Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Tabajdi Csaba és Wolfart János egy kétoldalú Kisebbségi Egyeztető Tanács életre hívásáról is tárgyaltak a hazai kisebbségi vezetőkkel, amelynek működési rendjét a kisebbségek alakítanák ki. A testület gondolatát üdvözölte Lásztity Péró, az Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki szerint a Kisebbségi Kerekasztal egy nálánál jóval előnyösebb szerveződésnek adja majd át a helyét. Kaltenbach Jenő, az Országos Német Önkormányzat elnöke pedig kifejtette, hogy nagy várakozással tekintenek közeljövőben sorra kerülő, a miniszterelnökkel való találkozó elé, amelyen felhívhatják a figyelmet a kisebbségi oktatás és média gondjaira, illetve a parlamenti képviselet kérdésére is.
1998. március 10.Heinek Ottó arról tájékoztatott, hogy a napokban a kisebbségekkel való egyeztetést követően, a megszületett egyezségek nyomán a cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák és a szlovén országos önkormányzatok már támogatni tudták a tervezetnek a kormány elé kerülését, bár továbbra sem értettek egyet az előterjesztés minden pontjával. Józan-Jilling Mihály, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke szerint ugyanis az el nem fogadás nagyobb hátrányt okozna a kisebbségeknek, mintha a tökéletes kidolgozáshoz ragaszkodnának.
2000. május 27.A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta a kisebbségi törvény módosításáról szóló tervezetet, és állást foglalt a választásokkal kapcsolatos néhány kérdésben. A német érdekképviselet egyetértett a megyei szint kialakításával, a kulturális és oktatási intézmények fenntartásához azonban kézzelfogható állami támogatást tartott szükségesnek. Nem ítélte elfogadhatónak a nem teljes jogú parlamenti képviseletet, a választások időbeli elkülönítését, az országos testület létrehozási módjának megváltoztatását. Javasolta egyúttal a MNEKK kuratóriumi összetételének egyszerűsítését, az országos önkormányzatok székházainak tulajdonba adását, valamint a megyei szintű kedvezményes mandátum kialakítását. A Közgyűlés megállapításairól – amely nem tartotta így a tervezetet benyújtásra alkalmasnak – Heinek Ottó elnök május 31-én levélben tájékoztatta Hargitai Jánost.
2000. július 31.Badalján Edvard, az Országos Örmény Önkormányzat ügyvezető elnöke levélben biztosította támogatásáról az országos kisebbségi önkormányzatok közös álláspontját, amelyet azzal tartott indokoltnak kiegészíteni, hogy elektor csak az lehessen, aki az adott kisebbséghez tartozik, és beszéli a kisebbség nyelvét.
Lásztity Péró megküldte Daróczy Istvánnak a kisebbségek közös álláspontját az Országos Örmény Önkormányzat kiegészítésével és a Szerb Országos Önkormányzat csatlakozó nyilatkozatával együtt a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetről. Jelezte egyúttal, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata külön küldi el a csatlakozó véleményét.
Lásztity Péró megküldte Kósáné Kovács Magdának, a kisebbségeknek a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetről kialakított közös álláspontját, amelyhez mellékelte az örmény kiegészítést és a lengyel önkormányzat csatlakozó nyilatkozatát is. Közölte továbbá, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata külön küldte el csatlakozó véleményét közvetlenül a BM-nek.
2001. május 14.A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben.
A találkozón elhangzott, hogy remény van arra, hogy még ebben a ciklusban változzon a kisebbségi törvény, amelynek tervezetét csupán a horvát, a német és a szlovák önkormányzat tekintette tárgyalási alapnak, miközben a többi tíz elvetette azt. Báthory János szerint minden javaslatra nyitottak voltak, de ez nem jelentette azt, hogy mindenben engednének is. Megmutatkozott az is, hogy az álláspontok leginkább a választójogi rendszer változásával kapcsolatban térnek el egymástól, ugyanis a kisebbségek kifogásolták a választások tervezett időbeli elkülönítését. Tabajdi Csaba képviselő ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzati választásokat ne időben, hanem inkább térben különítsék el egymástól.
Hertelendi-Härtlein Péter és más német kisebbségi önkormányzati elnökök, kulturális egyesületek vezetői és Újhartyán polgármestere eljuttatták Kaltenbach Jenőnek, Báthory Jánosnak, illetve az országos és a fővárosi német önkormányzatok elnökeinek a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos javaslataikat. Ezek szerint a helyi kisebbségi önkormányzatba csak olyan személy legyen jelölhető, aki bírja az adott településen működő kisebbségi egyesület támogatását, illetve nyilatkoznia kell arról, hogy a 2001-es népszámlálás során élt-e a kisebbséghez tartozás vállalásával. Végül azt is javasolták, hogy a szavazólapon a jelöltek alfabetikus sorrendjét váltsa fel a társadalmi szervezet által javasolt sorrend.
2001. DecemberA Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a hazai kisebbségpolitikában az 1990-es évek első felében tapasztalható fejlődés az évtized végére megtorpant, és a kisebbségi törvény számos ígérete (kulturális autonómia, parlamenti képviselet, a fennmaradáshoz szükséges finanszírozási rendszer) beváltatlan maradt. Sürgette, hogy a jogszabályok módosításával csökkentsék a választási visszaélések lehetőségét, és javasolta a MNEKK megszüntetését is. Az országos érdekképviselet kifogásolta azt is, hogy „egyre szélesebb a szakadék a hazai kisebbségekkel való állami törődés és a határon túli magyar közösségeket erőteljesen támogató politika között.”
2003. május 13.Az országos német, szlovák és horvát önkormányzatok elnökeinek meghallgatásával ért véget az országos elnökök meghallgatás-sorozata az EJKVB előtt. Heinek Ottó a ciklus legfontosabb feladatának a joganyag korszerűsítését nevezte. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a német országos önkormányzat közgyűlése maradéktalanul támogatta Kaltenbach Jenő koncepcióját, valamint a választói névjegyzék bevezetését is.
2003. október 15.A kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatban tanácskozást tartottak az OCÖ székhelyén, amelyen további hét országos önkormányzat (bolgár, görög, lengyel, német, román, szerb, szlovén), illetve a parlamenti pártok közül egyedül a FIDESZ képviseltette magát. Az egyeztetésen részt vett Heizer Antal és Kaltenbach Jenő is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kolompár Orbán kijelentette, hogy az OCÖ a törvénymódosítás élére kíván állni. A névjegyzékkel szembeni elutasító állásponttal kapcsolatban pedig azt közölte, hogy a konkrét normaszöveg ismeretében ismételten napirendre fogják tűzni a kérdést. A résztvevő kisebbségi vezetők felkérték a kormányt, hogy egy hónapon belül készítse el a módosítások normaszövegeit annak érdekében, hogy ezután sor kerülhessen azoknak a kisebbségi önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetésére. Heizer Antal elmondta, hogy az eredetileg tervezetthez képest hathetes az elmaradás. Jelezte, hogy amennyiben a kormány a következő ülésén elfogadja a koncepciót, akkor a normaszöveg egy hónapon készülhet el. Viszont így előreláthatólag kevés idő lesz a társadalmi vita eredményeinek a készülő törvényszövegbe való beépítésére, de az ehhez szükséges időt igyekeznek majd az államigazgatási szakaszban kigazdálkodni. Nem zárta ki végül annak a lehetőségét sem, hogy decemberben az EJKVB-hoz fog fordulni némi haladékért.