Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Kormány
A Vas megyei horvátok, németek és szlovének képviselőinek szombathelyi találkozóján, a választásokra készülődve a jelenlévők a kisebbségi törvény módosítását, vagy legalábbis új, konkrét végrehajtási rendeletek kidolgozását javasolták az új Országgyűlésnek és kormánynak.
1994. július 6.A Kisebbségi Kerekasztal ülése áttekintette az MSZP és az SZDSZ által megkötött koalíciós szerződés kisebbségekre vonatkozó részeit. Lásztity Péró, a Kerekasztal ügyvezető elnöke szerint fordulatra van szükség a kormány és a kisebbségek viszonyában, amely a kulturális autonómia anyagi és jogi feltételeinek megteremtésében jelenne meg.
1994. július 21.A kormány megalakulásával összefüggő egyes hatásköri rendelkezések módosításáról szóló 109/1994. sz. kormányrendelet a NEKH felügyeletével a MEH politikai államtitkárát bízta meg. E kormányzati ciklusban a Hivatal szervezeti keretei között önálló feladatkörrel működött a hazai kisebbségi, és a határon túli magyarok ügyeiben illetékes politikai államtitkár, Tabajdi Csaba.
1994. augusztus 25.Az EJKVB tisztségviselői, tagjai és a pártok szakértői találkoztak a kisebbségi ügyekben illetékes intézmények vezetőivel. A találkozón Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kormányváltás miatt késik a kisebbségi törvény jogharmonizációja, ugyanis a PM késve készítette el a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapra vonatkozó tervezetet, holott azt az Országgyűlésnek október 20-ig el kell fogadnia. Célszerűnek tartotta ez ügyben az előzetes egyeztetések folytatását, és hatpárti konszenzus kialakítását. Az államtitkár szerint módosításra szorult az oktatási fejkvóta-rendszer is, amellyel Lásztity Péró is egyetértett. Utóbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is nyitott kérdés maradt a két önkormányzat viszonya, illetve a nyelvhasználat kérdése.
1994. augusztus 27.Az MNSZ elnöksége kialakította az állásfoglalását a választójogi, az önkormányzati és a kisebbségi törvény módosítására irányuló kormánytervezetekről. A dokumentum üdvözölte azt, hogy a Szövetség számos javaslatát figyelembe vették, de hiányolta ugyanakkor az országgyűlési képviselet biztosítását, a kisebbségi törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotását, a kisebbségi önkormányzatok számára az érdemi hatáskörök, források és infrastruktúra megteremtését, a megyei szint kialakítását, illetve a települési és kisebbségi önkormányzat viszonyának rendezését.
Murzsa Attila, a Roma Ifjúsági Szervezet elnöke egy, a kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltek számára rendezett gyöngyösi tréningen kijelentette, hogy a kisebbségi törvény nem tisztázza egyértelműen a testületek jogosítványait, valamint a finanszírozásuk forrásait. Ennek következtében „állóháború” alakulhat ki a települési és a kisebbségi önkormányzatok között.
Tabajdi Csaba látogatást tett az MNSZ-nél, és megbeszélést folytatott Hambuch Géza elnökkel és Schnaider Ágnes főtitkárral. A találkozó során áttekintették a kisebbségi törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A felek sajnálatosnak tartották azt, hogy az erre vonatkozó törvények nem készültek el az új kormány hivatalba lépése előtt, illetve késik a kisebbségi közalapítványokkal és a finanszírozással kapcsolatos előkészítés is. Az államtitkár tájékoztatása szerint így a szükséges módosításokat előreláthatólag szeptember végén fogja tudni tárgyalni az Országgyűlés. A szervezet elnökét pedig különösen az ombudsman megválasztása, a parlamenti képviselet megteremtése, valamint a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása érdekelte.
1994. December 15-16.A magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar kisebbség képviselőinek bécsi találkozóján a felek a két ország közötti barátsági szerződés megkötését sürgették, és egyúttal megfogalmazták elvárásaikat a kormányok felé. A szlovák kisebbség számára a dokumentum az országgyűlési képviselet biztosítását, az önkormányzati intézmények esetében az anyagi feltételek megteremtését, illetve az oktatási és kulturális intézmények alapítását szorgalmazta. Mata Mihály, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke ugyanis rámutatott arra, hogy a hazai törvény szelleme és gyakorlata messze esik egymástól.
1995. február 26.A Roma Parlament tisztújító közgyűlésén az újraválasztott Zsigó Jenő elnök a kormány cigánypolitikáját bírálta, a kisebbségi törvényt pedig elhibázottnak tartotta, és szorgalmazta annak mielőbbi módosítását.
1995. február 28.Az Országgyűlés elfogadta a március 21-én hatályba lépő 1995. évi VI. törvényt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról. A Polgári Törvénykönyv időközben bekövetkezett módosítása lehetővé tette, hogy az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzatok képviselőtestületei közfeladatok ellátására közalapítványt hozzanak létre, amely forma előnyösebbnek bizonyult a kisebbségi feladatok támogatására is a kisebbségi törvény által eredetileg rögzített Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alappal szemben. Jelen módosítás ezért elrendelte a kormány által alapítandó, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért elnevezésű közalapítvány (MNEKK) létrehozását. Az év júliusában kormányhatározattal életre hívott Közalapítvány későbbi tevékenysége szerves részét képezi a magyarországi kisebbségi célzatú, összetett és többcsatornás finanszírozási rendszernek.
1995. október 6.Tabajdi Csaba előadást tartott a NEKH konferenciáján, amely érintette a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek kérdését: úgy értékelte, hogy a modell egésze még nem, csak részelemeiben működik, és mindezek alapján tudta megfogalmazni a továbblépés feladatait (pl. a települési és kisebbségi önkormányzatok viszonyának tisztázása). A kisebbségi törvény módosítására korábban kitűzött 1995 végi határidőt ugyanakkor korainak tartotta, mert ehhez átfogóbb vizsgálatot, a kisebbségi önkormányzatiság teljes körű működésének megismerését ítélte előfeltételnek. A döntéshozatali egyeztetésekkel kapcsolatban rámutatott arra, hogy korábban a kudarcokért és az eredményekért egyaránt a kormányt lehetett felelőssé tenni, de a felelősség már megoszlik az országos önkormányzatokkal. Utalt arra is, hogy a Kisebbségi Egyeztető Tanács megakadt azon a ponton, hogy a kisebbségek miként egyeztessék a különböző érdekeiket. Az államtitkár a felszólalásában érintette a továbbiakban a finanszírozás, a kisebbségi oktatási intézmények működtetésének, a nyelvhasználat, a cigány kisebbség helyzetének, a kisebbségbarát környezet kialakításának, illetve a megyei kisebbségi önkormányzat szükségességének kérdésköreit.