Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Országgyűlés
Kaltenbach Jenő az OCKÖ és a Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Iroda által szervezett rendezvényen kijelentette, hogy amennyiben a kisebbségi törvény módosításának folyamata túlságosan is elhúzódna, a hivatala megfontolja, hogy alkotmánybírósági vizsgálatot kezdeményez az ügyben. Nem tartotta azt sem kizártnak, hogy a közeljövőben akár törvényjavaslatot is beterjeszt az Országgyűlés elé. Farkas Flórián szerint az autonómia, beleértve a szociális autonómiát is, felé kell elmozdulni, illetve a kisebbségi önkormányzatok számára közjogi funkciók biztosítása és a parlamenti képviselet kialakítása mellett is érvelt.
1996. október 1.Az Országgyűlés elfogadta az október 10-én hatályba lépő 1996. évi LXXI. törvényt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról. A kisebbségi törvény előírta ugyanis, hogy a hatálybalépését követő két költségvetési évben 500-500 millió forint összegű, kompenzációs keretet kell képezni az országos – és szükség esetén a helyi – kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével veszteséget elkönyvelő helyi önkormányzatok számára. A jelentkező igények feldolgozása után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy még az összes beérkezett igény kielégítése sem emészti fel az 1996-os költségvetési törvényben biztosított összeget. A kialakult helyzet törvénymódosítást tett szükségessé, amely szerint a fennmaradó összeget elsősorban a válságos helyzetben lévő kisebbségi oktatási, kulturális intézmények, és kisebbségi önkormányzatok céljaira kell fordítani – átcsoportosítva utóbb a kisebbségi koordinációs és intervenciós keretbe.
1996. október 22.Az Országgyűlés elfogadta a november 5-én hatályba lépő 1996. évi LXXVIII. törvényt a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról. A kisebbségi törvényt is módosító jogszabály lehetőséget biztosított a kompenzációs keretből fennmaradó összeg átcsoportosítására a kisebbségi koordinációs és intervenciós keretbe, és megteremtette a jogi feltételeit annak, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság átadjon az országos kisebbségi önkormányzatok számára egyszeri, pénzbeli térítés nélküli vagyont, amelynek mértékét a kisebbségi törvény tartalmazta. Rendelkezett továbbá az 1994-1998 közötti önkormányzati ciklusban létre nem jött ruszin és ukrán országos önkormányzat részére juttatandó vagyon elkülönítéséről is.
1996. október 24.Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek tanácskozásán többek között tárgyaltak a kisebbségi törvény módosításáról és a parlamenti képviseletről is.
1997. február 26.Roman Herzog, a Német Szövetségi Köztársaság elnökének budapesti programja egy, a hazai kisebbségek helyzetéről rendezett kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Magyarország kisebbségpolitikáját a német államfő példaértékűnek minősítette. A találkozón Farkas Flórián a kisebbségi törvény radikális módosítását, a parlamenti képviselet megoldását, valamint a kulturális autonómia pénzügyi garantálását szorgalmazta. Lásztity Péró szerint a jogszabály elsősorban a finanszírozás miatt szorul módosításra.
1997. március 24.Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. A kormánybeszámoló szerint a jövőben, a kisebbségi önkormányzati rendszer működési tapasztalatainak figyelembevételével folytatódik a jogalkotási és jogharmonizációs tevékenység, amely mindenekelőtt a kisebbségi önkormányzatok jogi és anyagi működési feltételeit kívánja javítani. Az előterjesztés előadója, Vastagh Pál igazságügyi miniszter szerint mind az Országgyűlésnek, mind pedig a kormánynak fel kell készülnie a kisebbségi törvény átfogó felülvizsgálatára. Megítélése szerint ugyanis a működés tapasztalatai már lehetővé teszik a jogszabály nagyobb mértékű módosítását. Kovács Kálmán (KDNP) ellenzéki képviselő viszont – a kormány bírálata kapcsán – éppen a törvénymódosítással kapcsolatos félelmének adott hangot. Tabajdi Csaba (MSZP) szerint egy közepes mértékű módosítás indokolt, amely nem érintené a törvény alapszerkezetét. Több tartalommal kívánta megtölteni a kisebbségi önkormányzati rendszert, kiteljesíteni a kulturális autonómiát, illetve tisztázni a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyát. A beszámolót az Országgyűlés a másnapi ülésén fogadta el.
1997. március 26.Gellért Kis Gábor találkozott a pécsi kisebbségi önkormányzatok képviselőivel. A megbeszélésen elmondta, hogy elkészült a kisebbségi törvény módosításának koncepciója, amelyet még a tavaszi ülésszakban benyújtanak az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy a javaslat az ősszel napirendre kerülhessen. A dokumentumot megküldik az országos kisebbségi önkormányzatoknak is. A koncepció lényege, hogy tisztázza a kisebbségi önkormányzatok jogállását, illetve szabályozza a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyát.
1998. február 26.Heinek Ottó arról adott tájékoztatást, hogy egyetlen kisebbség sem értett egyet a kisebbségi törvény tervezett módosításával, amelyet eredetileg februárban tárgyalt volna a kormány. Elmondása szerint a tervezetet a kormány még e kormányzati ciklusban meg kívánja vitatni, bár az Országgyűlés menetrendjében már nem szerepelt. A kisebbségek aggályai elsősorban a kisebbségek létszámának tervezett felmérésére, az elektori rendszer eltörlésére, az országos önkormányzatok ellenőrzésére, illetve a pénzügyi garanciák hiányára vonatkoztak.
1998. május 10.Az országgyűlési választások első fordulója.
1998. május 24.Az országgyűlési választások második fordulója.