Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Máthé Gábor, az OVB elnöke levélben arról tájékoztatta Áder Jánost, az Országgyűlés elnökét, hogy az Égei Makedónok Magyarországi Egyesületének kisebbségi kezdeményezésében a szükséges 1000 helyett csak 920 aláírás gyűlt össze. Az értesítő levelet Soltész István, az Országgyűlés főtitkára szeptember 4-én küldte meg Kósáné Kovács Magdának.
2001. szeptember 15.Elkészült az újabb törvénytervezet a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról, amely a 2000 nyári javaslathoz képest kiegészült számos, 2000-2001 folyamán megtett észrevétellel. A tervezet átemelte a kisebbségi törvénybe az önkormányzatokkal kapcsolatos rendelkezéseket, meghatározta az egyetértési és véleményezési jogok funkcionálását, a feladat- és hatáskörök esetleges átruházását, és definiálta a legfontosabb fogalmakat. Rögzítette, hogy az országos önkormányzat kezdeményezésére az oktatási vagy kulturális intézményt fenntartó települési önkormányzat – bizonyos feltételek teljesülése esetén – köteles átadni az adott intézmény fenntartói jogát, szabályozva annak pénzügyi feltételeit is. A kisebbségi jelölteket nyilatkozat megtételére kötelezte, és beépítette a rendszerbe a megyei szintet. A tervezet az országos önkormányzatokat – bizonyos mértékű különbözőség fenntartásával – integrálta az államháztartási és állami ellenőrzés rendszerébe, a használatba kapott ingatlant tulajdonukba adta, a gazdálkodásukat pedig a költségvetési és a civil szervezetek jellemzőit együttesen alkalmazó, vegyes szisztémában jelölte meg. A kisebbségi tiltakozás hatására viszont kikerült a szövegből az a követelmény, hogy a testület hivatalának dolgozói köztisztviselők legyenek. Rendelkezett a kisebbségi önkormányzat megszűnése esetén a vagyonának a sorsáról is, amely helyi szinten a települési önkormányzat, míg az országos testület esetében a MNEKK ideiglenes kezelésébe kerül.
2001. szeptember 19.Az EJKVB ülése meghallgatta Dávid Ibolya és Pintér Sándor minisztereket. Az igazságügyi miniszter bevezetőjében elmondta, hogy egy olyan konszenzusos törvényjavaslatot, mint a kisebbségi törvény módosítása, kötelessége támogatni abban, hogy azt a kormány és az Országgyűlés megtárgyalja. Hargitai János ezt követően a miniszter segítségét kérte a törvénymódosítás ügyének előmozdításához, ezen belül is különösen a PM álláspontjának letisztázódásához.
Elkészült a törvénytervezet a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti delegátusairól.
Dávid Ibolya megküldte Kósáné Kovács Magdának a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó tervezetet, amelyről korábban egyeztetéseket is lefolytattak. Jelezte egyúttal, hogy a javaslathoz igazodóan a BM illetékes főosztálya is elkészítette a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetet.
2001. október 8.Hertelendi-Härtlein Péter és más német kisebbségi önkormányzati elnökök, kulturális egyesületek vezetői és Újhartyán polgármestere eljuttatták Kaltenbach Jenőnek, Báthory Jánosnak, illetve az országos és a fővárosi német önkormányzatok elnökeinek a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos javaslataikat. Ezek szerint a helyi kisebbségi önkormányzatba csak olyan személy legyen jelölhető, aki bírja az adott településen működő kisebbségi egyesület támogatását, illetve nyilatkoznia kell arról, hogy a 2001-es népszámlálás során élt-e a kisebbséghez tartozás vállalásával. Végül azt is javasolták, hogy a szavazólapon a jelöltek alfabetikus sorrendjét váltsa fel a társadalmi szervezet által javasolt sorrend.
2001. október 9.Pintér Sándor megküldte Kósáné Kovács Magdának a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló, a 2000-es változathoz képest átdolgozott tervezetet annak indoklásával együtt. A legfontosabb változások között szerepelt az országos önkormányzatot életre hívó küldöttrendszer bevezetésével összefüggő küszöb felemelése, a területi és az országos választásnál a kislistás rendszer meghagyása, valamint a helyhatósági és a helyi kisebbségi önkormányzati választások térbeli elkülönítése, külön szavazókörben való megrendezése.
2001. október 11.Az Országgyűlésnek benyújtásra került a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló kormánybeszámoló, amely az 1999-2001 közötti fejleményeket foglalta össze. A jelentés a további kisebbségpolitikai feladatok sorában leszögezte, hogy „folytatni kell a kisebbségi törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatának annak érdekében, hogy még ebben a ciklusban megteremtődjenek a kisebbségi önkormányzati rendszer kiépítésének, valamint működtetésének jogszabályi és pénzügyi garanciái. A Kormány a kisebbségi autonómia kiteljesedése, a kisebbségi identitás megőrzése kulcskérdésének tekinti e problémakört. A már előkészített jogszabály csomag választójogi részéből is célszerű mindazon elemek vizsgálata, melyek csökkenthetik az „etno-biznisz” jelenségét és elősegíthetik azt, hogy a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások során valóban csak az adott kisebbségi közösséghez tartozó személyek lehessenek a közösség választott képviselői, vezetői. A Kormány e jogalkotási feladathoz – az eddigieknek megfelelően – teljeskörű szakértői segítséget nyújt az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának.”
2001. október 16.Hargitai János levélben arra kérte az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeit, hogy az elkészült és mellékelt törvénytervezetekkel kapcsolatos észrevételeiket juttassák el az EJKVB-hoz.
2001. október 19.Kaltenbach Jenő a Kósáné Kovács Magdának írott levelében jelezte, hogy egyre több aggódó panaszos fordult hozzá a kisebbségi joganyag módosításának késlekedése miatt. Mellékelten megküldte mindennek illusztrálására a német önkormányzati vezetők október 8-i javaslatait, valamint az aznap erre adott válaszának másolatát is.
2001. október 26.Fuzik János megküldte a kisebbségi törvény módosításáról és a kisebbségi önkormányzati választásokról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos észrevételeit Hargitai Jánosnak. Üdvözölte, hogy a 2000-es dokumentumokhoz képest számos pozitív változás, de különösen az utóbbival összefüggésben továbbra is kritizálta a kedvezményes mandátum eltörlését. A választások térbeli elkülönítését is csak úgy tartotta elfogadhatónak, ha az azonos szavazókörben, de külön választói helyiség formájában valósul meg.