Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
A NEKH kétnapos szemináriumot szervezett az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői számára Keszthelyen, amelyen egyedül a ruszin kisebbség nem képviseltette magát. A tanácskozás legfontosabb napirendi pontja a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosítása volt. Heizer Antal tájékoztatása szerint valamelyest közeledtek az álláspontok, mégpedig a szigorúbb regisztrációs elvek irányában, de felvetődött a jogalanyok körének kiszélesítése is.
2004. február 17.Négypárti egyeztetést tartottak a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosításáról, amelyen Szászfalvi László, Kósáné Kovács Magda, Hargitai János és Fodor Gábor vettek részt. A megbeszélésen a képviselők egyetértettek a változtatások szükségességével, a módosítások irányával, valamint a kisebbségi választói névjegyzékek bevezetésével kapcsolatban. Az EJKVB elnökének tájékoztatása szerint még lesz egy utolsó egyeztetés az országos önkormányzatok vezetőivel, majd a kormánydöntést követően, február végén - március elején a parlament elé kerülhetnek a törvényjavaslatok.
2004. február 26.A NEKH-ben tanácskozást tartottak a törvénytervezetről, amely az utolsó alkalom volt az országos kisebbségi önkormányzati képviselők számára, hogy kifejezzék a véleményüket a tervezett szövegről. A megbeszélésen jelen volt Szabó Vilmos, Papp Imre, az IM helyettes államtitkára, valamint Luczay Zsuzsanna, a BM főosztályvezetője. Az Etnonet megállapítása szerint, amíg egyes kisebbségek összességében elégedettek voltak a tervezettel, addig az elutasító közösségeknél a „korábban tapasztalt éles elutasítás csendes morgássá szelídült.” Hartyányi Jaroszlava szerint „tudomásul vesszük, hogy ránk erőltetik a választói névjegyzéket.” Heinek Ottó ezzel szemben az elégedettségét hangsúlyozta, és szerinte elhárult annak a veszélye, hogy a kormány esetleg felpuhítja a szabályozást.
2004. március 3.A kormányülés második olvasatban megtárgyalta és elfogadta a kisebbségi joganyag módosítására kidolgozott törvénytervezetet. Heizer Antal tájékoztatása szerint a hosszas előkészítés után jó pár kérdés eldöntése a parlamenti szakaszra maradt.
A Külügyminisztériumban a hazai kisebbségek „anyaországainak” Budapestre akkreditált diplomatái kaptak tájékoztatást az elkészült és benyújtásra váró törvénytervezetről.
A kormány benyújtotta az utóbb T/9126-os számú, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A dokumentum áttekintésére március 8-án öt országgyűlési bizottság (Önkormányzati, Oktatási, Alkotmány- és igazságügyi, Külügyi, valamint Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi) lett felkérve
A törvényjavaslat a korábbiakhoz képest kiterjesztette a kisebbségi törvény személyi hatályát, amely magában foglalná az ország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat, az EU más tagállamainak állampolgárait, valamint a letelepedettként, bevándoroltként, vagy menekültként elismert személyeket (és közösségeiket), akik valamely elismert kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A visszaélések kiküszöbölése érdekében megszigorította a választójogot: kizárólag az lehet választó és választható a kisebbségi választásokon, aki előzőleg regisztráltatta magát a névjegyzék-bizottságnál. E testületeket az országos önkormányzat hívta életre és meghatározott szempontok alapján mérlegelési jogkörrel is bírtak a kisebbségi hovatartozás megítélésének kérdésében, amelyet lehetséges további, bírói jogorvoslati út egészített ki. Helyi szinten leegyszerűsítette a kisebbségi önkormányzati rendszert úgy, hogy csak a településiből átalakult és a közvetlenül választott típusokat hagyta meg. Bevezette viszont a területi szintet, amelyet az országos szinthez hasonlóan közvetlenül, és arányos-listás rendszerben helyeztek pozícióba. Meghatározta továbbá a kisebbségi önkormányzatok feladatait, áttekinthetőbbé tette az országos testület gazdálkodását, és megteremtette annak törvényességi ellenőrzését is. Beillesztette a kisebbségi törvénybe a kulturális intézmény alapításával, fenntartásával és átvételével kapcsolatos rendelkezéseket.
2004. március 17.A Magyar Hírlapnak a kétharmados támogatást igénylő törvényjavaslatról készült összeállításában Hargitai János országgyűlési képviselő kijelentette, hogy „a FIDESZ nem tiltakozik a névjegyzék ellen. Nem kizárt, hogy lesznek módosító javaslatok, de azok nem fogják megborítani a törvényt.”
2004. március 18.Az Önkormányzati bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta a T/9126. sz. törvényjavaslatot.
Várnai Márton, az Etnikai Fórum Pécsi Szervezetének elnöke megküldte Szili Katalinnak a törvénymódosítással kapcsolatos javaslatait, amelyeket április 13-án továbbítottak Szászfalvi Lászlónak. A kisebbségi vezető vitatta a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, és nem értett egyet a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum megszüntetésével sem.
Heizer Antal a Magyarországi Szlovákok Szövetségének, az Országos Szlovák Önkormányzatnak, a Tótkomlósi Szlovák Önkormányzatnak, illetve a Komlósi Szlovákok Szervezetének együttes meghívására Tótkomlóson tartott előadást a törvényjavaslatról.
2004. március 23.Az EJKVB ülése – Szabó Vilmos, Papp Imre, Heizer Antal, Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanok, illetve az országos elnökök részvételével – megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a T/9126. sz. törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen a pártok képviselői – Kósáné Kovács Magda, Hargitai János, Fodor Gábor és Szászfalvi László – mind úgy foglaltak állást, hogy a javaslat alkalmasnak bizonyul az általános vitára, de a részletes vita előtt érdemes lenne néhány hét szünetet tartani a vitás vagy függőben maradt kérdések megoldására. A kisebbségi vezetők közül a cigány, a horvát, a német és a szlovák feltétel nélkül támogatta a névjegyzék bevezetését, míg mások vagy elvetették, vagy csak módosításokkal tudták volna azt elfogadni.
Az Oktatási bizottság egy tartózkodás mellett támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.
Kövesi Vilmos, a Független Cigány Kerekasztal Országos Szövetségének elnöke megküldte Szászfalvi Lászlónak a szervezetnek a törvénymódosítással kapcsolatos állásfoglalását. Másnap ismételten levelet küldött az EJKVB elnökének, amelyben különösen a kisebbségi választói névjegyzékkel szembeni elutasításának adott hangot, és a helyett, a manipulációk kiszűrésére a megyei választási bizottság felügyeletét és helyi etikai bizottságok felállítását javasolta. A véleményeket és javaslatokat Szászfalvi László április 5-i válaszlevelében köszönte meg.
Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság nagy többséggel, míg a Külügyi bizottság 11 igen és 6 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslatot.