Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Országgyűlés
Szili Katalin az OCÖ-nek írott válaszlevelében tudatta, hogy a parlament ebben a ciklusban már nem tárgyalja a kisebbségi kedvezményes mandátum biztosításáról szóló előterjesztést. Jelezte, hogy lefolytatták a javaslat általános vitáját, de annak folytatására a frakciók egyetértésének hiányában már nem kerülhetett sor. Hozzátette, hogy bár a FIDESZ-frakció február végén kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását, de a tervezett napirendben nem szerepelt a kisebbségi vonatkozású pont. A házbizottság rendkívüli ülésén bejelentette, hogy a frakciók támogatták a rendkívüli ülés összehívását, de a kormánypártok elvetették a házszabálytól való eltérést, így a határozathozatalra nem nyílik mód. Balog József sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a pártok nem érezték át azon felelősségüket, hogy egy újabb alkotmányos mulasztást követtek el. Közölte, hogy az önkormányzat további lépéseket fontolgat.
A Budapesti Román Ortodox Nők Egyesületének kezdeményezésére kisebbségi választási tájékoztatót tartottak Budapesten, amelynek keretében Heizer Antal is felszólalt.
A parlamenti választások első fordulója.
2006. április 23.A parlamenti választások második fordulója.
2006. április 27.Heizer Antal a törvénymódosítást sikerként értékelve, a regisztráció problémájával kapcsolatban az alábbiakat jelentette ki az Amaro Dromnak: „a kérdés az volt, hogy mennyit tudunk előrelépni. Meggyőződésem továbbra is, hogy a kisebbségi közösségeknek biztosítani kell az önvédelemhez való jogot. Ki kell találni, meg kell határozni, hogy ki tartozik a roma közösséghez, ki a németekhez, és így tovább. Mi úgy gondoltuk, és a kormány egy ilyen javaslatot nyújtott be 2004-ben az Országgyűlésnek, hogy az önmeghatározás jogát a kisebbségi közösség kezébe kell adni. Az persze a magyarországi kisebbségpolitikai helyzetet jellemzi, hogy a gondolattal mindenki egyetértett, aztán ki-ki végiggondolta a saját közössége helyzetét, és egy sor félelem lépett fel, különösen, amikor a jogszabályalkotásnak abba a fázisába jutottunk, hogy az országos önkormányzat által létrehozott névjegyzék-bizottságok lennének azok, amelyek ezt eldöntik, hisz tudjuk, hogy az országos önkormányzatok több közösségnél még a kisebbségi közösségen belül is egy irányultságot, illetve egy civil szervezetet vagy tömörülést képviselnek, és talán jogosak is lettek volna azok a félelmek, hogy az általuk létrehozott névjegyzék-bizottságok valamilyen módon befolyásolhatják a következő választásokat. De erről ma felesleges beszélni, mivel az Országgyűlés több mint egyéves vita után egy másik rendszert fogadott el. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy kettő vagy három helyett egyet sikerült előrelépni, de ez nagyon fontos lépés.” Hozzátette azt is, hogyha a 2006-os választások során komoly hibák mutatkoznának, akkor a jogszabálycsomagot tovább kell alakítani, adott esetben keményebbé tenni.
2006. július 3.Az Országgyűlés plenáris ülése nem vette sürgős tárgyalásba a FIDESZ azon javaslatát, amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosítását tűzte ki célul annak érdekében, hogy biztosítsák a kisebbségek kedvezményes mandátumát.
Rytkó Emília közölte, hogy a zsidó kisebbségi kezdeményezés ügyében nem sikerült a kellő számú aláírást összegyűjteni, ezek száma a nyolcszázat sem érte el. Másnap az egyik kezdeményező, Szegő András jelezte, hogy nem adják fel, mert megmaradt az az elvi lehetőség, hogy a négy év múlva esedékes következő kisebbségi önkormányzati választásokig elismertessék a zsidó kisebbséget.
Heizer Antal jelezte, hogy megoszlanak a vélemények annak a tekintetében, hogy a regisztrált választópolgárok száma sok-e vagy kevés. Kolompár Orbán szerint a névjegyzékben többen voltak annál, mint amire egyes roma politikusok és a parlamenti pártok számítottak, míg Horváth Aladár szerint a szám elegendő volt ahhoz, hogy a kisebbségek többsége kinyilvánítsa azt, hogy nem ért egyet a rendszerrel.
2006. szeptember 7.Az OVI ülése megállapította, hogy érvényes a bunyevác kisebbségi kezdeményezés, és erről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
Sárközi János József, a szekszárdi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke (Lungo Drom) sajtótájékoztatón bírálta a külön helyiségben való szavazást és a névjegyzékbe vételt, mert megítélése szerint az emberek tartanak a megkülönböztetéstől és attól, hogy névvel és lakcímmel együtt vállalják a cigányságukat.
Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülése megtárgyalta a bunyevác kisebbségi kezdeményezést, de a döntést a bizottság egy következő ülésére halasztották információhiány miatt.
Az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottsága egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a kisebbségi ombudsman 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, amelynek kapcsán Kaltenbach Jenő beszámolt arról, hogy a joganyag 2005-ös módosításával kis lépés történt a kulturális autonómia megvalósításának irányában. A választásokkal kapcsolatban viszont az értékelése szerint országos viszonylatban virágzott az etnobiznisz, amely esetében a csalók még igazolást is kapnak.
Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülése nem támogatta a kisebbségi törvénynek a bunyevác népcsoporttal való kiegészítését.
2006. december 11.Az Országgyűlés elfogadta a kormányzati szervezet-átalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvényt, amely – december 22-ei hatállyal – módosította a kisebbségi törvényt. Ennek értelmében a törvény által nevesített NEKH helyébe a „nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős szerv” megjelölés került. A törvény felhatalmazta a kormányt arra, hogy kijelölje ezt a felelős szervet.