Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke a kisebbségek nevében megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségek javaslatait a kisebbségi törvény módosítását célzó egyeztetések témaköreire. Ezek szerint a törvénymódosítás főbb céljai, és az ezekhez igazodó témakörök között legyen a kulturális autonómia, a megfelelő jogi és pénzügyi feltételek megteremtése, a parlamenti képviselet kialakítása, a kisebbségi jogok kiteljesítése, a választási és más jogszabályok korrekciója a visszaélések kiküszöbölésének érdekében.
A feljegyzést az EJKVB főtanácsadója december 1-én továbbította az ad hoc bizottság tagjainak, illetve Hargitai János december 16-án küldte meg a kisebbségi ombudsmannak és a NEKH elnökének. Ez utóbbiakban az ad hoc bizottság elnöke jelezte a törvény-előkészítés 1999 elején történő megkezdésének szándékát. Dzindzisz Jorgosz ugyanaznap kelt másik levelében elvetette Hargitai Jánosnak a T/338. sz. törvényjavaslathoz (a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról) kapcsolódó, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos indítványát, amelyet a képviselő végül nem is nyújtott be.
Kósáné Kovács Magda válaszlevelében arról tájékoztatta Kreszta Trajánt, a Battonyai Román Kisebbségi Önkormányzat elnökét, hogy a felhívásukat továbbította Kaltenbach Jenőnek és Hargitai Jánosnak.
1998. december 15.Hargitai János levélben fordult Ambrus Jánoshoz, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatójához, amelyben a törvény-előkészítéshez szükséges háttéranyagokat igényelt.
1998. december 21.Puporka Lajos, a Roma Sajtóközpont munkatársa elkészítette tanulmányát a kisebbségek parlamenti képviseletéről és a kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatairól, amelyet 1999. januárban juttatott el az EJKVB-hoz. Az utóbbi témakörrel kapcsolatban javasolta az aktív választójog megszigorítását, de ezzel együtt a regisztráció elkerülését, a választások időbeli elkülönítését, a jelöltek ábécé-sorrendben való szerepeltetésének módosítását, a szervezetek által támogatott jelöltek előnyben részesítését, valamint a települési önkormányzatban, kedvezményes mandátummal bíró kisebbségi képviselők hatáskörének korlátozását.
1998. december 22.Az Országgyűlés elfogadta az 1999. január elsején hatályba lépő 1998. évi LXXXVI. törvényt a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról, amely az Orbán-kormány közigazgatási-szervezeti változtatásaival, a NEKH felügyeletének áthelyezésével összefüggésben módosította a kisebbségi törvényt. A jogszabály ezekhez a bekövetkezett változásokhoz igazította a MNEKK vezető testületeinek (kuratórium, felügyelő bizottság) személyi összetételét.
1999. január 3.Az országos örmény önkormányzat megválasztása kapcsán több kisebbségi vezető, így Osztojkán Béla, a Phralipe Független Országos Cigányszervezet elnöke és Avanesian Alex, a leköszönő örmény elnök is szorgalmazta a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosítását.
1999. február 2.Az ad hoc bizottság ülésén megállapodás született a hazai kisebbségi jogi rendszer továbbfejlesztéséről a meglévő tapasztalatok és felhasználható dokumentumok alapján. Az elhangzottak alapján a bizottságnak meg kellett keresnie az érdekelteket, hogy megadott témakörökben fejtsék ki véleményüket és javaslataikat. A többség elvetette azt a felmerülő elgondolást, hogy a romakérdést külön kezeljék a kisebbségi törvényben. A bizottság felkérte továbbá az OBH-t, hogy készítsen javaslatot a regisztrációról.
1999. február 3.Hargitai János levélben arra kérte a bizottság tagjait, hogy két héten belül juttassák el pártjaik konszenzusos javaslatát. A Járai Zsigmond pénzügyminisztert, Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Pintér Sándor belügyminisztert, Hámori József NKÖM minisztert, Doncsev Tosot, a kisebbségi ombudsmant, a megyei közigazgatási hivatalok vezetőit, illetve az országos kisebbségi vezetőket szintén határidő megjelölésével kérte arra, hogy három témakörben (1.) választási rendszer, parlamenti képviselet, regisztráció, 2.) kisebbségi önkormányzatok szervezete, jogállása, pénzügyi technikája, 3.) feladat- és hatásköreik) fejtsék ki a véleményüket. A közigazgatási hivatalok megkereséséről egyúttal tájékoztatta Balsai Istvánt, a MEH államtitkárát.
1999. február 6.Az országos román kisebbségi önkormányzat megválasztására összehívott elektori gyűlést határozatlanképtelenség miatt meg kell ismételni, mivel Gyulán a 167 elektorból a szükséges 124 helyett csak 111 fő jelent meg. Budai János, az önkormányzat leköszönő elnöke kijelentette, hogy a kialakult helyzetről biztosan beszélni fognak a hamarosan Magyarországra látogató Radu Vasile román miniszterelnökkel, bár elmondása szerint a kisebbségi törvény módosításának szükségességéről Magyarországon már mindenki tud.
1999. február 10.Járai Zsigmond megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját, amely feltétlenül szükségesnek látta a regisztráció bevezetését a legközelebbi népszámlálás alkalmával. Javasolta az országos önkormányzat közjogi státuszának kidolgozását, a települési és a kisebbségi önkormányzat viszonyrendszerének, pénzügyi ellenőrzésének és a költségvetési támogatás elszámoltatásának rendezését, a támogatás normatív, létszámarányos alapokra helyezését, valamint az intézmények átadásának szigorú szabályozását.