Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Magyarországi Szlovének Szövetsége
Pavlics Irén, a Magyarországi Szlovének Szövetségének titkára a Wolfart Jánoshoz írott levelében a kormány elé történő terjesztésre alkalmatlannak minősítette a törvénytervezetet, és megfogalmazta az ezzel kapcsolatos, elsősorban szankciókat és feltételeket tartalmazó javaslatokat. A tervezetet a hazai helyzetet figyelmen kívül hagyónak minősítette, amely nem tartalmaz garanciákat az anyagi feltételekre, a kisebbségi jogok érvényesülésére, illetve a parlamenti képviseletre.
1991. január 30.Kilenc alapító szervezet (Amalipe Cigány Kultúra- és Hagyományőrző Egyesület, Magyarországi Horvátok Szövetsége, Magyarországi Németek Szövetsége, Magyarországi Roma Parlament, Magyarországi Románok Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége, Magyarországi Szlovének Szövetsége, Phralipe Független Cigány Szervezet, Szerb Demokratikus Szövetség) részvételével – konzultatív, érdekegyeztető fórumként – megalakult a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztala. Az alapítók Szabad Györgynek, Antall Józsefnek, és Wolfart Jánosnak írott levelükben tudatták a címzettekkel a Kerekasztal létrejöttét, és annak okait. Ez utóbbiak terén a szervezők nem láttak ugyanis garanciát arra nézve, hogy a kisebbségek alapvető igényei megfelelő kielégítést nyerjenek: „szeretnénk megtörni azt a gyakorlatot, hogy rólunk – nélkülünk döntsenek.” Megítélésük szerint az eddigi törvénytervezetek elemi kisebbségi érdekeket hagytak figyelmen kívül, fontos garanciákat és anyagi biztosítékokat nélkülöztek, nem rögzítették a legitim képviseletet, a kisebbségi önkormányzatiság, a kulturális autonómia jogait és részleteit, és esetenként diszkriminatív szabályozást terveztek. Egyúttal tájékoztattak arról is, hogy közös tervezet kidolgozásába kezdenek egy számukra kielégítő törvény megalkotása érdekében.
Franci Zwitter, a Szomszédos Országok Nemzetiségeinek Munkaközössége (Klagenfurt) koordinátora levelet írt a MEH-nek a kisebbségi törvénytervezet előkészítéséről, amely némi késéssel, márciusban érkezett a NEKH-hez. Ezek szerint a tervezettel a szervezet Koordinációs Bizottsága január 22-én foglalkozott: üdvözölte a törvénytervezet elkészítését, de ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy az figyelmen kívül hagyta a kisebbségek szempontjait és álláspontját.
Töttössy Istvánné, az MKM főosztályvezetője megküldte Fodor Gábornak a törvényjavaslat minisztériumi véleményezését, amely a cigány kisebbség nyelvi helyzetét, a bizonyos településeken kisebbségben élő magyar és más nemzetiségű tanulók oktatási jogait, az önkormányzati törvénnyel és a közoktatási törvénytervezettel kapcsolatos összhangot (tanulói létszámküszöbök), illetve a felsőoktatási intézmények autonómiájának kérdését érintette. A főosztályvezető a nyelvhasználati fejezetet már nem tartotta módosítandónak. Az anyagot az EJKVB elnöke 25-én továbbította a képviselőknek.
Zsámpár László, a Magyarországi Vendek Szövetségének elnöke és Talabér Zsolt, a Szövetség titkára levélben arra kérték Fodor Gábort, hogy „… különös tekintettel a most készülő kisebbségi törvényre, segítse a vend etnikum újra elismertetését, a tisztázatlan kérdések megoldását.” A szervezet vezetői megküldték a Szövetség alapszabályát, bírósági bejegyzését, a KSH munkatársának levelét a vend-kérdésről, valamint Kubik Pál történész feljegyzését (A vend nép rövid története). Levelükben azt is hangsúlyozták, hogy politikai érdekektől mentesen, senki és semmilyen szervezet ellen nem kívánnak tevékenykedni, a Magyarországi Szlovének Szövetségével pedig együttműködni szeretnének. A megkeresésre Fodor Gábor április 5-én válaszolt, és ugyanabban a hónapban tájékoztatásul megküldte az anyagokat Wolfart Jánosnak is, kérve az ügyben a NEKH állásfoglalását.