Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
Egyeztetés a kisebbségi törvény módosítása ügyében a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a hat kisebbségi delegált között. A tárgyalást megelőzően a NEKH tárgyalási vázlatot fogalmazott meg, amely a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos kérdéseket taglalta. A további két tárgyaláson a felek folytatták a kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek megbeszélését, valamint érintették a MNEKK és a törvény értelmező rendelkezéseinek kérdéseit.
2003. június 10.A NEKH-ben elkészült a kisebbségi törvény módosítása tárgyában lefolytatott első hat megbeszélésről szóló összefoglaló kisebbségekkel egyeztetett változata, amely alapját képezte Heizer Antal hivatalvezető későbbi bizottsági beszámolójának. A dokumentum szerint további megtárgyalandó témák voltak a nyelvhasználati jogok és alapjogok kérdése, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet, különösen az intézményátvétel szabályozása, a választójogi kérdések teljes köre, illetve az egyéni és kollektív jogok ügye.
2003. június 17.Az EJKVB ülésén Heizer Antal beszámolt a kisebbségi önkormányzatok delegáltjaival és az érintett tárcák szakértőinek részvételével folytatott tárgyalássorozat addigi eredményeiről. Tájékoztatta a bizottságot arról, hogy a továbbiakban a módosítás kérdéskörének második felére, a választójogi témakörre térnek rá. A NEKH elnöke a végeredményt, a törvénymódosítás ügyét illetően az optimizmusát hangsúlyozta, bár az országgyűlési határozatban megszabott decemberi határidőt kétségesnek nevezte. Kaltenbach Jenő elismeréssel szólt a résztvevő tárgyalók elszántságáról, és arra kérte az Emberi jogi bizottságot, hogy segítse a konszenzus kialakítását. Kósáné Kovács Magda az előkészítés egy meghatározott szakaszában szükségesnek tartott négypárti konzultációt is. A bizottság előtti beszámolót követően június 17.-éig még két tárgyalási forduló következett a kisebbségi oldal delegációjával.
2003. június 18.Az EJKVB ülése a romániai Szenátus Emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációját fogadta. Az ülésen Szászfalvi László tájékoztatást adott a kisebbségi joganyag módosításával kapcsolatos történésekről. A folyamatban lévő egyeztetésekre kitértek a delegációnak délutáni, a NEKH-ben tett látogatása során is. A küldöttséget másnap Kaltenbach Jenő fogadta hivatalában.
2003. július 7.A kisebbségi törvény elfogadásának tizedik évfordulója alkalmából a NEKH a Corvin hajón rendezett fogadást a magyarországi kisebbségpolitika aktív és egykori szereplőinek részvételével. Szabó Vilmos és Heizer Antal elmondták, hogy a múlt héten az IM-ben elkészült egy koncepció-tervezet, amelyet a kormány előreláthatólag szeptemberben tárgyal, amit a kodifikációs munka követ a BM-ben és az IM-ben. A kisebbségi vezetők közül többek is azt közölték, hogy a kisebbségi tárgyalódelegáció csupán egyszer, rögtön az első tárgyalást követően egyeztetett velük, és a kilencedik plenáris ülés után már csak az összefoglaló jelentést kapták meg.
Horváth Aladár a Népszabadságban megjelent, „Három hónap” c. írásában számolt be az OCÖ élén, a közelmúltban végzett munkáról. Ezek között kiemelte, hogy „a kisebbségi törvény és a kisebbségi választási törvény módosításáról folyó vita során megpróbáltuk érvényesíteni érdekeinket komoly ellenérdekekkel szemben is. (…) Ha javaslatainkat sikerül érvényesíteni, elérhető közelségbe kerülnek a választáskor meghirdetett céljaink: hogy a romák végre megválaszthassák saját vezetőiket, hogy visszaszoríthassuk az olyasféle visszaéléseket, amilyen Jászladányban is sújtott bennünket. Ugyanakkor el kell kerülnünk azt a kockázatot, amely más nemzeti kisebbségeknek és az ombudsmannak azon javaslata jelenthet a számunkra, hogy a települések roma lakosainak névsora választáskor közszemlére kitéve a bennünket esetleg veszélyeztető rasszisták örömére. Ez a kockázat visszatartaná a romák többségét attól, hogy önkormányzatokat hozzanak létre. Javaslatomra kidolgoztunk egy olyan megoldást – népgyűlés formájában történő közvetlen választás –, amellyel elkerülhető ez a csapdahelyzet, megnövelhetjük önkormányzataink számát, védve lehetünk az illetéktelen beavatkozástól.”
Szászfalvi László levélben arra kérte Kiss Pétert, hogy tájékoztassa a joganyag aktuális állapotáról, az akkori változatokról és koncepcióról.
A Roma Polgárjogi Alapítvány által szervezett rendezvényen Bársony János ismertette a választójogi alternatíváját, amelyet – állítása szerint – a németeket kivéve a többi önkormányzat is támogatott, bár arról még az OCÖ közgyűlése nem foglalt állást. Popovics György, a NEKH elnökhelyettese az Etnonetnek nyilatkozva elmondta, hogy a koncepció egy alkalommal már volt a közigazgatási államtitkári értekezlet előtt, de két helyről is módosítási igény merült fel, így átdolgozásra volt szükség ahhoz, hogy az a kormány elé kerülhessen.
Heizer Antal egy sajtó-háttérbeszélgetésen, kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a törvény módosításának ügye egyhónapos csúszásban van, de várható, hogy a kormány a következő héten megtárgyalja a módosítási tervezetek koncepcióját. Amint ez megtörténik, akkor indulhat a BM és az IM keretében a kodifikáció, amely után újabb egyeztetés következhet az országos önkormányzatokkal. Az utóbbiak viszont nem egységesek a NEKH és az OBH által szorgalmazott kisebbségi választói névjegyzék kérdésében.
2003. Október 8-9.A NEKH nemzetközi konferenciát szervezett a kisebbségi törvény elfogadásának tizedik évfordulója alkalmából a Magyar Néprajzi Múzeumban. A rendezvényen több felszólaló is érintette a jogszabály módosításának előkészületeit és tartalmi kérdéseit.
2003. október 18.A söjtöri kihelyezett kormányülés a MEH és a NEKH által kidolgozott kiegészítésekkel elfogadta a kisebbségi törvény módosításának, illetve a kisebbségi önkormányzati választások törvényi szabályozásának koncepcióját. A névjegyzék támogatásán túl döntés született arról is, hogy Kiss Péter vezetésével egy munkacsoport koordinálja a kodifikációs munkát. A kormány döntése hangsúlyozottan kitért arra is, hogy a névjegyzékkel kapcsolatos javaslatokat az ombudsmannal egyeztetve kell kidolgozni.
2003. október 20.Martyin Tivadar és Ruzsa György megküldték Szászfalvi Lászlónak a Magyarországi Románok Koalíciójának álláspontját és javaslatát a kisebbségi törvény módosítására vonatkozóan. „Javasoljuk a Magyarországon is működőképes Európa szerte meghonosodott civil önszerveződési struktúrákhoz való visszatérést…” A korabeli struktúra fenntartása esetén pedig a Koalíció a választási rendszer jelentős korrekcióját javasolta (népszámlálási adatok alapul vétele, helyi kisebbségi intézmény és szervezete működése, közösséghez tartozás igazolása, beleértve a nyelvismeretet, választások eltérő időpontban való megrendezése stb.). A megkeresésre Szászfalvi László október 29-én válaszolt, illetve továbbította egyúttal a román levelet Heizer Antalnak. A NEKH elnöke november 12-én köszönte meg a javaslatokat a Koalíciónak, és rámutatott arra, hogy „a jogalkotás nem a kisebbségi önkormányzati rendszer megszüntetésében, hanem továbbfejlesztésében gondolkodik.”