Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Bács-Kiskun Megyei Tanács
Az NKB ülésének napirendjén szerepelt Knopp Andrásnak, a KB TKKO osztályvezető-helyettesének tájékoztatója az időszerű tennivalókról, a hazai nemzetiségek változásokra váró szerepéről a helyi politikában, az államigazgatásban, és a törvényhozásban. Az ülésen az NKB munkatervébe iktatta a hazai nemzetiségek helyzetéről a PB számára készülő jelentés megvitatását.
A Bács-Kiskun Megyei Tanács létrehozta a nemzetiségi titkári hivatalát.
Az MSZMP PB ülése az országos értekezletnek a társadalmi vita nyomán módosított állásfoglalás-tervezetével foglalkozott, és annak átdolgozásával a Titkárságot bízta meg, majd a dokumentumot a KB következő ülése elé utalta.
Az NKB ülésének napirendjén a hazai nemzetiségek helyzetéről szóló jelentéstervezet szerepelt.
Herman József szakértő a törvény irányelvein dolgozó munkacsoport számára elkészítette „A megalkotandó új nemzetiségi törvény kérdéseiről” c. írását. A tanulmány foglalkozott a törvénynek főként történeti és fogalmi jellegű (nemzetiség meghatározása) indokoltságával, a célok között pedig szerepelt a példamutatás és a kettős kötődés elismerése. A kisebbségi jogok terén növelni szándékozta a kisebbségek saját kezdeményezését a megvalósítás során. Megítélése szerint a törvénynek ösztönözni kell a cigányságot a nemzetiségi fejlődésre, és biztosítania is annak lehetőséget. A zsidóság kérdését pedig egy lényegében befejezett asszimilációs folyamatként értékelte, amely az egyesületi törvény keretében kezelendő.
Stark Ferenc megküldte Geri Istvánnak, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettesének a készülő (1988. januári) megyei nemzetiségi tanácsrendelet véleményezését. A szöveget az osztályvezető felhasználhatónak tartotta a későbbi nemzetiségi törvény megalkotása során is.
Pál Lénárd arról értesítette Lukács Jánost, hogy a nemzetiségi javaslat átdolgozásra került, illetve az MSZMP KB Irodája pótlólag megküldte azt a KB november 22-ei ülésére. Pál Lénárd utóbb, 25-én azt javasolta, hogy a dokumentum határozatként jelenjen meg.
Árvay Árpád, a Bács-Kiskun Megyei Tanács Vb. titkára véleményezésre megküldte Czibere Tibornak a tanács rendelettervezetét a nemzetiségi jogok érvényesülésének előmozdításáról, amely figyelembe vette a NÖO korábban már kifejtett észrevételeit.
Hargitai János, a Baranya megyei Nagynyárád polgármestere elkészítette a törvénytervezetről és más kapcsolódó dokumentumokról (a törvény politikai elvei, a Bács-Kiskun megyei Tanács Nemzetiségi Bizottságának állásfoglalása, illetve a Bársony-féle törvénytervezet) szóló feljegyzését, amely az államnemzetben való gondolkodás, a kisebbségi kollektív jogok mellett érvelt, de a helyi önkormányzatok úgymond „megkettőzését” elutasította. A vélemény felvetette a menekültek megítélésének és a népszámlálási adatok alkalmazhatóságának kérdéseit, illetve kifejezte a kisebbségi biztos intézményével kapcsolatos egyet nem értését is, mivel az szerinte legalizálná a parlamenti képviselet megoldatlanságát.