Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Intézménymutató: Alkotmánybíróság
A kormány határozatot (2202/2003. (IX. 4.) Kormányhatározat) hozott az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés döntéseiből adódó egyes feladatokról, amelyben a kisebbségekkel összefüggő törvénymódosítási javaslatok Országgyűlés elé történő terjesztésének a december elsejei határidőt szabta meg. A felelősök az IM, a BM, a MEH-t vezető miniszter, illetve az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter lettek.
2003. szeptember 18.Kaltenbach Jenő tájékoztatásul megküldte Szászfalvi Lászlónak az Alkotmánybírósághoz intézett, szeptember 17-i indítványát. A kisebbségi ombudsman szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény két bekezdése alkotmányellenes volt, mert a kisebbségi közösséghez nem tartozók számára is garantálta a jogot, hogy a kisebbségi választásokon gyakorolják aktív vagy passzív választójogukat. Kérte továbbá a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítását is, mivel a jogalkotó nem biztosította azt, hogy a választásokat csak azokon a településeken tűzhessék ki, ahol azt ténylegesen az adott kisebbséghez tartozók igényelték. Végül az indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság együttesen értelmezze az alkotmány két bekezdését annak megállapítása érdekében, hogy a kisebbségek önkormányzáshoz való jogának érvényesülése érdekében tekinthető-e a személyes adatok elkerülhetetlen, szükséges mértékű és arányos korlátozásának a választópolgárok nyilatkoztatása a hovatartozásukról, illetve ezen nyilatkozatok valóságtartalmát az állam meghatározott törvényes keretek között ellenőrizheti-e.
2005. február 25.Ifjabb Bogdán János, a Lungo Drom alelnöke az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában a választási eljárásról szóló 1997-es törvény alkotmánysértő voltának kimondását indítványozta, mivel az nem rendelkezett a megyei közgyűlésekben és az Országgyűlésben kiosztható kedvezményes kisebbségi mandátumokról.
2005. június 21.Mádl Ferenc az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt megküldte az Alkotmánybíróságnak, hogy az alkotmányossági szempontokat megvizsgálja. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő aggályosnak tartotta a népszuverenitás elvének és a választójog egyenlőségének sérelmét a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum tervezett, új megoldásával kapcsolatban. A lépéséről a köztársasági elnök aznap levélben tájékoztatta Szili Katalint. Soltész István, az Országgyűlés főtitkára június 22-i levelében továbbította a köztársasági elnök átiratát Szászfalvi Lászlónak.
2005. augusztus 28.Heizer Antal a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, hogy megkezdték a joganyagnak a kisebbségekkel való ismertetését, mivel az Országgyűlés által elfogadott kisebbségi joganyagnak csak egy eleme került alkotmánybírósági kontrollra. A NEKH elnöke szerint októberig fog eldőlni, hogy lesz-e újra dolga a Parlamentnek a törvénnyel, de immár nem kérdés az, hogy tarthatnak-e 2006-ban kisebbségi önkormányzati választásokat.
2005. szeptember 14.Heizer Antal Szekszárdon kijelentette, hogy a kisebbségek parlamenti képviselete politikai kérdés, és a parlamenti pártoknak meg kell állapodniuk abban, hogy miként kívánják a kérdést megoldani. Úgy ítélte meg, hogy a pártok félelmei az esetleges kisebbségi képviselőkkel szemben jelentősen oldódhatnak, mert a 2006 őszi kisebbségi önkormányzati választásokon már valóban az adott közösségből lehet megválasztani a kisebbségi testületeket. A NEKH elnöke ezt annak az országjáró körútnak a keretében mondta el, amelynek során számos településen ismertette a kisebbségi törvény nyáron elfogadott módosítását. Azon reményeinek is hangot adott, hogy az Alkotmánybíróság szeptemberben dönt a kérdésben, és az év végéig hatályba léphetnek a módosító rendelkezések.
2005. szeptember 27.Az Alkotmánybíróság ülése határozatot hozott a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvénynek a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes vizsgálatának tárgyában (593/A/2005.). Az AB megállapította, hogy az államfő által kifogásolt, a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátumról szóló bekezdés alkotmányellenes.
Heizer Antal a döntést úgy kommentálta, hogy bár a kisebbségek elveszítenek egy kedvezményes lehetőséget, de az új választási rendszer lényegét ez nem érinti, és elhárultak annak elvi akadályai, hogy a 2006 őszi választásokat már az új szabályok szerint rendezzék meg. Ehhez azonban a pártok képviselőinek ismét tárgyalóasztalhoz kell ülniük, hogy az alkotmányossági szempontoknak megfelelően módosítsák a törvényt.
A NEKH elnöke aznap fogadta Markus Jaegert, az ET Emberi Jogi Biztosi Hivatalának igazgató-helyettesét és Julien Attuilt, az ET szakértőjét, akik számára az elnök beszámolt a kisebbségi joganyag módosításának főbb elemeiről.
Sólyom László köztársasági elnök az AB határozata nyomán visszaküldte Szili Katalinnak a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt.
2005. október 4.Mandur László, az Országgyűlés alelnöke megküldte Szászfalvi Lászlónak a ki nem hirdetett törvényt és a kapcsolódó AB határozatot, és felkérte egyúttal az Alkotmány- és igazságügyi bizottság által benyújtandó módosító javaslat megtárgyalására.
Kaltenbach Jenő megküldte Szili Katalinnak a törvénnyel kapcsolatos megoldási javaslatát, mivel alkotmányossági szempontból indokoltnak tartotta a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét fenntartani a már elfogadott kisebbségi választói névjegyzék alkalmazásával. Javaslatának másik lényeges eleme az volt, hogy az Országgyűlés ne helyezze hatályon kívül az erre vonatkozó, még hatályos szabályokat. Megfontolandónak tartotta továbbá azt is, hogy a jogalkotó a névjegyzékkel kapcsolatban térjen vissza a korábbi elképzeléshez. A levelet Mandur László október 11-én továbbította Szászfalvi Lászlónak.
Heizer Antal sajtótájékoztatót tartott a NEKH-ben az AB döntése nyomán kialakult helyzetről. Álláspontja szerint a lehetséges egyéb megoldások kialakításáról, a további teendőkről a pártoknak egyeztetéseket kell lefolytatniuk. Sürgető feladatnak tartotta ugyanakkor, hogy mielőbb megszülessen a kisebbségi törvénycsomag, amely egyéb kulcsfontosságú elemeket is tartalmazott. (nekh.gov.hu)
A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi … törvény 68. § (3) bekezdésének az AB által történő megsemmisítéséből adódó feladatokról, lehetséges megoldásokról tartottak tájékoztatót az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei részére az ICSSZEM, a NEKH, az IM, illetve a parlamenti pártok képviselői és szakértői. Mesterházy Attila bevezetőjében elmondta, hogy a továbbiakban a kedvezményes mandátum alkotmányos szabályozásának kidolgozására egy hónap áll rendelkezésre. Papp Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg elgondolt és a kisebbségi ombudsman által pártolt névjegyzék-bizottságokhoz már nincs mód visszatérni. Kompromisszumos megoldásként vetődött fel egy, a kedvezményes mandátum ügyéről szóló országgyűlési határozat elfogadása.