Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Országgyűlés
Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely többek között stilisztikai kifogásokat is tartalmazott. Felvetette azt a problémát, hogy miként lehet elhatárolni és megszervezni helyi szinten a különböző önkormányzatokat, illetve szintén rámutatott a kisebbségi célú költségvetési támogatások bizonytalanságára.
Misley Károly, a KTM közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amelyben felhívta a figyelmet néhány pont módosításának szükségességére, amelyek a miniszter feladat- és hatáskörébe tartoztak.
Pálfy Dénes, a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, megfogalmazva számos kiegészítő javaslatot.
Szekeres Antal, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely a kisebbségi önkormányzatokat illetően az önkéntességre alapozott egyesületi jog mellett érvelt.
Botos Gábor, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely szerint az Országgyűlésnek szükséges lesz majd számos nyitott kérdést megválaszolnia, köztük a kisebbségi jogok biztosítása és a végrehajtás garanciájának ügyét, illetve azt, hogy miként lehet regisztráció nélkül közhatalmi jogosítványokat adni a kisebbségi testületek számára.
Kovács György Zoltán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését.
Ülésezett a Magyarországi Szlovákok Szövetségének Elnöksége, amely kialakította a Szövetség álláspontját a kisebbségi törvénytervezetről. Erről Jakab Róbertné, a Szövetség ügyvezető elnöke 10-én levélben tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet. A szervezet kiállt a parlamenti képviselet megteremtése mellett, hiányolta az anyagi induló-alapok költségvetési törvényben való rögzítését, elvetette a jogok gyakorlásának létszámokhoz való kötését, de szorgalmazta a legitim érdekképviseletek kialakítását.
1991. október 14.Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. Ellentmondásosnak találta a kisebbségi hovatartozás kezelésének kérdését, tisztázatlannak a törvény személyi hatályát, átdolgozandónak ítélte a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó fejezetet, ugyanakkor hiányolta az országgyűlési képviselet ügyének rendezését. A szakállamtitkár több, a médiával kapcsolatos rendelkezés elhagyását javasolta, mivel ezeket szerinte számos későbbi, frekvenciagazdálkodási, távközlési és médiatörvényeknek kellene szabályozniuk.
Demszky Gábor, Budapest Főváros főpolgármestere arról tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, hogy a kerületi önkormányzatok véleményének megismerése nélkül a jelzett határidőig nem tud véleményt mondani a törvénytervezetről.
Wolfart János az Európai Parlament jogi és kisebbségi bizottságában ismertette a magyarországi kisebbségi törvénytervezetet, valamint a kisebbségpolitika alapelveit és gyakorlatát. Az eseményre, amelyen részt vettek az ET szakértői és francia egyetemi tanárok is, annak keretében került sor, hogy a bizottság egy kisebbségi charta tervezetén dolgozott. A NEKH elnöke kiemelte a charta és a törvénytervezet számos hasonló megoldását (népcsoport fogalmának meghatározása, diszkrimináció tilalma, állami kötelezettségek).
A Békéscsabai Román Klub elkészítette a kisebbségekről szóló törvénytervezet véleményezését, amely az egyetértő megjegyzések mellett hiányolta a kisebbségi parlamenti képviselő jogainak meghatározását, a települési önkormányzatokban való kisebbségi képviselet intézményét, valamint javasolta a kisebbségi oktatási intézmények finanszírozásának újragondolását.
Az SZDSZ és a Kisebbségi Kerekasztal képviselői megbeszélést folytattak a kisebbségi törvény parlamenti vitájának előkészítéséről a kisebbségi jogok érvényesülése érdekében. Egyetértés volt a megalkotás sürgősségének megítélésében, az egyéni és a kollektív jogok biztosításában, a kisebbségi önkormányzatok és a kulturális autonómia kérdéseiben, az anyagi és szervezeti garanciák biztosításában, valamint az ideiglenes parlamenti képviselet megoldásában.
1991. december 1.Budapesti székhellyel megalakult a Magyarországi Olasz Szövetség, amelyet a Fővárosi Bíróság 1992 márciusában jegyzett be. A Szövetség elsődleges céljainak az olasz kultúra hazai megismertetésén túl a Magyarországon élő olaszok, valamint az olasz származású magyar állampolgárok összefogását és érdekvédelmét tekintette. A tevékenysége során együtt kívánt működni a különböző állami, gazdasági és társadalmi szervekkel. A Magyarországi Olasz Szövetség a kisebbségi törvény 1993-as elfogadásáig intenzív lobbizást folytatott elsősorban az EJKVB-nál és a NEKH-nél a magyarországi olaszok nemzeti kisebbségként való hivatalos elismertetése érdekében.
1991. december 27.Bugár Béla, a csehszlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke megküldte Molnár Imrének, a MEH osztályvezetőjének a kisebbségi törvénytervezet Csáky Pál képviselő által kidolgozott véleményezését, amely ez ügyben akár négyoldalú tárgyalások kivitelezését is javasolta. „Mozgalmunk nevében csak üdvözölni tudjuk a törvénytervezetet, mint európai nóvumot és valóban pozitív példát. Kívánatosnak tartanánk, ha a Parlament mielőbb elfogadná.” A pártelnök javasolta ugyanakkor a helyi kisebbségi önkormányzatok jogkörének bővítését, illetve a többnyelvűség betartásának fontosságát (pl. az egészségügyben).
1991. december 30.Tóth Károly, a csehszlovákiai Független Magyar Kezdeményezés főtitkára megküldte Antall Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. „Már nagyon régóta várunk arra, hogy a magyar parlament megtárgyalja a törvénytervezetet, hiszen ez nagyban hozzájárulhat a két ország kapcsolatainak elmélyüléséhez, és ahhoz, hogy itt Csehszlovákiában is hasonló törvényt fogadjon el a parlament.” A tervezetből a főtitkár kiemelte a kulturális autonómia és a közjogi jogosítványokkal felruházott kisebbségi önkormányzatiság biztosítását.
Entz Géza, a MEH politikai államtitkára (Határontúli Magyarok Titkársága) megküldte Wolfart Jánosnak a csehszlovákiai magyar pártok rövidített véleményét a kisebbségi törvénytervezetről.
Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke megküldte Antall Józsefnek a kisebbségi törvénytervezet véleményezését. „Népcsoportunk számára létfontosságú, hogy a jogszabály végre megszülessen, az ügyben a magyar országgyűlés és a politikai erők konszenzusra jussanak, hiszen az európai szinten álló törvény kisebbségvédelmi harcunkban Szerbia felé is hivatkozási alap lehet.” Fontosnak tartotta a későbbiekben a kisebbségi önkormányzatiság elvének megőrzését, amely egybecsengett a személyi alapú vajdasági autonómia-követelésekkel.
1992. január 9.Doncsev Toso levelet írt Antall Józsefnek, amelyben rámutatott arra, hogy a többszörösen átszerkesztett törvénytervezet milyen, az eredeti változattól eltérő és a Kisebbségi Kerekasztal számára sérelmes rendelkezéseket tartalmazott (kisebbségi önkormányzati választás, állami finanszírozási kötelezettségek, parlamenti képviselet). Ezért politikai egyeztető tárgyalásokat tartott szükségesnek a kormány meghatalmazott képviselőivel.