Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Magyarországi Németek Szövetsége
A Magyarországi Németek Szövetségének (MNSZ) országos választmányi ülése szorgalmazta, hogy külön törvény szavatolja a kisebbségek jogait, mint például az anyanyelven való tanulás jogát.
1990. december 16.Az MNSZ megtartotta a rendkívüli kongresszusát Budapesten. A felszólalók javasolták, hogy a kongresszus kérje a kormányt és az Országgyűlést a kisebbségi törvény mielőbbi megalkotására, amely megteremti a kisebbség fennmaradásának feltételeit és a közösség kulturális autonómiáját.
1991. január 15.Hambuch Géza, az MNSZ ügyvezető elnöke a Wolfart Jánoshoz írott levelében elvetette a törvénytervezetet, és kerekasztal formájában közös tanácskozást javasolt annak beterjesztése előtt. Megítélése szerint a tervezet figyelmen kívül hagyta a hazai viszonyokat, deklaratív-megengedő jellegű volt, nélkülözte a kulturális autonómiát, illetve nem vállalta az anyagi biztosítékok megteremtését sem.
1991. január 30.Kilenc alapító szervezet (Amalipe Cigány Kultúra- és Hagyományőrző Egyesület, Magyarországi Horvátok Szövetsége, Magyarországi Németek Szövetsége, Magyarországi Roma Parlament, Magyarországi Románok Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége, Magyarországi Szlovének Szövetsége, Phralipe Független Cigány Szervezet, Szerb Demokratikus Szövetség) részvételével – konzultatív, érdekegyeztető fórumként – megalakult a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztala. Az alapítók Szabad Györgynek, Antall Józsefnek, és Wolfart Jánosnak írott levelükben tudatták a címzettekkel a Kerekasztal létrejöttét, és annak okait. Ez utóbbiak terén a szervezők nem láttak ugyanis garanciát arra nézve, hogy a kisebbségek alapvető igényei megfelelő kielégítést nyerjenek: „szeretnénk megtörni azt a gyakorlatot, hogy rólunk – nélkülünk döntsenek.” Megítélésük szerint az eddigi törvénytervezetek elemi kisebbségi érdekeket hagytak figyelmen kívül, fontos garanciákat és anyagi biztosítékokat nélkülöztek, nem rögzítették a legitim képviseletet, a kisebbségi önkormányzatiság, a kulturális autonómia jogait és részleteit, és esetenként diszkriminatív szabályozást terveztek. Egyúttal tájékoztattak arról is, hogy közös tervezet kidolgozásába kezdenek egy számukra kielégítő törvény megalkotása érdekében.
Franci Zwitter, a Szomszédos Országok Nemzetiségeinek Munkaközössége (Klagenfurt) koordinátora levelet írt a MEH-nek a kisebbségi törvénytervezet előkészítéséről, amely némi késéssel, márciusban érkezett a NEKH-hez. Ezek szerint a tervezettel a szervezet Koordinációs Bizottsága január 22-én foglalkozott: üdvözölte a törvénytervezet elkészítését, de ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy az figyelmen kívül hagyta a kisebbségek szempontjait és álláspontját.
Ülésezett az MNSZ Elnöksége: a tanácskozás egyik napirendi pontja a kisebbségek által benyújtandó önálló kisebbségi törvénytervezet volt. Az ülésre meghívót küldtek Fodor Gábornak is.
1991. március 1.Göncz Árpád köztársasági elnök – március 1-i hatállyal – Manherz Károlyt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) korábbi közigazgatási államtitkárát, az MNSZ elnökét címzetes államtitkárrá nevezte ki, aki a hazai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért, valamint a nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolattartásért lett felelős (46/1991. (III. 1.) KE határozat). A Miniszterelnöki Sajtóiroda által kiadott kommüniké szerint a kormány ezzel összefüggésben a kisebbségek ügyeinek intézését, valamint a kisebbségi törvény folyamatban lévő előkészítését tartotta szem előtt.
A NEKH felügyeletéről szóló 1014/1991. kormányhatározat a felügyelet ellátásával – Manherz Károly címzetes államtitkárral együttműködve - Nagy Ferenc József tárca nélküli minisztert (FKGP) bízta meg március 1-i hatállyal.
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről az MNSZ tárgyalótermében. A szakértői egyeztetések további részein haladtak sorban a felek, és ezek keretében vitatták meg a népcsoport fogalmát, illetve a honosság lehetséges időhatárait.
1991. szeptember 28.Ülésezett az MNSZ Elnöksége, amely a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket fogalmazott meg: kiállt az egyértelmű fogalmazás, illetve a végrehajtás és ellenőrzés rögzítése mellett. Felvetette az intézményátvétel, az egyesületek és kisebbségi szövetségek szerepének, valamint a kisebbségi szószóló jogainak tisztázandó kérdéseit.
Cigány kisebbségi önkormányzat alakult meg civil szervezetek összefogásából Hajdúhadházon.
A Schwäbische Zeitung interjút közölt Hambuch Gézával, az MNSZ ügyvezető elnökével, aki a magyarországi kisebbségpolitikával kapcsolatban komoly bírálatokat megfogalmazva egy nyugat-európai (Olaszország, dániai és belgiumi németek, németországi szorbok és dánok) színvonalú kisebbségi törvényt tartott szükségesnek. A cikk komoly belpolitikai visszhangot váltott ki, mire a budapesti németek érdekképviseleti szervezete június 4-én egyetértését fejezte ki a megállapításokkal kapcsolatban.
Sebestyén Béla, a Herman Ottó Társaság ügyvezető alelnöke és Szíj Rezső, a Társaság elnöke megküldték Szabad Györgynek a szervezet kisebbségi törvénytervezetét, amelyet a házelnök június 1-én továbbított Fodor Gábornak, aki június 24-i válaszában köszönte meg a dokumentum megküldését.
Lásztity Péró, a Kisebbségi Kerekasztal titkára levélben arra kérte Lukács Tamást, hogy vitassák meg újból a kulturális autonómia témakörét, mivel a kisebbségi szakértők a meghívók elmaradása vagy késői kézbesítése miatt nem tudtak az albizottság legutóbbi ülésén részt venni. Fodor Gábornak címzett levelében pedig a titkár azt kifogásolta, hogy a kisebbségi részvétel a munkacsoportban technikai okokból bizonytalanná vált, és kérte egyúttal az ilyen jellegű akadályok elhárítását. Lukács Tamás december 17-i válaszlevelében adott magyarázatot ezen kifogásokra. Fodor Gábor pedig szintén december 17-i válaszlevelében közölte, hogy a meghívókat a Kerekasztal elnökének fogják címezni, aki lehetőleg gondoskodjon a kisebbségi politikai megfigyelők részvételéről. Az EJKVB elnöke jelezte azt is a Kerekasztalnak, hogy a törvényjavaslat általános vitája hamarosan lezárul, és felgyorsul annak bizottsági tárgyalása.
Az MNSZ Országos Választmánya megvitatta a kisebbségi törvényjavaslatot, és a Választmány kapcsolódó javaslatait Hambuch Géza ügyvezető elnök foglalta össze és küldte meg Szabad Györgynek és Fodor Gábornak. A dokumentum a többes szervezeti formák, illetve az intézményi és anyagi garanciák mellett érvelt. Valószínűsíthető szerinte az is, hogy számos okból kifolyólag a németek által (is) lakott települések jelentős részében a települési önkormányzatot nem kisebbségiként fogják megválasztani. A házelnök az anyagot 24-én továbbította Fodor Gábornak. A bizottsági elnök pedig december 16-án küldte meg a képviselőknek a Szövetség módosító javaslatait, valamint Czettler Antal november végi véleményét a törvényjavaslatról.