Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége
Az MSZMP Titkársága elfogadta a pártértekezlet állásfoglalásáról szóló tervezetet, amely átdolgozás után mehetett a KB ülése elé.
A TKKO szervezésében lezajlott a nemzetiségi törvény politikai irányelveinek kidolgozásával kapcsolatos első megbeszélés.
Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének (MSZDSZ) főtitkára megküldte Stark Ferencnek a Szövetség Elnökségének állásfoglalását a szlovák kisebbség helyzetéről és a politikai döntést igénylő kérdésekről. Ezek szerint: „szükség van egy – végrehajtási utasítást is magában foglaló – nemzetiségi törvényre. A törvénynek tartalmaznia kell az egyes népcsoportok, ill. az őket alkotó egyének jogait és kötelességeit. (Ideértve a képviseleti jogot is.)” A dokumentum szabályozandónak tartotta továbbá az anyanyelvhasználat, a közművelődés és az oktatás területeit is.
Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének (MDDSZ) főtitkára szintén megküldte Stark Ferencnek a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság részére szóló délszláv előterjesztést, amely kül- és belpolitikai szempontból egyaránt hasznosnak ítélte egy nemzetiségi törvény kidolgozását.
Szende Béla, az MNDSZ elnöke (Pécs) a „Megjegyzések a nemzetiségi törvény politikai irányelveiről kimunkált javaslat tervezetéhez” címmel, illetve Polányi Imre pécsi egyetemi tanár „Vélemény a nemzetiségi törvény politikai irányelveiről” címmel készítette el feljegyzését.
Ülésezett az MDDSZ Országos Választmánya. A testület 1983-1988 közötti időszakra vonatkozó, tervezett beszámolója kiemelte, hogy „hazánkban politikai és társadalmi téren egyaránt nemcsak az érdeklődés, hanem a tenni akarás is megnövekedett a nemzetiségi politika iránt. Ennek konkrét bizonyítéka a készülő nemzetiségi törvény, illetve a Baranya megyében megalkotott megyei nemzetiségi tanácsrendelet. Ennek nyomán a Szövetség tevékenysége is jelentős mértékben kiszélesedett és a nemzetiségek kollektív érdekeinek képviselete irányába fejlődött. Munkánkat nehezítette, hogy a Szövetség érdekképviseleti jogállása nem kellően tisztázott.”
Az év februárjában egyes hagyományos nemzetiségi szövetségek (MCKSZ, MDDSZ, MRDSZ, MSZDSZ) és néhány újonnan létrejött, ún. alternatív szervezet (Mladost Magyarországi Horvátok, Szerbek és Szlovének Ifjúsági Egyesülete, Szerb Demokratikus Szövetség, Szlovákok Szabad Szervezete, Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete) által megalakított Magyarországi Nemzeti Kisebbségek Uniója közzétette a programnyilatkozatát. A dokumentum az augusztusra egyébként már 11 egyesületet magában foglaló ernyőszervezet célkitűzései sorolta egy, a kisebbségek igényeit tükröző nemzetiségi törvény megalkotását.