Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Országgyűlés
Az OCÖ kibővített elnökségi ülése megerősítette a június 25-i közgyűlés határozatait, köztük Kolompár Orbán elnöki tisztségét. Az önkormányzat új elnöke a korábbi vezető, Horváth Aladár leváltásának egyik okát abban jelölte meg, hogy Bársony János jogi szakértő a volt elnök megbízásából egyedül járt el a kisebbségi törvény módosítását célzó tárgyalásokra. A bizottságba Farkas Flóriánt, a FIDESZ-MPSZ országgyűlési képviselőjét, mint az országos önkormányzat legitim képviselőjét delegálták, és ezáltal arra kérték a pártot, hogy fogadja el a törvényt az Országgyűlésben.
2003. július 8.Megjelent Kaltenbach Jenő cikke a Magyar Hírlapban „Magyar kisebbségi politika, papíron és valóságban” címmel. Álláspontja szerint megoldásra várt a választójogi kérdések rendezése, az önkormányzati rendszer finanszírozása, a hatékony garanciarendszer, illetve 1993 óta váratott magára a kulturális autonómia kiépítése. Hiányolta a parlamenti képviselet kialakítását, mivel a kisebbségeknek az őket közvetlenül érintő kérdésekben sincsen döntő szavuk, de a döntések elmaradása miatti felelősség könnyen áthárítható az egymással megegyezni nem tudó országos kisebbségi önkormányzatokra. Kijelentette, hogy a kisebbségi törvényhez hasonló „… törvények aláássák a törvényhozás szándékainak komolyságába vetett hitet, és szélsőséges esetben az állam működőképességét veszélyeztetik.”
Bírósághoz fordult a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal annak eldöntésére, hogy vajon a kisebbségi önkormányzat elnöke önkormányzati vezetőnek vagy egy speciális bizottság elnökének minősül-e, azaz visszahívható-e vagy sem.
A közigazgatási államtitkári értekezlet többek között úgy döntött, hogy a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, a 2001-2003 közötti időszakot tárgyaló kormánybeszámoló egészüljön ki az előkészítés alatt álló törvénytervezetek ismertetésével is. A jelentés egyébként a további kisebbségpolitikai feladatok keretében hangsúlyozta, hogy „a Kormány álláspontja szerint, a korábbi évek elvégzett munkájának tapasztalatait felhasználva, a ciklus közepére elkészülhetnek azok a javaslatok, amelyek egyrészt a kisebbségi törvény és a kapcsolódó jogszabályi kör módosítására, másrészt új kisebbségi választójogi törvény kidolgozására, harmadrészt pedig – a kormányprogrammal összhangban – a kisebbségek országgyűlési képviseletének megteremtésére irányulnak.”
2003. szeptember 4.A kormány határozatot (2202/2003. (IX. 4.) Kormányhatározat) hozott az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés döntéseiből adódó egyes feladatokról, amelyben a kisebbségekkel összefüggő törvénymódosítási javaslatok Országgyűlés elé történő terjesztésének a december elsejei határidőt szabta meg. A felelősök az IM, a BM, a MEH-t vezető miniszter, illetve az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter lettek.
2003. szeptember 23.Az EJKVB ülésén, Lamperth Mónika belügyminiszter meghallgatásán kiderült, hogy a kormány ezen a héten sem tárgyalja a kisebbségi törvény és a választójogi szabályokról szóló törvénymódosítások koncepcióját, mivel az nem szerepelt az előző napi közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén.
2003. október 4.Az OCÖ közgyűlésének ülése nem támogatta azt, hogy külön kisebbségi választói névjegyzék készüljön a kisebbséghez tartozókról, de szükségét érezte annak, hogy valamilyen formában megoldódjon a kisebbségi kötődés igazolása. Fodor Ferenc sajtófőnök elmondása szerint azonban az OCÖ még nem alakította ki arról az elképzelését, hogy ez utóbbit miként kellene megvalósítani. Álláspontjuk szerint a kisebbségi önkormányzatokat kötelezően állami költségvetésből kell finanszírozni, az országos önkormányzat alakuló ülését az OVB elnöke hívja össze, az országos testület képviselőinek alapilletménye egyezzen meg az országgyűlési képviselőkével, a testület törvényességi felügyeletét a területileg illetékes közigazgatási hivatal lássa el, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei szavazati joggal lehessenek tagjai a települési képviselő-testületeknek. Az OCÖ mindezek mellett szorgalmazta a megyei szint kialakítását is.
2003. október 15.A kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatban tanácskozást tartottak az OCÖ székhelyén, amelyen további hét országos önkormányzat (bolgár, görög, lengyel, német, román, szerb, szlovén), illetve a parlamenti pártok közül egyedül a FIDESZ képviseltette magát. Az egyeztetésen részt vett Heizer Antal és Kaltenbach Jenő is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kolompár Orbán kijelentette, hogy az OCÖ a törvénymódosítás élére kíván állni. A névjegyzékkel szembeni elutasító állásponttal kapcsolatban pedig azt közölte, hogy a konkrét normaszöveg ismeretében ismételten napirendre fogják tűzni a kérdést. A résztvevő kisebbségi vezetők felkérték a kormányt, hogy egy hónapon belül készítse el a módosítások normaszövegeit annak érdekében, hogy ezután sor kerülhessen azoknak a kisebbségi önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetésére. Heizer Antal elmondta, hogy az eredetileg tervezetthez képest hathetes az elmaradás. Jelezte, hogy amennyiben a kormány a következő ülésén elfogadja a koncepciót, akkor a normaszöveg egy hónapon készülhet el. Viszont így előreláthatólag kevés idő lesz a társadalmi vita eredményeinek a készülő törvényszövegbe való beépítésére, de az ehhez szükséges időt igyekeznek majd az államigazgatási szakaszban kigazdálkodni. Nem zárta ki végül annak a lehetőségét sem, hogy decemberben az EJKVB-hoz fog fordulni némi haladékért.
2003. december 1.Mádl Ferenc köztársasági elnök találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, akik közül csak a lengyel kisebbségi vezető nem tudott jelen lenni. A megbeszélés középpontjában a kisebbségi joganyag módosítása és a parlamenti képviselet megteremtése szerepeltek. Az államfő megítélése szerint fontos volt, hogy a készülő módosítás kellő egyeztetés mellett jöjjön létre, mert egyes rendelkezései, így a névjegyzék kérdésében, komoly nézetkülönbségek vannak a kisebbségi elnökök között. Hartyányi Jaroszlava, az Országos Ukrán Önkormányzat elnöke a találkozót követően elmondta, hogy a névjegyzékek rendszerének kialakítását a nagyobbak (cigányok, németek, szlovákok) támogatták, míg a kisebbek ellenezték azt, a horvát és szlovén képviselők pedig nem nyilvánítottak véleményt.
2003. december 10.Heizer Antal úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy a kormány még 2003-ban benyújtja az előterjesztéseket az Országgyűlésnek: erről a kabinet december közepén, az évi utolsó ülésén dönt. Hangsúlyozta, hogy a legvitatottabb ügy, a kisebbségi választói névjegyzék bevezetése kapcsán a nagyobb közösségek általában a támogatók közé tartoznak, míg a legtöbb ellenvetés a kisebb népcsoportok részéről fogalmazódik meg. Hozzátette viszont, hogy a rendszeres egyeztetések nyomán a koncepció folyamatosan finomodik, és remélte, hogy végül olyan indítvány születik, amelyet minden kisebbség érdekét figyelembe veszi.
A Roma Polgárjogi Alapítvány Roma Caféjának napirendjén a kisebbségi joganyag módosítása szerepelt. A rendezvényen megjelent Pavlov Milica, az Országos Szerb Önkormányzat elnöke, Lásztity Péró, az Önkormányzat alelnöke, Bársony János és Papp Imre, az IM helyettes államtitkára. A szerb vezetők kijelentették, hogy a közgyűlésük már nyáron állást foglalt a regisztrációval szemben, és felvetették, hogy a tapasztalt anomáliák nem is feltétlenül indokolnák a módosítást, ami esetleg még több problémát eredményezhet, mint az akkori rendszer
A Fővárosi Szlovák Önkormányzat előző napi támogatása után, az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése is támogatásáról biztosította a kisebbségi választói névjegyzék gondolatát a kisebbségi törvénytervezetek véleményezésének keretében.
Horváth Aladár a Népszabadságban megjelent, „Roma vagyok, nem kartotékadat” c. írásában részletesen fejtette ki, hogy milyen indokok alapján nem tud egyetérteni a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével.
Az EJKVB az évi utolsó ülésén Szabó Vilmos, Heizer Antal és Kaltenbach Jenő közösen tájékoztatták a képviselőket a kisebbségi joganyag módosításának előkészületeiről. Az államtitkár elmondása szerint hat kisebbség (cigány, horvát, német, ruszin, szlovák, szlovén) támogatta, hat (bolgár, lengyel, örmény, román, szerb, ukrán) pedig elutasította a kisebbségi törvénytervezetekben foglaltakat, döntően a választójogi kérdések miatt. A NEKH elnökének elmondása szerint a névjegyzéket támogatók között is eltérések mutatkoztak. Az ombudsman szerint a támogatók aránya így meghaladta a kisebbséghez tartozók 90 százalékát, és a biztos is kiállt a névjegyzék bevezetése mellett. Heinek Ottó hozzászólásában óvott a tervezetek „felpuhításától”. Hargitai János álláspontja szerint nem elengedhetetlen a konszenzus létrejötte, és felvetette azt a kérdést is, hogy vajon az EU-s állampolgárok miért nem vehetnek részt a kisebbségi választásokon.
Az OCÖ a Kisebbségek Napja alkalmából Országos Roma Kisebbségi Napot szervezett Budapesten. A rendezvényen előadást tartott Kaltenbach Jenő is, aki a kisebbségi törvény módosításáról beszélt. A nagy vitát kiváltó névjegyzékkel kapcsolatban elmondta, hogy a közösség általi adatkezelést pártolja, amelynek javaslatát – közlése szerint – a kisebbségi önkormányzati tagok 92 százaléka támogatta.