Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzatok közös állásfoglalást adtak ki Szászfalvi László és a bizottsági tagok számára, amely elvetette a két előterjesztést és további egyeztetéseket kezdeményezett. Megítélésük szerint a névjegyzék bevezetése nem akadályozza meg a további visszaéléseket, és e helyett inkább a jelöltállítást szigorították volna. Állást foglaltak a meglévő, kétlépcsős elektori rendszer fenntartása, és a nem magyar állampolgárok választójoga mellett is. A tervezetek elfogadása szerintük rendkívüli nehézségek elé állítanák az országos önkormányzatokat és a helyi közösségeket egyaránt. A továbbiakban szoros együttműködést kilátásba helyező önkormányzatok elfogadhatatlannak tartották az országos érdekképviseletnek „az államosítását” a kisebbségi törvény módosítása révén. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, Heizer Antalnak, Kiss Péternek, Szabó Vilmosnak, Szili Katalinnak, Kaltenbach Jenőnek, Somogyvári Istvánnak, Daróczy Istvánnak, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, valamint a sajtónak is.
2004. február 7.Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a január 20-i nyilatkozattal kapcsolatban úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, hogy „állásfoglalásunk nem azt jelenti, hogy nem szeretnénk törvénymódosítást, csupán megfelelő garanciákat ahhoz, hogy a kisebbségek érdekképviseletét valóban az adott kisebbséghez tartozók lássák el.”
2004. szeptember 14.Kolompár Orbán bejelentette, hogy a cigány, a horvát, a német, a román és a szlovák önkormányzat vezetői levélben keresik meg a pártok vezetőit, egységes vélemény megfogalmazására kérve őket annak érdekében, hogy a kisebbségi törvény módosításának elfogadása kevésbé legyen problémás. Érvelésük szerint ugyanis senki sem szeretné, ha megszűnnének a kisebbségi önkormányzatok. Kaltenbach Jenő szerint az Országgyűlés vagy módosítja a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvényt, vagy megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok.
2006. augusztus 30.Martyin Tivadar, a Magyarországi Románok Koalíciójának és Elekes Gabriella, a Fővárosi Ortodox Nők Egyesületének elnökei sajtótájékoztatójukon arra hívták fel a figyelmet, hogy több fővárosi kerületben és vidéki településen olyan személyek indulnak jelöltként a kisebbségi önkormányzati választásokon, akik ismerten a közösségen kívüliek, vagy a közösség számára ismeretlenek. A kisebbségi vezetők azt kívánták elérni, hogy a magyarországi román kisebbséghez nem tartozók ne kerülhessenek be a kisebbségi testületekbe. Elmondták, hogy ilyen kétes jelölteket állított a Magyarországi Román Országos Önkormányzat vezetése által létrehozott Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesülete. Hozzátették, hogy olyan személy is indul, aki egyben a szervezet elnöke is.
2006. szeptember 21.A kisebbségi választói névjegyzékek összeállításával kapcsolatban Heinek Ottó a Magyar Narancsnak elmondta, hogy a németeknek külön problémát okozott az, hogy a regisztrációval egyidejűleg zajlottak le az egykori kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések, és akkor is a listáknak jutott a főszerep. Heizer Antal szerint a szlovéniai megoldást kell átvenni, ahol a kisebbségek vezetik a névjegyzékeket, de az új szabályozásnak köszönhetően most is könnyű rajtakapni az etnobizniszben utazókat.
Budapesti Ortodox Nők Egyesülete és a Magyarországi Románok Koalíciója Bukarestben hívta fel a romániai hatóságok és sajtó figyelmét arra, hogy megítélésük szerint nem román „betolakodók” veszélyeztetik a román kisebbségi önkormányzatok működését Magyarországon, akiknek arányát a román képviselők 40-45 százalékában jelölték meg. A két szervezet képviselője szerint a kialakult helyzethez nagyban hozzájárult az országos román önkormányzat elnöke is, aki az eredetileg tervezettnél kevésbé szigorúbb jogszabályt támogatott.