Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
Sutarski Konrád megküldte Daróczy Istvánnak, a BM Jogi Főosztálya főosztályvezetőjének a kisebbségi választásról szóló törvénytervezet kormány-előterjesztésének véleményezését. Hangsúlyozta, hogy bár a lengyel kisebbség továbbra sem értett egyet a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével, de ez ellen nem fognak tiltakozni. E helyett inkább a jelölés szigorítása, a szervezetek szerepének megerősítése mellett állt ki. Elvetette ugyanakkor a választójog magyar állampolgársághoz kötését, és a választásokon jelölő szervezetként szorgalmazta az országos önkormányzat beiktatását is.
2004. január 16.Sutarski Konrád megküldte Somogyvári Istvánnak a kisebbségi törvény módosításáról szóló törvénytervezet kormány-előterjesztésének véleményezését. A lengyel elnök megismételte azon álláspontját, hogy a személyi hatályt nem kellene a magyar állampolgárokra korlátozni. Továbbá nem tartotta szükségesnek a társult országos önkormányzat intézményének bevezetését. Az elnök utóbbi két levelét az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat ülése január 24-én, utólag hagyta jóvá.
2004. január 17.A Magyarországi Románok Koalíciójának elnökségi ülése megvitatta a kisebbségi és a választójogi törvénytervezeteket, és támogatásáról biztosította a kisebbségi névjegyzékek bevezetését. A Koalíció javaslata szerint a kisebbséghez tartozást valamely civil szervezet, egyházi vagy világi intézmény igazolhatná, illetve követelmény lehet az anyanyelvnek legalább társalgási szintű ismerete.
2004. január 20.A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzatok közös állásfoglalást adtak ki Szászfalvi László és a bizottsági tagok számára, amely elvetette a két előterjesztést és további egyeztetéseket kezdeményezett. Megítélésük szerint a névjegyzék bevezetése nem akadályozza meg a további visszaéléseket, és e helyett inkább a jelöltállítást szigorították volna. Állást foglaltak a meglévő, kétlépcsős elektori rendszer fenntartása, és a nem magyar állampolgárok választójoga mellett is. A tervezetek elfogadása szerintük rendkívüli nehézségek elé állítanák az országos önkormányzatokat és a helyi közösségeket egyaránt. A továbbiakban szoros együttműködést kilátásba helyező önkormányzatok elfogadhatatlannak tartották az országos érdekképviseletnek „az államosítását” a kisebbségi törvény módosítása révén. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, Heizer Antalnak, Kiss Péternek, Szabó Vilmosnak, Szili Katalinnak, Kaltenbach Jenőnek, Somogyvári Istvánnak, Daróczy Istvánnak, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, valamint a sajtónak is.
2004. január 26.A hét országos önkormányzat állásfoglalására válaszul a cigány, a horvát, a német és a szlovák országos kisebbségi önkormányzatok elnökei egy másik közös állásfoglalást tettek közzé, amely rávilágított arra, hogy közgyűléseik többségi szavazással támogatták a kisebbségi névjegyzék bevezetését. Az elutasító állásponttal kapcsolatban pedig hiányolták a konkrét javaslatok megfogalmazását. Szabó Vilmos elmondta, hogy mindkét minisztérium dolgozik az újabb változaton, amelyet további egyeztetést követ, és tervezik a négypárti megvitatást is. Hozzátette, hogy a törvényjavaslatokat előreláthatólag február végén terjesztik az Országgyűlés elé.
2004. január 27.Heizer Antal a Népszabadságnak elmondta, hogy folynak az egyeztetések, és reményei szerint a törvénytervezetet február közepén elfogadhatja a kormány, így az előterjesztésről az Országgyűlés már a tavaszi ülésszakban tárgyalhat. A NEKH elnöke bízott abban, hogy a kormány nem a „felpuhult” változatot fogadja el, azaz a névjegyzékekre ne iratkozhasson fel bárki.
2004. január 28.Megjelent a Magyar Közlönyben a kormánynak az Országgyűlés 2004. évi tavaszi ülésszakához kapcsolódó törvényalkotási programja, amely márciusra irányozta elő a két törvényjavaslat tervezett elfogadását.
2004. január 31.A Magyarországi Románok Koalíciójának Elnöksége nyilatkozatot tett közzé, amelyben egyet nem értését fejezte ki a január 20-i kisebbségi állásfoglalással kapcsolatban. A Koalíció a regisztrációval és a nem magyar állampolgárok választójogával összefüggő, közös kisebbségi nyilatkozati pontokat kifogásolta. A szervezet szerint az országos román testületnek nincsen érdemi alternatív javaslata a törvénymódosításhoz, és a listás választás elvetésével csupán a korabeli helyzetet kívánja megőrizni. A dokumentumot Kaltenbach Jenő február 12-én továbbította Szászfalvi Lászlónak azzal, hogy álláspontja szerint ez a nyilatkozat is igazolja a névjegyzék bevezetésének szükségességét.
2004. JanuárCsiki Anett az EJKVB megbízásából elvégezte a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat véleményezését. A tanulmány a tervezetet szakszerűnek, jól átgondoltnak és kidolgozottnak minősítette.
2004. február 7.Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a január 20-i nyilatkozattal kapcsolatban úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, hogy „állásfoglalásunk nem azt jelenti, hogy nem szeretnénk törvénymódosítást, csupán megfelelő garanciákat ahhoz, hogy a kisebbségek érdekképviseletét valóban az adott kisebbséghez tartozók lássák el.”