Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
A CSZOSZ közzétette a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontját, amely elvetette a tervezett módosításokat, különösen a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését. A dokumentum javasolta egy kisebbségi kerekasztal életre hívását a települési önkormányzati szövetségek bevonásával, valamint a parlamenti pártokkal való egyeztetés megkezdését.
2004. március 31.Az Országgyűlés plenáris ülésén, Kiss Péter expozéjával kezdődött meg a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. sz. törvényjavaslat általános vitája. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a megelőző napokban is volt egyeztetés a kisebbségekkel, és ebben a szakaszban is fontos változások történtek (jogalanyok körének bővülése, további adatvédelmi elemek beépítése stb.). Hangsúlyozta, hogy bár nem jött létre teljes körű egyetértés, de az a korábbi évekhez képest szélesebb. Hargitai János azt a kérdést tette fel, hogy miért változott az utolsó pillanatban a koncepció, miért nem két törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. Rámutatott arra is, hogy a kisebb közösségek részéről nagy a névjegyzékkel szembeni ellenállás, amelyet érdemes lenne érlelni, finomítani. Vezérszónokként utóbb felhívta arra a figyelmet, hogy bizonyos témakörökben nem alakult ki egyetértés a FIDESZ-ben. Nagy Gábor Tamás, a Külügyi bizottság tagja (FIDESZ) elmondta, hogy a párt külügyi kabinetje az országos elnökökkel való találkozón megállapította, hogy különösen a tervezett regisztráció megosztja a kisebbségeket, ezért a képviselőik javaslata az, hogy a javaslatot vonja vissza az előterjesztő, és dolgozzon ki egy nagyobb konszenzust élvező változatot. Simon Gábor az MSZP frakciója nevében támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Fodor Gábor felszólalásában elmondta, hogy az SZDSZ-től távol áll a regisztráció gondolata, de alaposan meg kell fontolni a névjegyzék mellett és ellen szóló érveket. Szászfalvi László szerint is komolyan meg kell fontolni a névjegyzékkel szembeni indokokat, de azt az MDF támogatni tudja. Az Emberi jogi, Önkormányzati, Külügyi, Oktatási és Alkotmányügyi bizottságok támogatták a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását, különösebb fenntartásokat csak a Külügyi bizottság kisebbségi véleménye fogalmazott meg. A pártok vezérszónokai szintén támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, bár hangot adtak a névjegyzékkel kapcsolatos kételyeiknek is. Végül a levezető elnök az általános vitát határozatlan időre elnapolta – annak a hírek szerint a 2004. júniusi Európai Parlamenti választások után kellett folytatódnia.
2004. április 6.A Romaügyi Tanács 2004. évi első ülése megvitatta a törvényjavaslatot, de az ezzel kapcsolatos napirendi pont már a helyszínen került a Tanács elé.
2004. április 8.Kövesi Vilmos a Nemzetközi Romanap alkalmából, Komáromban megtartott demonstráción kijelentette, hogy tiltakoznak az ellen, hogy hatvan évvel a holocaust után ismét nyilvántartásba akarják venni a kisebbségeket, erősítve ezzel az előítéleteket. Felszólítva a törvénymódosítás megakadályozására hangsúlyozta, hogy nem riadnak vissza a népszavazás kezdeményezésétől, és akár a nemzetközi fórumokhoz való fordulástól sem. A roma vezető emlékeztetett arra, hogy első lépésként már levélben megkeresték az országgyűlési képviselőket és a pártokat, hogy ne támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
2004. április 13.Hankó András békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzati képviselő véleményezte a törvényjavaslatot, amely állásfoglalást Ando György, az önkormányzat elnöke május 18-án küldött meg Szászfalvi Lászlónak. Bírálatának középpontjában a kisebbségi választói névjegyzék tervezett megoldása állt: helyette a választás napján külön kért szavazólapos rendszer, és településenként több szavazatszedő bizottság felállítását szorgalmazta.
2004. április 14.Kolompár Orbán olaszországi és spanyolországi roma szervezetek vezetőivel folytatott megbeszélést Budapesten. A találkozó fő témája a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer volt.
2004. április 28.Heinek Ottó a Tolnai Népújságnak adott interjújában támogatta a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, amely szerinte alkalmas megoldás arra, hogy valóban a kisebbségek joga legyen önkormányzatot választani. Elmondta azt is, hogy a javaslatot egyértelműen még a horvát és szlovák önkormányzatok támogatták, de ide sorolható még valamiképpen a görög és a szlovén is.
2004. május 11.Kaltenbach Jenőnek a 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló szerepelt az EJKVB ülésének napirendjén, amelyet a bizottság tárgyalásra alkalmasnak talált. A kisebbségi biztos a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatban üdvözölte azt, hogy a beterjesztett törvényjavaslat megfelelt a korábbi elképzeléseinek. Azt állította ugyanakkor, hogyha az Országgyűlés nem fogadná el a módosítást, az súlyos következményekkel járna, mert már nem maradna idő egy újabb tervezet benyújtására.
2004. június 10.A közös tájékoztatás szerint a NEKH és a Fővárosi Közigazgatási Hivatal kezdeményezésére körülbelül három hete indult és augusztus végéig tart a Budapest minden kerületében megrendezésre kerülő „Kisebbségi kerekasztal-délutánok” sorozat, amelynek keretében napirendre került a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosítása is.
2004. június 19.Megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés 2004. évi őszi ülésszakához kapcsolódó törvényalkotási program, amely – pontosabb időmegjelölés nélkül – az őszi ülésszakra irányozta elő a törvényjavaslat elfogadását.