény és a kapcsolódó joganyag módosításának előkészületeivel megbízott ad hoc bizottság létrehozásáról. A Bizottság megvitatta egyúttal a kisebbségi ombudsman 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolót, amelynek keretében számos, a kisebbségi joganyaggal kapcsolatos probléma megfogalmazódott. Ezek között került felszínre a kisebbségi önkormányzatok hatásköre, finanszírozása, a megyei szintű kisebbségi önkormányzatok létrehozásának, illetve az országos testületek törvényességi ellenőrzése megteremtésének a szükségessége.
1998. szeptember 8.Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. Az ennek keretében felszólaló Schmidt Ferenc (FIDESZ) szerint a kisebbségi törvény már tervbe vett módosítását mielőbb meg kell oldani az egyre nagyobb számú kisebbségi önkormányzat kapcsolatának és hatáskörének a rendezése érdekében. Tabajdi Csaba (MSZP) egyetértett azzal, hogy az 1998-2002 közötti parlamenti ciklus első felében módosítani szükséges a jogszabályt, amelynek tervezete már az előző kormány alatt elkészült. Kulcselemnek ennek kapcsán a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyrendszerének tisztázását, valamint az oktatási és kulturális intézmények átvételét tartotta. A módosítás ügyének fontosságára hívta fel a figyelmet Hargitai János is a felszólalásában.
1998. november 25.Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke a kisebbségek nevében megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségek javaslatait a kisebbségi törvény módosítását célzó egyeztetések témaköreire. Ezek szerint a törvénymódosítás főbb céljai, és az ezekhez igazodó témakörök között legyen a kulturális autonómia, a megfelelő jogi és pénzügyi feltételek megteremtése, a parlamenti képviselet kialakítása, a kisebbségi jogok kiteljesítése, a választási és más jogszabályok korrekciója a visszaélések kiküszöbölésének érdekében.
A feljegyzést az EJKVB főtanácsadója december 1-én továbbította az ad hoc bizottság tagjainak, illetve Hargitai János december 16-án küldte meg a kisebbségi ombudsmannak és a NEKH elnökének. Ez utóbbiakban az ad hoc bizottság elnöke jelezte a törvény-előkészítés 1999 elején történő megkezdésének szándékát. Dzindzisz Jorgosz ugyanaznap kelt másik levelében elvetette Hargitai Jánosnak a T/338. sz. törvényjavaslathoz (a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról) kapcsolódó, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos indítványát, amelyet a képviselő végül nem is nyújtott be.
Hargitai János levélben arra kérte a bizottság tagjait, hogy két héten belül juttassák el pártjaik konszenzusos javaslatát. A Járai Zsigmond pénzügyminisztert, Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Pintér Sándor belügyminisztert, Hámori József NKÖM minisztert, Doncsev Tosot, a kisebbségi ombudsmant, a megyei közigazgatási hivatalok vezetőit, illetve az országos kisebbségi vezetőket szintén határidő megjelölésével kérte arra, hogy három témakörben (1.) választási rendszer, parlamenti képviselet, regisztráció, 2.) kisebbségi önkormányzatok szervezete, jogállása, pénzügyi technikája, 3.) feladat- és hatásköreik) fejtsék ki a véleményüket. A közigazgatási hivatalok megkereséséről egyúttal tájékoztatta Balsai Istvánt, a MEH államtitkárát.
1999. február 18.Belánszki Gyula, Országgyűlési Biztosok Irodájának keretében működő, Kodifikációs és Koordinációs Főosztály vezetője megküldte Arczt Ilonának, az EJKVB főtanácsadójának a kisebbségi ombudsmannak az 1998-1999-es kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatairól szóló megállapításainak és intézkedéseinek összefoglalását egy könnyebben kezelhető változatban.
Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. Hangsúlyozta viszont, hogy mivel folyamatban volt az új közgyűlés megalakulása, ezért az önkormányzat nevében nem tudott még a feltett kérdésekre kimerítő válaszokat adni, amelyek közül hiányolta a finanszírozás témakörét. Javaslatai körében kiemelte a teljes jogú és bizonyos többletjogokkal is felruházott parlamenti képviselet szükségességét. A regisztrációt határozottan ellenezte, de megoldásként szorgalmazta a kisebbségi szervezetek és az anyanyelv szerepének növelését, a jelöltállítás szigorítását, illetve a választások időpontjának különválasztását. Szükségesnek ítélte a kisebbségi önkormányzatiság és a kulturális autonómia fogalmainak jogi meghatározását, ezek erősítését, a jogkörök bővítését.
Kaltenbach Jenő a választások során feltárt visszásságokról és a megoldási javaslatairól folytatott megbeszélést a kisebbségi vezetőkkel – ezek többségével a kisebbségi képviselők egyet is értettek. A résztvevők között a legnagyobb vitát a regisztráció kérdése váltotta ki. A kisebbségi biztos közölte, hogy a vizsgálat lezárásaként több törvény módosítását és megsemmisítését kezdeményezi, illetve a választásokkal összefüggésben indítványokat intéz az Alkotmánybíróság részére is.
Hámori József, nemzeti kulturális örökség minisztere megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatos álláspontját: az alapos szakértői munka elvégzéséhez legalább két hónapos határidőt tartott szükségesnek. Ez magában foglalná a kisebbségekkel való egyeztetést, véleményeik figyelembevételét, és így az új koncepció kidolgozását.
Tabajdi Csaba, az MSZP frakcióvezető-helyettese levélben arról tájékoztatta Hargitai Jánost, hogy a párt a törvénymódosítás irányával kapcsolatban a NEKH-nek az előző kormányzati ciklusban készített problémakatalógusát tekinti meghatározónak.
Bubenkó Csaba, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. Ezek körében felvetette a kisebbségi önkormányzati középszint szükségességét, míg a kisebbségi hovatartozás esetleges regisztrálását elutasította.
Az ad hoc bizottság megtárgyalta Kaltenbach Jenőnek „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának megállapításai és intézkedései az 1998-99. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai alapján” c. munkaanyagát, és meghallgatta az illetékes tárcák szakértőit és az országos önkormányzatok vezetőit. Hosszas vita bontakozott ki a regisztrációról, az aktív és passzív választójog esetleges korlátozásáról, amelynek hívei kisebbségben maradtak. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, hogy a BM nem támogat olyan javaslatot, amely a regisztrációra épülne, hanem sokkal inkább a választási időpontok elválasztását és a közvetlen országos kisebbségi önkormányzati választást indítványozta. A frakcióktól és a szakértőktől beérkezett vélemények alapján összefoglalták a módosítással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és problémákat is.
1999. június 14.Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, és a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. Kaltenbach Jenő felszólalásában megismételte azt a megállapítását, hogy a kisebbségi joganyag átdolgozásra szorul, amelynek keretében el kell dönteni, hogy mit jelent az autonómia és a kisebbségi önkormányzatiság. A kisebbségi ombudsman örömét fejezte ki amiatt, hogy ez a munka megkezdődött a NEKH és az IM, valamint az ad hoc bizottság közreműködésével. Hargitai János felszólalásában elmondta, hogy a módosítás kapcsán nagyobb vitás kérdésként a választójogi szabályozás ügye került a felszínre.
2000. február 1.Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak a módosításról készült szakértői munkaanyag február 1-jei változatát, amelyet részlegesen Hargitaival, és teljes mértékben az IM helyettes államtitkárával egyeztetett. A dokumentum tartalmazta azokat a változtatásokat, amelyeket a kisebbségi ombudsman tervezete, és a január 20-i megbeszélés alapján alkalmaztak.
2000. február 21.Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg az IM által összeszerkesztett három hasábos anyagot (A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénynek a kisebbségek művelődési és oktatási önigazgatására, kulturális autonómiára vonatkozó rendelkezéseinek módosítására kidolgozott tervezetekről). A bizottság elnöke felkérte az IM-et a további részekkel kapcsolatos, háromhasábos anyagok elkészítésére, a BM-t pedig a választójogi tervezetek összedolgozására.