Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Országgyűlés
Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Dénes János független képviselő ennek keretében ismételten kérte, hogy ne zárják le az általános vitát.
A szakértők elkészítették a módosító indítványcsomagot a politikai indoklással együtt.
Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Dornbach Alajos, az ülés levezető elnöke hangsúlyozta, hogy az eredeti tervek szerint már le kellett volna zárniuk az általános vitát. Dénes János független képviselő álláspontja szerint viszont a kisebbségi törvény elfogadását meg kell előznie a bevándorlási törvény megszavazásának.
1993. április 21.Lezajlott az ellenzéki pártok és a Kisebbségi Kerekasztal, valamint országos kisebbségi szervezetek vezetőinek találkozója.
Doncsev Toso (Magyarországi Bolgárok Egyesülete, a Kisebbségi Kerekasztal elnöke), Dzindzisz Jorgosz (Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete), Karagics Mihály (Magyarországi Horvátok Szövetsége), Hambuch Géza (Magyarországi Németek Szövetsége), Zsigó Jenő (A Magyarországi Roma Szervezetek képviselője a Kisebbségi Kerekasztalban), Lásztity Péró (Szerb Demokratikus Szövetség) és Mata Mihály (Magyarországi Szlovákok Szövetsége) közös levelet írtak Szabad Györgynek és Fodor Gábornak, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a pártok aláírásukkal lássák el a politikai megállapodást, mielőtt azt a kisebbségi szervezetek tanulmányozhatták és véleményezhették volna. Mindezek alapján a kisebbségi vezetők kérték az általános vita elhalasztását. Szabad György a tiltakozó levelet április 30-án tájékoztatásul továbbította a parlamenti pártok frakcióvezetőinek.
A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti politikai egyeztetése a módosító indítványokról, amelynek keretében, a Kerekasztal és az országos kisebbségi szervezetek levelének ismertetését követően a jelenlévő országgyűlési képviselők valamennyi módosító indítványt aláírtak.
Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott és egyúttal le is zárult a törvényjavaslat általános vitája.
1993. május 12.Zsámpár László, a Magyarországi Vendek Szövetségének elnöke és Talabér Zsolt, a Szövetség titkára levélben fordultak az EJKVB képviselőihez annak érdekében, hogy „a kisebbségi törvény előkészítésekor illetve tárgyalásakor segítse elő a vendség hivatalos szerepeltetését, hogy végre törvényesen elismert etnikum legyen.” Fodor Gábor június 30-i válaszlevelében tájékoztatást adott a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos fejleményekről, és felhívta a figyelmüket a honos népcsoportok körének bővítési lehetőségére.
1993. május 26.Az EJKVB ülésén Fodor Gábor ismertette a Magyarországi Vendek Szövetségének levelét.
1993. június 4.Szabad György a Fodor Gábornak és a frakcióvezetőknek írott levelében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EJKVB nem tudta befejezni a módosító indítványok megvitatását, pedig nyomós politikai érvek szóltak a törvény mielőbbi elfogadása mellett. Kérte a bizottsági elnököt, hogy a többpárti egyeztetés még a következő hét elején történjen meg annak érdekében, hogy az Alkotmányügyi bizottság megkezdhesse a véleményezést.
1993. június 25.Elkészült az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, Önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi, valamint Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának 11996. sz. együttes jelentése „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló 5190. számú törvényjavaslatról, valamint az ahhoz benyújtott módosító indítványokról.
1993. június 28.Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott és le is zárult a törvényjavaslat részletes vitája, amelynek során a képviselők felhívták a figyelmet a módosító javaslataikra. Németh Zsolt (FIDESZ) kiemelte, hogy Tabajdi Csabával, Mészáros Istvánnal és a Kisebbségi Kerekasztal közreműködésével dolgoznak ki csatlakozó módosító indítványokat.
1993. június 30.Az EJKVB ülésén, a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatása során kiderült, hogy másnap újabb egyeztetést kell lefolytatniuk a frakciók képviselőinek, mert több módosító indítvány – köztük az alkotmányügyi bizottságé – eltért a pártok konszenzusától. Tisztázandók voltak a kisebbségi taxáció bővítésének feltételei, illetve a kisebbségi ombudsman intézményére vonatkozó alkotmánymódosítás lehetősége is. Sokadszor vetődött fel az a kérdés is, hogy a törvény mennyiben szólt a hazai kisebbségeknek, és mekkora lehet a példaértéke Európában. Vitát váltott ki a héber nyelv felvételére vonatkozó indítvány is.