Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Kisebbségi ombudsman
A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi … törvény 68. § (3) bekezdésének az AB által történő megsemmisítéséből adódó feladatokról, lehetséges megoldásokról tartottak tájékoztatót az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei részére az ICSSZEM, a NEKH, az IM, illetve a parlamenti pártok képviselői és szakértői. Mesterházy Attila bevezetőjében elmondta, hogy a továbbiakban a kedvezményes mandátum alkotmányos szabályozásának kidolgozására egy hónap áll rendelkezésre. Papp Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg elgondolt és a kisebbségi ombudsman által pártolt névjegyzék-bizottságokhoz már nincs mód visszatérni. Kompromisszumos megoldásként vetődött fel egy, a kedvezményes mandátum ügyéről szóló országgyűlési határozat elfogadása.
2006. november 28.Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülése megtárgyalta a bunyevác kisebbségi kezdeményezést, de a döntést a bizottság egy következő ülésére halasztották információhiány miatt.
Az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottsága egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a kisebbségi ombudsman 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, amelynek kapcsán Kaltenbach Jenő beszámolt arról, hogy a joganyag 2005-ös módosításával kis lépés történt a kulturális autonómia megvalósításának irányában. A választásokkal kapcsolatban viszont az értékelése szerint országos viszonylatban virágzott az etnobiznisz, amely esetében a csalók még igazolást is kapnak.
Az Országgyűlés plenáris ülése megvitatta az ombudsmanok 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Kaltenbach Jenő hangot adott a választási rendszerrel kapcsolatos elégedetlenségének. Salamon László, a KDNP nevében felszólalva reagált, és egyúttal bírálta azt az elgondolást, hogy bárki is felülvizsgálhassa a választópolgárok önmeghatározását.
2007. június 5.Az Alkotmányügyi Bizottság ülése egyhangúlag támogatta Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanná választását. A jelölt az elvégzendő teendők között szükségesnek tartotta a kisebbségi törvény finomítását is.
2007. június 12.A leköszönő kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő a Figyelőnek adott interjújában a kisebbségi önkormányzatok választási rendszerével kapcsolatban kijelentette, hogy az „államilag igazolt csalás”, amely „rendszer a legminimálisabb alkotmányos jogállami követelményeknek sem felel meg.” Hangot adott azon nézetének is, amely szerint a nemzeti kisebbségeket az elmúlt időszakban jórészt asszimilálták, és eltűnésük veszélye kézzelfoghatóvá vált. Álláspontját utóbb megismételte a Népszabadságnak adott június 20-i interjújában is.
2007. július 2.Hivatalba lépett Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok új országgyűlési biztosa, aki első munkanapján levélben invitálta meg az országos elnököket egy közös találkozóra.
2007. augusztus 30.Kállai Ernő hivatalában fogadta a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzat elnökét, akik a találkozón szándéknyilatkozatot fogadtak el a kisebbségek egyeztető fórumának, a II. Kisebbségi Kerekasztalnak a létrehozásáról: „meggyőződésünk, hogy közös céljainkat összehangoltan, egymás érdekeit messzemenően figyelembe véve tudjuk csak elérni." A kisebbségi vezetők felhatalmazták a kisebbségi ombudsmant arra, hogy levélben tájékoztassa a MEH-t arról, hogy az előkészítő tárgyalásokon vegyék figyelembe a kisebbségek egyeztetett véleményét. A Kerekasztal életre hívását a kisebbségi biztos kezdeményezte, és a következőkben a közgyűlésekkel való egyeztetésekre és az előkészítésre került sor.
2007. szeptember 13.Az augusztus végi szándéknyilatkozatot követően, Kállai Ernő kezdeményezésére megalakult a II. Kisebbségi Kerekasztal Budapesten. Az alapítás után a kisebbségi biztos és a kisebbségi vezetők egyeztetést folytattak a parlamenti képviseletről, a kedvezményes mandátumról, a tervezett új finanszírozási formákról, illetve a kulturális autonómia intézményeinek megerősítéséről. Elhangzott, hogy a kisebbségi érdekképviseletek a közös céljaikat összehangoltan, egymás érdekeit figyelembe véve tudják elérni. Kreszta Traján a találkozón elmondta, hogy a legfontosabb feladataiknak a kulturális autonómia megteremtését és az intézményeik megvédését tekintik. Alexov Lyubomir, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke azt kérte, hogy a kisebbségi biztos a tizenhárom kisebbség egységes álláspontját képviselje. Hartyányi Jaroszlava ukrán kisebbségi vezető szerint a kulturális autonómia nem sérül sem a Kerekasztal létrehozásával, sem pedig az ombudsmani hivatali képviselettel.
2007. szeptember 27.Kállai Ernő elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény alkalmazása során tapasztalt problémákról szóló feljegyzését. A biztos úgy foglalt állást, hogy a 2005-ös módosítás miközben számos problémát kiküszöbölt, nem tudta teljes körűen orvosolni a kisebbségi joganyag hiányosságait (kisebbségi önkormányzat elnökének bizottsági tagsága, a szószóló intézménye, kisebbségi önkormányzat egyetértési és véleményezési joga, kisebbségi kulturális intézmény fogalma, illetve a jegyző részvétele a kisebbségi önkormányzati üléseken).
2007. október 9.A II. Kisebbségi Kerekasztal ülése az Országgyűlés és a MEH megfigyelőinek részvételével tárgyalt a parlamenti képviselet és a kisebbségi média ügyéről. Az előbbivel kapcsolatban ismertetésre került a kisebbségi ombudsman koncepciója, valamint az ez alapján, a Közjogi munkacsoportban körvonalazódó alternatíva.