Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
A Kisebbségi Kerekasztal ülése kialakította a véleményét a törvénytervezet őszi változatáról. A kisebbségi álláspont szerint az augusztus végi - szeptember eleji állapothoz képest sérült a konszenzus.
1991. november 26.A Kisebbségi Kerekasztal szakértői kialakították a Kerekasztal véleményét és módosító javaslatait a törvénytervezet legutolsó változatával kapcsolatban a Kodifikációs Bizottság számára. Az 54 pontból álló feljegyzés többek között felhívta arra a figyelmet, hogy a kisebbségi választások tervezett szisztémája álláspontjuk szerint súlyosan sérti a korábbi konszenzust, mivel az előzetes regisztrációs kötelezettséget fogalmaz meg.
A kisebbségi törvény tervezetének szakértői egyeztetésére került sor a NEKH képviselői és a Kerekasztal szakértői között. A Hivatal képviselői szerint egy ponton sem sérült a korábbi konszenzus, míg az utóbbiak szerint igen, és lediktálták a módosító javaslataikat, valamint utóbb, 28-án átadták az írásos észrevételeiket és javaslataikat a NEKH főtanácsosának.
A Kisebbségi Kerekasztal jogi szakértője elkészítette a Kerekasztal véleményével kapcsolatos kiegészítését, folytatva a két nappal korábbi feljegyzést.
1991. november 29.A kisebbségi törvény tervezetének újabb szakértői egyeztetése zajlott le a NEKH képviselői és a Kisebbségi Kerekasztal szakértői között. Az utóbbiak számos kérdésben az egyet nem értésüket hangsúlyozzák a törvénytervezet államigazgatási egyeztetést követő szövegével kapcsolatban.
1991. NovemberBudapest Főváros Önkormányzata kialakította az észrevételeit a törvénytervezettel kapcsolatban. A vélemény szerint a tervezett kisebbségi önkormányzati rendszer nem illeszkedik szervesen a magyar közigazgatás rendszerébe, de legnagyobb problémának a vagyoni és finanszírozási problémák rendezetlenségét, a választási rendszert és a belső ellentmondásokat tartotta. Az előbbiek terén alapvetően a végrehajtás, a kisebbségi önkormányzatok és intézményeik működtetése anyagi garanciáinak rögzítését hiányolta.
1991. december 1.Budapesti székhellyel megalakult a Magyarországi Olasz Szövetség, amelyet a Fővárosi Bíróság 1992 márciusában jegyzett be. A Szövetség elsődleges céljainak az olasz kultúra hazai megismertetésén túl a Magyarországon élő olaszok, valamint az olasz származású magyar állampolgárok összefogását és érdekvédelmét tekintette. A tevékenysége során együtt kívánt működni a különböző állami, gazdasági és társadalmi szervekkel. A Magyarországi Olasz Szövetség a kisebbségi törvény 1993-as elfogadásáig intenzív lobbizást folytatott elsősorban az EJKVB-nál és a NEKH-nél a magyarországi olaszok nemzeti kisebbségként való hivatalos elismertetése érdekében.
1991. december 5.Ülésezett a Kodifikációs Bizottság, amelyen vita alakult ki a tervezett regisztráció problémájáról, illetve további teendőként megfogalmazódott a hatpárti egyeztetés és a kormány elé terjesztés szükségessége.
1991. december 7.A Magyarországi Románok Szövetségének éves közgyűlése Gyulán megállapította, hogy az országos kisebbségi szervezet megkezdett megújulása lassabb a vártnál, többek között azért, mert késik a kisebbségi önkormányzatok lehetőségét is tartalmazó kisebbségi törvény megalkotása.
1991. december 12.Tizennégy cigány szervezet Cigány Fórumot alakított Budapesten, amely többek között a kisebbségi törvénytervezet kialakításában is részt kívánt venni.
1991. December 14-15.Az MDF megtartotta az V. Országos Gyűlését. A Külpolitikai, honvédelmi és kisebbségvédelmi szekció állásfoglalása kimondta, hogy „a magunk részéről támogatjuk és biztosítjuk a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, személyi és – ahol lehetséges – területi elvű autonómiai törekvéseit. Határozottan sürgetjük, hogy az Országgyűlés haladéktalanul kezdje meg a nemzeti és kisebbségi törvény tárgyalását, képviselőcsoportunk ennek megfelelően járjon el.”