Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
A budapesti szlovák szervezetek kezdeményezésére csendes demonstrációt tartottak a budapesti Kossuth téren, tiltakozva a 2006. évi költségvetés kisebbségeket érintő, negatívnak tartott rendelkezései ellen. A szervezők – Hollósy Tiborné, az Ozvena – Budapesti Szlovák Kórus és Petró László, a Szlovák Nyugdíjasok Klubjának elnökei – tizenhárom pontos petíciót juttattak el Szili Katalinnak. A kezdeményezést támogatásukról biztosították szlovákiai szereplők is Stanislav Bajaníknak, a Matica Slovenská Honfitársi Múzeumának igazgatójának nevében. A demonstrációval kapcsolatban a NEKH közleményt adott ki.
2005. december 3.Szegő András, a zsidó kisebbségi kezdeményezés egyik szervezője a Népszabadságban választ intézett a november végi, a kezdeményezést elutasító nyilatkozatra.
2005. december 5.Az Országgyűlés plenáris ülésén Németh Erika azonnali kérdést intézett az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez „Hogyan látja a Kormány: van esélye annak, hogy a 2006. évi helyhatósági választásokon a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes rendszerben mandátumhoz jussanak?” címmel. Mesterházy Attila államtitkár válaszában elmondta, hogy aznapig kilenc tárgyalási fordulót tartottak annak érdekében, hogy elkészüljön a módosító normaszöveg. A javaslat november elejére született meg, az egyeztetések már erről zajlottak, és három verzió látszik körvonalazódni, ügyelve egyúttal az alkotmányossági aggályokra is. Németh Erika viszontválaszában jelezte, hogy bár nem ismerte meg az egyeztetések eredményét, az államtitkár válaszát elfogadja.
2005. december 7.Sólyom László a szlovákiai közszolgálati rádiónak adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek önkormányzatai lényegében kulturális autonómiának tekinthetők.
2005. december 9.Gokieli Szvetlana, az Orosz Hagyományőrzők Kaposvári Egyesülete nevében hitelesítés céljából benyújtotta az OVB-nak a magyarországi oroszok hivatalos kisebbségként való elismerését célzó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A kezdeményezésről az OVB 2006 márciusában döntött.
2005. december 14.Az ET Miniszteri Bizottsága elfogadta a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény magyarországi végrehajtásáról szóló ResCMN (2005) 10. sz. határozatát, amely pozitív fejleményként értékelte a 2005-ös törvényt. Ajánlásaiban szorgalmazta a dokumentum azon erőfeszítések folytatását, amelyek a kisebbségi törvény hiányosságait orvosolják, ideértve a választási rendszer, az intézmények átvételének, működtetésének és fenntartásának tökéletesítését, az intézményi autonómia megerősítését, valamint a kisebbségi önkormányzatok támogatására vonatkozó szabályok pontosítását.
2005. december 15.Ülésezett a magyar-román kisebbségi együttműködési szakbizottság Battonyán. A tanácskozáson a felek megállapodtak többek között abban, hogy megvizsgálják, miként alakulnak a soron következő, új szabályozás szerint zajló kisebbségi önkormányzati választások.
2006. január 3.Ungvári Tamás irodalomtörténész „Sorstalanságtól a sorsválasztásig” című, a Népszabadságban megjelent írásában bírálta a MAZSIHISZ-t, de a zsidó kisebbségi kezdeményezést is történelmietlennek, komolytalannak és veszedelmesnek minősítette.
2006. január 14.Mesterházy Attila a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján, Budapesten megtartott ünnepségen utalt rá, hogy bár megtörtént a kisebbségi törvény módosítása, de a politika nem tudott minden elvárást kiszolgálni a változtatással. Hozzátette azt is, hogy a jogszabály módosításával kapcsolatban nem alakult ki konszenzus a kisebbségek között. Heinek Ottó a módosítást úgy értékelte, hogy az új lehetőséget is biztosít a német kisebbségnek, de továbbra sem oldotta meg a parlamenti képviselet ügyét. A hatályon kívül helyezett, kedvezményes települési önkormányzati mandátum intézményével kapcsolatban pedig kijelentette, hogy ennek ellenére megpróbálnak majd minél több képviselőt bejuttatni a helyi és megyei önkormányzatokba. Leszögezte, hogy a „törvényhozók akaratunk ellenére kényszeríttették ránk ezeket a szabályokat”, és nincs más választásuk, mint a legjobbat kihozni a kialakult helyzetből.
2006. január 25.A romániai politikusoknak a határon túli románok ügyében tett nyilatkozataival kapcsolatban Kreszta Traján nem kívánt állást foglalni, mondván, hogy az Románia belügye. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a vita tárgyát képező kulturális autonómia Magyarországon a kisebbségi törvényben biztosított, lehetőség van intézmények fenntartására, de hiányzik még a parlamenti képviselet megoldása.