Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Kisebbségi ombudsman
Kaltenbach Jenő tájékoztatásul megküldte Szászfalvi Lászlónak az Alkotmánybírósághoz intézett, szeptember 17-i indítványát. A kisebbségi ombudsman szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény két bekezdése alkotmányellenes volt, mert a kisebbségi közösséghez nem tartozók számára is garantálta a jogot, hogy a kisebbségi választásokon gyakorolják aktív vagy passzív választójogukat. Kérte továbbá a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítását is, mivel a jogalkotó nem biztosította azt, hogy a választásokat csak azokon a településeken tűzhessék ki, ahol azt ténylegesen az adott kisebbséghez tartozók igényelték. Végül az indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság együttesen értelmezze az alkotmány két bekezdését annak megállapítása érdekében, hogy a kisebbségek önkormányzáshoz való jogának érvényesülése érdekében tekinthető-e a személyes adatok elkerülhetetlen, szükséges mértékű és arányos korlátozásának a választópolgárok nyilatkoztatása a hovatartozásukról, illetve ezen nyilatkozatok valóságtartalmát az állam meghatározott törvényes keretek között ellenőrizheti-e.
2003. október 3.Kaltenbach Jenő egy, a megyei vizsgálati eredményeit ismertető soproni nemzetiségi fórumon hívta fel a figyelmet arra, hogyha nem dönt idejében a kormány, akkor veszélybe kerülhet a kisebbségi törvény módosításának decemberi benyújtása. A kisebbségi ombudsman elengedhetetlennek tartotta a kisebbségi közösségek által kezelt, kizárólag választási célú névjegyzék bevezetését.
2003. október 17.Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanok Kiss Péternek írott levelükben kifejtették azt, hogy bár nem kifogásolható az, hogy a kisebbségek által létrehozandó önkormányzatok megválasztásának érdekében korlátozzák a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, de „… semmi nem indokolja, hogy az említett névjegyzéket (…) az állam, illetőleg annak tisztviselői kezeljék.”
2003. október 18.A söjtöri kihelyezett kormányülés a MEH és a NEKH által kidolgozott kiegészítésekkel elfogadta a kisebbségi törvény módosításának, illetve a kisebbségi önkormányzati választások törvényi szabályozásának koncepcióját. A névjegyzék támogatásán túl döntés született arról is, hogy Kiss Péter vezetésével egy munkacsoport koordinálja a kodifikációs munkát. A kormány döntése hangsúlyozottan kitért arra is, hogy a névjegyzékkel kapcsolatos javaslatokat az ombudsmannal egyeztetve kell kidolgozni.
2003. december 16.Az EJKVB az évi utolsó ülésén Szabó Vilmos, Heizer Antal és Kaltenbach Jenő közösen tájékoztatták a képviselőket a kisebbségi joganyag módosításának előkészületeiről. Az államtitkár elmondása szerint hat kisebbség (cigány, horvát, német, ruszin, szlovák, szlovén) támogatta, hat (bolgár, lengyel, örmény, román, szerb, ukrán) pedig elutasította a kisebbségi törvénytervezetekben foglaltakat, döntően a választójogi kérdések miatt. A NEKH elnökének elmondása szerint a névjegyzéket támogatók között is eltérések mutatkoztak. Az ombudsman szerint a támogatók aránya így meghaladta a kisebbséghez tartozók 90 százalékát, és a biztos is kiállt a névjegyzék bevezetése mellett. Heinek Ottó hozzászólásában óvott a tervezetek „felpuhításától”. Hargitai János álláspontja szerint nem elengedhetetlen a konszenzus létrejötte, és felvetette azt a kérdést is, hogy vajon az EU-s állampolgárok miért nem vehetnek részt a kisebbségi választásokon.
Az OCÖ a Kisebbségek Napja alkalmából Országos Roma Kisebbségi Napot szervezett Budapesten. A rendezvényen előadást tartott Kaltenbach Jenő is, aki a kisebbségi törvény módosításáról beszélt. A nagy vitát kiváltó névjegyzékkel kapcsolatban elmondta, hogy a közösség általi adatkezelést pártolja, amelynek javaslatát – közlése szerint – a kisebbségi önkormányzati tagok 92 százaléka támogatta.
Az EJKVB ülése – Szabó Vilmos, Papp Imre, Heizer Antal, Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanok, illetve az országos elnökök részvételével – megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a T/9126. sz. törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen a pártok képviselői – Kósáné Kovács Magda, Hargitai János, Fodor Gábor és Szászfalvi László – mind úgy foglaltak állást, hogy a javaslat alkalmasnak bizonyul az általános vitára, de a részletes vita előtt érdemes lenne néhány hét szünetet tartani a vitás vagy függőben maradt kérdések megoldására. A kisebbségi vezetők közül a cigány, a horvát, a német és a szlovák feltétel nélkül támogatta a névjegyzék bevezetését, míg mások vagy elvetették, vagy csak módosításokkal tudták volna azt elfogadni.
Az Oktatási bizottság egy tartózkodás mellett támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.
Kövesi Vilmos, a Független Cigány Kerekasztal Országos Szövetségének elnöke megküldte Szászfalvi Lászlónak a szervezetnek a törvénymódosítással kapcsolatos állásfoglalását. Másnap ismételten levelet küldött az EJKVB elnökének, amelyben különösen a kisebbségi választói névjegyzékkel szembeni elutasításának adott hangot, és a helyett, a manipulációk kiszűrésére a megyei választási bizottság felügyeletét és helyi etikai bizottságok felállítását javasolta. A véleményeket és javaslatokat Szászfalvi László április 5-i válaszlevelében köszönte meg.
Az EJKVB ülése megvitatta a hun országos népi kezdeményezést a kormány, a NEKH, az OVI és a kisebbségi ombudsman képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzati elnökök jelenlétében. A bizottság úgy határozott, hogy a háttéranyagok, a szakértői vélemények, és a kormány álláspontjának ismeretében, 17 nem és 4 tartózkodás mellett nem támogatja a népi kezdeményezést.
2005. április 15.Kaltenbach Jenő az országgyűlési biztosok közös budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nincs összhangban az alkotmánnyal a kisebbségi önkormányzati választási szabályozás.
2005. május 25.Az Országgyűlés plenáris ülése megvitatta a kisebbségi ombudsman beszámolóját. Kaltenbach Jenő a kisebbségi törvényjavaslat elfogadását szorgalmazta, mivel a hatályos szabályok szerint nem lehet megtartani a kisebbségi önkormányzati választásokat. Az ülés keretében Hargitai János, a FIDESZ vezérszónoka kiemelte, hogy a jelek szerint az akkori formában nem lehet megtartani a kisebbségi önkormányzati választásokat, ezért módosításra van szükség.
2005. május 31.Az MSZP és a FIDESZ között több hónapos egyeztetés után megállapodás született a törvényjavaslat vitás pontjainak ügyében. Mesterházy Attila szerint olyan alkotmányos javaslat született, amely kisebbségpolitikai szempontból elfogadható, és politikailag vállalható. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a módosítás lényege annak elősegítése, hogy a kisebbségek válasszák meg saját intézményeiket, valamint az, hogy szélesítse a kisebbségi önkormányzatok jogköreit. Kiemelte, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal folyamatos párbeszédet folytattak annak érdekében, hogy létrejöjjön a kompromisszum. A módosító javaslat bizottságiként fog az Országgyűlés elé kerülni, és az ettől eltérő javaslatokat mindkét párt visszavonja. A kompromisszum része volt az is, hogy a törvényjavaslatnak még a tavaszi ülésszakban el kell jutnia a végszavazásig, és ennek érdekében a frakciók akár a Házszabálytól való eltéréshez is hozzájárulnak. A módosító javaslatcsomagot egyaránt bírálta Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. A kritizált pont szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvétel feltétele a jegyzőnél való nyilvántartásba vétel lenne. A kisebbségi biztos szerint mindez visszalépés jelent a korábban tervezettekhez, a kisebbségi szervezetek szerepvállalásához képest, és ez a megoldás nem akadályozza meg azt, hogy valaki csupán politikai-anyagi előnyszerzés céljából vallja magát kisebbséghez tartozónak. Az adatvédelmi biztos szerint nem indokolt, hogy állami szerv tartson nyilván ilyen személyes adatokat. Horváth Aladár szerint a regisztráció csak fokozza az elkülönülés érzését, és ezért a romák többsége el fogja utasítani azt.
Az EJKVB megkezdte a törvényjavaslat módosító javaslatainak tárgyalását.