Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Országgyűlés
Az Országgyűlés elfogadta a március 21-én hatályba lépő 1995. évi VI. törvényt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról. A Polgári Törvénykönyv időközben bekövetkezett módosítása lehetővé tette, hogy az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzatok képviselőtestületei közfeladatok ellátására közalapítványt hozzanak létre, amely forma előnyösebbnek bizonyult a kisebbségi feladatok támogatására is a kisebbségi törvény által eredetileg rögzített Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alappal szemben. Jelen módosítás ezért elrendelte a kormány által alapítandó, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért elnevezésű közalapítvány (MNEKK) létrehozását. Az év júliusában kormányhatározattal életre hívott Közalapítvány későbbi tevékenysége szerves részét képezi a magyarországi kisebbségi célzatú, összetett és többcsatornás finanszírozási rendszernek.
1995. június 1.Tabajdi Csaba és Wolfart János egy kétoldalú Kisebbségi Egyeztető Tanács életre hívásáról is tárgyaltak a hazai kisebbségi vezetőkkel, amelynek működési rendjét a kisebbségek alakítanák ki. A testület gondolatát üdvözölte Lásztity Péró, az Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki szerint a Kisebbségi Kerekasztal egy nálánál jóval előnyösebb szerveződésnek adja majd át a helyét. Kaltenbach Jenő, az Országos Német Önkormányzat elnöke pedig kifejtette, hogy nagy várakozással tekintenek közeljövőben sorra kerülő, a miniszterelnökkel való találkozó elé, amelyen felhívhatják a figyelmet a kisebbségi oktatás és média gondjaira, illetve a parlamenti képviselet kérdésére is.
1995. június 30.Az Országgyűlés hat évre Kaltenbach Jenőt választotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (84/1995. (VII. 6.) OGY határozat).
1996. február 15.Kaltenbach Jenő az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel és a Magyar Rádió vezetőivel folytatott konzultációját követő sajtótájékoztatón mutatott rá arra, hogy milyen hiányosságok mutatkoznak a kisebbségi jogalkotás és –alkalmazás területén. Ide sorolta a parlamenti képviselet megoldatlanságát, a kisebbségi önkormányzatok jogállásának és finanszírozásának, valamint az országos és a települési önkormányzattal való viszony tisztázatlanságát. A kormány nem számolt még be a kisebbségi jogok érvényesüléséről, illetve nem teljesült még az országos önkormányzatok véleményezési joga sem.
1996. március 26.Az Országgyűlés elfogadta a június 11-én hatályba lépő 1996. évi XXV. törvényt a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról. A törvény módosította a kisebbségi törvény azon pontját, amely a települési önkormányzat részéről a létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat részére átadandó vagyon átadási rendjéről szólt. Mind a kisebbségi törvény, mind a helyi önkormányzatokról szóló törvény 1994-es módosítása megfogalmazta a feladat- és hatáskör-átruházást, amely azonban felvetette annak lehetőségét, hogy olyan feladatot vállal át a kisebbségi testület, amely a helyi önkormányzat számára jogszabályban kötelezően előírt. Így fennállhat a helyi önkormányzatok háttérfelelőssége is, ezért vált szükségessé – a törvény indoklása szerint – az átadáskor bizonyos pontokat írásban rögzíteni.
1996. március 27.Az Országgyűlés plenáris ülése a cigányság helyzetével foglalkozó vitanapot tartott. Farkas Flórián a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta, hogy az ülésen szívesen beszélt volna többek között a kisebbségi törvény módosításának szükségességéről.
1996. április 17.Az EJKVB ülése meghallgatta Kaltenbach Jenőnek a hivatalba lépése óta eltelt időszakról szóló beszámolóját. Az országgyűlési biztos leszögezte azon álláspontját, hogy a kisebbségi törvényt módosítani kell, és szükségesnek ítélte a jogharmonizációt is. A meghallgatáson ezzel kapcsolatban kiderült, hogy mind a kisebbségi bizottság, mind pedig az illetékes kormányszervek támogatták a jogszabály módosításának tervét.
1996. április 21.Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a helyi és országos kisebbségi önkormányzati rendszer létrejöttének egyéves évfordulója alkalmából a parlamentben találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel és tagjaival. A tanácskozáson részt vettek az illetékes kormányszervek, a parlamenti bizottságok, a frakciók képviselői és a kisebbségi ombudsman is. Tabajdi Csaba a problémákról szólva a kisebbségi törvény módosításának szükségességét és a parlamenti képviselet megteremtését emelte ki. Farkas Flórián felszólalásában szintén a jogharmonizációra, a törvény módosításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Lásztity Péró a kulturális autonómia megvalósítása, és így a törvénymódosítás mellett érvelt. Ezzel kapcsolatban Kaltenbach Jenő kifejtette, hogy mind a kormány, mind pedig az EJKVB támogatja a törvény módosítására tett javaslatát.
1996. május 22.Kuncze Gábor belügyminiszter és Kaltenbach Jenő eszmecserét folytattak a kisebbségi önkormányzati rendszer addigi tapasztalatairól. A miniszter a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy valószínűleg az év őszén már benyújtják a kisebbségi önkormányzatok működésének javításához szükséges törvénymódosítási javaslatokat az Országgyűlésnek. Az országgyűlési biztos által szorgalmazott kulturális autonómia megteremtésére, azaz kulturális és oktatási intézmények kisebbségi tulajdonlására és üzemeltetésére azonban a miniszter még nem látott lehetőséget.
1996. június 3.A hét parlamenti párt és a tizenegy országos kisebbségi önkormányzat képviselői tanácskozást tartottak arról, hogy a kisebbségek jogai miként jelenjenek meg az új alkotmány koncepciójában. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jogharmonizáció keretében módosítani kell a kisebbségi törvényt is. Tabajdi Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mind a kormány, mind pedig az Országgyűlés jogalkotási terveiben szerepel a jogszabály módosítása, amelyre előreláthatólag az őszi ülésszak elején kerül sor.