Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Az Égtájak között c. ellenzéki szamizdat megjelentette Talata József: „Feladataink” c. programadó írását, amely egyik alapkövetelményként fogalmazta meg a hazai nemzetiségek „szabadságjogainak fenntartását és növelését”. (Csizmadia 1995.)
1986. augusztus 15.A Bukaresti Nagykövetség „A magyar nemzetiség helyzete Romániában” c. jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy „a jelenlegi helyzetben a nemzetiséggel való kapcsolatok javítása a román elzárkózás miatt csak fokozott magyar kezdeményezéssel és egyoldalú tehervállalással valósítható meg.”
1987. március 10.Az NKB ülésén, a jugoszláv pártküldöttség közelgő látogatása kapcsán felmerült a magyarországi nemzetiségek iskolai, oktatási, kulturális helyzetének kérdése, és a Bizottság – tekintettel a nemzetiségi szövetségek 1988-as kongresszusaira is – felhívta a figyelmet a hazai nemzetiségi oktatási intézmények ellátottságának hiányosságaira.
1987. MárciusA Demokrata közölte a „Mit kívánunk?” c. programját, amely tartalmazta „a magyar kisebbségek hatékony védelmezését, a hazai nemzetiségek és etnikai népcsoportok kulturális szabadságát és fejlesztését; új nemzetiségi törvényt.” (Csizmadia 1995.)
1987. május 19.Az MSZMP PB a Közigazgatási és Adminisztratív Osztály (KAO) javaslata alapján állást foglalt a jogalkotásról szóló törvény előkészítéséről. Ezek szerint a jogszabályi hierarchiában, törvényi szinten kell szabályozni az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényesítésük garanciális szabályait.
1987. június 10.A demokratikus ellenzék elkészítette és az illegális Beszélőben megjelentette a „Társadalmi szerződés. A politikai kibontakozás feltételei” c. programját, amely érintette a határon túli magyar és a hazai kisebbségi kérdés komplex problematikáját is. Demokratikus alapelvek rögzítését, a magyar állam és a magyar nemzet viszonyának tisztázását, illetve átgondolt, hosszú távú stratégia megalkotását és a kisebbségi ügy nyilvánosságának kialakítását sürgette e téren. Szorgalmazta továbbá egy nemzetiségi törvény megalkotását is, amely szerint „biztosítani kell mindazon jogokat a magyarországi nemzetiségeknek (a cigány kisebbségnek is), amelyeket a határon túli magyar kisebbségek számára követelünk.” Síkra szálltak amellett, hogy a hazai nemzetiségek szabadon tarthassanak kapcsolatot az anyanemzeteikkel és más országokban élő szórványokkal. A programalkotók szerint el kell ismerni a nemzetiségek azon jogát, hogy sérelmeikkel anyanemzetükhöz vagy akár valamely illetékes nemzetközi fórumhoz fordulhassanak. (Csizmadia 1995.)
1987. június 11.Göndör Péter, a KB TKKO munkatársa véleményezésre megküldte Rátkai Ferencnek Huszár Tibor és Juhász Gyula „Tervezet a nemzet-nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos állásfoglaláshoz” című anyagát. Az ügy hátterében az állt, hogy a PB 1984 végén indítványozta egy, a kérdéssel foglalkozó, orientáló jellegű dokumentum kidolgozását, majd ezt követően a párt Művelődéspolitikai Munkaközössége 1985 májusában munkatervébe is iktatta ennek elkészítését 1986. decemberi határidővel. A politikai helyzet időközbeni változásával összefüggésben az anyag csak később készült el és került megvitatásra.
1987. június 18.Kalmár György, az MM munkatársa elkészítette Rátkai Ferenc számára a nemzeti-nemzetiségi tárgyú állásfoglalással kapcsolatos véleményező feljegyzését. A tervezet javaslataira utalva megjegyezte, hogy „fontos, hogy ezeknek realitását, időszerűségét és célszerűségét igen gondosan vizsgáljuk meg, ugyanakkor egyéb javaslatokon is gondolkodjunk (pl. baráti társaságok, esetleg a Barátság Házának létrehozása, nemzetiségi törvény alkotása, stb.).”
1987. június 30.Az NKB ülése megvitatta a Huszár Tibor és Juhász Gyula által készített „Tervezet a nemzet-nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos állásfoglaláshoz” című anyagot. Ezt követően, a Művelődéspolitikai Munkaközösség Köpeczi Béla által vezetett munkacsoportja július 8-án tárgyalta meg a dokumentummal kapcsolatos további teendőket, és augusztus folyamán át is dolgozta azt.
1987. szeptember 11.Stark Ferenc kiküldte véleményezésre az Agitációs és Propaganda Bizottság elé készülő, a nemzetiségi oktatásról szóló előterjesztés tervezetét, amelyet az MM Pedagógusképző, Alapfokú nevelési, Középfokú nevelési Osztályai, a Baranya és Győr-Sopron megyei tanácsok, valamint a nemzetiségi szövetségek kaptak meg.