Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Intézménymutató: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal


2003. november 14.

A NEKH megküldte az országos kisebbségi önkormányzatok és a közigazgatási szereplők számára a szövegszerű törvénytervezetet azzal a kéréssel, hogy két héten belül véleményezzék azt.

2003. november 28.

Puss Lajos, az IM munkatársa megküldte a NEKH Titkárságának az IM elképzelését a kisebbségi névjegyzék létrehozásával kapcsolatos szabályozásról.

Rendkívüli közgyűlést tartott az OCÖ, amely ülésnek a legfontosabb napirendi pontja a kisebbségi törvény és a kapcsolódó választójogi szabályok tervezett módosítása volt. Élénk vita bontakozott ki a kisebbségi önkormányzati tisztviselők díjazásáról, illetve a név szerinti szavazáskor a jelenlévők 19:17 arányban támogatásáról biztosították a kisebbségi választójogi névjegyzék bevezetését.

2003. december 16.

Az EJKVB az évi utolsó ülésén Szabó Vilmos, Heizer Antal és Kaltenbach Jenő közösen tájékoztatták a képviselőket a kisebbségi joganyag módosításának előkészületeiről. Az államtitkár elmondása szerint hat kisebbség (cigány, horvát, német, ruszin, szlovák, szlovén) támogatta, hat (bolgár, lengyel, örmény, román, szerb, ukrán) pedig elutasította a kisebbségi törvénytervezetekben foglaltakat, döntően a választójogi kérdések miatt. A NEKH elnökének elmondása szerint a névjegyzéket támogatók között is eltérések mutatkoztak. Az ombudsman szerint a támogatók aránya így meghaladta a kisebbséghez tartozók 90 százalékát, és a biztos is kiállt a névjegyzék bevezetése mellett. Heinek Ottó hozzászólásában óvott a tervezetek „felpuhításától”. Hargitai János álláspontja szerint nem elengedhetetlen a konszenzus létrejötte, és felvetette azt a kérdést is, hogy vajon az EU-s állampolgárok miért nem vehetnek részt a kisebbségi választásokon.

Az OCÖ a Kisebbségek Napja alkalmából Országos Roma Kisebbségi Napot szervezett Budapesten. A rendezvényen előadást tartott Kaltenbach Jenő is, aki a kisebbségi törvény módosításáról beszélt. A nagy vitát kiváltó névjegyzékkel kapcsolatban elmondta, hogy a közösség általi adatkezelést pártolja, amelynek javaslatát – közlése szerint – a kisebbségi önkormányzati tagok 92 százaléka támogatta.

2004. január 6.

Heizer Antal az Etnonetnek elmondta, hogy várhatóan február elején a NEKH szervezésében többnapos tanácskozást rendeznek a módosítások kérdéseiről és problémáiról.

2004. január 27.

Heizer Antal a Népszabadságnak elmondta, hogy folynak az egyeztetések, és reményei szerint a törvénytervezetet február közepén elfogadhatja a kormány, így az előterjesztésről az Országgyűlés már a tavaszi ülésszakban tárgyalhat. A NEKH elnöke bízott abban, hogy a kormány nem a „felpuhult” változatot fogadja el, azaz a névjegyzékekre ne iratkozhasson fel bárki.

2004. Február 7-8.

A NEKH kétnapos szemináriumot szervezett az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői számára Keszthelyen, amelyen egyedül a ruszin kisebbség nem képviseltette magát. A tanácskozás legfontosabb napirendi pontja a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosítása volt. Heizer Antal tájékoztatása szerint valamelyest közeledtek az álláspontok, mégpedig a szigorúbb regisztrációs elvek irányában, de felvetődött a jogalanyok körének kiszélesítése is.

2004. február 26.

A NEKH-ben tanácskozást tartottak a törvénytervezetről, amely az utolsó alkalom volt az országos kisebbségi önkormányzati képviselők számára, hogy kifejezzék a véleményüket a tervezett szövegről. A megbeszélésen jelen volt Szabó Vilmos, Papp Imre, az IM helyettes államtitkára, valamint Luczay Zsuzsanna, a BM főosztályvezetője. Az Etnonet megállapítása szerint, amíg egyes kisebbségek összességében elégedettek voltak a tervezettel, addig az elutasító közösségeknél a „korábban tapasztalt éles elutasítás csendes morgássá szelídült.” Hartyányi Jaroszlava szerint „tudomásul vesszük, hogy ránk erőltetik a választói névjegyzéket.” Heinek Ottó ezzel szemben az elégedettségét hangsúlyozta, és szerinte elhárult annak a veszélye, hogy a kormány esetleg felpuhítja a szabályozást.

2004. június 10.

A közös tájékoztatás szerint a NEKH és a Fővárosi Közigazgatási Hivatal kezdeményezésére körülbelül három hete indult és augusztus végéig tart a Budapest minden kerületében megrendezésre kerülő „Kisebbségi kerekasztal-délutánok” sorozat, amelynek keretében napirendre került a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosítása is.

2004. szeptember 2.

Szabó Vilmos a NEKH-ban tanácskozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A találkozóról készült összefoglaló szerint az államtitkár sürgetőnek ítélte a törvényjavaslat általános vitájának folytatását. A parlamenti pártok közös felelősségének tartotta a törvénymódosítás elfogadását annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a kisebbségi önkormányzatok jövőbeli megválasztása és megalakítása.

Az OVB a 122/2004. sz. határozatával hitelesítette a Novák Imre Josua által augusztus 16-án benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely a magyarországi hunok hivatalos kisebbségként való elismerését célozta meg. Az összegyűjtött 2381 aláírás ellenőrzését utóbb, a november 26-i ülésén rendelte el a Bizottság (142/2004. sz. határozat).

2004. október 25.

A NEKH által, a kisebbségi nyelvhasználatról szervezett budapesti műhelybeszélgetésen Németh Erika, az Országgyűlés Esélyegyenlőségi albizottságának elnöke megerősítette Szabó Vilmos azon információját, amely szerint a FIDESZ megváltozott álláspontja következtében megakadni látszik a kisebbségi törvénymódosítás ügye, a plenáris vita folytatása.


<*Lablec*>