Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Országgyűlés
Semjén Zsolt, az EJKVB alelnöke Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének írott levelében bizottsági önálló indítványként kezdeményezte egy, a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló határozati javaslat (H/1549.) elfogadását. A javaslat lényege az volt, hogy a kormány 2003. december 31-ig terjessze be az Országgyűlés elé a kisebbségek jogait érintő törvényjavaslatot vagy törvényjavaslatokat. Az indoklás szerint az EJKVB 2002 nyarán már tett egy újabb kísérletet az előző ciklusbeli indítványok benyújtására, de akkor ez azért nem történt meg, mert a kormány maga kívánta benyújtani a törvényjavaslatokat. A bizottság akkor azt a tájékoztatást kapta, hogy az ügy rendezése szerepel a kormányprogramban, a NEKH szervezésében megkezdődtek az egyeztetések, és meg is indult a törvény-előkészítés. Mindezek előzmények nyomán a határozati javaslatot azért nyújtották be, hogy az előző ciklushoz hasonlóan nehogy kudarcot valljon a szükségesnek ítélt törvénymódosítás.
2002. december 17.Az Országgyűlés elfogadta az Alkotmány módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvényt, amely az alaptörvény 70. §-ából, 2004. május elsejei hatállyal kivette azt a részt, amely szerint minden magyar választópolgár voksolhatott és indulhatott a kisebbségi önkormányzati választásokon, illetve belefoglalta az alkotmányba a megalkotandó, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényt. A módosítás elfogadásával alkotmányos kényszer jött létre.
A Kisebbségek Napja alkalmából rendezett díjátadó ünnepségen Medgyessy Péter kijelentette, hogy meg kell teremteni a kisebbségek parlamenti képviseletét, és biztosítani kell azt, hogy a kisebbségi önkormányzatokba csak az adott népcsoporthoz tartozók kerülhessenek be.
Az Országgyűlésben számolt be az elmúlt egyéves tevékenységéről Kaltenbach Jenő, aki úgy fogalmazott, hogy a 24. óra utáni helyzet alakult ki, a kisebbségi joganyagban átfogó szabályozásra van szükség. Megkockáztatta annak kijelentését is, hogy az elmúlt három kisebbségi önkormányzati választás közül egy sem volt alkotmányos.
2003. február 20.A Fővárosi Cigány Önkormányzat által szervezett konferencián Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára úgy értékelte, hogy a cigány kisebbségi önkormányzati rendszer addig a puszta létén túl nem tudott eredményt felmutatni. Javasolta, hogy az önkormányzatiságot nem csupán helyi és országos, hanem köztes, regionális szinten is értelmezni kellene, illetve megvalósítandónak tartotta a romák intézményes parlamenti képviseletét is.
2003. március 3.Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Szászfalvi László expozéjában elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmannak, a NEKH képviselőjének, az OVI vezetőjének, valamint Teleki Lászlónak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos meghallgatását követően döntött Láyer József javaslatára úgy az EJKVB, hogy kezdeményezi az országgyűlési határozat elfogadását. A kormány képviseletében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az IM államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már a múlt év őszén megkezdte az egyeztetést a kisebbségekkel. A határozat tartalmával egyetértett, de nem tartotta indokoltnak konkrét határidő megfogalmazását, amelyhez viszont az ellenzék ragaszkodott. A kormány azonban rövid idő alatt megváltoztatta a határidővel kapcsolatos elutasító álláspontját.
2003. március 10.Az Országgyűlés plenáris ülése a határozati javaslatot 220 igen, 1 nem és 105 – zömmel FIDESZ-es – tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta, és le is folytatta a javaslat részletes vitáját az Alkotmány- és igazságügyi bizottság által március 4-én benyújtott módosító javaslatokról.
2003. március 12.Kaltenbach Jenő sajtótájékoztatón mutatta be a 2002-2003-as kisebbségi önkormányzati választásokról szóló jelentését. A kisebbségi ombudsman rámutatott arra, hogy több mint ötven olyan településen alakult kisebbségi önkormányzat, ahol a népszámláláskor senki sem vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Hangsúlyozta, hogy a választásokat a már régóta alkalmatlan szabályok szerint tartották meg, ami azt mutatja, hogy a jog megadásával is lehet károkat okozni. A biztos sürgette, hogy az Országgyűlés alkosson külön törvényt a kisebbségi önkormányzati választásokról, amely garantálja azt, hogy a kisebbségi közösség – választói névjegyzék segítségével – maga választhassa meg a képviselőit.
Botrányos körülmények között zajlott le az OCÖ alakuló ülése Budapesten, amely Ficzere Lajos és Kaltenbach Jenő szerint is rávilágított a kisebbségi törvény egyik hiányosságára. Nevezetesen arra, hogy nem tisztázott: kinek van joga összehívni az országos kisebbségi önkormányzat alakuló ülését.
Az Országgyűlés 354 igen, 1 nem, és tartózkodás nélkül fogadta el a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló 30/2003. (III. 27.) Országgyűlési határozatot, amelyben felkérte a kormányt, vizsgálja felül a kisebbségi törvényt, a kisebbségi önkormányzati választások anyagi jogi szabályait, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt, és a szükséges módosításokat 2003. december 31.-ig terjessze az Országgyűlés elé. Az az igény is megfogalmazódott, hogy az előkészítés során a kormány folyamatosan egyeztessen a kisebbségek országos önkormányzataival. Az EJKVB-nak pedig figyelemmel kellett kísérnie a jogalkotási folyamatot, és a törvénymódosítás megvalósulását.
2003. március 25.Az EJKVB ülése meghallgatta a megválasztott bolgár, görög és örmény országos önkormányzatok elnökeit. Muszev Dancso bolgár elnök többek között elmondta, hogy kezdeményezte már több országos vezetőnél, hogy a kisebb közösségek (görög, örmény, ruszin, ukrán, lengyel, bolgár) próbáljanak a törvénymódosítás ügyében egységes álláspontot kialakítani. Szkevisz Theodorosz görög elnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy örömmel vette a görög kisebbségi testületekre érkezett nagyarányú szimpátiaszavazatokat.
2003. április 2.Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke az egyesület 2003. márciusi nyilatkozata és az országos önkormányzat március 15-i állásfoglalása nyomán levélben arra kérte Szászfalvi Lászlót, hogy jogszabályi szinten fogadják el a magyarországi örmény kisebbség magyar anyanyelvűségét – az örmény anyanyelvű csoport nyelvhasználati jogának megtartása mellett. Az EJKVB elnöke utóbb, április 9-én Heizer Antalnak és Kaltenbach Jenőnek az állásfoglalásait kérte ez ügyben.