Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Nemzetiségi Koordinációs Bizottság
A szomszédos országokban élő magyar kisebbségekkel kapcsolatos hazai feladatok és intézkedések politikai összehangolása céljából – korábbi kezdeményezés alapján – Nemzetiségi Koordinációs Bizottság (NKB) néven, operatív bizottság alakult a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális (TKKO), Külügyi, Agitációs és Propaganda Osztályai, valamint a Külügyminisztérium (KÜM) és a Művelődésügyi Minisztérium (MM) képviselőinek a részvételével. (Csizmadia 1995.)
1987. március 10.Az NKB ülésén, a jugoszláv pártküldöttség közelgő látogatása kapcsán felmerült a magyarországi nemzetiségek iskolai, oktatási, kulturális helyzetének kérdése, és a Bizottság – tekintettel a nemzetiségi szövetségek 1988-as kongresszusaira is – felhívta a figyelmet a hazai nemzetiségi oktatási intézmények ellátottságának hiányosságaira.
1987. június 30.Az NKB ülése megvitatta a Huszár Tibor és Juhász Gyula által készített „Tervezet a nemzet-nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos állásfoglaláshoz” című anyagot. Ezt követően, a Művelődéspolitikai Munkaközösség Köpeczi Béla által vezetett munkacsoportja július 8-án tárgyalta meg a dokumentummal kapcsolatos további teendőket, és augusztus folyamán át is dolgozta azt.
1987. szeptember 24.Az NKB ülése többek között megvitatta – Stark Ferenc előterjesztésében – a „Jelentés a hazai nemzetiségi oktatás helyzetéről” c. anyagot, amelyet az Agitációs és Propaganda Bizottság utóbb, október 13-án tárgyalt meg.
1988. február 2.Az NKB ülésének napirendjén szerepelt Knopp Andrásnak, a KB TKKO osztályvezető-helyettesének tájékoztatója az időszerű tennivalókról, a hazai nemzetiségek változásokra váró szerepéről a helyi politikában, az államigazgatásban, és a törvényhozásban. Az ülésen az NKB munkatervébe iktatta a hazai nemzetiségek helyzetéről a PB számára készülő jelentés megvitatását.
A Bács-Kiskun Megyei Tanács létrehozta a nemzetiségi titkári hivatalát.
Göndör Péter megküldte Knopp Andrásnak az MM alapanyagát a nemzetiségi politika megvalósulásáról, és a nemzetiségi szövetségek kongresszusairól. A dokumentumot az NKB április 5-én vitatott meg.
1988. május 3.Az MSZMP PB ülése az országos értekezletnek a társadalmi vita nyomán módosított állásfoglalás-tervezetével foglalkozott, és annak átdolgozásával a Titkárságot bízta meg, majd a dokumentumot a KB következő ülése elé utalta.
Az NKB ülésének napirendjén a hazai nemzetiségek helyzetéről szóló jelentéstervezet szerepelt.
Herman József szakértő a törvény irányelvein dolgozó munkacsoport számára elkészítette „A megalkotandó új nemzetiségi törvény kérdéseiről” c. írását. A tanulmány foglalkozott a törvénynek főként történeti és fogalmi jellegű (nemzetiség meghatározása) indokoltságával, a célok között pedig szerepelt a példamutatás és a kettős kötődés elismerése. A kisebbségi jogok terén növelni szándékozta a kisebbségek saját kezdeményezését a megvalósítás során. Megítélése szerint a törvénynek ösztönözni kell a cigányságot a nemzetiségi fejlődésre, és biztosítania is annak lehetőséget. A zsidóság kérdését pedig egy lényegében befejezett asszimilációs folyamatként értékelte, amely az egyesületi törvény keretében kezelendő.
Stark Ferenc megküldte Geri Istvánnak, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettesének a készülő (1988. januári) megyei nemzetiségi tanácsrendelet véleményezését. A szöveget az osztályvezető felhasználhatónak tartotta a későbbi nemzetiségi törvény megalkotása során is.
Az NKB ülése, amelynek napirendjén szerepelt Knopp András tájékoztatója a hazai nemzetiségekről szóló június 14-ei PB-állásfoglalásról.
1988. október 21.Az NKB ülésének napirendjén szerepelt Harsányi László tájékoztatója a nemzetiségi törvény és a nemzetiségi szövetségek kongresszusainak előkészületeiről.