Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Kisebbségi ombudsman
Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg az IM által összeszerkesztett háromhasábos anyagot, amely az egyes fejezetek módosítására kidolgozott tervezeteket foglalta össze. A bizottság elnöke felkérte az IM-et, hogy készítse el a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó összesített tervezetet.
2000. április 10.Kaltenbach Jenő – a szokásos éves beszámolójának elkészülte alkalmából tartott sajtótájékoztatón – elmondta, hogy a kisebbségek számára még mindig nem teljesültek az 1993-as ígéretek, ugyanis a valóságban még nincs kulturális autonómiájuk, és nincs képviseletük az Országgyűlésben sem. A kisebbségi biztos beszámolója tartalmazta azt a tervezetet, amelyet a hivatala dolgozott ki a kisebbségi törvény módosítására. (Népszabadság)
A „Törvénytervezet a magyarországi nemzetiségek jogairól” egy sor értelmező rendelkezést tartalmazott, valamint két változatot is felvázolt az országgyűlési képviselet megteremtésére. Helyi szinten meghagyta a települési önkormányzat átalakuló, valamint a közvetlen módon, de a helyhatóságitól eltérő időpontban választandó kisebbségi önkormányzati típust, amelyek mellett rögzítette a közvetett, elektori úton szerveződő területi szintet is. A tervezet megerősíteni szándékozta a kisebbségi testületek jogi helyzetét, gazdálkodását, valamint a kulturális autonómia intézményeit.
Az EJKVB ülése megtárgyalta és egyhangúlag támogatta is a kisebbségi ombudsman 1999. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Kaltenbach Jenő elmondta, hogy a beszámoló mellékletét képező törvénytervezet a magyarországi nemzeti kisebbségek jogairól valójában a törvény-előkészítést segítő szakmai anyag.
2000. május 23.Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, valamint minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg a BM átdolgozott törvénytervezetét a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról. Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek és a szakértők észrevételei alapján a BM-nek véglegesítenie kellett a tervezetet.
2000. május 24.Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló, és a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. Hargitai János felszólalásában kifejezte azon reményét, hogy az Országgyűlés az őszi ülésszakán el tudja fogadni a kisebbségi törvény módosítását.
2000. május 31.Elkészült a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet – az IM-et megelőzően – már június 5-én az EJKVB eljuttatott az országos kisebbségi önkormányzatokhoz. A választási törvénytervezethez hasonlóan, e javaslat több részletkérdése is komoly vitát és ellenállást váltott ki az érdekelt kisebbségi képviselők körében. A kisebbségi törvény módosításának főbb tézisei júniusban készültek el. Ez utóbbi dokumentum úgy foglalt állást, hogy nincs szükség új törvény kidolgozására, csupán a meglévő jogszabály egyes részeit szükséges módosítani. A sok vitát kiváltó választásokkal kapcsolatban – amelynek részletes anyagi és eljárási jogi szabályait külön javaslat tartalmazta – részleges regisztrációt irányzott elő, amely szerint a jelölteket az adott kisebbséghez való tartozásról szóló nyilatkozat megtételére kötelezte. Beépítette a kisebbségi önkormányzati rendszerbe a hiányzó megyei szintet, míg a helyi szintű, közvetett típust megszüntette. A kisebbségek igénye nyomán és az egyértelmű alkalmazás érdekében átvette a kisebbségi törvénybe az önkormányzati törvénynek a kisebbségi testületekre vonatkozó rendelkezéseit. Hangsúlyos részét képezte a tervezetnek a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonya bizonyos aspektusainak szabályozása, ideértve a költségvetéssel kapcsolatos döntéshozatalt, valamint a kisebbségi egyetértési és véleményezési jogok funkcionálását. A kulturális autonómia kiteljesítése érdekében lehetőséget biztosított feladat- és hatáskör, vagy éppen intézmény átadása esetén a települési, a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatok közötti háromoldalú megállapodás megkötésére, kialakítva annak pénzügyi feltételeit is. Ez utóbbi vonatkozásában a tervezet a kisebbségi önkormányzatokat az egyházakkal azonos jogállásra helyezte. Részletesebben szabályozta a különböző szintű kisebbségi önkormányzatok jogállását, feladat- és hatáskörét, a megszűnő testület vagyonának kezelését. Az elgondolt módosítás nem hagyta érintetlenül az országos érdekképviseletet sem: az országos önkormányzat ezek szerint hivatalt hozhatott létre, a korábban használatba kapott ingatlant tulajdonba kapta, illetve szabályozta a javaslat a gazdálkodás kérdéseit, és megteremtette a törvényességi ellenőrzést is.
Kaltenbach Jenő megküldte Hargitai Jánosnak és Pálffy Ilonának, az IM helyettes államtitkárának a kisebbségi törvény módosításáról szóló tervezettel kapcsolatos véleményét. A kisebbségi ombudsman indokoltnak tartotta azt leszögezni, hogy a kisebbségi önkormányzatban való szerepvállalás egy közösséghez való kötődést jelent, azaz a passzív választójog a törvény erejénél fogva korlátozott. Észrevételeket fogalmazott meg a tervezett értelmező rendelkezésekkel kapcsolatban, illetve szükségesnek ítélte a kisebbségi testület működési feltételeinek rögzítését – ez utóbbit akár alacsonyabb jogszabályi szinten. Hiányolta a jogkövetkezmények kialakítását abban az esetben, ha figyelmen kívül hagyják a kisebbségi testületek egyetértési és véleményezési jogait.
Pálffy Ilona megküldte Hargitai Jánosnak a módosítási javaslathoz készült indoklást, jelezve egyúttal, hogy a javaslatban történtek kisebb pontosítások és módosítások.
Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak a Lásztity Péró, az Országos Szerb Önkormányzat elnöke által, a NEKH-hez eljuttatott „A módosított kisebbségi törvény javasolt szerkezete” c. anyagot, amely jelentősen megerősített kisebbségi önkormányzati struktúrát és egyéb szereplőkkel (egyesületek, egyházak, alapítványok) kibővített autonómia-modellt vázolt fel. A választásokkal kapcsolatban viszont egyedül a jelöltállítás szigorítását tartotta kivitelezhetőnek.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvénytervezet véleményezését. Egyetértését fejezte ki a választások eltérő időpontban való megrendezésével, a megyei szint megteremtésével és az országos közgyűlés létszámának differenciálásával kapcsolatban. Javasolta a kisebbségi intézmények állami támogatásának erősebb garanciákkal való ellátását, valamint a megyei szintű kedvezményes kisebbségi mandátum kialakítását.
Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg a BM átdolgozott anyagát. A szakértők észrevételei alapján a BM-nek június 13-ig kell véglegesítenie a tervezetet, valamint összefoglaló anyagot készítenie, amelyet a bizottság az EJKVB elé terjeszthet.
2001. június 19.Az Országgyűlés július elsejei hatállyal, újabb hat évre választotta meg Kaltenbach Jenőt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (48/2001. (VI. 21.) OGY határozat).
2001. október 29.Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM, a BM, és más érintett tárcák képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével tárgyalta meg a kisebbségi törvény módosításáról és a kisebbségi választásokról szóló törvénytervezeteket. Az elhangzottak alapján az előterjesztéseknek az Országgyűlés elé történő beterjesztéséről az EJKVB hivatott dönteni. A kisebbségi törvény módosítását a horvát, német és szlovák elnökök támogatták, míg a görög és a szerb elnök egyik tervezet benyújtását sem tudta támogatni. A bizottság felkérte az IM-et, hogy készítsen indoklást a kisebbségi törvény tervezett módosításához.
2002. Augusztus 27-28.Tanácskozásra került sor a NEKH képviselői és a kisebbségi vezetők részvételével Balatonszemesen. A megbeszélés szakmai hátterét számos, az elmúlt időszakban született dokumentum képezte, köztük az országos önkormányzatok kisebbségpolitikai elvárásai (2002. május), a Medgyessy Péterrel való júniusi találkozó emlékeztetője. A kisebbségi törvény módosítását illetően háttéranyagnak bizonyult az EJKVB 2001-es indítványai, valamint a kisebbségi ombudsman 1999-es tervezete, amelyeket kiegészítettek a parlamenti képviselet ügyében kidolgozott egyéb koncepciók.