Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, valamint minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg a BM átdolgozott törvénytervezetét a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról. Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek és a szakértők észrevételei alapján a BM-nek véglegesítenie kellett a tervezetet.
2000. május 31.Elkészült a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet – az IM-et megelőzően – már június 5-én az EJKVB eljuttatott az országos kisebbségi önkormányzatokhoz. A választási törvénytervezethez hasonlóan, e javaslat több részletkérdése is komoly vitát és ellenállást váltott ki az érdekelt kisebbségi képviselők körében. A kisebbségi törvény módosításának főbb tézisei júniusban készültek el. Ez utóbbi dokumentum úgy foglalt állást, hogy nincs szükség új törvény kidolgozására, csupán a meglévő jogszabály egyes részeit szükséges módosítani. A sok vitát kiváltó választásokkal kapcsolatban – amelynek részletes anyagi és eljárási jogi szabályait külön javaslat tartalmazta – részleges regisztrációt irányzott elő, amely szerint a jelölteket az adott kisebbséghez való tartozásról szóló nyilatkozat megtételére kötelezte. Beépítette a kisebbségi önkormányzati rendszerbe a hiányzó megyei szintet, míg a helyi szintű, közvetett típust megszüntette. A kisebbségek igénye nyomán és az egyértelmű alkalmazás érdekében átvette a kisebbségi törvénybe az önkormányzati törvénynek a kisebbségi testületekre vonatkozó rendelkezéseit. Hangsúlyos részét képezte a tervezetnek a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonya bizonyos aspektusainak szabályozása, ideértve a költségvetéssel kapcsolatos döntéshozatalt, valamint a kisebbségi egyetértési és véleményezési jogok funkcionálását. A kulturális autonómia kiteljesítése érdekében lehetőséget biztosított feladat- és hatáskör, vagy éppen intézmény átadása esetén a települési, a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatok közötti háromoldalú megállapodás megkötésére, kialakítva annak pénzügyi feltételeit is. Ez utóbbi vonatkozásában a tervezet a kisebbségi önkormányzatokat az egyházakkal azonos jogállásra helyezte. Részletesebben szabályozta a különböző szintű kisebbségi önkormányzatok jogállását, feladat- és hatáskörét, a megszűnő testület vagyonának kezelését. Az elgondolt módosítás nem hagyta érintetlenül az országos érdekképviseletet sem: az országos önkormányzat ezek szerint hivatalt hozhatott létre, a korábban használatba kapott ingatlant tulajdonba kapta, illetve szabályozta a javaslat a gazdálkodás kérdéseit, és megteremtette a törvényességi ellenőrzést is.
Kaltenbach Jenő megküldte Hargitai Jánosnak és Pálffy Ilonának, az IM helyettes államtitkárának a kisebbségi törvény módosításáról szóló tervezettel kapcsolatos véleményét. A kisebbségi ombudsman indokoltnak tartotta azt leszögezni, hogy a kisebbségi önkormányzatban való szerepvállalás egy közösséghez való kötődést jelent, azaz a passzív választójog a törvény erejénél fogva korlátozott. Észrevételeket fogalmazott meg a tervezett értelmező rendelkezésekkel kapcsolatban, illetve szükségesnek ítélte a kisebbségi testület működési feltételeinek rögzítését – ez utóbbit akár alacsonyabb jogszabályi szinten. Hiányolta a jogkövetkezmények kialakítását abban az esetben, ha figyelmen kívül hagyják a kisebbségi testületek egyetértési és véleményezési jogait.
Pálffy Ilona megküldte Hargitai Jánosnak a módosítási javaslathoz készült indoklást, jelezve egyúttal, hogy a javaslatban történtek kisebb pontosítások és módosítások.
Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak a Lásztity Péró, az Országos Szerb Önkormányzat elnöke által, a NEKH-hez eljuttatott „A módosított kisebbségi törvény javasolt szerkezete” c. anyagot, amely jelentősen megerősített kisebbségi önkormányzati struktúrát és egyéb szereplőkkel (egyesületek, egyházak, alapítványok) kibővített autonómia-modellt vázolt fel. A választásokkal kapcsolatban viszont egyedül a jelöltállítás szigorítását tartotta kivitelezhetőnek.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvénytervezet véleményezését. Egyetértését fejezte ki a választások eltérő időpontban való megrendezésével, a megyei szint megteremtésével és az országos közgyűlés létszámának differenciálásával kapcsolatban. Javasolta a kisebbségi intézmények állami támogatásának erősebb garanciákkal való ellátását, valamint a megyei szintű kedvezményes kisebbségi mandátum kialakítását.
Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, minisztériumi és kisebbségi szakértőknek a részvételével tárgyalta meg a BM átdolgozott anyagát. A szakértők észrevételei alapján a BM-nek június 13-ig kell véglegesítenie a tervezetet, valamint összefoglaló anyagot készítenie, amelyet a bizottság az EJKVB elé terjeszthet.
2000. november 29.A kisebbségi vezetőknek az MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint az országos önkormányzatok megelégedéssel nyugtázták, hogy az IM kikérte a véleményüket a NEKH leendő elnökének személyével kapcsolatban, és bíztak benne, hogy javaslataikat figyelembe veszik. Nyomatékosan kérték, hogy a kisebbségek iránt elkötelezett, azokat partnerként kezelő, problémáikkal azonosulni tudó vezető kerüljön a Hivatal élére, aki mindent megtesz a kulturális autonómia és az országgyűlési képviselet megteremtéséért, és kezdeményezi a szükséges jogszabályok módosítását.
2000. december 20.Orbán Viktor a 34/2000. sz. határozatával, december 20-i hatállyal Báthory Jánost nevezte ki a NEKH elnökévé.
A kinevezés ellen több mint negyven roma és nem roma értelmiségi petíciót juttatott el az IM-hez. A dokumentum szerint „Báthorynak része volt abban a döntésben, amely meghiúsította, hogy minden kisebbségi közösség számára elfogadható kisebbségi törvény szülessen.”
Az új elnök a Magyar Nemzetben másnap megjelent interjújában szükségesnek nevezte a kisebbségi önkormányzati választások módjának végiggondolását, illetve „meg kell vizsgálni, hogy akár a kisebbségi törvény keretein belül, akár annak szükséges módosításával miképpen lehetne növelni a kulturális autonómia mértékét.”
Az EJKVB ülése a NEKH elnökének, az IM helyettes államtitkárának, és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, egyhangú szavazással erősítette meg a szándékát a hatályos szabályozás módosítása iránt. A bizottság úgy döntött, hogy addig nem nyújtja be a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amíg meg nem ismerik a kormány azzal kapcsolatos álláspontját. Báthory János az elakadt módosítás felgyorsítását ígérte. Ezzel kapcsolatban az előterjesztések mielőbbi megtárgyalására, és a kialakult álláspontról való tájékoztatásra március 21-én Kósáné Kovács Magda elnök és Láyer József alelnök közös levélben kérték Orbán Viktort.
2001. május 14.A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben.
A találkozón elhangzott, hogy remény van arra, hogy még ebben a ciklusban változzon a kisebbségi törvény, amelynek tervezetét csupán a horvát, a német és a szlovák önkormányzat tekintette tárgyalási alapnak, miközben a többi tíz elvetette azt. Báthory János szerint minden javaslatra nyitottak voltak, de ez nem jelentette azt, hogy mindenben engednének is. Megmutatkozott az is, hogy az álláspontok leginkább a választójogi rendszer változásával kapcsolatban térnek el egymástól, ugyanis a kisebbségek kifogásolták a választások tervezett időbeli elkülönítését. Tabajdi Csaba képviselő ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzati választásokat ne időben, hanem inkább térben különítsék el egymástól.
A kormány rendeletet fogadott el a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalról (125/2001. (VII. 10.) Kormányrendelet), amely július 25-én hatályba lépve váltotta fel az eredeti, 1990-es jogszabályt. Az új rendelet a NEKH feladatai közé emelte a kisebbségi törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatában és a módosítások előkészítésében való közreműködést.
2001. október 29.Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM, a BM, és más érintett tárcák képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével tárgyalta meg a kisebbségi törvény módosításáról és a kisebbségi választásokról szóló törvénytervezeteket. Az elhangzottak alapján az előterjesztéseknek az Országgyűlés elé történő beterjesztéséről az EJKVB hivatott dönteni. A kisebbségi törvény módosítását a horvát, német és szlovák elnökök támogatták, míg a görög és a szerb elnök egyik tervezet benyújtását sem tudta támogatni. A bizottság felkérte az IM-et, hogy készítsen indoklást a kisebbségi törvény tervezett módosításához.
2002. június 3.A NEKH a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájáról rendezett konferenciát. Báthory János szerint megkérdőjelezhető volt az, hogy a kisebbségi önkormányzatok megerősödése hozzájárul-e a kisebbségi kultúrák fejlődéséhez. Megítélése szerint mindenképpen szigorításra szorul a választási rendszer, illetve javasolta egy, az önkormányzatiságtól független kisebbségi nyelvi törvény megalkotását is.