Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Kaltenbach Jenő hivatalában fogadta az újonnan megválasztott országos kisebbségi önkormányzatok elnökeit. A megbeszélésen részt vett Heizer Antal és Berki Judit, a MEH Romaügyi Hivatalának vezetője is. A találkozó célja volt, hogy megismerjék egymás és közgyűléseik álláspontját a kisebbségi joganyag időszerű kérdéseiről, a választójogi szabályok módosításának kérdéséről. Egyetértés alakult ki arról, hogy elodázhatatlan az új kisebbségi választójogi törvény kialakítása, de az aktív és passzív választójog korlátozásának lehetőségével kapcsolatban már fogalmazódtak meg aggodalmak.
2003. április 1.A Roma Akadémia szervezésében megtartott szakmai fórumon Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke kijelentette, hogy a hatályos kisebbségi és választójogi törvény a roma társadalomra nézve káros és veszélyes. Megítélése szerint a jogszabálynak azt kellene lehetővé tennie, hogy a kisebbség maga válassza meg a képviselőit.
2003. Április 1-2.Az EJKVB ülése megtárgyalta Kaltenbach Jenő jelentését a kisebbségi jogok érvényesüléséről és a kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatairól. Meghallgatta továbbá Pavloc Milica szerb és Sutarski Konrád lengyel elnököket is. Az előbbi a szimpátiaszavazatokkal kapcsolatban elmondta, hogy talán nem is olyan rossz, ha érkeznek visszajelzések a többség részéről.
2003. április 2.Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke az egyesület 2003. márciusi nyilatkozata és az országos önkormányzat március 15-i állásfoglalása nyomán levélben arra kérte Szászfalvi Lászlót, hogy jogszabályi szinten fogadják el a magyarországi örmény kisebbség magyar anyanyelvűségét – az örmény anyanyelvű csoport nyelvhasználati jogának megtartása mellett. Az EJKVB elnöke utóbb, április 9-én Heizer Antalnak és Kaltenbach Jenőnek az állásfoglalásait kérte ez ügyben.
2003. április 8.A Nemzetközi Roma Nap alkalmából roma közéleti személyiségek az országgyűlési képviselőkhöz intézett nyílt levelet fogadtak el, amelyben felkérték őket arra, hogy segítő szándékkal törekedjenek a kisebbségi törvény módosítására. Az újabb csatlakozó aláírások számára nyitott dokumentum elsősorban azt kifogásolta, hogy a kisebbségi törvénnyel kivették a kisebbségek kezéből azt a jogot, hogy maguk jelölhessék ki a közhatalmi pozíciókat betöltő képviselőiket.
2003. április 15.Az Alkotmányügyi és az Önkormányzati bizottságok közös ülésén a Ficzere Lajos által vezetett munkacsoport kisebbségi választójogi javaslatait (Javaslatok és elgondolások a választási jogszabályok változtatására és továbbfejlesztésére) vitatták meg, amelyet korábban már eljuttattak a miniszterelnöknek, a házelnöknek és Lamperth Mónika belügyminiszternek. A munkacsoport javasolta a passzív választójog korlátozását, a települési és kisebbségi önkormányzati választások időbeli elkülönítését, valamint az elektori rendszer eltörlését. Somogyvári István, az IM államtitkára felszólalásában felvetette az aktív választójog korlátozását is, de hangsúlyozta, hogy a regisztráció csak az állam teljes kívülmaradásával fogadható el.
2003. április 16.Kaltenbach Jenő a Szászfalvi Lászlónak küldött válaszlevelében az örmény kisebbséggel kapcsolatban kifejtette azt, hogy a „… vázolt esetben az örményül nem beszélőknek kell alkalmazkodniuk az örmény anyanyelvűekhez még akkor is, ha történetesen az utóbbiak számszerű kisebbségben vannak.” Heizer Antal a válaszlevélben foglaltakkal egyetértett. A bizottsági elnök a kisebbségi biztos állásfoglalását május 5-én továbbította Issekutz Saroltának.
2003. április 29.Kiss Péter kancelláriaminiszter a Parlamentben találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel, amire a 2002 júniusában, Medgyessy Péter miniszterelnökkel kötött megállapodás alapján került sor. A tanácskozást követően a miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kisebbségi vezetők egyetértettek a kisebbségi jogszabályok módosításának szükségességével és menetrendjével, és elfogadták azt, hogy a kormány – bár konszenzusra fog törekedni – december 31-ig mindenképpen benyújtja a szükséges törvénymódosításokat. Megállapodtak abban is, hogy a koncepcióról, amelyet a kormány júniusban kíván megtárgyalni, még nyár előtt lefolytatják az egyeztetést. Heinek Ottó német elnök szerint a választójogi törvény módosításáról nem hangzottak el részletek, amelynek terén a németek nem sokkal korábban a kisebbségi biztos javaslatainak (külön kisebbségi választói névjegyzék létrehozása) támogatása mellett döntöttek. Szerinte akkor van értelme a választójogi szabályok módosításának, ha a kisebbségi törvényt is érdemben módosítják. Hozzátette, hogy állítólag az IM készített már egy koncepcionális anyagot, de ezt a kisebbségek még nem látták. Horváth Aladár, az OCÖ elnöke azt ismertette, hogy a kisebb közösségek vezetői a találkozón óvtak attól, hogy túl szigorú választási szabályokat vezessenek be, de egységes álláspont alakult ki a tekintetben, hogy a kisebbségek válasszák meg a képviselőiket.
2003. május 6.Az EJKVB ülése általános vitára alkalmasnak találta az országgyűlési biztosok éves beszámolóit. A bizottsági ülésen Kaltenbach Jenő kiemelte a jogalkotás halaszthatatlanságát, illetve azt, hogy a választásra vonatkozó szabályok csak a kisebbségi törvénnyel együtt módosíthatók.
2003. május 13.Az országos német, szlovák és horvát önkormányzatok elnökeinek meghallgatásával ért véget az országos elnökök meghallgatás-sorozata az EJKVB előtt. Heinek Ottó a ciklus legfontosabb feladatának a joganyag korszerűsítését nevezte. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a német országos önkormányzat közgyűlése maradéktalanul támogatta Kaltenbach Jenő koncepcióját, valamint a választói névjegyzék bevezetését is.