Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Az ad hoc bizottság ülése a kisebbségi ombudsman, a NEKH elnökének, az IM, a BM, és más érintett tárcák képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével tárgyalta meg a kisebbségi törvény módosításáról és a kisebbségi választásokról szóló törvénytervezeteket. Az elhangzottak alapján az előterjesztéseknek az Országgyűlés elé történő beterjesztéséről az EJKVB hivatott dönteni. A kisebbségi törvény módosítását a horvát, német és szlovák elnökök támogatták, míg a görög és a szerb elnök egyik tervezet benyújtását sem tudta támogatni. A bizottság felkérte az IM-et, hogy készítsen indoklást a kisebbségi törvény tervezett módosításához.
2001. november 7.Seereiner Imre, az IM helyettes államtitkára megküldte Kósáné Kovács Magdának a kisebbségi törvény módosításáról szóló tervezet indoklását.
2001. november 20.Az EJKVB ülésén Hende Csaba úgy foglalt állást, hogy a kormány csak a törvényjavaslatok bizottsági benyújtása után tudja kialakítani az azokkal kapcsolatos álláspontját. A kormány támogatásával a Bizottság végül egyhangúlag úgy döntött, hogy a két törvénytervezet kerüljön benyújtásra.
2001. november 21.A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának Elnöksége kialakította a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos állásfoglalását, amely Kreszta Traján elnök december 21-én juttatott el Kósáné Kovács Magdának. A dokumentum szerint a kisebbségi törvény és tervezett módosítása két kérdést továbbra sem tisztázott: egyrészt azt, hogy kik választanak kiket a kisebbségi önkormányzatokba, másrészt pedig a jelöltek nyilatkozattételét a román érdekképviselet nem tartotta eléggé visszatartó erejűnek. Sajnálattal állapította meg végül, hogy a jogszabály számos ígérete beváltatlan maradt, köztük a kisebbségek kulturális autonómiája, parlamenti képviselete, illetve a fennmaradást szolgáló finanszírozási rendszer kialakítása.
2001. november 22.Az EJKVB bizottsági önálló indítványaiként mindkét törvényjavaslat benyújtásra került, azaz a kisebbségi törvény módosításáról szóló T/5498-as, és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló T/5499-es törvényjavaslat.
2001. november 26.Farkas Flórián elkészítette az OCÖ közleményét a törvénytervezetekkel kapcsolatos álláspontról, amelyet Báthory János december 13-án juttatott el Kósáné Kovács Magdának. Az elnökségi közlemény szerint az OCÖ nem támogatta a két törvényjavaslat egy csomagban való benyújtását, a választási javaslat beterjesztését pedig kifejezetten indokolatlannak tartotta. Elvetette továbbá a köztes szintek (fővárosi, megyei) választási elemeit, a választások térbeli elkülönítését, a kedvezményes mandátum megszüntetését. Nem tartotta alkalmasnak a dokumentumot a visszaélések megakadályozása szempontjából sem. A 2002-es országgyűlési választások kiírása előtt, az utolsó ülésszakokon károsnak tartotta a beváltnak minősített megoldások megváltoztatását, a módosítások úgymond elsietését.
2001. December 1-2.Farkas Flórián a Komlón megrendezett, „Itthon vagyunk” c. cigány kisebbségi önkormányzati konferencián, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy nem fogadnak el semmiféle megkülönböztetést célzó választási rendszert. Varjú Gabriella, az OBH főosztályvezető-helyettese szerint a tervezet nem lehet megoldás a cigányság sajátos problémáira, mert a tizenhárom kisebbségre vonatkozó jogi szabályozás nem tud kellőképpen foglalkozni a cigányság helyzetével.
2001. december 17.Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a Kisebbségek Napja alkalmából találkozott kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek képviselőivel. A politikus ígéretet tett a parlamenti képviselet megoldására, és szükségesnek tartotta a választójogi reformot is. (Népszabadság)
2001. december 19.Rytkó Emília, a BM Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának hivatalvezető-helyettese levélben arról értesítette Báthory Jánost, hogy megkapta az OCÖ közleményét, de a válaszadásra nem érzi magát kompetensnek.
2001. DecemberA Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a hazai kisebbségpolitikában az 1990-es évek első felében tapasztalható fejlődés az évtized végére megtorpant, és a kisebbségi törvény számos ígérete (kulturális autonómia, parlamenti képviselet, a fennmaradáshoz szükséges finanszírozási rendszer) beváltatlan maradt. Sürgette, hogy a jogszabályok módosításával csökkentsék a választási visszaélések lehetőségét, és javasolta a MNEKK megszüntetését is. Az országos érdekképviselet kifogásolta azt is, hogy „egyre szélesebb a szakadék a hazai kisebbségekkel való állami törődés és a határon túli magyar közösségeket erőteljesen támogató politika között.”